Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

rtai M tcrr-i *TJ Mírlctp 1965. SZEPTEMBER 2, CSÜTÖRTÖK KONCENTRÁLT TÁMADÁS VÁRHATÓ Újabb amerikai csapatokat szállítanak Dél- Vietnamba Fokozódó diáktüntetések — Virágzik a feketepiac A I G Amerikai és dél-vietnami repülőgépek szerdán ismét több hullámban bombáztak Észak-Vietnam területén levő hidakat, útvonalakat, mező- gazdasági területeket. Dél- Vietnamban is folytatódtak a szabadságharcosok ellenőrzé­se alatt álló területek ellen intézett terrortámadások s az utóbbi 24 óra alatt B—52 stratégiai bombá­zók támadták a Saigontól északra elterülő úgyneve­zett D-övezetet és Chu Lai környékét. Az AFP jelentése szerint szer­dán a földi hadműveletek úgyszólván teljesen szünetel­jek. Washingtonban hivatalosan bejelentették, hogy ismét tizenhatezer tenge­részgyalogost indítottak útnak Vietnam felé. A tengerészgyalogosok fegy­verzetéhez több mint száz helikopter tartozik. Ezenkívül repülőegységekkel is megerő­sítik az alakulatokat. Egyes jelentések szerint az amerikai hadvezetés arra ké­szül, hogy ősszel, a monszun­időszak befejeztével, Dél- Viebnam egyes körzeteiben nagy erők koncentrálásával átfogó támadásokat intézzen a szabadságharcosok ellen. A dél-vietnami kormány 24 óra leforgása alatt im­máron másodszor tartott minisztertanácsot, hogy megvitassa az egyre szé­leséül uiákmozgalom nyo­mán feszültté vált hely­zetet. Az egyetemi diákság akciói ugyanis Hűé buddhista köz­pontjából először a stratégiai fontosságú Da Nangba. majd a Saigontól 550 kilométernyi­re északkeletre fekvő Guang Ngadba is átterjedtek. Saigoni kormánykörökben nagy riadalmat kelltett az a keddi jelentés, hogy az ame­rikai katonaság által erősen védett Da Nang utcáin éjszaka ismeretlen szemé­lyek kitűzték a dél-viet­nami nemzeti felszabadí- tási front harci zászlóit és ezzel egy időben a há­zak falán az amerikai be­tolakodókat elítélő felira­tok jelentek meg. A dél-vietnami városokban az ellátási nehézségek miatt annyira elburjánzott a fekete­piac, hogy az amerikai ka­tonai hatóságok bejelentették, hogy a közel százezer főnyi amerikai és más külföldi fegyveresek katonai utal­ványokban kapják a jövő­ben a fizetést, nem pedig dollárban. Az utal­vány dollár értékét 118 dél­vietnami piasterben állapítot­ták meg. Az intézkedés hatá­sára a dollár feketepiaci ár­folyama órák alatt óriási mér­tékben felszökött. NASSZER BELGRÁDBA ÉRKEZETT Gamal Abdel Nasszer, Jo- szip Broz Tito meghívására szerdán négynapos látogatás­ra Jugoszláviába érkezett. A belgrádi repülőtéren Tito el­nök, Petar Sztambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Alekszandr Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság alelnöke és több más magasrangú sze­mélyiség fogadta. Megbékélés Dominikában A dominikai alkotmányos Caamano-kormány kedd este aláírta az AASZ által szorgal­mazott megbékélési tervet. Az aláírásnál jelen voltak az AÁSZ dominikai közvetítő bizottságának tagjai, a Caa­mano-kormány tagjai és Gar­da Godoy, az ideiglenes kor­mány kijelölt miniszterelnöke. Hajnal Hanoiban A. ff örsi tf li éréit tf nssarhíria n koronatanácsot A kibontakozás útja bizonytalan Tízezres tüntetés Papandreu meitett A T MEN Konstantin görög király szerdára összehívta a korona­tanácsot. A tanácsadó testület munkájában jogszokás szerint a volt miniszterelnökök, a mű­ködő kormány feje, valamint a pártvezérek vesznek részt. Athéni politikai megfigyelők feszült érdeklődéssel Várták, mi lesz Papandreu volt Cent­rum Unió-miniszterelnök vá­lasza a palotába szóló meg­hívásra. Papandreu először nemet mondott, aztán bejelen­tette, hogy elmegy. Ugyanakkor fenntartásokkal élt a koronatanács összetéte­lével kapcsolatban. Az ülésre 14 volt miniszterelnököt hív­tak meg, köztük olyanokat is, ! akinek a nevét már régen el- ! felejtették. Figyelemre méltó, i hogy Passzalidiszt, a haladó S EDA vezetőjét, aki a parla­mentben 22 képviselő élén áll, a koronatanácsra nem hív­ták meg. Meghívást kapott vi­szont Konstantin Karamanlisz egykori miniszterelnök, a vá­lasztásokon csúfosan megbu­kott jobboldali ERE-kormány feje, aki már régóta Párizs­ban él. A koronatanács résztve­vői a politikai válságból való kibontakozás mód­szereit tárgyalják meg, de athéni megfigyelők nem számítanak semmiféle lát­ványos eredményre. Rámutatnak, hogy addig, amíg a parlamenti többség a kezében van, Papandreu vég­ső soron dönthet a kínálkozó megoldásról, a kibontakozás általa felkínált formáit vi­szont az uralkodó alkalmasint megvétózza. Görögország északi nagy­városában, Szalonikiben kedd este háromezer résztvevővel Papandrcu-párti nagygyű­lést tartottak az egyik színházban. A gyűlést a szakszervezetek hívták össze. A színházból ki­áramló tömeg tízezres tüntető menetté duzzadt. A felvonu­lók Papandreut éltették és vá­lasztásokat követeltek. A nagygyűlés ellensúlyozá­sára a jobboldal is megmoz­dulást szervezett Szaloniki­ben. Ezen azonban csak az ERE néhányszáz híve vett részt. Napfényes reggel virradt Hanoira. Már a hajnali órák­ban sűrű sorokban áramlott a tömeg a Ba Dinh térre, mindenki tudta és érezte, hogy történelmi órák tanúja lesz. Ho Si Minh lépett a szó­noki emelvényre és bejelen­tette: megalakult a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság, az ország függetlenné vált. Akik jelen voltak en­nél a felemelő pillanatnál, elmondták, hogy az elnök megállt e szavak kimondá­sa után és feltette a kér­dést: — Jól értettétek, hon­fitársaim? A honfitársak, a vietnami nép, megértette a szavakat. Hiszen a bejelentés nyolcvan- esztendős gyarmati múltat zárt le, sőt akármilyen mesz- sze kutatunk a vietnami nép történetében, az szinte min­dig szakadatlan harc volt a hódítók és elnyomók ellen. A két évtizeddel ezelőtti nap, 1945. szeptember másodika, így lett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság születés­napja, Ez a dátum azóta is az ország legnagyobb nem­zeti ünnepe. A nagy fordulópont után, a vietnami nép minden erő­vel nekifeszült a békés építő­munkának, hogy gyors ütem­ben pótolja mindazt, amit saját hibáján kívül elmulasz­tott. Nagyszerű tervek szü­lettek, de megvalósulásukat félbeszakította a háború. A francia gyarmatosítók, egy esztendővel a VDK megala­kulása után, megtámadták az országot. Megindították szennyes háborújukat, hogy ismét gyarmatosítsák Viet­namot. Csaknem kilenc esz­tendőn át dörögtek a fegy­verek. Párizs óriási erőket vonultatott fel, de képtelen volt legyűrni a szabadságért harcoló népet. A partizán- mozgalom átfogta az egész országot, az ellenállás meg­teremtette a maga reguláris néohadseregét, s elkövetke­zett Dien Bien Phu katlana, amelyben végképp szertefosz­lottak a kolonialisták ábránd­jai. Létrejött a fegyverszü­net és Géniben megállapo­dás született a tárgyalóasz­tal mellett. Az országot ugyan ideiglenes demarkációs vonal szelte ketté, a 1?. szélességi fok mellet, de az egyez­mény betűje és szelleme az egyesülés két éven belül tör­ténő végrehajtásáról határo­zott. A genfi egyezmények azon­ban nem valósulhattak meg, mert a franciák helyébe lé­pő amerikai imperialisták el­szabotálták azokat. Dél-Viet- namot támaszpontjukká vál­toztatták, csatlósrendszert erőltettek Saigonra, a ter­ror és elnyomás légkörét valósították meg földjén. Mindezzel ellentétes folya­mat játszódott le északon, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A gazdasági újjáépítés évei után meg­kezdték az első ötéves terv végrehajtását, a szocialista forradalom megvalósítását. Az északi országrész szo­cialista építőmunkája, ugyan­akkor a dél elnyomottsága és reménytelensége, termé­szetes ösztönzője volt an­nak. hogy a dél-vietnami hazafiak fegyvert fogjanak és harcra keljenek az ameri­kaiak és szövetségeseik el­len. A vietnami válság ma már túlnőtt az ország határain, s a világpolitika centrumába ke­rült. Az amerikai agresszió szinte a végletekig fokozódik délen, s az elszenvedett vere­ségekért északon próbáltak revansot venni. A háború lépcsőzetes kiterjesztésének jegyében rendszeres légitá­madásokat hajtanak végre a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen. Fél év alatt tízezer tonna bom­bát dobtak le a VDK terüle­tére. igaz, megfizették az árát: a lelőtt repülőgépek száma az 500-at is meghaladja. A vietnami nép harcában nincs egyedül. Mellette áll­nak a szocialista országok, s minden jó szándékú, békét kívánó ember. Mennyit ér az amerikai kém ? A singapore-i miniszterelnök leleplezése az amerikai kormány megvesztegetési kísérletéről Li Kuang-ju singapore-i mi­niszterelnök kedden angol és (21) — Végítélet! Földindulás! Uram Jézus, segíts! A hálóréklis mama is elő­került a romok alóli, s mezít­láb futott a ház körül, rabló- gyilkost sikoltozva. Nem is tudtam megnyugtatni őket, pedig kiszóltam a volán mel­lől: — Ne rajcsúrozzanak ne­kem, senki se akarja bántani magukat. Nem hallgattak rám, s csak futkároztak tovább. Megun­tam a felhajtást, és rükvercbe kapcsoltam, farral jöttem ki a házból. A kocsin még egy kar­colás sem volt, a házon pedig jókora lyuk tátongott. Szeren­csére nyáron történt az eset, s ha a mezítlábos futkározás- ban nem fáztak meg, biztos nem lett bajuk a szellős lakás­tól sem. Mondom, hogy jó autó ez a behemót Tátra. Nem is a ko­csira volt panaszom, hanem ahogy bánnom kellett vele. A prémium attól függött, hogy mennyi üzemanyagot takarí­tunk meg. Igyekeztünk tehát kegyetlenül csökkenteni a fo­gyasztást. Ez viszont a motor romlására történt elkerülhe­tetlenül. Úgy égtek a szele­peink, mint a pelyva. Mond­hatnám azt is, hogy tervsze­rűen tettük tönkre a kocsikat. S ennek így kellett lenni, még ösztökéltek is erre minket. Ez is abból adódik, hogy mi va­tudták, hogy azon a vidéken egyáltalán élnek emberek. Ami azt illeti, valóban is­tentől, világtól elmaradott hely volt. Lápokon épültek a házak. Úgy elzárkóztak ezek a nádi emberek a külvilágtól, mintha a halál állna kaszával őrt a hozzájuk vezető ösvé­nyen. Még a viskóik is farral álltak egymással szemben, ne­hogy belásson az ablakukon a tányérjukba a szomszéd. Ko­nok, bizalmatlan fajta lakott errefelé, furcsa szokásokkal megáldott emberek. Törvény itt, hogy az év egy napján: asszonyok veszik át a hivata­los hatalmat. Ügyeket intéz­nek, perpatvarokban hoznak ítéleteket és a döntésük érvé­nyes marad mindvégig. A nagykapun csapatostul tódul­nak az utcára az asszonyok és jaj annak a férfinak, akit kéz­re kapnak. A nyílt utcán le­vetkőztetik, leköpdösik minde­nütt. Szerencsére én más napon érkeztem közéjük. A falu ha­tárában meg kellett állnom, mert egy esküvői menet vo­nult éppen a templomból a fő utca felé. Elől a tűzoltó zene­kar lépdelt és mély átérzéssel fújták rézcsöveiket: fel vörö­sök, proletárok... El sem hittem volna ezek után, hogy olyan elmaradott népek, mint később kiderült. A szél sodort hozzájuk egy régi újságot, s abból tudták meg, hogy micsoda nagy vál­ausztráliai újságírók előtt el­hangzott televíziós sajtóérte­kezletén a Singapore és az ; Egyesült Államok közötti kap- i csőlátókról szólva egy régeb- | bi keletű „incidenst” említett : meg. \ Az ügy 1960-ra nyúlik visz- ! sza, amikor a singapore-i ha- \ tóságok tettenérték a C1A | amerikai hírszerző szolgálat \ egyik emberét. Az amerikai \ kormány akkor diplomáciai i úton meg akarta vesztegetni \ a singapore-i kormányt, hogy ! az ügyet ne hozza nyilvános- ! ságra. Az amerikai kormány i 3.3 millió dollárt ajánlott jel ! a letartóztatott kém szabadon i bocsátása ellenében. Síngapo- j re azt válaszolta, hogy ameny- ! nyiben az Egyesült Államok | 33 millió dollár értékű tárno- \ gatást nyújt az ország fejlesz- ! tési programjához, úgy bele- ; megy az álkúba. Az Egyesült > Államok megmaradt az erede- j ti ajánlat mellett, amit Sin- \ gapore sérelmesnek talált. A \ CIA-ügynököt egyébként sza- i badon bocsátották, nehogy az i üggyel kapcsolatban az Egye- i sült Államok nyomást próbái­ig jón gyakorolni a malaysiai j kormányra és így meghiúsítsa \ a Singapore-ral az akkor tér- \ vezett szövetség létrejöttét. \ Lezuhant i jegy repülőgép I Cali i Kolumbiában megtalálták ; az amerikai légierő két nap- i pal ezelőtt eltűnt C—47 típusú > repülőgépének roncsait. A ko­> lumbiai repülőgép személyze- ! te, amely a roncsokat egy 1500 ! méteres hegy oldalán felfe- ! dezte, kijelentette, az élet- : nek semmi jelét nem vette ; észre a szerencsétlenség szín- i helyén. A roncsok a száraz- | földről nem közelíthetők meg. : a további kutatások csak he ! likopterr ől végezhetők. kapával mentek egymásnak. Nem volt ugyanis kovács se­hol a környéken. A Gurul a Vörös Forint tagjai éppen ezért deputációt küldtek a vá­rosba, s alkuba bocsátkoztak egy kováccsal. Házat, tehenet, csirkét, háztájit és menyasz- szonyt Ígértek neki, ha elvál­lalja. Meg is egyeztek. Érte­sültek azonban erről a húzás­ról a Jézus Szíve Termelőszö­vetkezet vezetői is. Még az­nap a legerősebb legényekből egy brigádot szerveztek, s négy gyors, jó lovasszekérrel elküldték őket a városba. Éj­jel álmában lepték meg a ko­vácsot, s úgy, ahogy volt, csi­kós hálóingben lopták el az ágyból. Dunyhába takargatták, amikor a szekérre tették, hogy meg ne fázzék a hosszú úton, és ne nagyon kiáltozhasson. Félig meg is fulladt, mire cél­hoz ért. Ideje azonban bőven volt felépülni, mert egy hétig lakat alatt tartották, nehogy mások ellopják tőlük, ha már nehezen megszerezték. Később belenyugodott a sorsába a ko­vács és nem is igen kívánko­zott el a környékről. Egymás­ra licitáltak a két termelő- szövetkezet vezetői, hogy mi mindent adjanak neki, ő meg csak nézte. Azaz, hogy dol­gozott is becsülettel. Ahhoz képest, hogy lopott kovács volt, nagyon is értette a dol­gát, ezt meg kell hagyni. Olyan gyógypatkókat csinált, hogy versenyoaripákká váltak még a kehes gebék is a keze alatt. Ami azonban végképp helyhez kötötte, az a szerelem volt. Nem igaz, hogy milyen sikerei támadtak ennek a füs­tös legénynek. Az ablakán úgy ugráltak ki-be a menyecs­kék, mintha erre egyenesen közgyűlési határozattal köte­lezték volna őket. (Folytatjuk) tozások történnek az ország­ban, — tsz-esítik mindenütt a falvakat. Csupán rátartiságból nem akartak lemaradni a fejlődés­től ők sem és még az este ösz- szeültek megtanácskozni: mi most a teendő. Napvon egyet­értettek abban, hogy közös le­gyen minden. Az öreg házasok először a feleségeiket akarták beadni. Az asszonyok sem na­gyon tiltakoztak a terv ellen, biztosan gondolták: csak jobb lehet ezután az ellátásuk. E nagy egyetértésben mégis két részre szakadtak és ennek a pap volt az oka. Követelte, hogy vegyék be őt is a terme­lőszövetkezetbe és munkaegy­ségre misézik ezentúl. Az em­berek egy része azonban se­hogy sem akart közösködni a pappal! így hát elvi alapon két termelőszövetkezet jött létre: az egyik a Jézus Szíve Termelőszövetkezet és a má­sik pedig Gurul a Vörös Fo­rint Tsz. Nagy rivalizálás folyt kettő­jük között minden vonalon. A kovácsért majdnem kaszával­gyunk a világ legokosabb ná­ciója. Minden kocsihoz adnak ugyanis használati utasítást. A készítők ebben pontosan leír­ják, ho"v mennyit kell fo­gyasztania az autónak száz ki­lométeren. Hosszas kísérletek után állapítják meg ezt kiváló mérnökök, ám nálunk tökéle­tes hülyének nézik őket. A Trefort utcában Bergezdl Kál­mán, az autószerelési tudomá­nyok laikusa is jobban ért a kocsikhoz. Szerinte, ha a gyár húsz litert ír elő, akkor mi öt literrel is járhatunk. Azt hi­szem, legszívesebben benzin és gázolaj helyett desztillált vízzel közlekedtetett volna minket. Olyan megtakarítás az ilyen, hogy csak az állam vi­selheti el. -/^"maszeknek nem telik ilyesmire, ö inkább a gyári kipróbált előírás szerint működteti kocsiját, mintsem két liter benzint megtakarít­son, s ugyanakkor órabérben vásároljon új motorokat. Ná­lunk ugyanis ez történt. Nyi- fogott az én Tátrám is szívhez szólóan, mégis gyötörtem, mert ez volt a divat. így is bejártam vele a fél országot. Olyan utakon ver­gődtünk át ketten, amelyeket még helikopterről is rossz ér­zés nézni. Eljutottam falvak­ba, amelyeket még térképeken sem jelöltek. Két termelőszö­vetkezet megalakulásáról pél­dául én vittem a hírt a járási tanácsnak, mert ott azt sem

Next

/
Thumbnails
Contents