Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Szelére [árnak a gimnazisták Esztendőkön keresztül büsz­kék voltunk arra, hogy az egész környékről hozzánk járnak a gimnáziumba kíván­kozó diákok. Évek során le­maradtak az irsaiak, pili­siek, mert, megnyílt a mo- nori gimnázium. Három esztendeje annak, hogy korszerű középiskolát kapott Abony és ilyenfor­mán az abonyi bejárók is el­maradtak. Negyed hétkor indul Tá- piószele felé az autóbusz. Négy fiatalemberke, táskával fölfegyverkezve, várakozik a megállónál. Nem nehéz kita­lálni, hogy könyvek tömik degeszre az aktatáskát. — Hová, hová, fiatalembe­rek? — Gimibe? — Autóbuszon? — Bizony. Húsz kilométer­re nem mehetünk gyalog. Leolvashatták arcomról az ámulatot, ezért folytatták: — Tápi őszeiére járunk! Fé­rőhely hiányában nem vet­tek fel Cegléden bennünket. — Ezt is megértük. Vidékre járnak a ceglédi gimnazis­ták. —ssi PEST MEGYE! MÍüIAP KÜLÖN) KIADÁS A A CEGLEP1 iL»«» ■ I ■■ - iT. JÁRÁS CÉG LÉD VÁROS RÉSZJ IX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 12, VASÁRNAP AZ ÉLET BARAZDAI A tanács vb napirendien: Kevesebb fagyasztott, több tőkehús a következő hónapokban A kereskedelem felkészült a lakosság őszi-teli ellátására A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteki rendes ülésén a kereskedelmi fel­ügyelőnek az őszi-téli felké­szülésről készített jelenté­sét tárgyalta. A jelentésből örömmel ál­Ezt látták a szakemberek — Abonyban Bogárhátú dűlőutak mentén dús termést ígérő, ápolt ku­koricatáblák. A tarlóhántást csaknem elfeledték, s a mély­szántott földek láttán felcsillan a szakember szeme. Van, aki csettint is egyet: ez már igen! Egyik-másiknak azonban fel- sajdul a szive — a „hazai” földekre gondolva. A vendéglátók közül valaki dicsekedve mondja: „117 holdon most fejeztük be a lucemavetést. . .” S minthogy a vendégek már előbb hallot­tak egyet-mást az elnök meg a föagronómus tájékoztatóján — vizsla szemekkel ellenőrzik a mondottakat. Szó és valóság azonban úgy fedi egymást, mint a mélyszántott földek egyik barna szalagja a másikat. Nem is választhatott volna talán alkalmasabb gaz­daságot ehhez a mostani talaj- eröutánpótlási tapasztalatcse­réhez a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya, meg az Agrár- tudományi Egyesület ceglédi járási csoportja, mint éppen az abonyi Kossuth Tsz-t. Vagy, hogy éppen ezért vezették ide a járás különböző tsz-eiből ezt a 31 trágyamestert, főagronó- must, hogy lássák a példát. Mindenekelőtt a szövetke­zet múltjával és fejlődésével ismertette meg őket Győré Sándor, a tsz elnöke. Hogy is mondta? „Nincsenek munka­erő-gondjaink ...” „Van itt azonban egy-két erős tsz-ből is olyan „képviselő”, aki eny­he lokálpatrióta fölénnyel jött el ide: „majd meglátjuk...” Nos, már látják is: -nagy rend mindenfelé, példás előrehala­dás az őszi munkákban. Mind­ezt csak emberek tehették. S meglepően sok a fiatal. De azért jó egy kicsit elrágódni egy-két „kiragadt” kijelenté­sen. Enyhül a belső mardosás okozta fájdalom, amire bizony éppen a legjobbak a legérzé­kenyebbek. A negyven forinton felüli munkaegység azonban mégis­csak jó vonzóerő, nem sokan hozakodhatnak elő ilyen ér­vekkel. No de nem is vitat­kozni: látni és hallani jöttek. A föagronómus, Ácsai József ismertette a „lát­nivalókat", s azt is, amit már nem láthatnak, mert beszán­tották a földekbe. Egyszóval: a talajeröutánpótlás helyi mód­járói és tapasztalatairól adott számot. Ügy, ahogy van, nem lakkozva ő sem a valóságot. Évente 300—320 holdat istálló­trágyáznak. A szántóterület azonban 3200 hold. S háztáji is van annak éppen egytizede: 320 hold. „Kilencszázat kelle­ne trágyázni..Számosállat meg 530 van. Nem több, és mégis azt mondják a járási mezőgazdasági vezetők, hogy példaszerű itt a szervestrágyá­zás. Nem a legkorszerűbb módszer, de eredményes és következetes gyakorlat: ka­rámba gyűl a trágya, a kifu­tóba, ahonnan két-három hó­naponként kihordják a földek­re, s ott szarvasokba rakják. (Szólaljon meg hát egy-eg'y lel­kiismeret: azoké, ahol évek óta kihordatlan a trágya!) „Bárcsak mindenütt így csinálnák!" — kívánják a járási vezetők. Nincs azonban trágyakihú­zó, szervestrágya-markoló, szóval: hiányzik a gépesítés a trágyakezelésben. Egyébként is megnehezült a tsz helyzete,- amióta a megszűnt gépállo­másról nem „akaszthatják” le a gépeket, amikor szükség van rá. Zöldtrágyával pótolják a hiányzó szerves trágyát. Ép­pen most szántják alá a 150 hold tarlóba vetett naprafor­gót. A szántóterület 18—20 százalékán meg pillangósok vannak. Évente abból is terv­szerűen feltörik egy részét. Műtrágya is adódik a köz­ponti készletből, másfél-két mázsa holdanként. Átlagosan, de itt koncentrálják az éppen sorra kerülő földekre. Jut így 3—4 mázsa is. lapítható meg: az év utolsó negyedében kilencmillió fo­rinttal több áru várja a vá­sárlókat, mint a mostani ne­gyedévben. A kiskereskedelmi üzle­tek együttesen csaknem százmillió forint értékű élelmiszer és vegyes ipar­cikkel készültek fel a csúcsforgalomra. A várható nagymértékű vá­sárlások nem érik tehát vá­ratlanul a kereskedelmi egy­ségek vezetőit. Amellett, hogy a kiskeres­kedelmi egységek raktárai szinte telítve vannak, nagy biztonságot jelent, hogy befe­jeződött a FŰSZERT-kiren­deltség százvagonos raktárá­nak a felújítása. Bár alig kezdődött meg a cukorgyártás, máris raktá­ron van nem kevesebb, mint tizenhat vagon cukor. Szeptember közepétől meg­jelenik az új rizs. A malmok folyamatosan szál­lítják az új és a tavalyinál sokkal jobb minőségű lisz­tet. Telítődnek már a raktá­rak az új termésből készült főzelékkon zervekből is. Az ősz legnagyobb szezoncikké­ből, az ecetből csaknem hat­vanezer literes raktárkész­lete van a kereskedelemnek. A baromfi- és élőhal-ellá­tás — hangsúlyozza a je­lentés — már most is kielégí­tő. Örömmel írjuk meg, hogy a kereskedelem a követ­kező hónapokra kevesebb fagyasztott húst, több friss vágású tőkehúst ígér. Felkészültek az őszi forga­lomra az iparcikk és ruhá­zati boltok is. Többek között mintegy hatezer mackóruha, nyolcszáz iskolaköpeny és je­lentős értékű szőrme és bőr­ruházati cikk, szivacskabát érkezett a szakboltokba. Fo­lyamatosan érkeznek a csiz­ma- és cipőfélék is. Majd­nem egymillió forinttal nö­vekszik a raktárkészlet bú­torokból. A vas- és műsza­ki cikkek választéka is bő­vült az elmúlt évhez képest. Szénkannákban, szénlapátok­ban, füstcsövekben az idén nem lesz hiány. Ha mind­ehhez hozzászámítjuk, hogy évek óla nem volt ilyen jó a tüzelőanyag-ellátás és az év végére a propánbután­gáz fogyasztók száma meg­haladja a háromezret — ak­kor nyugodtan indulhatunk neki az idei télnek. A végrehajtó bizottság — élénk vita után — határoza­tot hozott az üzemi konyhák téli zöldségellátásának biz­tosítására. Elrendelte a gáz­cseretelep építésének meg­gyorsítását, végül felkérte a kereskedelmi állandó bizott­ságot, hogy a kereskedelmi szervek tevékenységét az őszi idényben fokozottabban ellenőrizze. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság megtárgyal­ta a községgazdálkodási vál­lalat állami lakóházkezelési tevékenységét, valamint a Gerje—Perje Vízgazdálkodá­si Társulat munkájáról ké­szült tájékoztatót. D. (Tóth István felvétele) Az abonyi könyvtárban. Cél: minden lakosra egy könyv Az. abonyi könyvtár dolgozói mérlegre tették ez évi mun­kásságukat, s meghatározták jövő évi terveiket. A könyvtár sokat fejlődött az utóbbi időben. Jelenlegi könyvállománya 13 600 kötet. A modem, három helyiség­ből álló községi könyvtárban egy önálló gyermek- és két fel­nőtt szabadpolcos terem és hír- lapolvasó-sarok áll az olvasók A jászkarajenőiek példája Szocialista szerződés a művelődési ház és a termelőszövetkezetek között A jászkarajenői Lenin és XJj Barázda tsz-ek vezetői és a művelődési ház igazgatója szocialista szerződést kötöt­tek egymás kölcsönös támo­gatására. A szerződés értelmében megalakítják a termelőszövet­kezeti dolgozók klubját a mű­velődési házban. A berende­zést, felszerelést a termelő- szövetkezetek pénzéből vásá­rolják. Itt tartják majd a közgyűléseket, egyéb ülése­ket, és a termelőszövetkezeti oktatást is. A klub vendégei szakmai folyóiratokat is ol­vashatnak, amelyekre szin­tén a termelőszövetkezetek fi­zetnek elő. Terveikben szerepel or­szágjáró kirándulás, jól dol­gozó termelőszövetkezet és állami gazdaság meglátogatá­sa. Ezeket a programokat a művelődési ház szervezi. A betakarítási munkában élenjáró dolgozókat műsor­ral jutalmazzák, még ebben a hónapban. A leggondosabb tagoknak külön műsorszámo­kat mutatnak be a fellépő művészeit. Ugyancsak a termelőszövet, kezetek segítségével jutnak el a község négy tanyai is­kolájába az ismeretterjesztő előadók, az irodalmi szak­kör. és a színjátszó csoport, Ezenkívül mindegyik ter­melőszövetkezet évi öt-hat­ezer forinttal támogatja a művelődési otthont. Őszinte örömmel üdvözöl­jük a jászkarajenőiek köve­tésre méltó kezdeményezését, (ta-ta) rendelkezésére. Az irodalmi kör tagjai, élükön Péter Ida nyugdíjas pedagógussal, sokat tettek az elmúlt évek során a könyvtár fejlesztéséért. Irodal­mi rendezvényeikkel, író-olva­só találkozók szervezésével több írót megismertettek az olvasókkal. A könyvállomány összetéte­le kielégítő, azonban olvasott­sága nagyobb is lehetne. Az elmúlt év során 53 914 köny­vet kölcsönöztek, azonban alig 13 százalék volt az ismeretter­jesztő könyvek forgalma. Szép eredményeket mondhat magáénak a Mocsári Józsefné által vezetett gyermekkönyv­tár. Könyvtárőrsöket szervez­tek, vetélkedőt, gyermeknapo­kat tartottak. Kisebb pajtások részére mesedélutánokat ren­deztek, három pajtást juta­lomkirándulásra küldtek Vi- segrádra. A nagyjárási iskolában, a József Attila, Űj Világ, Lenin tsz-ben, az ipari iskolában le­téti könyvtárakat hoztak létre. A tsz-ek anyagilag is segí­tik a könyvtár állományának növelését. Mindezek ellenére még az idén sem tudták elér­ni az „egy lakosra egy könyv” célkitűzés megvalósítását. Ta­lán valamivel több anyagi hoz­zájárulással meg lehetne való­sítani. Győré Pálné vezető könyv­táros elmondja még, hogy a MÁV-állomáson könyvköl­csönzést, a Kossuth Tsz-ben le­téti könyvtárat szeretnének szervezni. Sz. I. más lehet ilyen ékes tanköny­vekből tanulni! A tanulók túlterhelése az utóbbi évek általános témája volt. A mérséklést az új tan­terv és az ennek megfelelően kibocsátott új tankönyvek be­vezetésével az idén kezdik. A gimnáziumok új kémiai, föld­rajz, történelem, irodalom tankönyvei már ennek az el­gondolásnak a jegyében ke­rültek kibocsátásra. Húsz év tankönyvírási tapasztalatai sűrűsödnek ezekben a köny­vekben. Szépefc, szakszerűek, s a gyerekek értelmi képessé­géhez igazított a színvonaluk. Szemléltető képeik változatos­sága, az ábrák lényeget kife­jező vonalvezetése felcsigázza a gyerekek érdeklődését a tananyag iránt. S ez a legna­gyobb, amit kívülállóként az új tankönyvekről elmondha­tunk. Arról is vallanak az új tan­könyvek, hogy a sok kísérlete­zés után — végre megvaló­sulhat, hogy az iskola az élet számára tanítson; váljék szín­vonalasabbá a természettudo­mányos irányú általános és szakmai oktatás, s hogy a szo­cialista nevelő munka hatéko­nyabban érvényesüljön az is­kolákban. E gondolatok közben újra és újra egymás mellé teszem a „Hármas kis tükör” agyonfor­gatott példányát, s az új, még nyomdaszagú, nevelési ten­denciájában, kivitelezésében is minden dicséretet érdemlő új szak-tankönyveket. Már nem is összehasonlítom, inkább a belső kapcsolatot keresem kö­zöttük. Meg is találom a soha el nem avuló nevelési ideát az öreg tankönyv 454. oldalán. Mintha csak neked íródtak volna e sorok, iskblát kezdő, új tanévbe induló mai magyar ifjúság: „Rend tartja meg az embert: tehát a rend uralkod­jék életedben. Minden nap és minden munkádban tanulj valami újat. Esténként azt kérdezd magadtól, vájjon a mai napon tanultam-e, vagy tettem-e valami hasznosat? Ha erre igennel nem felel­hetsz, elveszett redd nézve az a nap, s azon nem voltál mél­tó az életre”. E kétszázéves jótanácsot nyújtom át most néhány na­pos késedelemmel — a szép tankönyvek használatához — — minden ceglédi iskolásnak. Szomorú István A „Hármas kis tükör“ tanítása Jobban is lehetne csinálni? Lehet! Meg kell is majd job­ban, korszerűbben és bőkezűbben pótolni a talajerőt. Egyelőre azonban ennyire van lehetőségük az abonyi Kossuth Tsz- gaz­dáinak, De már ez is példa a ceglédi járásban. S hogy nem is gyenge példa, matatják a termésátlagok. Búzából, őszi ár­pából 16 mázsa körül tartanak holdanként. Kukoricából 30—35 mázsára becsülik a várható csöves termést. Cukorrépából meg 200 mázsára fogadkoznak. Ferencz Lajos kötelező iskolai oktatás kez­detei óta. De ne menjünk olyan mesz- sze az összehasonlításban. Az új iskolai év kezdetén érte a legfrissebb meglepetés a diá­kokat, szülőket, de még a pe­dagógusokat is. Az első könyv, mely a gyermek kezébe ke­rült — a legszebb meseköny­vek illúzióját kelti. Annyi le­leménnyel, pedagógiai érzék­kel, annyira a gyereklélekhez simulva szerkesztették, ,a szö­veges részhez oly színesen, pompásan illeszkednek az il­lusztrációk, hogy a gyermek és pedagógus egyaránt a leg­nagyobb örömmel veszi a ke­zébe. Milyen egyszerű, sok eset­ben milyen primitív tanköny­vekből tanultunk mi, annak idején. Való, hogy megtanul­tunk belőlük helyesen írni, ol­vasni, s megtanultuk az álta­lános műveltség alaptudniva­lóit is. Régen túl vagyunk már az iskola padjain, most mégis megkésett nosztalgiával, s va­lami irígységfélével forgatjuk az új tankönyveket; milyen ! Egy 1868-ban Pesten nyom- \ tatott vaskos könyv került a ! napokban a kezembe. Loson- | czi (Hányoki) István (1709— ; 1780) nagysikerű „Hármas kis l tükör” című tankönyvének 5 egy kései, pótlásokkal kiegé- \ szítéit (kiadása, amely „Ma- \ gyarország legújabb földleírá- J sát, régibb és legújabb polgá- J ri állapotát, és a magyar nem- $ zelnek régibb és legújabb tör- 5 ténetét ábrázolja’’. \ Losonczi 1737/38-ban Ceglé- \ den is tanított. Innen ment J külföldre majd onnan haza- § térve Nagykőrösre került. Itt J irta híres tankönyvét is, mely- 5 bői legalább száz éven át ta- i nult a magyar ifjúság „szép | előmenetellel és jó sikerrel". $ Az előszóban a szerző az okta- | tóra bízza, hogy a tankönyvbe : felvett tárgyakból mennyit ! tanítson, vagy mennyit hagy- J jón ki. „Saját ítéletükre és ta- ! pasztalatukra bízzuk, hogy ta- l nitványaiknak életkoruk — és l fogalmukhoz (képest, a leg- \ szükségesebb tudnivalókat ki- \ szemeljék." j A könyv kétségtelenül ma j is érdekes, de ma már inkább ! azért, mert könyvészeti ritka- 5 ság — bár a maga idejében 5 korszerű lehetett — s ma an- l nak is mutatja e könyv, hogy j milyen mérhetetlenül nagyot 5 fejlődött a lankönyeírás — a CSAK GYEREKCSÍNY? Eltűnt egy pisztoly a múzeumból rabja hiányzik a kiállításból. '• A múzeum munkatársai ar-S ra gondolnak, hogy csíny te-\ vésből valamilyen gyerek vi-S hétté magával a pisztolyt. 5 A múzeum igazgatója kéri\ a szülőket, tanárokat, hogyl feltétlenül jelentsék, ha a! keresett fegyverre a gyere-l kék között ráakadnának. : A pisztoly eltűnését egyéb-: ként a rendőrségen is jelen-: tette a múzeum. j A múzeum Kossuth-termé- böl, a Turini tabló mel­letti falon kiállított 48-as fegyversorozatból, szerdán vagy csütörtökön eltűnt egy XVIII. századi elöltöltős, ko­fái, rézveretű, hosszú csövű pisztoly. Évek óta ez az első ilyen eset. A pisztolynak forgalmi értéke nincs, mégis nagy a kár, hiszen egy korszak fegy­versorozatának érdekes da-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents