Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
VASSZER ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL Moszkva Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke hivatalos látogatásának befejeztével szerdán a szovjet fővárosból Belgrád- ba utazott. Moszkva vnu- kovói repülőterén búcsúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, Anasztasz Miko- ján és Alekszej Koszigin. A távozó vendéget tüzérségi díszsortűzzel búcsúztatták, tiszteletére diszőrséget állítottak és eljátszották az EAK és Ja Szovjetunió himnuszát. Már az őszit vetik a dobási járásban Eddig még nem volt rá példa, hogy már augusztus legutolsó napjaiban megkezdődött volna a dabasi járásban az őszi vetés. Most viszont szeptember elsejéig1 már ezer holdnál nagyobb területen került földbe a rozs. S ez figyelemre méltó teljesítmény, ha az aratás és a betakarítás idei elhúzódását az időjárás miatt számításba vesszük. Meg kell azonban állapítani, hogy a járás majdnem minden közös gazdaságában nyomban az aratás után felszántották a földet; csak a munkálatok ilyen egymást követő gyors ütemezése teszi lehetővé a korai őszi vetést. Mostanáig a járás tizenkét termelőszövetkezetéből hatban és tizenöt termelőszövetkezeti csoportja közül ugyancsak hatban folyik a rozs vetése, míg a többi közös gazdaságban rövidesen szintén megkezdődik. Sőt, nemsokára az árpa, majd a búza vetését is megkezdik járásszerte. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A(M E GY EI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. SZEPTEMBER 2, CSÜTÖRTÖK A lafjwíjtthb OTP-akcin: HÁZTÁJI HITEL Növénytermesztésre és állattenyésztésre egyaránt folyósítják — A legmagasabb összeg: 15000 forint — Kezelési költség nincs ■„Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ rövidesen új hitelfajtát vezet be — a mezőgazdasági termelési hitelt. Célja a háztáji, vagy jellegében hasonló mezőgazda- sági termelés növelésének segítése s így a lakosság jobb ellátásának szorgalmazása. A bevezetés időpontja egybeesik az új mezőgazdasági év kezdetével. A folyósítással valamennyi OTP-fiók és a takarékszövetkezeti hálózat is foglalkozik.’’ Néhány kérdés a fenti hírrel kapcsolatban az OTP megyei képviseletéhez: — Kik jelentkezhetnek? — Igénybevehetik mindazok, akiknek mezőgazdasági művelésre alkalmas földjük van — háztáji, kert, udvar — s azt növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánják hasznosítani. Még részletesebben: hitelt Igényelhetnek a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaikhoz, a mezőgazdasági társulások A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÁSA az egyenruha viseléséről, az iskolai pénz- gyűjtésről és a tanulmányi kirándulásokról szülők hozzájárulásával rendezhető. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. Az igazgató beleegyezésével az úttörő-, illetve a KISZ-szervezet is rendezhet kirándulást, továbbá film-, színház-, múzeum- és tárlat látogatást, amelyekre általában a téli, vagy a tavaszi szünidőben, vasár-, illetve ünnepnapokon kerül sor. tagjai a kezelésükben levő földterületek hasznosítására s az egyénileg gazdálkodó parasztok. Általában bármilyen foglalkozású állampolgár jelentkezhet — ideértve a nyugdíjasokat is —, aki ezzel a mező- gazdasági termelést akarja \ elősegíteni. — Milyen célra adnak hitelt? — Hitel folyósítható például gyümölcstermelésre, mindenekelőtt a keresett eper, málna, ribizli, dió és mandula termelésének növelésére. Ugyanígy gyümölcsösök telepítésére, valamint zöldség, gomba, spárga termékeknél a hozam növelésére, a termesztés alapjainak megvetésére, vagy a terület növelésére. Hitelt kaphatnak továbbá állattenyésztéshez; tenyészállat, vágóállat, kisállat és takarmány beszerzésére. Támogatást kisebb gépek vásárlására, gazdasági épületek korszerűsítésére, férőhelyek, ólak építésére, a gazdálkodás színvonalát emelő beruházás létesítésére'' Sietve megszerzésére. — Az összeg nagysága? — A beruházás fontosságától függ. Kisebb kezdeményezéseknél 5000 forint körüli ösz- szeg, indokolt esetben elérheti a 15 000 forintot is. • • S a törlesztés sení kíván nagyobb erőfeszítéseket.. I — A visszafizetés feltételei: — Az Országos Takarék- pénztár és a SZÖVOSZ a törlesztésnél figyelembe veszi mennyi idő alatt térül meg a beruházás, s természetesen tekintettel van a kölcsönt felvevő jövedelmére. Általában a befektetést követő első hozamig kevesebb, azt követően nagyobb a törlesztés összege. Különbséget teszünk a bérből élők, illetve a mezőgazdaságban foglalkoztatottak között. A fentiek alapján havi, félévi, illetve évi részleteket állapítunk meg. A törlesztés ideje általában három év, de indokolt esetben — példái szőlőtelepítésnél — öt év is lehet. A hitel kamata évi 8 százalék. Ezt mindig a ténylegesen fennálló hitelösszeg után számolják. Kezelési költség nincs. — Fedezet vagy kezesség? — A hitel fedezete elsősorban az igénylő rendszeres jövedelme. Ezenkívül a hiteligénylő jövedelmétől és a kölcsönzött ösz- szegtől függően kezesség- vállalóra is szükség lehet. Az igényt a lakóhely szerint illetékes OTP, illetve takarékszövetkezeti fióknál kell benyújtani. Mindkét helyen fel-— készültek arra, hogy a várható igényeknek eleget tehessenek. T. Gy. Napirenden: a ceglédi járás állattenyésztése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Varga Péter elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Fő napirendként a ceglédi járás termelőszövetkeHúszéves a Vietnami Demokratikus Köztársaság » HM A végrehajtó bizottság alapos elemzéssel — a vita során — ezekre a lehetőségekre és feladatokra hívta fel a járás figyelmét. Bizonyos termelőszövetkezetekben azért küzdenek takavmányhiánnyal, mert nem takarékoskodnak kellően az abrakkal s a takarmánytermesztésben a hozamok növelésének lehetőségeit sem használják ki. Szóba került az állatférőhelyek jobb, rendeltetésszerű igénybevétele, a szakemberutánpótlás és az állategészségüggyel kapcsolatos problémák megoldása. A végrehajtó bizottság végül is megállapította, hogy a ceglédi járás jó munkát végzett az állattenyésztés fejlesztéséért, de van még bőségesen tennivaló is. Ezt követően Hargitai Károly osztályvezető számolt be a gimnáziumi 5+1-es képzés és a szakközépiskolai oktatás tapasztalatairól, majd az ülés egyéb ügyeket tárgyalt. Ünnepség a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségének 20. évfordulója alkalmából Önkéntes ifjúsági brigád Hai Duongban, a VDK területén. A fiatalok országszerte önkéntes brigádokba tömörülnek, hogy harcoljanak az amerikai agresszorok ellen. A képen: a hai-duongi önkéntes ifjúsági brigád a zászlójával (Cikkünk a 2. oldalon.) (MTI Külföldi Képszolgálat Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete emelkedett szólásra. A tanévkezdés alkalmából több, a szülőket sokat foglalkoztató kérdésről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Elmondták, hogy sem az általános, sem a középiskolák diákjai nem kötelezhetők egyenruha viselésére. Helyes azonban, ha az iskolák vezetői, a szülőkkel egyetértésben arra törekszenek, hogy a tanulók ünnepi alkalmakkor egyöntetű öltözetben — úttörő formaruhában, stb. — jelenjenek j meg az iskolában vagy az ün- ; népség színhelyén. Hétköznapokon célszerű, i ha ruhájuk kímélése ér- : dekében a gyerekek is- > kolaköpenyt viselnek, de erre is vonatkozik, hogy ! költséges egyenruházati cik-! kék beszerzését, illetve vi-1 selését nem szabad kötele-! zően előírni. J Az érvényes rendelkező- ! sek értelmében í az iskolák pénzt semmi- ; féle címen nem gyűjt- > hetnek a szülőktől. Ugyanez áll a szülői munka- ! közösségekre is, amelyek: szintén nem kérhetnek és | fogadhatnak el a szülőktől ; pénzbeli támogatást. Szűk- > ség esetén az iskolai rendez- ! vény bevételét az iskola cél- ! jaira fordíthatja a szülői ! munkaközösség. A rendtartás előírása sze- * rint a tanulmányi kirándulás i — amely a tantervvel függ: össze, s célja egy-egy föld- j rajzi, történelmi, kulturális! nevezetességű hely, továbbá; egy-egy gyár, üzem vagy a! szocialista építőmunka egy-: egy kiemelkedő létesítmé-! nyének megismerése — az j osztály minden tanulójára | kötelező, ha az úticél hely- ! ben vagy a közelben, a; környéken van. Távolabbra, j két-három napra terve- ; zett kirándulás csak a ! ^ A Magyar Szocialista Mun- ^ káspárt Budapesti Bizottsága, ^ a Hazafias Népfront Buda- ^ pesti Bizottsága és a Szolida- ^ ritási Bizottság szerdán az Ika- 8 rus-gyár Művelődési Házában í ünnepséget rendezett a Viet- § nami Demokratikus Köztársa- ^ ság függetlensége kikiáltásá- fcnak 20, évfordulója alkalmait bóL zeteiben és háztáji gazdaságaiban folyó állattenyésztési munkát tárgyalta meg. Az. erről szóló jelentést dr. Bencsik Mihály járási vb-elnök terjesztette elő. : Cegléd környéke megyénk | egyik legfontosabb állatte- ! nyésztő körzete. Mint a je- I lentésből is kitűnt, a járás ; termelőszövetkezeteiben az ! utóbbi években növekedett az | állatlétszám, fokozódott az ál- j lati termékek termelése, több ! új zootechnikai eljárást vezet- > tek be, s ! általában — a korábbi i időszakhoz képest — ja- : vultak az állattenyésztési mutatók. ; A háztáji gazdaságokban folyó i állattenyésztés is fejlődött. A | közösben főleg a szarvasmar- ( ha, a sertés, a juh és a barom- ! fi száma emelkedett. Ugyan- ; akkor sok helyütt magas még j az önköltség, az állatelhullás | és* a takarmányfelhasználós. ! Ez is bizonyítja: sok olyan le- J hetőség vár még kihasználás- J ra, amivel a járás állatte- ! nyésztését magasabb színvo- i nalra lehet emelni. Mennyit és - minek ? V égre valahára kezdünk különbséget tenni fogalmak között. Ma már nem «lég arról beszélni, hogy termeljünk, termeljünk) mindinkább azt is nézzük, mennyit és minek? Ha nézzük... Gazdasági tevékenységünket jóidőre a Központi Bizottság december 10-i határozata szabja meg, s e határozatban jelentős rész jutott az iparban hosszú ideig meglévő — s még ma sem ritkaságszámba menő — mennyiségi szemléletnek, s az ellene folytatott harcnak. Éveken át csak az volt a fontos, hogy a gyár, vállalat mennyiségi tervét teljesítse, s sem az üzem, sem a felügyeleti szervek nem vizsgálták, kell-e a termék, illetve a termelt mennyiség kell-e belőle? A mennyiségi szemléletet, mint elvet, a Központi Bizottság említett határozata, átadta a múltnak. Mint gyakorlat, azonban még megtalálható az iparban, nem is kevés helyen. A piaci igények fokozott figyelembe vétele, a termelés egészének termék- csoportokra való bontása, s a terv teljesítésének eszerinti vizsgálata az év első felében mindinkább előtérbe került, s az elért eredmények azt bizonyítják: helyes úton indultunk el. Ugyanakkor azonban, több, figyelmeztető tény arra mutat, nem mindenütt hajtják végre következetesen a párthatározat erre vonatkozó részét. így például az év első felében gyapjúszövetből tovább növekedtek a raktári készletek, mert bár az utóbbi időben jelentősen csökkent az igény e textilárú iránt, a tervezés és a termelés nem igazodott rugalmasan ehhez — s ez természetesen nemcsak a termelő üzemeken múlott — s ezért többet termeltek a kelleténél, s a többlet — raktárra került. Ugyanakkor például jelentős igény lenne téglára, különböző konzerv- fajtákra, ezekből azonban kevesebbet termeltek a tervezettnél is, nemhogy egészében fedezzék az igényeket! Említhetnénk hasonló példaként a logarléceket, ahol a termelőüzemet hozta igen nehéz helyzetbe a kereskedelem megalapozatlan, s a valós igényektől messze elrugaszkodó rendelése, vagy — más területről — a kéziszerszámok iránti nagy exportigény, amit azonban — éppen a merevség miatt — nem elégíthetnek ki, mert nincs kellő meny- nyiségű anyagfedezete a gyárnak. Igen sok, hasonló példát említhetnénk még, s valamennyi azt bizonyítja, hogy sokkal rugalmasabb, a valósággal valóban lépést tartó gazdálkodásra van szükség, a tervezéstől a gyártásig, s ezen belül az alapanyagok, félkész- árúk biztosításától a gyártmányfejlesztésig. A menynyit és minek ugyanis igen sokrétű, bonyolult feladat: hozzátartozik a már gyártásba vett termékek mennyiségének eldöntése, de az is, a fejlesztés alatt lévő gyártmányt — érdemes-e fejleszteni? Számításba kell venni itt a népgazdasági szükségletet, de azt is, hogy e szükségletet mennyiért tudják kielégíteni, azaz a termék ára mi lesz. Érdemes-e annyiért gyártani? Érdemes-e kísérleteket folytatni egy új termék előállítására, vagy inkább hozzuk azt be készen külföldről? Mindez természetesen néhány kérdés csaik a problémakör sok ezernyi kérdése közül. Az év első felének eredményei azonban arra kell, hogy ösztönözzenek mindenütt: a párthatározathoz hűen mindinkább fokozódó szerephez jussanak az ipar mindennapjaiban is. ezek a kérdések, de főként a rájuk adott — válasz! M. O.
