Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

MM, » I < /Líviap 1965. AUGUSZTUS 4, SZERDA INDORE TÜNTETÉS A Madhya Pradesh állam­beli Indoreban egy jobboldali szervezet nagyszabású tünte­tést kezdeményezett a leg­utóbb megkötött indiai—pa­kisztáni fegyverszüneti megál­lapodás ellen. A tüntetők ösz- szetűztek a rendőrséggel. Leg- aláb ötven személy megsebe­sült, köztük 12 súlyosan. Húsz tüntetőt letartóztattak. Alagút a tenger alatt Wright, a hongkongi köz­munkatanács igazgatója ter­vet készített egy tenger alatti alagút megépítésére Hong­kong és a kontinens között. A másfél kilométer hosszú, 30 méter széles alagútban négy kocsisor bonyolítaná le a na­pi hatvanezer járműves for­galmat — 1970-ben. Az épít­kezés költségeit mintegy 19 milliárd francia frankra be­csülik. A HONOLULUI HADITANÁCS UTÁN Washington nagyszabású háborús tervei Vietnamban Kairó közvetítésre vállalkozik? A Honoluluban megtartott katonai tanácskozás jóvá­hagyta a Johnson elnök által beígért újabb 50 ezer katona felhasználásának terveit, ka­tonai szakértők azonban máris arról beszélnek, hogy rövidesen újabb sok ezer főnyi erősítést indítanak Vietnamba. McNamara hadügyminiszter magasrangú tisztekből álló tíztagú bizottságot küldött Dél-Vietnamba, hogy megál­lapítsa, milyen mennyiségű fegyverzetre és felszerelésre van szüksége kiegészítéskép­pen az amerikai alakulatok­ * I nak. Vance hadseregügyi mi- [ niszter pedig a képviselőház j hadügyi bizottságának beje­lentette: az amerikai száraz­földi erők létszámát egy újon­nan felállítandó hadosztál­lyal és három önálló dandár­ral kívánják növelni. Vance azt is közölte, hogy az úgynevezett nemzeti gárda három hadosztályát és hat önálló dandárját az azonnali hadrafogha­tóság állapotába kíván­ják hozni, hogy a gárda mozgósításával ezeket az erőket haladékta­lanul bevethessék. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatai kedden hajnalban támadásba lendültek Than Phu ellen. A város, amelynek helyőrségét dél-vietnami ka­tonaság tartja, 88 kilométer­nyire fekszik Saigontól. Egy másik támadással a DNFF a Saigontól 120 kilo­méternyire északra fekvő Phuoc Binh helyőrséget ve­szélyeztette. Heves harcok után ame­rikai repülőgépeket irá­nyítottak a város fölé. s ezután a partizánok visz- szavonultak. Hétfőn az esti órákban a felszabadítási front alakula­tai 20 perces aknatüzet zúdí­tottak Soc Trang amerikai he­likopter-támaszpontra. Az Al Ahram című kairói lap kedden közölte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság érdeklődéssel tanulmányozta azt a javaslatot, hogy esetleg járjon közbe a vietnami há­ború megszüntetése érdeké­ben. A lap szerint Farid Abu Sadi, az EAK külügyi államtit­kára a külügyminiszté­riumban megbeszélést folytatott a vietnami kér­désről észak-vietnami, kí­nai, valamint ausztráliai megbízottakkal. A kapcsolat a VDK-val és Kí­nával már a múlt héten létre­jött. Áldozatos akció A napokban a Bodeni-tavat járó sétahajón veszekedni kez­dett egy férj és feleség. A vi­ta hevében az érveiből kifo­gyott férj a parttól igen mesz- sze járó hajóról ruhástól vízbe vetette magát. Az azonnal le- bocsátott motorcsónakkal a riasztott tavi rendőrség moto­rosai egész éjjel mindhiába keresték az öngyilkost. Csak másnap hajnalban találtak rá: egy öreg halász •lett figyelmes a férfira, amint az teljesen ki­merültén úszott a part felé. | Mint kiderült, a műkedvelő | távúszó szándékosan tűnt el j keresői elől: zsarnoki nejét akarta ily módon megleckéz- : tetni. Az áldozatos akció sikeréről j nem érkezett jelentés. Kozmikus grafológia A történelemben először esett meg, hogy egy csekk hi­telességét műhold közvetíté­sével állapították meg. A csekket egy amerikai bocsá­totta ki egy londoni bankhoz és az aláírást az Ear’y Bird nevű műhold közvetítésével juttatta el Londonba. Ross asszony, a londoni bank gra­fológiai szakértője megálla­pította, hogy a csekken sze­replő és a műhold közvetí­tésével továbbított aláírás hiteles. Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Hetedik hete tart három amerikai tengerészszakszer­vezet sztrájkja, amely megbénítja a kereskedel­mi tengerészetet. A hajógépészek, a rádiósok, valamint a révkalauzok bér­emelést, a nyugdíjak emelé­sét követelik s egyben bizto­Az afgán király Moszkvában Muhammed Zahir sah, af­gán király és felesége kedden hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Hírmagyaráza tünk Az afgán király, akinek ez ne- gyedik moszkvai látogatása, 1933 óta birtokosa a trónnak. Uralma az afgán—szovjet viszony állandó fejlődésének időszaka. Afganisztán nemrég kapott új alkotmányt, amely a királyt teszi a hadsereg főparancsnokává, fel­jogosítja a nemzetközi szerződé­sek jóváhagyására, a kormány ki­nevezésére. Az országban három liét múlva kezdődnek a most el­ső ízben titkos parlamenti válasz­tások. Afganisztán l9C7-ben záruló második ötéves terve a kőolaj-, gáz- és vegyipar megszületéséről, az energetikai és a gépipar jelen­tős fejlődéséről nevezetes. A 14 milliós lakosságú ország je­lentős szovjet gazdasági és tech­nikai segítséget élvez. A napok­ban írtak alá egy megállapodást szovjet segítséggel épülő műtrá­gyagyár és hőerőmű munkálatai­nak megkezdéséről. Szovjet geo­lógusok szenet, vasércet és föld­gázt találtak Afganisztánban. Ez utóbbiból az ország a szovjet se­gítséggel épülő gázvezetéken ke­resztül jelentős mennyiséget fog exportálni a közép-ázsiai köztársa­ságokba. Ugyancsak szovjet segít­séggel politechnikai főiskola épül Afganisztán fővárosában, a 300 000 lakosú Kabulban. Brezsnyev, Mikojan, Koszigin, Poijanszkij jártak az utóbbi évek­ben Afganisztánban. Muhammed Juszuf afgán miniszterelnök ez év áprilisának utolsó napjaiban tett látogatást Moszkvában és folytatott igen baráti tárgyaláso­kat a szovjet vezetőkkel. Húszezer fokos sebészkés A San FrancLsco-i presbite- riánus kórházban a Plasma- arc spalpelnek nevezett se­bészkéssel kísérleteznek, amely 20 000 fokos gázsugarat lövell ki: forróbb, mint a nap hőmérsékléte. A sugár szem- pillantás alatt megsemmisíte­né a szöveteket: igen hideg gázréteggel körülvéve, vérzés veszélye nélkül lehetővé teszi a műtétet az erekkel erősen átszőtt területeken. Peches nyertes Egy londoni sorsjáték fő­nyereménye jogot ad egy autótulajdonosnak, hogy ko­csiját három éven keresztül 5 ingyen garazsirozhassa. A $ boldog, de peches nyertes J olyan autótulajdonos lett, aki- | tői ittas állapotban való gép- $ kocsi vezetés árt megvonták a 5 jogosítványát. Long Beach cirkáló és a For- restal repülőgépanyahajó reaktorokkal való felszerelése után,- annak ellenére, hogy a tapasztalatok kedvezőtlenek voltak, újabb, nagy összegű, megrendeléseket kapjon fel­színi hajók reaktorokkal való felszerelésére. Legjobban pél­dázza a monopóliumok mérhe­tetlen befolyását, az, hogy az Egyesült Államok eddig két­milliárd dollárt költött repülő- gép-atomhajtóművek kidol­gozására, de még egyetlen konstrukció sem mozdult cen­timétert sem, nemhogy a leve­gőbe emelkedjen! 1946 szeptemberében, Mac Maiion szenátor tervezetét el­fogadva, az amerikai szenátus megszavazta „az atomtör­vényt”. A törvény, amelyet az Economic Notes folyóirat „a legnagyobb rablás az amerikai nép történelmében” címmel közölt, egyrészt biztosította a katonai szervek korlátlan jo­gait az atomiparon belül, más­részt a monopóliumok korlát­lan haszonszerzési lehetőségét, a katonai szervekben ülő em­bereik segítségével. 1954-ben újabb atomtörvényt fogadtak el, amely még kedvezőbb fel­tételeket biztosít a monopóliu­moknak, s még jobban leszű­kíti a civilszervek — kong­resszus, szenátus stb. — ellen­őrző jogát. Ezen az iparágon belül minden adat titkos. Az is, milyen béreket fizetnek a monopóliumok alkalmazot­taiknak, milyen szociális kö­rülmények, de az is, mennyi állami támogatást vett fel a vállalat, mennyi az évi hasz­na... Nem véletlen, hogy az atom­iparban dolgozó fizikusok egyike, R. Lapp többek között így fakad ki cikkében: „A tit­kosság valamilyen járvánnyá vált, amely az egész bürokra­tikus apparátust átfogja. A be­HAZUG HADICÉL D, radog a tettenért hazugság. Mindig dadog. Ezt az igazságot bizonyítja a New York Herald Tribune egyik legutóbbi kommentárja is. Ez a nagyhírű és jelen­tős amerikai újság Johnson „igazának” védelmére vállalkozik, noha ezt megelőzően már több ízben hallatta — legalább bizo­nyos vonatkozásokban — a valóság hangját. Ezúttal, Johnson vietnámi „hadicéljáról” szólván, azt állítja: „Amerika lehetővé akarja tenni, hogy a dél-vietnami nép szabadon választhasson.” Ez a mondat egyetlen óriási zavart dadogás. Dél-Vietnam népe ugyanis napról-napra, már hosszú-hosszú ideje „választ”, ha nem is egészen szabadon. Választott már ak­kor, amikor magatartásával, utcai tüntetéseivel, különféle til­takozásaival sorra megbuktatta az amerikai zsoldban álló kormá­nyokat. Csaknem egy tucatnyi esetben nyilvánult meg eképpen Dél-Vietnam népének akarata. És választ altkor, amidőn percről- percre fokozódik gyűlölete az „idegen hódító” ellen. Mert a jen­kik immár alaposan kiérdemelték maguknak ezt az elnevezést. Es választanak a dél-vietnami férfiak, amikor megtagadják a be­vonulást az úgynevezett „kormány” testvérgyilkos hadseregébe. Választanak akkor, amikor fegyvereikkel együtt tömegesen áll­nak át a szabadságharcosok soraiba. Választanak akkor, mikor rejtegetik, segítik, védik a szabadságharcosokat. Es választottak azzal a sikerükkel is, hogy országukban, összefüggő területeken már alig nevezheti magát „úrnak” a hódító. Dél-Vietnam népe az egész világot meggyőző módon választ azzal, hogy ellenáll s emiatt a jenki betolakodó a világ gyűlö­letes csendőrének szerepében egyre több és több amerikai kato­nát kénytelen átvezényelni — tízezer kilométernyi távolságra az USA földjétől — a vasban és vérben tiltakozó egyszerű emberek és igaz hazafiak milliói ellen. Dél-Vietnam népe választ minden egyes puskagolyóval, minden egyes feláldozott élettel és azzal a rendíthetetlen hitével, hogy nem kell neki a made in USA tí­pusú szabadság. Hazug tehát a johnsoni „hadicél”. És hiába táilalják ezt bé­keszólamokkal. Kilátszik mögüle az imperializmus farkastermé­szete, amely íme — Vietnam véres mezői bizonyítják ismét — változatlan. De a „hadicél” hazugságát éppen eléggé bizonyítot­ták azok a New York-i tartalékosok is, akik nyíltan elégették katonai behívójukat. Dadog a tettenért hazugság. Rosszak az idegei, mert nincs igaza. Csakis dicstelen bukás lehet ennek a vége. És Vietnam népének végső, valóban szabad választása. A megbeszélések központjában: a vietnami kérdés Malraux pekingi tárgyalásai De Gaulle-—Mao Ce-lung találkozó ? Párizs (MTI) Párizsban élénk figyelem­mel kísérik André Malraux kulturálisügyi miniszter tár­gyalásait a kínai vezetőkkel. A Fekingből érkező leg­újabb jelentések arról ta­núskodnak, hogy Malraux és a kínai ve­zetők megbeszéléseinek középpontjában a viet­nami kérdés állott. Párizsban és más nyugati fő­városokban is nagy feltű­nést keltett Malraux egyik pohárköszöntője; - amelyben a francia és a kínai nép ba­rátságát méltatva többek kö­zött ezeket mondotta: „igaz, hogy országaink társadalmi rendszere különböző, de egyik és másik is arra kényszerül, hogy szembeszálljon a hata, más betolakodóval, aki fegy verrel a kézben olyan hely re jött harcolni, ahol ne ti volt mit keresnie?’. Kedden a francia te le vízi > is hangot adott a pekingi meg figyelők véleményének, m. szerint Malraux magas szintű francia—kínai találkozót készít elő. Párizsi diplomáciai körök­ben nem zárják ki egy De Gaulle—Csou En-laj, vagy egy De Gaulle—Aíao Ce-tung találkozó lehetőségét. tegség gyorsan kiterjedt az ál­lami szervekre, hozzájárult lelki nyugalmukhoz és pajzsul szolgált a kívülről jövő kriti­kával szemben. A tisztviselők kényelmesen berendezkedtek a titkosság leple alatt és nem gondolkoznak azon, helyesen cselekszenek-e vagy sem. El­követhetik a legdurvább hibá­kat, elkótyavetyélhetik az ál­lami pénzeszközöket, sőt meg­menekülhetnek a gyilkosságért való felelősség viselése elöl is és a legkisebb zavarba sem jönnek. Ki vonná kétségbe azt, ami a titkosság leple alatt tör­ténik?” A titkosság leple alatt — késhegyre menő harc zajlik a különböző monopóliumok kö­zött. Abban valamennyien egyetértettek, hogy az atom­energia bizottság első osztálya, amit a megalakulásakor azon­nal létrehoztak, a hadikutatási osztály volt. 1955-ben, amikor végre — kilenc év után! — sor került a békés kutatásokat szorgalmazó osztály felállítá­sára, hónapokba került, míg- a monopóliumok között elült a harci zaj akörül, ki legyen az osztályvezetője... E harcra legjellemzőbb, hogy az atom­energia bizottságnak eddig hét elnöke volt, s az új elnök egy­ben új tőkeérdekeltség előre­törését is jelenti. Strauss, az atomenergia bizottság egyik volt elnöke: „Az egész atom­termelést ma az amerikai nagyiparosok irányítják. Az atomenergia bizottság gyakor­latilag csak washingtoni fő­igazgatóságának és helyi igaz­gatóságainak munkáját irá­nyítja. Az uránérc kiaknázását és finomítását magánvállala­tok végzik és a termelés egész láncolata ebben az iparágban a magánvállalkozók kezén van. Ez csak abban az érte­lemben kormánymonopólium, hogy a nyersanyaglelőhelyek a kormány tulajdonjogát képe­zik és a kormány rendelkezik a késztermékek felhasználási jogával. Az egész termelés a nagyiparosok kezén van.” Ennél tökéletesebben lefes­teni az amerikai atomipa' helyzetét — aligha lehet! (Lz tehetetlen / 1949 augusztusában a Japán­ban állomásozó amerikai re­pülőegységek szokott gyakor­lataikat végezték. Egy repülő­gépcsoportnak az volt a fel­adata, hogy a legkülönbözőbb műszerekkel felszerelve ma­gaslégköri kutatásokat végez­zen, többek között a — szov­jet felségvizek közelében is. A pilóta, aki a hallatlan izgal­mat okozó vadászreoülőgépet vezette, nem először végzett ilyen repülést, s az most is úgy zajlott le, mint a több. ennek előtte. Amikor a repü­lés után fáradtan kimászott a pilótaülésből, nem sejtette, né­hány percen belül kérdések kereszttüzébe kerül. Otthagyva a gépek körül szorgoskodó civileket — a ha­zatérő gépek műszereit ugyan­is azonnal kezelésbe vették — a kantinba irányította lépteit. Alighogy megrendelte italát, a hangosbemondó a parancsnok­hoz szólította Nem értette mit akarnak tőle, de a parancs — parancs, jelentkezett az ezre­des szobájában. Belépni is alig tudott, vagy tízen voltak már benn, s a parancsnok mellett ott ült a biztonsági szolgálat tisztje is, türelmetlenül intet! neki, hagyja most a jelentke­zési formulát: — Hol repült ma? Nem értette a kérdést. Hol? Ahol a parancs szerint kellett Avenger fölött, mintegy tizen­öt-húsz mérföldre a szovje felségvizektől. Megmondta. — Nem vett észre semm rendelleneset? — Nem. — Ez lehetetlen, ez egész egyszerűen lehetetlen. Képte­lenség — vágott közbe inge­rülten az egyik civil, akiről a pilóta csak annyit tudott, hogy még a parancsnok is előre kö­szön neki. Kifakadása nem a pilótának szólt, amikor az ér­tetlenül megkérdezte, mi a le­hetetlen, azt válaszolta: — Semmi, semmi. Elmehet. (Folytatjuk.) Hetedik hete: tengerészsztrájk Amerikában Külföldi hajók bonyolítják le a személyszállítást A Bomba (28.) Hogyan és hová? I sítani akarják, hogy a hajózás ! egyes területeinek auSomati- ! zálása során a tengerészek ne veszítsék el munkájukat. A munkáltatók mind ez ideig megtagadták a sztrájko­lok bérköveteléseinek telje­sítését, bár a béremelések egy részének finanszírozását a kormányzat magára vállalja s különböző anyagi támogatást ígér a hajózási vállalatoknak. - A tengerészsztrájk miatt a nyári csúcsforgalomban az Európába irányuló sze­mélyszállítást kizárólag külföldi hajók bonyolít­ják le. Hivatalos körökben sürgős kormánybeavatkozást köve­telnek a sztrájk megszünteté­sére azzal az indoklással, hogy az megnehezíti a Viet­namba irányuló csapat- és | hadianyagszáUításokat is. i 5 A gyors fejlődést jól szem- | lélteti az is, hogy a háború j alatt az atomiparban tevé- ! kenykedő tudósok és mérnö- ! kök száma 7100 volt, míg 1955- j ben meghaladta a 18 ezret! > Míg a háború alatt Belga- ! Kongóban (Katangában) és ! Kanadában bányásztak uránt, ! a háború után — az állam biz- ! tosította nagy kedvezmények i és támogatás hatására — tu- I catjával alakultak a társasá- ; gok az USA területén fellel- ! hető uránkészlet felkutatására. ! Az üzlet kifizetődő voltát leg- I jobban az bizonyítja, hogy az \ USA államháztartása több i mint tízmillió dollárt utalt át : a társaságoknak akkor, ami- ! kor azok még egyetlen gramm ! uránt sem fedeztek fel! 1948- i ban még csak egymillió, ma : már 100 millió tonna fölött i van az Egyesült Államok kész- ; lete (az un. nyersuránról van i szó — a szerk.), s ennek több- ! sége a Colorado-fensíkon, il- | letve Alaszkában található. Az | uránbányászatban az állam i még azt a formális ellenőrzést ; sem gyakorolja, amelyet az i atomipar más ágaiban, a lát­I szat kedvéért, megtesz. Töb- i bek között ennek tudható be, | hogy az uránbányászatban : részvevő társaságok nyeresége ! 85 százaléktól 200 százalékig i (!) terjed, s a vezetőszerepet i vivő Atlas Corporation osz- ! taléka pedig eléri a 240 szá- i zalékot! Az USA monopóliu- ! mai közül az atomiparban ér- ! dekeltek fizetik a legnagyobb ! osztalékot... | Az uránérc-feldolgozó ipar- ! ban Hanford központtal a ! General Electric tölti be a ve- I zetőszerepet, a katonai kuta- ! tásokat ma is a kaliforniai i egyetem irányítja, akárcsak a > háború alatt. A kaliforniai ! egyetemet a legnagyobb mo­nopóliumok támogatásából tartják fenn ... dfjten a na.g.y.iizenieh ofdafán A legtalálóbban Chassin francia tábornok fogalmazta meg az amerikai atomipar helyzetét, amikor kijelentette: „Isten ma nem a nagy zászló­aljak, hanem a nagyüzemek oldalán van.” A nagyüzemek isten támogatásán kívül bizto­sítják maguknak — az államét is ... Beveszik magukat min­denhová, s így például az új­ságolvasók által jól ismert ne- vadai kísérleti telepet — ahol az USA elsősorban föld alatti robbantásait hajtotta végre — a Reynolds Electrical and Engineering Co. kezeli és. irá­nyítja. Az Egyesült Államok legnagyobb atomkutató labo­ratóriumát, a bruckhavenit (New York) a Morgan és Du Pont csoport ellenőrzi. Az atomiparon belül a bá­nyászat után a reaktorépítés jelenti a legjobb üzletet. A le­gyártott reaktorok több, mint hetven százaléka kizárólag ka­tonai célokat szolgál, elsősor­ban a haditengerészetnek ké­szülnek reaktorok. A hadtudó­sok ugyan régea megállapítot­ták, hogy a mai haditechnika mellett a felszíni flotta nem egyéb kiváló rakétacélpontnál, az üzlet és haszon érdekében a haditengerészet sorozatban ké­szítette a reaktorokat — a fel­színi hajók részére! Tenger­járókat — az első a Nautilus volt — már csak reaktorhaj­tással építenek, s ma körülbe­lül ötven, különböző típu­sú reaktorral felszerelt ten­geralattjárója van az Egyesült Államoknak. A General Dyna­mic Co., amely ezt a területet uralja, elérte azt is, hogy a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents