Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
PKS T HEGYEI iffívlan 1965. AUGUSZTUS 8. VASÁRNAP Tapasztalatok Ceglédről Javuló pártpolitikai munka — erősödő alapszervezetek Sok intézkedés - kevesebb siker Mit mond a féléves baleseti statisztika ? egyszer annyi tagjelöltet vettek fel 1965 első félévében a munkások soraiból, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tsz-tagok közül felvettek száma négyszerese a tavalyinak. Javult a közlekedési, a kereskedelmi, a gép- állomási dolgozók aránya is. Egyedül az állami gazdaság dolgozóinak felvételi aránya maradt alatta a tavalyinak. Ez a lemaradás egyébként indokolatlan, mert politikai munka feltételei itt sem rosszabbak, mint az egyéb területen. Kizárólag az állami gazdasági pártszerveze- tisek vezetőin, tagjain múlik, hogy lépést tartsanak a többi pártszervezettel. Érdemes nyomon követni, hogy milyen utat járnak be a pártonkívúliek ahhoz, amíg eljutnak a tagjelöltségig, majd tagok lesznek, s a párt- bizottság, valamint a párt- szervezetek milyen tevékenységet fejtenek ki ennek érdekében. Az eredményes munka egyik biztosítéka, hogy mindegyik pártszervezet készített fejlesztési tervet, amelyben meghatározták, hogy kik azok a pártonkívü- liek, akikkel megkülönböztetett gondossággal foglalkoznak. Ilyen tekintetben különösen a szocialista brigádokban dolgozók, valamint a fiatalok kerültek előtérbe az utóbbi időszakban. Itt kell megjegyezni, hogy egyes alapszervezetekben — helytelenül — kevesebb gondot fordítanak a nőkkel való foglalkozásra. Egyébként ez az oka annak, hogy a tagjelöltfelvételnél romlott a tavalyihoz viszonyítva a nők aránya. A pártvezetőségek, feladatokkal bízzák meg a számításba vett dolgozókat. A megbízatás legtöbbször egy-egy termelési feladat megoldása, de széles skálája van a pártmunkának. Tevékenykednek a tömegszervezetekben, önkéntes rendőrséget vállalnak, munkásőrségben dolgoznak stb. A pártfeladatok mellett, gondoskodnak politikai képzésükről is. Bevonják őket a pártoktatásba, vagy egy-egy kommunistát bíznak meg nevelésükkel. A fokozott gondoskodás, a legtöbb esetben gyümölcsözik. A feladatokkal megbízott pár- tonkívüliek lelkesen dolgoznak. Gyakori tapasztalat, hogy hosszú időre elhúzódna egy- egy tagjelölt felvétele, ha a pártvezetőségek nem kérdeznék meg, hogy kérik-e a tagjelölt felvételüket. S ezt nem is lehet rossz néven venni. Mit spm von le meggyőződésük értékéből, ha a pártvezetőségek megkérdezése után kérik felvételüket. Érthető ugyanis, hogy a legtöbb pártonkívüli egyrészt szerénységből, másrészt mert még úgy érzik, hogy nem elég fejlettek ahhoz, hogy tagjelöltek legyenek, halogatják a jelentkezést. A megkérdezés ezen a nehézségen segíti ét a pártmunkéjukat egyébként jól végző dolgozókat. A (elvétel után tagjepártvárosi sem hanyagolják el a lölteket. Továbbra is megbízatást kapnak. A pártbizottság negyedévenként behívja a tagjelölteket, előadásokat tart számukra. Ismerteti a szervezeti szabályzatot, a tagjelöltek, illetve a párttagok kötelezettségeit és jogait. A tapasztalatok szerint ez igen előnyös: a tagjelöltek megbecsülésnek tekintik, hogy a pártbizottság is foglalkozik velük, figyelemmel kíséri fejlődésüket. Az alapszervi vezetőségek is érzik, hogy a városi pártbizottság állandóan ellenőrzi tag- és tagjelölt-felvételi munkájukat. Ennek eredménye is, hogy idejében napirendre tűzik a tagfelvételt, s-alig akad a városban olyan tagjelölt, akinek lejárt a tagjelöltségi ideje, illetve, akinek tagfelvételét ne terjesztették volna idejében a taggyűlés elé. Cegléd város pártszervezeteinek zömében sikerült a munka homlokterébe állítani a tömegpolitikai munkát, a pártépítést. A párt-végrehajtóbizottság azonban az elért eredményeket, kezdeti lépésnek tartja, s tovább akar haladni a megkezdett úton. S ez így helyes. Mihók Sándor 2700 baleset: 33 ezer munkanap + Veszélyes időszak a tsz-ekben i + Harcrí készen „áll" a 6000 főnyi hadsereg A Szakszervezetek Pest [ megyei Tanácsa elkészítette a megye első félévi baleseti sta- j tisztikéját. Eszerint a mező- i gazdasági termelőszövetkeze- j tekben az év első hat hónap- | jában 596, az ipari és mezőgazdasági üzemekben és egyéb munkahelyeken pedig 2109 baleset történt. A tsz-balesetek közül egy, az üzemi és egyéb munkahelyiek közül négy volt halálos. A balesetek következtében közel 38 ezer munkanap esett ki a termelésből. Az SZMT megállapítása szerint a számos szervezés, intézkedés és rendelet ellenére A megyében mintegy 6 ezer fős „munkavédelmi hadsereg” áll harcrákészen a balesetforrásokkal, veszedelmekkel szemben, ám ez a hatalmas társadalmi gárda még nem eléggé funkcionál. Ha . sikerül kellőképpen cselekvésre bírni — a balesetek száma bizonyára gyorsan és jelentősen csökken s a munkavédelem és a szociális ellátottság javulni fog. Az SZMT statisztikájához és értékeléséhez a magunk részéről, csak annyit: az részben kritika, részben önkritika. £s feltétlenül jogos. ____________ (a) a baleseti statisztika kevés eredményt tükröz, bár a múlt esztendő hasonló időszakához képest a balesetek száma 12, a kiesett munkanapok száma pedig 10 százalékkal csökkent. Külön megvizsgálták a megye 24 munkavédelmi szempontból kritikus üzemét. A megállapítás: a baleseteket okozó tényezők huzamos idő óta változatlanok, azok felszámolásáért az üzemi szervek nem sokat tettek. A leggyakoribb „balesetforrás” az anyagmozgatás, főleg a kézi anyagmozgatás, — ebből fakad a balesetek közel 50 százaléka. További jelentős okai a baleseteknek: az új gépek beállítása és a munkáslétszám növekedése, illetve az ebből származó munkahelyzsúfoltság, valamint az, hogy számos gyárban jelenleg is mértéktelenül túl- óráztatnak, s a munkás a túlórázás alatt a balesetre egyre „fogékonyabbá” válik, végül a laza munkafegyelem és a formális baleseti oktatás. Nemritka az olyan üzem, ahol az oktatás csupán abból j áll, hogy a dolgozó elé rakják | aláírás végett a gépelt nyilat- i kozatot, miszerint elismeri: i oktatásban részesült. 1 Tudományos tanácskozás a hamo’tföldak hasznosításáról Nemzetközi tanácskozás kezdődik kedden a Magyar Tudományos Akadémián a homoktalajok termékenységének fokozásáról. A tudományos tanácskozásra mintegy ötven külföldi vendéget várnak az európai és ázsiai szocialista országokból. VISSZAJÖTT A NYÁR (Fotó: Kotroczó) ^,SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSf/'SSS//SSSSSSSSSSr1irSSSSS/SSS/SfSS/SSSSSSSSSSySS/SSS/SSfSS/WSS/SSSSSSSSArS/SfSSSSSSSSSSSSS/-SSSSSSSSSSSSSS*/rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSfS/ (Emberség vagy szigorúság Egyoldalú párbeszéd, Megtorpanás nélkül Nincs kétféle út kor az üzem dolgozóinak kollektívává való formálása. A Központi Bizottság december 10-i határozata alapján itt is elkészítették az intézkedési tervet. Sokrétűen, minden terület feladatait figyelembe véve. A végrehajtás eddig még nem követte ezt a sokrétűséget és alaposságot. Nagyobb bátorságra, követke- kezetesebb számonkérésre van szükség. És arra, hogy a kötelességek szigorú számonkérését senki ne keverje ösz- sze az embertelenséggel, ne úgy tegyék fel a kérdést, hogy szigorúság vagy emberség, hanem emberség és szigorúság. Az intézkedési terv 117 fő megtakarítását jelölte meg. A tervezett normaóra-megtakarítás: 230 ezer. Eddig viszont — az első félévben — csak 17 ezer óra megtakarítása sikerült. Végre kellett volna hajtani a technológiák felülvizsgálatát, de csak elenyésző részüknél történt ez meg. Laczkó Jenő a pártvezető-, ség szervező titkára: — Májusban hangzott el beszámoló a pártvezetőség ülésén a létszám- és bérkérdésekről. Harminchárom improduktív került termelőmunkára, illetve a megüresedett helyekre nem vettünk fel embert. A normaóra-megtakarításnál az a helyzet, hogy a rekonstrukciós terv' megvalósítása a második félévben jelentősen meggyorsítja e folyamatot. Bár — kétségtelen — jobban is zárhattuk volna az első félévet. Megtörtént — bár időben eléggé elkésve — az időnormák felülvizsgálata, azonban — amint ezt a vasasszakszervezet megyei bizottsága megállapította — nem egy esetben mechanikusan. Azaz: „fölöztek”. Ahol magas volt az átlagteljesítmény, ott levették a normát. Pintér József, a fer- ritüzem előkészítőjének dolgozója: — Zúgott a nép, mert féltették a pénzüket. Amikor azután látták, hogy megmarad a pénzük, akkor csend lett. A „csend” nem okvetlen az egyetértés jele. Lehet a beletörődésé, a kényszerű belenyugvásé is. Igen helyesen találta meg a jót a pártszervezet, amikor például a szerszámüzemben félautomata és automata gépeket — síkköszörű stb. — állítottak be. Beszéltek az emberekkel: köny- nyebb ezekkel a gépekkel dolgozni. Ennyi bérjavítást kaphat — de akkor két gépet kell kezelnie. Hasznos „alku”: jól jár a dolgozó, jól az üzem is. E fáradtságot, azaz a magyarázó szó harcbavetését azonban seholsem lehet nélkülözni! És ez tanulsággal kell, hogy szolgáljon. Döntő tényezőre tapintott rá a pártvezetőség, amikor megvizsgálta a műszaki fejlesztési terv, a termelési terv és a beruházási terv összhangját. Kiderült: igencsak nagy „hézagok” vannak az összhangban. Amit az egyik terv szeptemberre ír elő, azt a másik csak novemberre szabja meg megvalósítandóként. A pártvezetőség határozata, a vizsgálat, s az annak nyomán végrehajtott intézkedések egyben azt is példázzák, így kell értelmezni a pártszervezet termelésellenőrző munkáját. Nem a részfeladatok végrehajtása, nem az operatív irányítás a cél; ez a gazdasági vezetés feladata, hanem éppen a nagy összefüggések megkeresése, a koncepciók helyességének és hiányosságainak elbírálása; a kommunisták kollektív bölcsességének bő kamatoztatására legalkalmasabb terület! Lövész Béla, a sajtolóüzem vezetője, a pártvezetőség tagja: — A technológia felülvizsgálata — ahogy azt az intézkedési terv is tartalmazza — nagy fontosságú feladat. Sajnos, mi is tudomásul vettük, hogy május 31-ig, a tervben megszabott határidőig ez nem történt meg. Azaz: túl szép lenne, ha minden úgy menne, mint a karikacsapás, örömök és gondok, eredmények és mulasztások. A jobb küzdelemben érlelődik, s a küzdelemnek sokféle területe van. Például: határozat van rá, hogy termékcsoporton belül a gyártmányok legalább nyolcvan százalékánál megvalósítják az utókalkulációt. Nem történt meg. De: a mulasztókat vajon felelősségre vonták? És például, most a pozitív oldalról: sikerült megvalósítani a szigorú rezsianyag gazdáikon dást, ami eddig hiányzott. Rendszeres a számonkérés, s ha lehet jól értelmezni a Központi Bizottság decemberi határozatának takarékosságra ösztönző passzusát, akkor így kell tenni azt. És nem úgy, ahogyan — jó néhány munkást feldühítve, például a fer- ritüzem előkészítőjében — a munkaruhaként járó törülközőknél megpróbálták; adják vissza a használtat, akkor kapják meg az újat. Az ilyesfajta „takarékosság” nemcsak hangulatrontó, hanem — törvénytelen is. Szerencsére, időben beavatkozott a szakszervezeti bizottság ... A Központi Bizottság határozata nyomán külön intézkedési tervet készítettek az elfekvő készlet — 4 710 000 forint értékről van szó! — csökkentésére. Itt időarányosan teljesítették a maguk megszabta előirányzatot, s bizonyára hozzájárult ehhez az állandó ellenőrzés is. Vajon az utókalkuláció korábban említett esetében — ahol a gyors és rugalmas beavatkozás százezer forintokat jelenthet — miért nem alkalmazzák a szigorú számonkérést? A kommunisták egyetlen lehetőségről sem mondhatnak le! Egyetlen olyan lehetőségről sem, amely a gyárat, a népgazdaságot juttatja haszonhoz, az említett — s eddig elmulasztott — ügy pedig ilyen! Kakucsi Péter a szerszámüzem dolgozója: — Jogos dolog mindig többet követelni. De nem szabad megállni a munkásoknál, a többet követelés vonatkozik a vezetésre is, a művezetőktől kezdve a gyár felsőbb irányító szervéig, mindenkire. Az emberek A közelmúltban a párt megyei végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén szerepelt a ceglédi végrehajtó bizottság jelentése az 1965 első félévi tag- és tagjelölt- felvételi munkáról. Elismeréssel állapította meg a megyei végrehajtó bizottság, hogy Cegléd város párt alapszervezeteiben központi kérdéssé vált a párt tömegbefolyásának növelése és ezzel egyidöben a párt erősítése. A város 41 alapszervezetében, 1965 első félévében 77 tagjelöltet vettek fel, s ez duplája annak, mint amennyivel, tavaly hasonló időszakban növekedett a tagjelöltek száma. A számszerű növekedés egyúttal minőségi fejlődést is jelent. A felvett tagjelöltekkel erősödött a párt, s ez a további eredmények biztosítéka. A párt ceglédi városi végrehajtó bizottsága következetesen munkálkodott és munkálkodik ma is azoknak a párthatározatoknak a megvalósításáért, amelyek célul tűzik a párt erősítését. Bár ezt a tevékenységet leginkább a tagság létszámának növelésével lehet mérni, mégsem ez az egyedüli eredmény. Munka közben javultak a gazdasági eredmények, növekedett a tömegpohtikai munka hatékonysága is. A fejlődés oka: a városi pártbizottságnak sikerült az alapszervi vezetőségek figyelmét erre a fontos kérdésre irányítani. Igaz, ez nem ment egyik napról a másikra. 1963-tól napjainkig négy alkalommal tűzte napirendjére a vb ezt a fontos kérdést. Több alkalommal beszámoltatta azoknak az alapszervezeteknek a vezetőit ahol nehézségek adódtak. Ennek eredménye, hogy ezekben az alapszervezetekben is javult a munka. S ha ma jellemezni akarjuk, az alapszervezetek ilyen irányú tevékenységét, akkor azt mondhatjuk: nemcsak a pártszervezetek vezetői munkálkodnak a párthatározatok megvalósításáért, hanem az alapszervezetek tagjai is. Sok kommunista kapott olyan feladatot, hogy nevelje munkahelyén a párton- kívülieket, tájékoztassa őket a párt határozatairól, irányvonaláról. A pártonkívüliek népes tábora, kimeríthetetlen tartaléka a pártnak. Különösen az, ha a kommunisták őszintén közelednek feléjük, bevonják őket a munkába, megbízzák őket feladatokkal. Ez a legjobb mód- i szer arra, hogy a pártonkívü-; liek legjobbjai közelebb ke- ] rüljenek a párthoz, majd el- : jussanak odáig, hogy úgy: érezzék: a pártban a helyük. : A korábbi években, a végre- ; hajtó bizottság egyes tagjai ; hátrányos megkülönböztetést : alkalmaztak az értelmiségi- j ekkel szemben. Részben a i személyi cserék, de főként a : megfelelő tanulságok levő- ] nása után, sokat javult a j párt kapcsolata az értelmisé- i giekikel. Ma már sok peda-: gógus végez pártmunkát, je- ] lentős sikereket értek el a j pártszervezetek a mezőgaz- ; dasági értelmiség megnyeré- j sében is. Az orvosok között j végzett munka eddig még nem : járt ilyen sikerrel, de minden: remény megvan rá, hogy j az ő körükben is kamatozni j fog. Rendkívül fontos fel- i adat az értelmiségiek meg- ! nyerése, de a pártszervezetek > tevékenységüket főként a < munkások és a szövetkezeti j parasztok között végzik, az; ő megnyerésükért dolgoznak; elsősorban. Ezt egyébként j kifejezik a következő szám- ! adatok is. Csaknem még- > Nem könnyű dolog rekonstrukciót végrehajtva növelni a termelést, s ugyanakkor napról napra szemébe nézni az embereknek, semmit nem hagyva magyarázat nélkül, a kimondatlan kérdésekre is válaszolni. Vannak részlegek, ahol ötven-hatvan pártonkí- vüli között egyetlen párttag dolgozik, az összlétszám tíz százaléka a párt tagja. Nem könnyű a kommunisták dolga Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. © A jelen csak a múlt és a jövő összefüggéseiben kapja meg igazi értelmét. A múlt: következetlen vezetés, törvénybe ütköző cselekedetek, az őszinte szó nem tűrése. A jelen: új igazgató, Vándor I Béla, s több más személyi j változás, a termelés harminc- százalékos növelése ebben az , évben, az őszinte légkör meg- . teremtésére irányuló erőfeszítések, az emberekben levő , görcs feloldása, annak megértetése, hogy nemcsak beleszó- ; lásuk lehet, hanem kell le- , gyen az üzem dolgaiba. A jö- ] vő: az üzem rekonstrukciójá- , nak végrehajtása, a termelés . mennyiségi és minőségi muta- ■ tóinak javítása, s ugyanak- (
