Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

A vasárnap fotója Most jöttem az iskolából. A szellő köszön neki szórt szét és egy karéj ke­nyérre gondolt. Vetett lovas vetőgéppel, de soha nem vetett igaza. 48 soros vetőgéppel. Most mázsái. Kukoiicát, ro­zsot, árpát, búzát. Amit 48 cső hint a földbe. ☆ Ha reggel feljön a nap. rá­mosolyog a földre, s ettől a mosolytól nőnek, erősödnek a kis magok. A szellő meg izgatottan túr bele a föld frissen nőtt ke­mény rozshajába, aztán fel­szisszen álmélkodva, ami szcl- lönyelven azt jelenti: szer­vusz, örülök neked! Deli Mária l PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA (Tóth Ambrus felvétele) EZT OLVASTUK A betakarítás hőseit ünnepelték IFJÚSÁGI HÍRADÓ Hétfőn délelőtt fel kilenc­kor a járási úttörőelnökség ülést tart. Egy órakor a csapatvezetők értekeznek. *■ Hétfőn délután két órakor taggyűlést tart a Vecsési VIZÉP KISZ-szervezete. Szeptember 17-én ülést tart a KISZ járási végrehajtó bi­zottsága. Az ülés napirend­jén a nyári úttörőtáborokról és építőtáborokról ázóló je­lentés, valamint a nyári me­zőgazdasági munkák értéke­lése szerepel. * Kétnapos túrát szervez a járási KISZ-bizottság 26-án és 27-én Királyrétre. Jelentkez­ni az alapszerveknél lehet. Bált rendezett tegnap a monori területi KlSZ-szer- vezet. A zenét a Shetland- együttes szolgáltatta. VII. ÉVFOLYAM, 215. S2h 1965. SZIK fTi 12, VASÁRNAP Hétórás tanácsülés Gyomron Napirenden: az oktatás, a községíejlesztés, a költségvetés, a felvásárlás Százkilencven erőgépvezető találkozóját rendezték meg tegnap Nagykőrösön, a Fóliá­jában. A város hat tsz-ének és gépjavító állomásának va­lamennyi traktorosát meghív­ták. Az összejövetelen, érté­keltek á betakarítási kampány eredményeit és néhány szót szóltak az őszi munkákról és a jövő évi felkészülésről is. A találkozón osztották ki azokat a díjakat, amelyeket a gépja­vító állomás vezetői és a tsz- vezetőségek a legkiválóbb erő­gépvezetők jutalmazására fel­ajánlottak. (A Nagykőrösi Híradó cikke nyomán). Ügyeletes orvos Gyomron, dr. Lányi Péter, Monoron dr. Péterffy Gusz­táv, Üllőn, dr. Csizmadia György tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron, a főtéri. Csaknem hét órán át ülése­zett a gyömrői tanács pénte­ken, Gondos István elnökleté­vel. Az oktatási és népművelési áb beszámolóját Tokodi An- tálné áb-elnök ismertette. Az ezt követő két és félórás vi­tában — amelyben felszólalt Sima István, a járási tanács elnökhelyettese és Rétvári Gyula, a művelődési osztály vezetője is — sok szó esett a napközi konyha becsukásának körülményeiről és újbóli meg­nyitásának lehetőségeiről. Az 1966. évi községfejleszté­si tervet is hosszas tanácsko­zás és széles körű vita után fogadták el. A terv szerint: az újtelep villamosítására 359 ezer forintot költenek; a nap­közi konyhára 181 ezret; a strand korszerűsítésére száz­ezret; a Puki úti hídra 60 ez­ret. A tanácsülés Szabadost Katalin orvostanhallgatónak nyolcezer forintos évi társa­dalmi ösztöndíjat szavazott meg. Jóváhagyták a jövő évi költségvetést. 2 290 000 forin­tos végösszeggel. Elfogadták a népi ülnökök munkájáról és a felvásárlás helyzetéről adott tájékoztató­kat is. Felszólalt ennek kap­csán dr. Szigel János, a járás* bíróság elnöke is. HOLNAP: KÉT TANÁCSÜLÉS Hétfőn délelőtt Csévharasz- ton, délután Úriban ül össze a községi tanács, hogy megtér-1 gyalja — más napirendi pon­tok mellett — az 1966. évi köz­ségfejlesztési és költségvetési tervjavaslatot. Elhunyt .40 éves korában Horváth László, a volt gyömrői „arany­csapat” jobbszélsője. A negy­venes évektől 1954-ig rúgta a labdát gyömrői színekben. Eta más sportágban (síelés, úszás) is kiemelkedő teljesítményt nyújtott Az egész gazdasági év leg­nehezebb feladata: a kuko­rica betakarítása. Csaknem 2000 hold kukoricát kell be­takarítani, ebből. 451 hold hibrid kukorica, melynek ter­mését Ceglédre kell szám­tani, ami külön is megne­hezíti ezt az amúgy sem könnyű munkát. A kuko­ricatörés technológiájában ez évben új vonás lesz, hogy a törés után azonnal meg­kezdődik a kukoricaszár le­vágása és letakarítása is. A gazdaság vezetősége az idén sokkal nagyobb gondot kíván fordítani a kukorica megőrzésére. A mezőőrök számának növelése mellett a gazdaság dolgozóiból és ak­tivistáiból társadalmi őrséget is kívánnak szervezni. MŰSOR Mozik Ecscr: Néma barikád. Gomba: Fekete Péter. Gyömrő: Az elté­vedt ágyú. Matiné: a leglassúbb vonat. Maglód: Hol a tábornok? Matiné: Mindenki ártatlan? H: Robbantsunk bankot (széles). Mo- nor: Az álmok utcája. Matiné: Egyiptomi történet. H: Az aréná­ban. Nyáregyháza: Tengeri macs­ka. Pilis: Vadul vagy engedéke­nyen. Tápiósáp: Vörös és fe­kete I. Tápiósüly: Egy krumpli két krumpli. Úri: A Tenkes ka­pitánya I. Üllő: Hamlet I—II. (szé­les). Matiné: Fel a fejjel. Vasad: Félelem. Vecsós: Jog és ököl. Ma­tiné: Köszönöm doktor bácsi. H: A kórterem. Levelesládánkból KÉPESLAP MÁTRASZENTIMRÉRŐL Férfi munkaerőket jó kereseti lehetőségqel felvesz a Mendei Téglagy'ár ^ E festői környezetből küldöm üdvözletem a Monor és Vi- ^ dóké szerkesztőségének és olvasóinak 3 Gammel József 5 festő, Vecsés Ál év legnehezebb a kukorica betakarítása ' Felfrissítik a munkavédelmi őrhálózatot az állami gazdaságban Kibővített ülést tartott a Monori Állami Gazdaság ve­zetősége. Napirenden szere­pelt a munka- és baleset- védelem helyzete és a. ku­korica betakarításának meg­szervezése. Megállapították, hogy az előző év azonos időszakához képest csökkent az üzemi balesetek száma., de ugyan­akkor nőtt a kiesett mun­kanapok száma. Megállapodás született, hogy minden üzem­egységben és munkahelyen fel kell frissíteni és aktivi­zálni kel! a munkavédelmi örhálózatot. Négy év alatt másfélmillíós beruházás r r Újjáválasztotta vezetőségét a Monori Vasipari Ktsz Nemrégen aratták a „szü­leit”: kétméteres óriások vol­tak. A gép alig látszott köz­tük. Aztán szalma lett belőlük meg mag, s egy kis „kozmeti­ka” után vetőmag. Augusztus 25-én pedig újra a földbe került, hogy négy-öt nap múlva apró, erős levelé­vel sok ezer lyukat fúrjon a föld testébe, amely már ki tudja hányadszor dédelget magában életet. Az egyik táblán vetik a ro­zsot, a másik tábla már zöld. Máriát köszöntötte Nyáregyházán az a hagyo­mány, hogy szeptember 8-án. kisasszonynapkor elkezdenek vetni. Az idén nem tartották be a szokást, szeptember 8-án 200 hold rozs és 50 hold őszi keverék volt a földben. Csütörtökön estig — 250 hold rozsot, 20 hold árpáit ve­tettek el, ebből „kint” van 150 holdon, a jövő évi kenye­rünk. egyelőre még apró zöld növényke formájában. A főmezögazdász szerint so­ha jobb kezdetet! Bár ez már nem a kezdet. Megelőzte az, hogy nem kaptak vetőmagot. Lett volna mire hivatkozniuk, de ezt nem tartották ment­ségnek. Megtixztíitatták a sa­ját vetőmagjukat, s alig for­dult ki a barázda, jött a két vetőgép, s amíg egyszer vé- gigoamomgott a földön — negyvennyolc sor rozs maradt utána. S mikor a nap azt mondta i az égen: no, nekem mára elég \ volt —, a traktoros leszállt a masináról, s az előző napi be­vetett terület gyarapodott 25— 30 holddal. A felszerelek: zsák A vetés csendes munka, csak a gép énekelget, s a traktoros fütyül — a föld év­századok óta tudja a köteles­ségét. Mit mond az, aki év­tizedek óta vet? Azt, hogy vet. Illetve vetett, mert Bim­bó Imre, a Béke Ts z ta nya- gazdája utoljára a saját öt holdján vetett. Kézzel először. Hajnalban, a nyakába vette a zsákot — benne 30—40 kiló mag — s hintette szét a rozsot., árpát, búzát. Széles, egyenletes moz­dulattal. mintha áldást oszta­na, pedig csak kenyeret osz­tott, egy marék vetőmagot Mit ebédel holnap j A Monori Vasipari Ktsz ve- I zetőségválasztó közgyűlése a : választások előtt meghallgat- ita a lelépő vezetőség jelenté- ! sét, melynek keretében Varró ; Géza beszámolt az elmúlt négy év munkájáról. Néhány : kiragadott számadattal bizo- I nyitotta a fejlődést. Az 1961. ;évi ötmilliós termelési értek ez évben nyolcmillióra : emelkedik. A négy év alatt a I szövetkezet másfél milliót for­dított beruházásra. A szövet­kezet vagyona ma csaknem kétmillió forint. A kollektíva elérte a kiváló kisipari szövet-. kezet rangot. Az új vezetőségi feladata, hogy elősegítse a to-! vábbi felemelkedést. Darázsit Dániel főkönyvelő ismertette! az elmúlt félév eredményeit — i számokban, majd Viczián 1st- j ván, az ellenőrző bizottság,; Bajkai István a szövetkezeti 1 bizottság, Oláh Gyula pedig a! munkásvédelmi és szociális bi-! zottság jelentését terjesztette; elő. Dobrovólni Pál, Bekker\ Elek és Nagy József felszóla-1 lása nyomán Varró Géza elnök 1 tisztázta a pilisi öntödével, az! ipari tanulók nevelésével, az üzemi renddel és tisz- ; tasággal kapcsolatos kérdéseket. A je-> lentés elfogadása után került > sor a választásokra. A jelölés és a titkos szava­zás eredményeként az új veze­tőség tagjai lettek: Varró Gé­za, Fehér Károly, Oláh Gyula, Bara Gábor és Drahos József. Az ellenőrző bizottságba ke­rültek: Viczián István, Bernu- la Ferenc és Burján István. A szövetkezeti bizottság tagjai: Oláh Gyula, Gál László és Vladár Lajos, Megyei küldötté Fehér Károlyt és Oláh Gyulát választották. Az új vezetőség elnöke is­mét Varró Géza, helyettese pedig Fehér Károly. (dr. Huszty) zására”. A pénzt nem hasz-i nálták fel — állítólag ké-; sőn (novemberben) kapták; meg... A problémát azonban ezj sem oldotta volna meg. Gyö- ! kevesebb megoldást kellett! keresni: pénzt teremteni, ha! a föld alól is... Hosszú vajúdás után a j község vezető testületé úgy; határozott, hogy a belvizek\ elvezetésére szánt összegből! 130 ezer forintot elvesz erre! a célra. Ez azonban még mind! kevés. Ekkor jött a megyei ta-! nács segítsége: pénzt adtak! egy pedagóguslakás vásárié- J sara. Ezzel a Steinmetz ka-; pitány úton, a napközi ott-! hon épületében, felszabadulna! egy eddig lakásnak használt! — s arra alkalmatlan — rész.! Ezt át lehetne alakítani! konyhának... De amíg egy ilyen házvá-! sárlási aktus lebonyolódik.! addig sok idő telik. Jelen pél- ! da szerint: több hónap. Van tehát pénz, lesz épü-5 let is, készülnek az átalakí- J tási tervek... Ebből, persze,! egy-két hét alatt még nem! lesz konyha. A gyerekek- j nek viszont meleg ebéd kell, $ mielőbb, $ átmeneti megoldást I ! kell tehát keresni és találni.; Ideiglenes tanácsi bizottság; alakult, amelynek feladata; minden módon meggyorsíta-! ni az építkezést és személye-! sen közbenjárni annak érdé- ^ kében, hogy a jelenlegi kony- \ ha, ha kisebb létszámra is,; de tovább főzhessen, addig, $ míg az új üzemelhet. A címben'felvetett kérdés-! re tehát így kell válaszol- J nunk: Kati, Pisti és a töb- ■; biek holnap még kosárkából $ ebédelnek, hazait. De remél-\ jük, nem sokáig: néhány na- $ pig már csupán. Radványi Barna i! re. S ennek már több tíz esz­tendejénél. A múlt év szep­temberében, s ez év február­jában a KÖJÁL hathatósan figyelmeztette az illetékese­ket: tegyenek intézkedést, hogy a konyhát áthelyezzék egy nagyobb, korszerűbb he­lyiségbe. Miután ebben az évben az ételmérgezések száma meg­nőtt (legutóbb éppen Mendén fordult elő!), a KÖJÁL ke­ményebb intézkedésekre szán­ta el magát, becsukatott több olyan helyiséget, amelynél ha­sonló veszély könnyen fent- állhat. így született meg szeptember 6-án az a hatá­rozat, amellyel bezárták Gyomron a fehérsütődét és — a napközi konyhát... A KÖJÁL intézkedése nem kifogásolható: ők már több­ször figyelmeztettek erre az eshetőségre. Miért nem in­tézkedtek hát az illetékesek? Először is azt kellene tisz­tázni: ki hát az illetékes? Ki a tulajdonképpeni gazda? Most, a felelősségvállalás ide­jén, van egy kis átpasszolga- lás: egyik szerv a másikra szeretne mindent átháríta­ni. Pedig a gond és felelősség közös. Annyit le kell szögezni: nem történt bűnös felelőtlen­ség. Üj, korszerű, napközi konyha létesítése a pénzen múlott és nem a jó szándékon. Az állami költségvetésből isko­lai célokra fordítható összeg­nek ezer helye van; a száz­felé cibált községfejlesztési alapból sem futja mindenre, amire nagyon kellene. Történtek erőfeszítések ed­dig is: 1963-ban községfej­lesztési alapból két bukó­üstöt vásároltak, ugyanakkor a járási tanács 17 ezer forin­tot adott a helyiség „kipofo­Nagy gond szakadt a gyom-' rőiekre, olyan gond. ami egya­ránt bánkódást okoz a köz­ség tanácselnökének, s leg­apróbb polgárainak: óvodá­soknak, iskolásoknak. Tiltó rendelettel, egyik napról a másikra, lezárták az óvodák és napközi otthonok közös konyháját, s így háromszáz gyerek ebéd nélkül maradt, meleg ebéd nélkül, azt eheti csak, amit anyu reg­gel a kosárkába tesz: vajas kenyeret, szalámit, egyéb száraz ételeket. Ráadásul — arra hivatkozva, hogy éhen nem tarthatják ott — két órakor már hazaküldik a gye­rekeket az óvodából. Apu, anyu ilyenkor még Pesten van, dolgozik. hova menjen hát Pisti, Káti, s a többiek? Mint a méhkast az avatat­lanok keze. úgy bolygatta meg a hír a szülőket, s azóta min­den hivatalos fórumon ez a legizgatóbb téma, csakúgy, mint a közvélemény nemhi­vatalos fórumain: utcán, bol­tokban, szomszédi eszmecse­réken. A villámcsapás nem derült égből jött: a napközi konyha fölött már régen „borongott”, a becsukás veszélye rég fe­nyeget: a tiltó rendelkezés ki­adásának hosszú előtörténete van. Az egészségügyi vizsgá­latok kifogásoló jegyzőköny­vei, egybegyűjtve, kisebb kö­tetre rúgnának. A konyha két kicsi, szűk helyiségből áll, olyan körülmény között dol­goznak ott az asszonyok, hogy a legelemibb higiéniai köve­telményeket is nehéz — oly­kor lehetetlen — betartani. Amikor a megnyitását enge­délyezték, akkor is csak ideiglenesen: két-három év-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents