Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
1965. SZEPTEMBER 19, VASÁRNAP megyei v/íírfcup 5 HAZAFELÉ Fotó: Kotroczó Száz hold Madame Moutaux Csökken a málnaterület a szobi járásban Nagy fejlődés előtt Csepel-sziget mezőgazdasága Szeptember végéig befejezik a szobi járás területén az idei őszre tervezett gyümölcstelepítést. összesen 115 holdon telepítenek, mégpedig kizárólag bogyós gyümölcsöt. De ugyanakkor közel 360 hold kiöregedett és erősen fertőzött málnást vágnak ki. Éppen az utóbbi években fellépett és erősen terjedő fertőzésre való tekintettel, ez- idén csupán a kóspallagi Haladás Tsz készít, az is csak mindössze 10 holdon új málnatelepet. A márianosztrai szakszövetkezet pedig öt holdon vörös ribizkét telepít. Hét ípolyvölgyi község tsz-e viszont 10—20 holdas parcellákban összesen 100 holdon létesít új szamócaföldet. Külön érdekessége a nagyszabású szamócatelepítésnek, hogy az egész szaporítóanyag a járás területéről származik. A nagybörzsönyi Hunyadi Tsz látja el vele testvér tsz-eit. Mind a száz holdba egységesen Madame Moutaux fajta szamóca kerül, amely bőtermő és egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkezik. | TANÍTANIJÓ! ^ Négy ifjú pedagógus, négy a s sok kezdő közül, akik tavaly fi ilyenkor még ugyanolyan izgalom- 5 mai szorongtak a padsorokban, ^ mint most tanítványaik. ' Különböző tárgyakat tanítanak, különböző elképzeléseik vannak a jövőről, de egy dologban egyezik a véleményük: tanítani jó! Sok szerencsét hozzá! Nemcsak négyüknek, hanem annak a több száz új, fiatal pedagógusnak, aki most cserélte fel az iskolapadot a ; katedrával. Kettő vagy semmi - Pénz is, kocsi is Tavaszi híradás szólt arról, hogy özvegy Megyei Mátyásné szigetbecsei tsz- nyugdíjast Fortuna személyesen meglátogatta: négytalálatos szelvényével közel 92 ezer forintot nyert! Szép pénz, de mire költse? A ráckevei OTP-sek és postások hivatalból is azt tanácsolták — próbálkozzék tovább. így aztán 40 ezer forintért gépkocsi nyereménybetétkönyveket és kamatozó takarékkönyvet váltott. Mint jó anya, felnőtt gye- 1 rákéit is részesíteni akarta a bőven hullott áldásból, de azok — ellentétben az eléggé közismert általánossal — nem fogadtak el semmit. Ezt mondták: idővel úgyis rájuk marad az örökség, a mama takarékos asszony, legyen ő a gazda most is, mint korábban, amikor a sokkal kevesebből is futotta. Nekik lett igazuk. özvegy Megyeiné jól kalkulált: a legutóbbi gépkocsi-sorsoláson négy könyvének eg jő két kihúzták és arra egy vadonatúj Wartburg kocsit adtak. A Fortunát gyakran vendégül látó özvegyasszony most már csak azt sajnálja, hogy nem tette le a kocsivezetői vizsgát. így nélküle vonulnak a hozzá hasonló gépkocsi nyergesek az októberi Pest megyei autós demonstráción. Tar! Etelka a mendei általános iskola IV. osztályának vezetője. Józsa Sándor né a gyomról gimnázium I. osztályának matematika, fizika szakos tanára. 5600 tonna! Valóban hegy: vasból és betonból. Energiát Vermelő hegy: a kazán ötszáz tonna gőzt ad le, az előzetes számítások szerint igen gazdaságosan. Fűtőanyaga az olajvárosból érkező pakura, s ami már elégheitetlen, azt a kétszáz méteres kémény pipálja ki. Itt valóban csak „leg”-ekét emlegethetünk; a kémény,ami Síi ár öreg jószágnak számít a néhány esztendejével, Európa második legnagyobb kéménye. A most épülő C 1 blokk — tehát a kazán és turbina — az ország legnagyobbja lesz, de nemzetközi viszonylatban is a nagyok közé tartozik: a villamos energia-termelés gazdaságosságának biztosítéka minél nagyobb egységek építése. Ma már 200—250 MW-os blokkok rajzai-tervei készülnek a szakemberek asztalain. Százhalombatta — végső kiépítésben, tehát a C 2 és a C 3 blokkok elkészülte után — hatszáz megawatt energiát szolgáltat. Európában ritka a ,.szabadtéri’’ erőmű. Mert ez itt az. A Dunamenti Hőerőmű egész története — úttürés. Gyenge napfény. Néhány éve még kukoricaföldek, gabonatáblák, most város. És holnap? Az ország legjelentősebb új ipari komplexuma. Erőmű és olajfinomító és emberek, akik itt hagyják kezük nyomát, verejtéküket, mérgüket és büszkeségüket. Nem, azt nem hagyják itt, viszik magukkal. Örökké tartó fizetségként: hogy ezt ők tették. És akik itt maradnak, akik itt kóstolnak bele az ipar ízé; Dobosy Antalné az úri általános iskola ének és magyar szakos tanára. Radek Sándorné a gyömrői általános iskola és gimnázium magyar, orosz szakos tanára. (Foto: Gábor) be és szépségébe. Távolabb lakótelep, már szűk. Határidők és gondok: hajtani, hajtani, mert az ország nagy pénzeket fizet az importált energiáért. A vashegy, ha ontani kezdi a gőzt, ebből a pénzből vési le, nem is keveset. — Írja meg, hogy pótlék járna: légtornászi! . Kiabálunk — azaz beszélgetünk. Zeng a hegy a fejünk felett, a kis csoport pillanatra hagyta ott a dolgát. A tréfacsináló felfelé integet, hát nem járna a légtornászi pótlék? Nevetnek, mert jó nevetni. Egy pillanatra feledve a fáradtságot, órák, hetek, hó- nanok izmokba rágódott nyomát. — Van ám új fiú, nem is egyBöködik, no, mutasd már magad, tréfa, de a szeretet melegségével. Négy hónapra jöttek az „új fiúk”: országos mozgalom keretében — az árvízkárosultak megsegítése ez is, de ipari méretekben — a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkásokat, kap más vállalatoktól. Jöttek az Erőműszerelő Vállalattól, de például a diósdi csapágygyártól is ... Az új fiúk nem feszélyezet- tek; társak között vannak. Most már ők adják vissza a kölcsönt, az ugratást. Egyikük azt mondja: — Csodagyerek is van itt! Azután már, komolyra fordul a szó: ifj. Baka Pál technikus, hegesztő, lakatos — egy személyben. Minden címnél többet érő a rangja: a tisztelet munkatársai szemében. Kozma János párttitkárról beszélnek, Bodnár Mihály és Oravecz Mihály csoportvezetőkről. Többségük — mondják — régóta együtt vándorol; a százhalombattai jó hosszú táborozás, talán ilyen még nem is volt. Hogy lesz-e még? Ki tudja? Nehéz? Hát — nem könnyű. Finom és pontos a fogalmazás. Nehéz — amit akarata ellenére kell tennie az embernek. Nem könnyű — amit vállal, bár jól tudja, nem sétamenet. A cigaretták parazsa körömre ég: az utolsó tippet kapom, ha igazán jó riportot akarok írni. Kocsis Károly magasnyomású hegesztővel beszéljek. Intenek — várja őket a hegy. A barakk mellett elmenőben pillanatra megállók Balázs Károly szobájának nyitott ablaka mellett. Fiatalember az asztala előtt: — A két öcsém is itt dolgozik, hegesztő vagyok, szeret- '■ nék én is idejönni ... Amikor távolabbra jut azj ember, a vashegy impozáns; körvonalai még jobban ki-; emelkednek. És úgy hallani, i hogy a vastraverzeken dolgo- \ zó, apró ponttá lett emberek j keze nyomán a zajok a tájat; beborító énekké olvadnak ősz- i sze. Mészáros Ottó i Befejezéshez közeledik a második ötéves terv időszaka, s a ráckevei járásban a párt- és tanács vezetői elkészítették a Csepel-sziget harmadik ötéves fejlesztési tervét. Bár a járás egész területére is készítenek tervet, a szigeti rész fejlesztését kiemelten kezelik. A mezőgazdasági termelés fellendítésére kiváló adottságok állnak itt rendelkezésre. Az elmúlt évben Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese meglátogatott néhány gazdaságot a szigeten, s felhívta a járás vezetőinek figyelmét, hogy fokozott beruházással, ésszerű gazdálkodással Budapest éléskamrájává lehetne változtatni ezt a mintegy harmincezer holdnyi területet. A járás vezetői megfogadták a tanácsot, s tudományos kutatók,, szakemberek bevonásával elkészítették a tervet. Az irányelvek meghatározásában segítséget nyújtott a megyei pártbizottság is. A terv készen van, a pártós a tanács járási végrehajtó bizottságai együttes ülésen tárgyalták meg és fogadták eL Minden bizonnyal határozattá emeli a járási pártbizottság és a járási tanács együttes ülése is, s kezdetét veheti a nagyarányú munka. A terv figyelembe veszi mindazokat a természeti és közgazdasági adottságokat, amelyek indokolttá teszik, hogy különös gondot fordítsanak a sziget fejlesztésére. Régi hagyománya van itt a szőlő- és gyümölcs termelésének. Bár a zöldségtermelés aránylag csak későn, az utóbbi évtizedekben hódított teret, , de a rövid idő alatt is magas szintre fejlődött. A sziget éghajlata a Nagy-Alföldéhez igazodik — kevés és bizonytalan a csapadék eloszlása — jellemző a nap- fénytartalom bősége, de főként a nagymértékű kisugárzás. Noha kevés a csapadék, víz azonban van elegendő. A' Duna két oldalról fogja közre. A csőkutas öntözés a sziget egész területén megvalósítható, mivel az altalaj homok- illetve kavicsrétege összefüggésben van a Dunával. Különösen nagy jelentőséget ad a szigetnek Budapest közelsége. Helyi Érdekű Vasút köti azzal össze, útjai jók, ezenkívül jelentős ipari létesítmények települtek a szigetre. A Cél: ! olyan irányba terelni a szi- i get mezőgazdaságát a kö- j vetkező ötéves tervben, hogy í érvényre jussanak a terrr.é- ! szeti és közgazdasági adott- j ságok. Növekedjen a termelés, s főként olyan termelésre rendezkedjenek be, amely érdeke a főváros és a sziget lakosságának egyaránt. Néhány jellemző irányelv hűen bizonyítja, hogy ezeket a célokat jól sikerült a tervben összegezni. A növénytermelés szerkezete némi módosításra szorul. Továbbra is fő feladat a kenyérgabona termelési terv teljesítése, de emellett növelni kell a takarmánytermő területet, s főként az egységnyi területre jutó ter- mékmen nyiséget. A sziget állattenyésztésében fő szerep jut a szarvasmarhatenyésztésnek, még pedig azért, hogy az eddiginél jobban kapcsolódjon be a főváros tejjel való ellátásába. A szarvasmarhalétszám öt év alatt, mintegy ezer darabbal növekszik, az egy tehénre jutó tejtermelés pedig 1000 literrel nő. A mennyiségi és minőségi fejlesztéssel egy időben törekednek a gümőkórmentes állomány biz- ; tosítására. Bár a kocalétszám j nem növekszik, a korszerű ! nagyüzemi nevelő- és híz- \ lalótelepek kialakításával elférik, hogy az eddiginél több § húst értékesítenek, s növe- §iik a hizlalás jövedelmezősé- ^ gét. Külön kell beszélni, a ^baromfitenyésztés fejleszté- ^séről. A tartási körülmények ^figyelembevételével a járás í nagyüzemi libatenyészetet $ déli fekvésű községeiben § alakítanak ki, míg a középső J és az északi részeken a to- $ jástermelésre és a húscsirke J nevelésére törekednek. A beruházások elosztásánál érvényre juttatják ezeket az J elgondolásokat. $ A kertészet területe az eleműit évi 933 holdról 1970- 5 ben 1100 holdra növekszik Ja termelőszövetkezetekben és | a termelőszövetkezeti cso- i portokban. Szembetűnő azon- ! ban a holdankénti tervezett J termésátlagok gyors nőve- \ ^kedése. A paradicsomét 53, Ja zellerét 75, a káposztaféléikét 45, a zöldségét 100 százalékkal emelik. Erre lehetőséget nyújt, hogy az egész kertészeti területet öntözik, továbbá jelentős beruházásokat fordítanak üvegházak, melegágyi keretek és hollandágyak létesítésére. A hagyományosan nevelt káposztafélék mellett elsősor ban szálh'tást igénylő zöldségféléket termelnek. Az elmúlt évben mintegy 2800 hold szőlőterület volt a Csepel-szigeten — ebből a tsz-ek tulajdonában 1132 hold. A nagyüzemileg művelhető terület azonban mindössze 125 hold, ami egyben mutatja is, hogy miiyen irányban kell haladni. ! A tervidőszak alatt 200 hold nagyüzemi szőlőt telepítenek s 400 holdon rekonstrukciót hajtanak végre. Ennek során ezen a területen is kialakítják a nagyüzemi, géppel művelhető - táblákat Mind az új telepítéseknél mind pedig a rekonstrukciónál 70 százalékos csemege továbbá 30 százalék vegyes hasznosítású szőlőarányi alakítanak ki. A szőlő túlnyomó többségét a főváros ellátására termelik, i A gyümölcstermelés fej- \ lesztésében, ugyancsak az ; tükröződik, hogy minél több : friss gyümölcsöt szállíthassanak a főváros piacaira. Az új tervidőszak alatt 400 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek — Halászteleken, Tökölön és Ráckevén. A telepítés 45 százaléka almástermésű, főleg nyári alma és nyári körte lesz Jelentős területet foglalnak el a csonthéjasok — kajszi, meggy és cseresznye. A sziget mezőgazdasági termelésének fejlesztésében döntő szerepe van a víznpk. amely bőven áll rendelkezésre, Az ein.ült években jelentősen fejlődik az öntözés a járásban. 1964-ben például 4000 holdat öntöztek. Az ötéves terv végére az öntözött terület 6800 holdra növekszik, s ezzel a tanácsi szektorhoz tartozó mezőgazdasági művelés alatt levő 19 936 holdnak 34 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást. A növénytermő terület 30, a gyümölcs- termő terület 75. a szőlőtermő terület 36 százalékát öntözik. A terv számításba veszi a beruházás, a talajerő-, a munkaerő- gazdálkodás feladatait. Az ötéves terv időszakában 140 millió forintot fordítanak a termelés fejlesztésére. A szakemberek számításai szerint azonban ez az összeg rövid idő alatt megtérül, mert a termelés intenzívebbé és belterjesebbé válik. A fejlesztés nyomán a bruttó termelési érték 35 százalékkal növekszik. Javul a munka termelékenysége. 1970-ben például az egy dolgozóra jutó évi termelési érték 53 500 forint lesz. A néhány évvel ezelőtt lezajlott átszervezés utat nyi-; tott a termelés eddig soha i nem látott arányú fejlesz- j léséhez. A tervben fog-1 laltak megvalósításával ] erre az útra ' lép a szí-1 geten levő 11 mezőgazda-! sági termelőszövetkezet és 4 i termelőszövetkezeti csoport i tagsága. Mihók Sándor i Cipődömping ! > Felkészült a cipőkereskede- ! lem az őszi-téli idényre. A di- ! vatos, könnyű, hajlékony ra- i gasztott talpú férficipőkből a ; tavalyinál tizenkét százalék- ! kai több kerül az üzletekbe. ! Nagyobb mennyiségben hoz- ! nak forgalomba vulkanizált ! vékonytalpú vízhatlan férfi- ; félcipőket, körülbelül százezer ! párat. A női félcipők válasz- j tékát is a könnyebb, de vízál- ■ lóbb vulkanizált és műanyag- I talpú fajtákkal növelték. Gondoskodott a kereskede- ; lem a nők részére elegendő I gálacipőről is. Mintegy tizenöt százalékkal több tűsarkú kö-j römeipő várja a vásárlókat, sj újdonságként hatvanezer im-1 port női lakkcipőt is forgalom-1 ba hoznak. Gyermek szárasci-l púból több mint két és félmii-; lió pár áll a vevők rendelke-i zésére, ezen belül a tavalyinál! nagyobb mennyiségű tartós! műanyagtalpú lábbeli. Sár- és; hócipőben sem lesz hiány. '
