Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
4 1965. SZEPTEMBER 19, VASÁRNAP 44.5 MILLIÓ FORINT Hatmillióval több mint tavaly Idén, a megszigorított anyaggazdálkodás miatt, nehezebbé vált az előre tervezett községfejlesztési feladatok megvalósítása. Ennek ellenére, a megyében sok iskolát és óvodát tataroztak, utat és járdát építettek. Az összeg, amit hat hónap alatt községfejlesztési célokra fordítottak, nem kevés: 44,5 millió forintot tesz ki, 6 millióval többet mint tavaly. A felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére indult verseny keretében megnőtt a társadalmi munkások száma és az általuk végzett értékes mun- . ka is. Ez, az éves elképzelésekhez mérve, 64 százalékot tett ki, 7 millió 558 ezer forint értékben. Említést érdemelnek azok a járások és városok, amelyek a legtöbbet tettek idén területük fejlesztéséért, szépítéséért. Az első helyen a váci járás áll, tervének 60 százalékos teljesítésével, közvetlenül utána következik a szentendrei járás, majd a nagykátai, amely 57 százalékban valósította meg tervét. A városok közül ismét Szentendre jár az élen, 64,5 százalékos községfejlesztési tervteljesítéssel, utána pedig Vác következik 60 százalékkal. A legkevesebb feladatot az aszódi járásban oldottak meg; itt 34 százalékot értek el, a városok közül Cegléd pedig mindössze 15 százalékkal szerepel a fejlesztési tervek végrehajtásában. Az év azonban még nem telt el, november végén zárják le a községfejlesztési versenyt. Ezután értékelik az eredményeket, azt, hogy kik nyerik el a több mint félmillió forintot kitevő jutalmakat, amelyeket a megyei tanács ad az idén is a községfejlesztési verseny győzteseinek. Két politechnikai műhely Dánszentmikíóson Dánszentmiklós, az egykori elszórt tanyai település gyors ütemben fejlődik zárt községgé. Ezt mutatják azok a korszerű igények is, amelyek az általános iskolába járó gyermekek neveléséhez kapcsolódnak: a község elhatározta, hogy idén két politechnikai műhelytermet épít. Erre a célra a Pest megyei Tanács Dánszentmiklós részére 80 ezer forint állami támogatást biztosított. Aki a fél világgal levelez... A tizenegy nyelven beszélő Garabán Miidós, a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának munkatársa, egyik fő szervezője a Bala- ton-vidék turistaforgalmának. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatalhoz érkező levelek legnagyobb részére Garabán Miklós válaszol. Szinte a fél világgal levelez. Még az idén elkészü A váci Forte gyár építkezése a sok huza-vona után, úgy látszik, egyenesbe billen. Még ez évben szerelésre kész jó néhány épület... A tízszintes emulzió főzőnek már a kilencedik szintjén dolgoznak Gáncsoskodó rosszindulat? Milyen kitartó szorgalomra és türelemre van szüksége manapság a fiatal házasoknak, — hacsak nem örökölnek, vagy nem jutnak nagyobb összeghez — pusztán csak ahhoz, hogy egyáltalán lakhassanak! Budakeszin, a Vörös Hadsereg útja 101. alatt levő ragyogóan tiszta, csinos kis szoba-konyhában jutott az eszembe, amikor meglátogattam Főző Lászlóé- kat. Történetük talán nem általánosítható, de igen érdekes, különösen azért, mert mutatja: egyes fiataloknak mennyi akadályt kell leküzdeniük, mennyi keserűséget kell nyelniök, értetlenség, vagy egyenesen gáncsoskodó rossz indulat miatt. De kezdjük az elején. Főző László és felesége közel dolgoznak, mindketten szanatóriumban. Tíz évi albérlet és szükséglakás után költöztek kisfiúkkal jelenlegi lakásukba. A községi tanács utalta ki részükre három éve a hosz- szú udvar végén levő épületrészt, amely bizony akkor beszakadt tetejű romos istálló és egykori présház volt. A fiatalember — kőműves a szakmája — hivatalos engedéllyel építette át saját költségén a vigasztalan, omladozó épületet. Megerősítette a falakat, kicserélte a tetőszerkezetet és a cserepeket, új ablakokkal, ajtókkal látta el, kí- vül-belül újra vakolta, ragyogóra festette a falakat. Mindezt mint bérlők tették — azért, hogy végre nyugodt és békés otthonhoz jussanak. Balul sikerült közvétel Ezt azonban a rengeteg munka, a sok anyagi áldozat után sem érték el. Ugyanis Főzőék, egy másik lakóval együtt, elkövették azt a „hibát”, hogy megvásárolták a tanácstól, az QTP-n keresztül, az általuk bérelt ingatlant. Az egész házkomplexum a hozzá tartozó telekkel együtt, eredetileg magántulajdon volt, amelynek fele részét bírósági ítélet kobozta el tulajdonosától, aki 1956-ban részt vett a Budakeszin elkövetett gyalázatos politikai gyilkosságokban. Barabási j Ferenc börtönben tölti a rá kiszabott büntetést — felesége tulajdonában azonban — igazságosan — meghagyták az ingatlan másik felét. Ő pedig nem nézi — valljuk be. ezt nem is lehet elvárni tőle — jó szemmel, az új társtulajdonosokat. De nem szíveli őket a „háziasszonnyal” együttérző régi bérlő, Karle János patkóié- és kocsikovács kisiparos sem, akinek elhanyagolt, rendetlen benyomást keltő műhelye pontosan szemben áll Főzöék ragyogó tisztán tartott házikójával, s az előtte húzódó keskeny kertecske pompázó virágaival. Hogy az érdemes, a maga nemében Budakeszin egyedülálló s ezért „nélkülözhetetlen” kovácsmester, ellenszenve a fiatal pár iránt mekkora, azt nemcsak időnként elejtett megjegyzései s a kis Laci gyerekhez intézett goromba szavai bizonyítják. Ma már világos, menynyire hiába próbálkozott Főző Barabásinéval és a kováccsal békésen megegyezni, hogy egyenlő arányban használják az ingatlant. Kérését többször is megismételte, de nem voltak hajlandók vele szóbaállni. Ugyanakkor Karle „mester” eddig a fiatalembert már hét esetben följelentette: háromszor a tanácsnál tisztasági kihágás címén (!), kétszer a rendőrségnél birtokháborításért és kétszer a budai járási munkásőrségnél összeférhetetlenségért (Főző László két évig önkéntes rendőr volt, négy éve pedig mint munkásőr teljesít társadalmi szolgálatot.) Hogy a két éve tartó zaklatások, vizsgálatok, megállapították, Karle panaszai minden esetben alaptalanok voltak? Sebaj, ebből neki semmi baja nem származott. Talált még ezenkívül is más módot a fiatalok életének megkeserítésére. Amit régebben nem tett: az utóbbi időben körbeakasztotta Főzőék épületében levő szeneskamrájának külső falát szerszámokkal. a közös padlástéren gyúlékony anyagot tárol, nehéz vasdarabokat dobál, hadd repedezzen a „betolakodók” konyhájának újonnan festett fala. De még ez sem minden: azt a hátsó telekrészt, amely Főzőéket és a másik negyedrész-tulajdonost illetné, az OTP-vel kötött adásvételi szerződés értelmében, ugyancsak birtokba vette a kovácsmester. A társtulajdonosok ellen Elég egyszer is végigsétálni itt az udvaron, s kicsit körülnézni. Szemmel látható a törekvés: ahogyan csak lehet, meg akarják keseríteni a két társtulajdonos; Főzőék és Tóthék életét, talán majd egyszer csak megelégelik és elköltöznek. Főző László azonban egyenesjellemű, nyíltszavú, becsületes, szorgalmas fiatalember, aki őszintén hiszi, bízik abban, hogy a mi társadalmi rendszerünkben igazságtalanság nem történhet. Ezért fordult, Tóthékkal együtt, tavaly év végén bírósághoz, s kérte; az döntsön az általuk 35 ezer forintért vásárolt 50 százalék ingatlan- rész tényleges használatba vételéről. Tíz hónap telt el azóta, s Főzőék beadványai három igazságügyi fórumot is megjártak. A Pestvidéki Járásbíróság, a megyei bíróság, többek között arra hivatkozva, hogy a kovácsmester bérleti szerződése 1967-ben úgyis lejár, elutasította keresetüket. Ugyancsak ez lett a sorsa a Legfelsőbb Bírósághoz beadott törvényességi óvásnak is. Olvasva mindkét bíróság ítéletének mindkét bonyolult jogi érvelését, először úgy érzem, azok helytállóak, amikor messzemenően figyelembe veszik a volt tulajdonos feleségének érdekeit, s a kovácsmester bérlő fontos tevékenységét. Azután arra gondolok, amit itt kint, a budakeszi ragyogó tiszta, széppé varázsolt kis szoba-konyhás lakás környékén a saját szememmel láttam. Újból elolvasom tüzetesebben a két ítéletet, és rtiegtalálom a sorok között azt, ami nincs megfogalmazva: a bíróság a jelenlegi áldatlan és rendezetlen állapot meghagyásával, azzal, hogy az ingatlan használatának módját nem határozta meg, lényegében kitért törvényes feladata és kötelessége elől. Együtt érzek Főző Lászlóval, amikor keserűen kifakad: Furcsa kettősség — Mondja meg; lehetséges, hogy az állam nekem elad a hozzájáró telekkel, egy ócska romot 17 ezer foI rintért, én abból házat építek, és ugyanez az állam a bíróságon keresztül nem biztosítja a szerződésben levő jogaimat? — Én igazságtalannak tartom mind a két bírósági döntést, és nem is nyugszom bele. Kell, hogy legyen olyan fórum, amely az igazságnak megfelelően rendezi ezt az ügyet. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsához fordulok. Én is ezt tenném az ő helyében. Hetesi Ferenc Pál Apró pontok a vashegyen den! Mindössze két íróasztal, kockaalakú pici szoba, iratszekrény, tömve a vashegy rajzaival, ennyi a berendezés. Az ablakon kilátni a hegyre: a fakeretbe nem fér be a kolosszus. Az „ilyen még nem volt”. Tényleg nem volt. Ez az első az országban. Az első, 150 megawattot termelő gépegység kazánja. Üttörőmunka — az úttö- rés minden nehézségével és szépségével. A szomszédban olajozott pontossággal dolgozik már a Dunamenti Hőerőmű. Az öcsik — az ötven mégawattos blokkok — szorgalmasan adják a megawattokat az országos hálózatba. És a bátyjuk — az első — most kezdi felölte- ni végleges és tiszteletet parancsoló alakját. C 1 blokk — építik és szerelik a — malfadások. Drótkerítés választja el az erőműtől. Ez itt még nem az erőmű birodalma. Majd ha készen lesz — addig az apró, kockaalakú szobában tervrajzok titokzatos jelzéseit soroló, telefont felvevő, s darut fél óra múlva adó apró, zömök ember felel itt mindenért: Balázs Károly, a Magyar Hajó- és Darugyár ki- rendeltségvezétője. Ök építik a 150 megawattos egység kazánjait, szovjet tervdokumentáció alapján és szovjet szerkezeti elemekből. Néhány barakk, hatalmas szerelőtér, magasba nyúló daru s vastraverzek látszólag labirintot, valójában okos rendet képező hálózata. Az emberek — a vashegy több emelet magas — apró pontok csupán. Hegesztés fénye villan: apró csillag a vasbirodalomban. Azbesztköpeny és sisak. Felülről hull a szikra. Integetnek: tovább, tovább, fájdalmas keresztelő lenne a bőrön a tüzes szikra. Zaj: zeng a vas. Kiáltás: merre vannak a mahadások? Kiáltanak. de nem hallani, intenek, magukra bökve: mi vagyunk. Nevetnek fenn a magasban, s mutatják, ott a barakk. Árkok, markológép: a C 2 és a C 3, a most épülő-készülő későbbi testvéreinek, szintén 150-»-150 megawattot termelő kolosszusok jövendő helye. Négy fiatalember: — Tegnap léptünk be, azt hiszem, itt jó lesz. A másik: — Kicsit félünk, olyan bonyolult. Parasztgyerek,' fel-felpislant a komótosan mozgó darura, szembogara összeszűkül, úgy méri fel az apró pontokat a kazán vasemeletein. ötven körüli, borostásképű, fáradt arcú ember, szemén vöröslenek az erek: — Lesz itt még néhány évig munka. Hegesztő vagyok. Az elejétől itt. Előtte? Mikor — hol? Két kezemen sem számolom ösz- sze. Ahol építettek. Energikus mozdulattal nyújt kezet, arcán fáradt mosoly. Igen, ő a kirendeltségvezető, több mint kétszáz ember irányítója. — Vagyunk itt néhányon a kezdettől. És még maradunk is jó ideig. Ez a város lesz — most bontakozik ki igazán. Nemcsak az erőmű, az olajváros is. Olyan komplexus ez... Telefon cseng; — Nem, nem a kispanel... persze ... égöpanel... Leteszi. Simít a homlokán: —• Nagy dolog ez a kazán. Még úgy is, hogy szovjet tanácsadók és szerelők is vannak itt. Ez az egy kazán többet fog adni, mint jelenleg egy komplett erőmű! A mahadások a fővállalkozók. Két alvállalkozó dolgozik „kézre": Kulcsár Lajos szerelőként a Szellözőművek 28 emberét irányítja, a Gyárkémény és Kazánfalazó Vállalat embereit pedig Z saba Béla. Balázs Károlynak két művezetője van — az irányító létszám igazán fel- duzzasztott. Talán ezért operatív? ... Zeng a vas: ívek forrnak össze, magasba nyúl a gerinc, sűrűsödnek a bordák. 3800 tonna gépészeti anyagot, s 1800 tonna falazatot — a gépészeti anyag egy része ugyanis egybeépített a falazattal — raknak okos rendben egymásra s egymás mellé, A hütőházra mezt emelik az utolsó betongerendákat. Ez is készen áll december 31-re A konyhát és ebédlőt üvegezik. A jövő hónapban birtokukba veszik a gyár dolgozói i: I « Foto: Gábor ^ Sokszor látott, s leírt táj, 5 mégis: megszokhatatlan. S Szép? Lenyűgöző? Szívderí- § tő? Pompás? Pasztell-szí- ^ nek, traverzek, füst, de fenn, ^ nagyon magasan, széltől ci- § bált pamacsokban, s lenn ^ gőz, villogó ablakok, zöld ^ pázsit, a hűtőcsatorna vizén |ringó hajó; Százhalombatta. | — Mutasd csak, nem ez az, | ez az SCSB, a CSB kell. Na, % várj, ez az. Látod? § A fénymásolt rajzon vona- ^ lak bonyolult szövevénye. ^ Adatok. Ha kiáll az ajtó elé ^ az ember, magasra kell emel- ^ je tekintetét, hogy látótere ^befoghassa a vashegyet. Ide- ^ benn: néhány kilogramm pa- S pír. Tervdokumentáció. A pi- ^ ros, erős mappákon cirill $ betűs felirat. Az asztalon már ^ a magyarra „fordított” rajzok. ^ Biztonság kedvéért azért itt ^ vannak az eredetiek is. Tele- ^ fon cseng: ^ — Adjam vissza a darut? % Édes öregem, áldjon meg az ^ép, nézz ki az ablakon, s ak- \ kar láthatod; kell nekem § is. Gerendát emelnek be. ^ Jó, félóra múlva megkapod. ^ Rendben? ^ Kopott barakk. Felvonu- ^ lási épület — így tartja szá- $ mon a köznyelv. Mi is? Iroda, ^ vitaterem, fogadószoba, dön- $ tések és munkások felvéte- $ lének helye, s még mi min-
