Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN f* IX. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Legel a nyáj, legel a nyáj... Bíróság előtt a két szomszédasszony 19S5. SZEPTEMBER 25, SZOMBAT Mi „illik ' novemberben? A l&gfóbb f/ont!: <* vetés » iVem érik még a kukorica Előreláthatóan október régére földbe kerül a búsa A kukoricatörés még odébb van, a szeszélyes időjárás er­re is rányomta bélyegét. A csövek még nem érték be, de itt-ott már nézegetik a táb­lákat, hol lehetne megkezde­ni a törést. Az elkészített vetéstervet teljesen felborítja a kései érés, hiszen októberben . min­den kenyérgabona-magnak földbe kell kerülni. A búzát novemberben nem „illik”, vet­ni, de nem is ajánlatos. A sok éves tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a „termés meg­hálálja, ha időben földbe­kerül a mag. Az időjárás bizonytalan. Éppen ezért 1 az idén nem várják meg t a termeiőszövetkezetek- j ben, hogy a kukorica le­kerüljön a földekről, és helyébe vessék az őszi kalászosokat. Erre már nem futja az időből. De valahová csak vetni kell? Főleg azokat a területeket használják fel, ahonnan a kertészeti növények lekerül­tek. Sutba kell most vetni az eddig becsben tartott vetés­forgót is. Az időjárás okozta károkat úgy lehet enyhíteni, ha minél hatékonyabban, gondosabban végzik el a termelőszövetkezetekben a vetésterületek fertőtlenítését. Főleg azokra a területekre kell nagyobb gondöt 'fordíta­ni-. ahol az előző években a kártevőkkel volt fertőzve a kalászos. Itt kell még meg­említeni, hogy a már elve­tett, szépen zöldellő rozsot, őszi árpát állandóan figyelni kelí, hol foitósodik, vagy hol jelentkezett már eddig is ga­bonakártevő. A védekezést rögtön el kell kezdeni. A termelőszövetkezeteink­ben most van a dandárja az őszi árpa, rozs és őszi keve­rékek vetésének. Nincs különösebb lema­radás, az időszaknak megfelelő tervvel párhu­zamosan haladnak. A búzát még nem vetik, a tervek szerint októberben kezdődik. Október végéig minden kalászos mag a föld­be kerül — legalábbis így tervezik a tsz-ek vezetői — hogy az időjárással járó prob­lémákat, a késői vetéssel ne hatványozzák. Reméljük, a terv nemcsak terv marad, és nem akad egyetlen egy termelőszövetke­zet sem, ahol novemberben a hófödte földön azon gondol­kodnak, hogy hová vessék a fennmaradt vetőmagot, mert ilyen már volt a város törté­netében. Repülővel Moszkvába, busszal Uzsgorodba Az IBUSZ októberben és novemberben hatnapos tár­sasutazást indít Moszkvába — repülőgéppel. A kirándu­lók a szovjet főváros neve­zetességeit tekintik meg. A hatnapos út részvételi díja ezerötszázhetven forint lesz, plusz kétszáztizenhárom fo­rint a költőpénz. Uzsgorodba négynapos au­tóbusztúrákat indítanak no­vemberben és decemberben. A társasutazás nyolcszázhet- venegy forintba kerül, és két­száztizenhárom forint költő­pénzt válthatnak át a részt­vevők. Mai futballprogram A Kinizsi II ma, szombaton délután fél négy órakor ját­szik Abony II. csapatával. Előtte 2 órakor Nagykőrösi Irodagép javító Vállalat—Bu­dapesti Irodagépjavító Vál­lalat. A SZÍNHELY MEGVÁLTOZOTT Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy szeptember 27-én„ délután 3 órakor dr. Kanyádi Gab­riella, a Pest vidéki Járás- bíróság tagja a fiatalkorú bűnözésről tart előadást. Időközben az előadás he­lye megváltozott, eszerint a bírónő előadását a művelő­dési otthon értelmiségi klub­jában tartja és nem a vá­rosi tanács épületében. Elmarad Hírt adtunk arról, hogy a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művészei októ­ber elsején Shakespeare víg­játékát adják elő városunk­ban, a Makrancos hölgyet. Most arról számolhatunk be, hogy a darab előadása el­marad, későbbi időpontra halasztották el — a műve­lődési otthonban folyó át­alakítási munkák miatt. Szedik a cukorrépát Szolnokon újból üzembe állt a cukorgyár, megkezd­ték a cukorrépa feldolgozá­sát. Városunk termelőszö­vetkezeteiben is szedik már a szállításra váró cukorré­pát, hiszen tudják, hogy mi­nél előbb szállítják, annál jobb — a terület is felszaba­dul, no meg, az értékesítés is eredményesebb lesz. Egymás közelében laknak Nagy Józsefék és ifj. Halasi Józsefén a 3. járásban. Na­gyék a Fekete dűlő 56-os szá­mú tanyában, ifj. Kalasiék pedig a 60-as számban ta­nyáznak. Közelükben van a* álla­mi gazdaság lucernása, ku­koricaföldje és betakarításig ott volt az intenzív búza ve­tése is. Megszokott dohog ae, hogy a tanyák lakói a környéken legeltetik a jószágot. Nem sokat törődnek azzal, hogy az állatok mikor térnek a tilosba, és bizony nem is elégszenek meg azzal, ho'gy megdézsmálják a lucerna­táblát, hanem gyakran kárt okoznak a búza- és a kuko­ricavetésben is. Június derekán Nagyék és Halasiék sertései kinn legelésztek. Senki sem ügyelt az állatokra, amelyek ssé- j pen bekanyarodtak az álla- I mi gazdaság kukoricaföldjé­re, majd utána a búzavetés­be is. Lerágták a vetéseket, illetve letiporták. Halasiné még azit sem bánta, hogy sertései éjszakának idején is a kukoricásban csemegéz­tek. A hivatalos kármegállapi- tás szerint a kukoricásban öt- száznegyven, a búzában pe­dig háromezer kétszáz forint értékű kárt okoztak az eh- szabadult jószágok. A sertések korát figyelem­be'véve, Nagy Józsefeié jószá­gai ezer forint, Halasiné ál­latai pedig kétezerhétszáz* negyven forint kárt okoztak a gazdaságnak. Ügyüket rövidesen a városi bíróság tárgyalja. A TETŐN Huszonöt esztendő a telepen Életének nagy részét a konzervgyár II. telepén élte le Kecskés Lajos Nem is volt éppen könnyű nyomára akadni Kecskés La­jos bácsinak. Tegnap még a háromszáz hektoliteres alu­mínium hordókba rakta a paprikát — mondja az egyik, tájékoztatás. — Tes­sék megnézni, hátha rako­dik a telep másik végén, vagy éppen a raktárban! — nyugtat meg a harmadik. Végre ráleltem. — Tégla­gyár volt ez, kérem vala­mikor! — mondotta Kecs­kés Lajos. — Nagyon jól emlékszem rá fiatalkorom­ból. Én azon kezdtem, hogy az elsőnek épülő helyi­ség falazásához hordtam téglát. Szarvas György, körösi építőmester volt a kivitelező. Ennek a flaszternak a he­lyén kockakövet raktunk va­lamikor! -— mutat az ud­var betonjárdájára. — Vagy kéi-háróm esz­tendőnk az építkezéssel telt el. Igaz, hogy azóta sem maradt el, mert minden esztendőben épült valami. Két év óta meg pláne. Tavaly készültek ezek a há- rcrmszázhektós alumínium- tartályok, amikben a papri­kát tartósítjuk a téli feldol­gozásra. — Tíz esztendőn keresz­tül kocsikísérő voltam, majd utána bekerültem a termelés­be. Csináltam ezt én még a legelején is, akkor nagy rézüstökben főztük a szilvát, barackszezonban pedig pul- poztunk. — A második világháború engem is elszólított. Csak úgy 1947-ben keveredtem haza, azóta megszakítás nélkül itt vagyok. Azt mondják, hogy a hábo­rúban eltöltött idő is be­leszámít a nyugdíjba. — Évek óta vagyok tagja az udvarosbrigádnak. Mi va­gyunk a telep mindenesei. Mindig odamegyünk, ahol éppen szükség van ránk. — Kereset? — Hát úgy kétezer körül a nagy szezonban, télen is kikerül az ezerötszáz. — Lajos bácsi, az imént a nyugdíjazásról szólt. Olyan. nagyon közel van már? — Hát bizony, eltelt az idő. Október 13-án lesz ponto­san huszonöt esztendeje an­nak, hogy itt dolgozom. És ezen a nagy napon ki­jár valami jutalom? — En nem tudom — tárja szét karját. (Gödény felv.) ünnepelnek a képzőművészeti körben FENNÁLLÁSÁNAK ti­zenöt éves évfordulóját ün­nepelte a közelmúltban a képzőművész kör. Kis ün­nepségen méltatták a tizen­öt év alatt végzett munkát, elismerő oklevelet és jutal­mat adtak át a kör két ve­zetőjének, Rácz József fes­tőművésznek, és Molnár Elek keramikusnak. Molnár Elek a szobrászok vezetője. Rácz Józseffel, együtt ö is azok közé tarto­A legújabb műveim közül való — mondja Molnár Elek. zik, akik tizenöt évvel ez­előtt részt vettek a kör megalakításában. Jelenleg a Képzőművészeti Alapnál dolgozik, mint építőművész, szobrász. Munkatársaival együtt Budapest műemlékei­nek és középületeinek hely­reállításában vesz részt. — 1939-BEN végeztem az Iparművészeti Főiskola ke­rámia szakán — vallja éle­téről. — Majd hosszabb idő­re Olaszországba mentem ta­nulmányi útra, ahonnan gaz­dag tapasztalatokkal és olasz diplomával a zsebemben tértem haza. Molnár Elek sokoldalú művész. Egyaránt jártas az építészetben, szobrászatban és a kerámiában. Ízléses, modern vonalú váza készít­ményei különösképpen ér­• demesek a képzőművészet iránt érdeklődő közönség fi­gyelmére. Rácz József 1928-ban vé­gezte el a Képzőművészeti Főiskolát. A főiskola elvég­zése után pedagógusként he­lyezkedett el. Harminchat évvel ezelőtt .került Nagy­körösre. Először a polgári­ban, majd a képzőben taní­tott. Jelenleg a. gimnázium rajzszakos tanára. — Á NAPI munka mellett szabad időmben kezdtem el rajzolni, festeni — nyilat­kozik pályájáról Rácz Jó­zsi bácsi. — Amikor 1950- ben megalakult a képzőmű­vész kör, én is az alapító ta­gok között voltam. A meg­alakulást követő években sok nehézséggel kellett meg­küzdeni. Hosszú időn ke­resztül állandó helyiségünk sem volt, s az anyagi támo­gatást is csak évekkel visz- «zamenöleg kaptuk meg. Minden kezdeti hiányossá­. got kárpótolt azonban a Holnapi sportműsor Atlétika; Az atlétikai csapat vasár­nap délelőtt Cegléden szere­pei. Asztalitenisz: Az asztalitenisz női és fér­fi játékosai vasárnap dél­előtt 10 órakpr a sportott­hon nagytermében mérkőz­nek a Nagykáíai Vörös Me­teor csapatával megyei baj-’ nokság címért. Birkózás: Az ifjúsági csapat, vasár­nap délelőtt Abonyban lép szőnyegre. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es férfi­csapata vasárnap délelőtt Nyíregyházán mérkőzik baj­noki pontokért. Női NB Il-es csapata pedig Debrecenben méri ösísze tu­dását. Megyei férficsapata pedig Vácott mérkőzik a bajnoki pontokért. Kézilabda: A kézilabda ifjúsági és felnőtt csapata vasárnap dél­előtt 10—11 órakor mérkő­zik a sportpályán a Csepel Autó csapatával. Labdarúgás: A felnőtt és Ifjúsági csa­pat vasárnap délután Tö­rökbálinton mérkőzik a Tö­rökbálinti ; SC csapatával a megyei bajnokságért. XI. csapata vasárnap dél­előtt 11 órakor mérkőzik a Ceglédi Építők II. csapatá­val a járási bajnokságért. A Nagykőrösi Építők csa­pata vasárnap délelőtt a Kő­cser csapatát fogadja. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Vörös és fekete I—II. rész. A világhírű „francia film fel­újítása. Főszereplők: Gerard Philippe és Danielle Dar- rieux. Dupla helyárak. Ti­zennégy éven aluliaknak nem ajánlott! Kísérömüsor: 13. Világhír- adó. Magyar híradó. Előadás kezdete: 6 óraJ kor. SZABAD SZOMBAT lek a részletekkel. Érjük be annyival, hogy Péter egyik szabad szombaton nagyon alkalmatlan pillanatban toppant be. Talán a nagy melegre való tekin­tettel Irén elég könnyedén volt. Ha ugyancsak firtatjuk, az én toalettem el­len is lehetett némi kifogása, de ez nem tartozik lényegesen a dologra. Soklcal fontosabb az a pár­beszéd, amely az izgalom csúcspont­ján elhangzott kö­zöttünk. — Aljas disznó! Elcsavartad a fele­ségem fejét! Ezt ő mondta. Nem válaszoltam, mert a tények ugyan­csak ellenem szól­tak. Ekkor Péter Irén felé fordult. — Megcsaltál, per- szóna! Irén is hallgatott, mert a tények nem­csak ellenem szóltak. — El fogunk válni! Te pedig elveszed a feleségemét. Ahhoz a hangulat túlságosan feszült volt, semhogy vi­tát produkálhattam volna. Lehajtott fej­jel hallgattam. Irén­nek sem volt semmi megjegyezni valója. A válóper ag­gasztóan rövid idő alatt lefolyt. Mint jellemes férfiú,'vál­laltam a következ­ményeket. Eljegyez­tem Irént, és a múlt héten szombaton megtartottuk az es­küvőt. Csak egysze­rűen, a legszeré­nyebb családi kö­rülmények között. A két tanún kívül csak a szüleim és Irén özvegy édes­anyja vett részt az esküvőn. Amikor ki­jöttünk az anya­könyvvezetőtől, á ta­nácsháza folyosóján fogadtuk a család szere ncsekivá naiait. Nem is vettem észre, hogy Péter hallatlanul elegán­san támaszkodik a falnak. Amikor az utolsó családi csók is elcsattant, Péter odalépett hozzánk. Először Irénnek gra­tulált nagyon mele­gen, aztán hozzám fordult. — Öregem, amíg élek, nem felejtem el. Azzal otthagyott bennünket. Méltó­ságteljes lépésekkel haladt végig a fo­lyosón. Nyugodt volt és elegáns és ezen­felül még szabad szombatja is volt. Hű! De milyen sza-, bad szombatja. (rossl) kör tagjainak lelkesedése, a képzőművészetek iránt ta­núsított érdeklődése. Visz­Érdemes volt megszerettet- ; ni a művészetet — vallja ; Rácz József. (Godány felvételei) i . • . « # < szatekintve a tizenötéves! múltra., jóleső érzéssel álla-: píthatjuk meg. hogy a be- \ fektetett munka nem -volt i hiábavaló. Sok tehetséges > művészi ambícióval rendel-; kező fiatal került, ki közű- \ lünk. De legfőbb célunk < nem az volt — és nem az! ma sem — hogy művészeket« neveljünk, hanem hogy meg-! ismertessük és megszeret- j fessük a művészetet. (pintér) § § ^ Nem is tudom, ho- ^ gyan kezdődött. Hi- X bás volt Irén, hi- X bás voltam én is, de ■J az igazi felelősség ^ tulajdonképpen Pé- X tért terhelte. Mert X azt mondja a köz- X mondás, hogy alka- X lom szüli a tol- X vájt. X ^ Tessék csak ide- ^ figyelni! Péter hét- ^ főn reggel ment X el otthonról, és ál- X falában szombaton ^ délután érkezett ha- ^ za. Akarom mon- \ dani — a szabad X szombatok kivételé- X vei — mert olyan- X kor már pénteken hazajött. x ^ Iren egesz héten X unatkozott. Elhiszem, X hogy nagyon hosz- X szú lehet hétfő reg- X géltől szombat dél- X utánig várakozni. Az X unalom kétszeres le- X hét egy fiatalasz- X szony életében. t & Senkit sem terhe-

Next

/
Thumbnails
Contents