Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-14 / 216. szám
1365. SZEPTEMBER 14, KEDD 3 JUS. - I I W* 'fkai v* Évente négyszáz nyúl... Kezdeti lelkesedés után megcsappant az érdeklődés a háztáji nyúltenyésztés iránt Budakeszin. Két évvel ezelőtt csaknem félszáz taggal működött itt a nyúltemyésztő szakcsoport. Most már a tagok nagy része csak a nyilvántartásban szerepel. Akkoriban még nívós kiállítást is rendeztek a faluban, most meg alig tudják teljesíteni szerény értékesítési -tervüket. — Nem érdemes talán nyu- lat tenyészteni? — kérdezzük Molnár Jánostól, a szakcsoport egyik vezetőjétől. Töviről hegyire vesszük a dolgot, megnézzük minden oldalát és kibogozódik a csomó. A háztáji nyúltenyésztés jelentős jövedelemkiegészítés akárkinek, aki érti a módját. Ha valaki bírja türelemmel, amíg megtérül a befektetés, akkor aránylag könnyű munkával tehet szert havi nyolcszáz-ezsrkétszáz forint mellékkeresetre. Ugyanakkor a népgazdaság is jól jár, mert csak így lehet kielégíteni a növekvő fogyasztói és exportigényeket. Az orvostudomány tanítása szerint a nyúlhús az egyetlen tömeghúsfajta, amely nem hizlal. A kórházak, klinikák, szanatóriumok elsősorban ezért, nem pedig kísérleti célra vásárolják, bár ez utóbbi jelentősége sem lebecsülhető. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy a nyúlnak nemcsak a húsa, hanem a szőre is hasznosítható. A budakesziek elégedetlenek a felvásárlási árral. Éppen az említett kiállításra hivatkozunk, amely szakmai körökben nagy elismerést aratott. Egyesek megkockáztatták azt a kijelentést is, hogy Budakeszin sikerült ki tenyészteni egy házinyúl tájfajtát, az „óriás csincsillát”. Ez a „tájfajta” nagyobb testű, gyorsabban növekedő, mint az egyébként is kitűnő csincsilla, s ráadásul a hús- csont aránya is jobb. Lelkes és hozzáértő szervező, s vele párosuló tenyésztői munkára vojt ehhez szükség, amelyet egyáltalán nem díjaznak az országosan egységes felvásárlási árral. Gondoljunk Decemberig meg lesz a törzsállomány „Megmutatom, hogy érdemes tenyészteni" Molnár János igánybe veszi a háztáji kölcsönt csak arra, hogy mennyivel többet ér egy mázsa hús, ha azt a nagy testű, kiváló húscsont arányú nyulak adják, mintha rossz vágóarányú, sok apróbb nyúl tesz ki egy mázsát. Ugyanígy a szőrme négyzetmétere is értékesebb az előbbi, mint az utóbbi esetben. (Nem is szólva arról, hogy mennyire értéktelen a különféle nagyságú, színű gerezna az egyöntetűhöz viszonyítva.) Megszívlelendő kifogások ezek, amelyeket feltétlenül figyelembe kellene vennie a felvásárlónak. Amúgyis differenciált árakkal dolgozik az állami felvásárlás. Különbséget tesznek aközött, hogy egyéni, vagy közös eladásról van-e szó, s aközött is, hogy téli, vagy nyári értékesítés kerül szóba. Emellé igen hasznos lenne a minőség és az egyöntetűség díjazását is beiktatni. Nos, ezek a bajok, vagy inkább csak hibák a háztáji nyúltenyésztésben. Lehet és kell is orvosolni őket, s nyilván sor is kerül erre. Hogy az igazság ne csak féligazság}! legyen, azt is meg kell mon-§ dani, hogy a háztáji nyúlte nyésztés még így is kifizetődő és érdemes foglalkozni vele. Ezt mondja erről Molnár János: — Látom én is az akadályokat, de nem ijedek meg tőlük. Elhatároztam, hogy ezután nem kevesebb, hanem több nyalat tenyésztek. Eddig csalt öt anyát tartottam, de jövőre tizennyolc anyával indulok. — S honnan veszi a szükséges anyagiakat a beruházáshoz? — Itt van ni! — vesz elő egy párnapos újságot. — Veszek fel tízezer forint kölcsönt kisállattenyésztésre és vásárolok egy kis telket. Ha sikerül széldeszkát kapnom, akkor már semmi komolyabb akadálya sem lasz annak, Jiogy évente legalább négyszáz három-négyldlós nyut'at adjak el az államnak. S persze nem akármilyent, hanem éppen a szóban forgó budakeszi tájfajtából és azzal egyenértékű saját hibridemből. Megmutatom, hogy igenis érdemes nyalat tenyészteni. Nagymiklős István Paradicsomszüret Az üllői Kossuth Tsz-ben 290 holdról szedik a paradicsomot. Napi 1—3 vagon kerül innen a fogyasztókhoz. Fotó: Gábor A megyei tanács vb határozata nyomán javult a húsellátás a ráckevei járásban Az fmsz-boltoknak nagyobb hűtőtérre van szükségük Megírtuk, hogy a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága idén nyár elején Ráckevén helyszíni ülésen tárgyalta meg a járás kereskedelmi ellátottságának helyzetét, és a fennálló hiányosságok megszüntetésére több fontos határozatot hozott. Egyik legsürgősebben orvoslásra szoruló gondja volt a A kamrapolc: könyvíárkrendezés Fiókkönyvtár: az autóbuszmegálló jegykiadója I járásnak a hiányos húsellá- I tás. A végrehajtó bizottság I határozata nyomán a megyei i kereskedelmi osztály intéz- j kedett, hogy több községben, ' így Ráckevén, Dunaharasz- | tin, Szigetszentmiklóson, Szi- | gethalom-Gyártelepen és Tö- | kölön ne a távoleső Ceglédről, hanem a fővárosi vágó- hídról lássák el hússal az üzleteket. Ennek nyomán az ellátás az említett helységekben mind az áru mennyisége, mind pedig választéka szempontjából , jelentősen javult s kielégítőnek mondható. A járás többi községében a Budapestről való ellátást eddig azért nem lehetett megoldani, mert a földművesszövetkezetek nem rendelkeznek szállítóeszközökkel és a megemelt húsmennyiségek tárolásához szükséges hűtőkapacitással. Tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a járás valamennyi községét a fővárosból lássák el hússal. A DOBOS-BRIGÁD A Dobos-brigád hattagú, szerencsés kis közösség: friss életideákkal, fiatalos kedély- lyel, őszinte, energikus lelkesedéssel. A brigádba becsúszott egy öreg is: Nagy János segédmunkás „már” 42 éves, de a többiek öten együtt alig tesznek ki egy Matuzsálemet. Tóth III. László 20, Must Sándor 28, Vágány Géza 25, Dobos László 24, Dobos István brigádvezető pedig 25 éves. Mind a hatan fizikai munkások a Maglódi Gépgyárban, feladatuk a sorozatban készülő hidrogló- busok összeszerelése. — Mi a különbség egy szocialista, és egy jó, de nem szocialista brigád között? —‘- teszem fel a kérdést, j — Nem sok — válaszolja j határozottan, s ezzel a bri- } gád többi tagja is egyetért. I — Más, nem szocialista bri- I gádban az emberek külön- I külön kerülnek szem elé, in- I kább egyénenként számíta- i nak. De az élet természe- í tes követelése, hogy ők is j I segítsék egymás munkáját, j hogy egyénenként is igé- i nyesek, s a világ dolgai fe- I i lől tájékozottak legyenek, 1 hogy kollektív felelősségérzés alakuljon ki bennük. Mi szocialista brigád leszünk, mert pontokban leszögeztük, hogy eleget teszünk a brigádmozgalom követelményeinek, mert brigádnaplót vezetünk, felajánlásokat teszünk, mert magánéletünkre is kiterjesztjük a brigád összetartozását. Ha ezt helyben is haA szocialista brigádok megkülönböztetett feladata Tanácskozott az SZMT magasabb követelményekhez felemelni. Palotás Károly ezután részletesen sorra vette, milyen feladataik vannak a szakszervezeteknek a szocialista munkaerkölcs kifejlesztésének támogatásában és a megfelelő üzemi légkör kialakításában. A megbeszélésen részt vett Baráth Károly, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Növényvédők megbeszélése A megyei növényvédő állomások igazgatói és a megyei növényvédő felügyelők az őszi gabonavetések növényegészségügyi előkészületeiről, • a vetések védelmével kapcsolatos tennivalókról tárgyaltak a Földművelésügyi Minisztériumban. gyom, meg kell említenem a Dobos-brigád egyik legértékesebb tevékenységét. Felvették a kapcsolatot egy rosztovi vállalat szocialista brigádjával. Ez már lényegesen túlmegy munkakövetelményeken s magánéleten. Igazi kollektív feladat. Ma I még egy felkért fordító tolmácsol a két brigád között, de mindnyájan tudják, ezt a szépséghibát ki kell küszöbölni. Már csak azért is, mert később szélesebb nemzetközi kapcsolatot szeretnének kialakítani, tapasztalatcserével, külföldi látogatásokkal. Elhatározták, hogy a brigád két tagja tanulni kezd oroszul; itt gyakorolnak majd a műhelyben. S ha ez megvalósul, az eredmény már nemcsak, a közösségé, az egyéné is lesz: ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy! — mindnyájan tudják. Nagyon érdekes a brigád öregjének, Nagy Jánosnak a helyzete, ö az j egyetlen segédmunkás közöt- I tűk. Egyenrangúsítására több | síkon is összefogtak. Nagy | Jánosnak, aki — mint ők mohdják — világéletében mindig tartott valakitől, ez a közösség nem ad okot kisebbségi érzésre. Tisztességtudóan s barátian beszélnek vele. Azután: a felfelé törekvésről már rég letett embernek szívós kitartással telebeszélték a fejét. I hogy tanulja ki a hegesztő [ szakmát. Először vonakodott, de lám, mire képes a közösség! Már rajta áll — .csak éppen a tanfolyam kés- ! lekedik még. Tavasszal ház- > építésbe fogott. Hatan együtt — rakták le az alapot, s a további munkát is együtt végzik. Nagy János jóbarát lett, mondják a többiek. Hozzá fiatalodott a közösséghez. Mind a hat brigádtag nős. — Kicsi vagy kocsi? — kérdezem tréfásan Dobos Lászlót. — Kicsi kocsi — felel visz- sza ő is tréfásan, mert megvan már a gyerek, csak a babakocsi hiányzik. Gyerek? Ebben is egységes a brigád. Hat brigádtag — hat gyerek. És igazságosan: három fiú, három lány. Még a legfiatalabb, Tóth László is, aki most drukkol a katonaságtól, lépést tart, sőt nem is ő az utolsó a sorban. S ha már a családról van szó: a feleségek is beletartoznak a brigádba: Afféle tiszteletbeli brigádtagok. Ha a férfiak maguk csinálnak programot, mint például az ipari vásár látogatásakor, utána beülnek egy csöndes sarokba, ital kerül az asztalra, s férfiúi ‘ komolysággal, vagy fiatalos derűvel munkáról, családról, életről, s a világ dolgairól folyik a szó. Megbeszélik egymás terveit is. Nagy Jánosé után Tóth László háza van soron. Egyszer mindenki vágya megvalósul. Azt hiszem, elmondtam erről a brigádról, ami a legfontosabb. A szocialista mozgalmat i.em üres formaságnak tekintik, s nem is marad számukra az. Értelmes, emberi céljaik vannak, s tisztán látják, hol a helyük, s mi dolguk a világban. Dozvald János § Nagy jelentőségű megbeszé- ^ lés volt hétfőn reggel a Szak- ^ szervezetek Megyei Tanácsa § üléstermében, ahol a „Szak- ^ szervezetek feladatai a dolgo- 5 zók szocialista nevelésében” \ címmel Palotás Károly, az \ SZMT vezető titkára tartott ^ előadást. ^ Palotás Károly elmondta, ^ hogy a szocialista munkaver- ^ senynek jelentős szerepe S van. Elősegíti, hogy á dolgo- 5 zók fontosnak tartsák a mun- ^ katermelékenység emelését, az $ új módszerek bevezetését is. $ A szocialista brigádok harcol- } nak a jobb üzemvezetés, a $ munka akadályainak elhárítá- } sáért. Sürgetik a meghatá- $ rozott konkrét munkaterve- $ két. Elsőként szállnak síkra a ^ párt- és kormányhatározat ! megvalósításáért, amint ez j most a normarendezésnél is } történt. Szívesen tanulnak és 5 a termelőmunka mellett igye- * keznek magánéletüket is a senki sem hallgatja, elcsendesedik. Megérkezünk közben a végállomásra, ahol le- kecmereg az atya, s lévén ő az első leszálló, a beszállni szándékozók azonnal faggatni kezdik a balesetről. — Hát kérem — kezdi fontoskodva — összeütközött két villamos, kint volt három mentő. Azt pontosan nem tudom, hány ember sebesült meg, de ha három mentő volt kint?! Azt viszont a saját szememmel láttam, hogy a tömeg közepén ott feküdt a hulla, kérem. A kislány izgatottan hallgatja a beszámolót s a történet végén megrendülve fűzi hozzá: — Egészen egyedül feküdt ott és nem is pislogott. (deli) I | Amit szabad Jupiternek néhány perc múlva pihegve közli a tényállást: — Négyszáz ember nézi a két villamost, amik ösz- szeütköztek. Kint van három mentó, és középen, képzeld apu, ott fekszik a hulla, egészen egyedül fekszik ott és már egyáltalán nem él, és nem is pislog. Az atya pironkodva körülvizslat, hallotta-e va- ■ laki a csacska locsogást, majd ■ megfedi élénk fantáziájú gyermekét, s inti, hogy élete hátra levő részében ne beszéljen ilyen szamárságokat. A gyerek egy darabig bizonygatja, hogy tényleg négy mentő volt kint, vagy öt is talán, és a hulla ott feküdt egészen egyedül, de mert előadását \ Estéli csúcs a ^ buszon — mely ^ ötös számot visel ^ a homlokán, s a § MAVAUT ver- i senylovának is ne- ^ vezhető, rapszó- $ dikus magatartá- \ sa miatt, mely- § nek következté- \ ben — a hirtelen ^ felgyorsulások és ^ kanyarok idején ^ — az utasok ma- 4 gatehetetlen ál- } lapotban potyog- \ nak ki az ülésből. § Elhagyjuk a \ Moszkva teret, de § a versenyló csak ■! áll. Az utasok fel- ^ zaklatva tódulnak § az ablakhoz, s ^ konstatálják, \ hogy baleset tör- \ tént. Ül mellettem \ egy atya és gond- $ talanul csacsog öt § év körüli leány- ^ gyermekével. A ^ gyermeket nagyon § vonzza az ablak, ^ meg a kinti ese- ^ menyek, elhagyja í atyját, belefúró- § dik a tömegbe s Sokkal szebb, nagyobb helyiség volt, mint a mostani, igaz, hogy mindössze nyolcvan kötet könyvből állt a készlet, s azt a keveset is házról házra járva „kéregettük” össze, a polcokat meg otthonról, a kamrámból szereltem le. Mégis öröm volt ott dolgozni. Sajnos, itt a művelődési otthonban egy ötször négy és fél méteres szobában zsúfoljuk össze az azóta több ezer kötetre nőtt könyvállományt. — Olvasóik száma? — Hétszóz,’ fele fiatal, fele idősebb. Célom: ezer olvasót szerezni. Ezért az iskolában, ahol eddig nem volt könyvtár, egy fiókkönyvtárat alakítottunk. Törtem a fejem, hol lehetne még? Helyiség híján megteszi majd egyelőre az autóbuszmegálló jegykiadója is, amit kisebb munkával rendbehozhatunk, s ott két- háromezer könyvet elhelyezhetünk. Mivel ezt a lehetőséget csak a nyári hónapokban használhatjuk ki, gondoltam arra is, hogy a tanácsháza előszobájában, ahol sok ember fordul meg, létesíthetnénk egy másik fiókot. Az illetékesek mindkét elgondolást örömmel fogadták, lelkes aktíváink munkáját is — akik elvállalták j a könyvek kezelését — támo-í gatni fogják. A járási és megyei könyvtár elégedett a felsőgödi községi; könyvtár munkájával, az olvasók Is szeretik, szívesen látogatják, rendezvényei közkedveltek. A közeljövőben bővítik a művelődési otthont, s akkor sor kerül majd arra, hogy a könyvtár is megfelelő helyiséget kapjon. <j.) — Mikor kezdődik a kölcsönzés? — ötkor, de már most mennék. Sok lesz ma a látogató. Négyezer kötet könyv várja a felsőgödi olvasókat, és a kölcsönzőpultnál Reisenbüchler Sándor könyvtáros, aki mindenkit ismer, hiszen harminc éve lakik a községben. — Itt nőnek fel nálam a gyerekek, én adom kezükbe az olvasnivalót, tízéves koruktól katonakorukig... — Mióta „él” a könyvek között? — Tizennégy éve, 1951-ben ; kerültem ide, pontosabban a j régi kastély egyik szobájába, j Ott volt azelőtt a könyvtár. 400 önkéntes tűzoltó teljesít már rendszeres szolgálatot a ceglédi járásban. Mind a 11 községben önálló tűzoltétestület működik. Törteién, Kocséron, Kőröste- tétlenen, Jászkara jenőn és Albertirsán ifjúsági önkéntes tűzoltócsapatok is dolgoznak. A járási tanács tűz- rendészeti bizottsága most értékelte a tűzoltók munkáját és megállapította, hogy a nyári munkákban derekasan helytálltak, mindössze egy tűzeset fordult elő. A tűzoltók részt vettek a kombájnszérűk előkészítésében, a tsz-tagok tűzrendészeti oktatásában, az aratási ügyeletben. Különösen kiemelkedő munkát végzett a törteli, a kőröstetétleni és a jászkara- ’ lanői önkéntes tűzoltó egye"rtt.
