Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

10 1965. AUGUSZTUS 29, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Lakbérpótlék fizetési kötelezettség, ha a bér­lők számában változás következik be. Lapunk július 18-i számá­ban közöltük, ha a bérlő a la­kásait kisebbre cseréli el, ak­kor 6 hónapig mentes a lak- bérpótlék fizetése alól. özv. R. K.-né budapesti olvasónk ezután saját ügyében fordult hozzánk és Írja, hogy MÁV szolgálati lakásban laktak. Fér­je ez év januárban meghalt és a következő hónapban a MÁV épületfenntartási fő­nöksége már kivetette a havi X20 forintos lakbérpótlékot Sérelmezi olvasónk a MÁV in­tézkedését, mivel férje halála után nyomban bejelentette csereszándékát, a MÁV enge­délyezte, sőt elősegítette a cserét és a MÁV-tól kapott is egy kisebb lakást. Ennek ellenére mégis fizette négy hónapon át a lakbérpótlékot. Olvasónk kérdezi: jogos volt-e a MÁV eljárása és pa­naszával hova forduljon or­voslásért? A lakbérpótlékról szóló kor­mányrendelet végrehajtási utasítás — a 3/1960. (VIII. 28 ) É. M. — P. M. számú rende­letben — a következőképpen szabályozza a fenti kérdést: Ha a lakásban állandóan la­kó személyek számában a lakbérpótüék-fizetési kötele­zettségre kiható csökkenés kö­vetkezik be és a bérlő a la­kásügyi hatósághoz bejelenti, hogy lakását (lakásrészét) ki­sebb lakásra kívánja elcserél­ni, a változást követő hetedik hó 1 napjáig a változást nem lehet figyelembe venni. Ezeket a rendelkezéseket azonban a szolgálati lakások­ra nem kell alkalmazni, ugyan­is a MÁV kezelésében ál­ló lakótelepen, vagy lakóház­ban levő lakás használója csak addig mentesül a lakás szolgálati jellege címén a latóbérpótlék fizetési kötele­zettsége alól, míg a munka­viszony fennáll. A munkavi­szony bái-milyen címen való megszűnése maga után vonja a bérleti jogviszony megszű­nését is. Olvasónk férje halá­la után a 1 alvás jogcím nélkü­li használójává vált. A rendelkezés értelme sze­rint ezt követően már nem is lakbért kell fizetni, hanem lakáshasználati dijat. A la­káshasználati díj eltérhet a lakbér összegétől és magá­ban foglalhatja a lakbérpót­lék szerinti összeget is. mi­vel mint jogcím nélküli hasz­náló már nem részesülhet a szolgálati lakások bérlőit meg­illető mentességben. Sőt, nem is lett volna joga a lakást el­cserélni, mert a jogcím nél­küli visszamaradt személyt ez a jog nem illeti meg. A MÁV azonban megadta ezt a jogot és ezzel méltányosan járt el olvasónkkal szemben. Ha a kivetés jogcíme véleményünk szerint nem is egészen helyes, összegszerűségében nem lehet azt kifogásolni. Ha továbbra is sérelmesnek tartja olvasónk a MÁV intézkedését, fordul­jon a Fővárosi Főügyészség általános felügyeleti osztályá­hoz és álláspontjában fejtse ki: a MÁV — leveléből kitű­nően — nem úgy kezelte, mint jogcimnélkülivé vált személyt, hanem mint bérlőt és ezsrt adta meg a cseréhez való jo­got. Akkor pedig mentesítése indokolt lett volna. A fő­ügyészség törvénysértés ese­tén jogosult a határozatot óvással megtámadni. Tartásdíj elmulasztá­sa miatt büntető felje­lentés. — Egyedülálló nő vagyok, két kiskorú gyermekkel. A Monori Járásbíróság kötelezte különélő férjemet 400 forint gyermektartási díj megfizeté­sére. Ennek a kötelezettségé­nek férjem nem tesz eleget, munkahelyét állandóan válto­gatja, vagy egyáltalán nem is dolgozik. Gyermekeim nélkü­lözésnek vannak kitéve — ír- ja P. S.-né üllő lakos, és kér­dezi, hova forduljon segít­ségért? Amennyiben olvasónk férje tartási kötelezettségét önhibá­jából — munkakerülő maga­tartása miatt — nem teljesí­ti, jogosult eljene büntető fel­jelentést tenni. Három évig terjedhető szabadságvesztés­sel sújthatja a bíróság azt* a felelőtlen apát, aki gyermeké­ről nem gondoskodik, sőt, úgy akarja magát kivonni köte­lezettsége alól, hogy munka­helyét állandóan váltogatja. Tanácsoljuk, tegyen büntető feljelentést a járási ügyészsé­gen vagy a rendőrségen. A volt házastársak la­káshasználati jogáról. Elvált felesége a volt közös lakásba albérlőt fogadott — írja J. K. dabasi olvasónk. Ez ellen nem tiltakozott. Az al­bérleti díjat is a volt feleség vette feil. Ezt kővetően kíván­ták a volt közös lakás hasz­nálati kérdését bírói úton rendezni. A bíróság a pert felfüggesztette a tanács mű­szaki osztályának engedélye beszerzéséig. A műszaki osz­tály az engedélyt addig nem adja meg, amíg az albérlő a lakásban lakik. A volt feleség az albérletet pedig felmonda­ni nem hajlandó. Febnondhat-e a volt feleség által befogadott albérlőnek? — kérdezi olvasónk. A közölt tényállásiból meg­állapítható, hogy a volt há- zastérs jogos indok nélkül akadályozza a műszaki meg­osztást és így azt is, hogy a bíróság a közös lakás haszná­lati kérdését érdemben elbí­rálja. Ez a magatartás a volt házastárs részéről rosszhisze­mű, joggal való visszaélésnek minősíthető, mivel a másik volt házastárs jogainak és tör­vényes érdekeinek csorbítá­sát célozza. Az érvényes rendelkezések szerint a házasság felbontása egymagában nem szünteti meg egyik házasfélnek sem a volt közös lakásra fennálló lakáshasználati jogát, bérlő­társi jogviszonyát Mindeddig, amíg a bíróság a lakáshasználat kérdésében nem dönt, a volt házastársak a lakás egyenlőjogú használó­jának tekintendők. Ebből kö­vetkezik, hogy a hallgatólagos jóváhagyással felvett albérlő nemcsak a volt feleséggel, ha­nem önnel is albérleti jogvi­szonyba került. Erre tekintet­tel, a felmondási jog olvasón­kat megilleti, annál is inkább, mivel a lekás műszaki meg­osztásának szükségességle olyan alapos ok, amelynek alapján az albérlet felmond­ható. A felmondáshoz való jo­gát a volt házastárs rosszhi­szemű magatartása nem aka­dályozhatja meg. A háztulajdonos dur­va magatartása sérti a szocialista együttélési szabályokat. Kétségbeejtő hangú levelet küldött - szerkesztőségünkbe M. Gy.-né váci lakos. Írja, hogy a háztulajdonos tűrhe­tetlenné teszi ottlétüket és mindenáron ki akarja üldözni öt és gyermekét a lakásból. Segítségünket kéri, adjunk ta­nácsot, mivel a házigazda „törökbasát” játszik és em­bertelen módon rettegésben tartja őket. Ügy látszik, olvasónk házi­gazdája elfeledkezik arról, hogy egy háztulajdonosnak nemcsak jogai, hanem kötele­zettségei is vannak. Túl a jo­gi kötelezettségeken., emberi kötelezettségei is a bérlőivel és a társadalommal szemben. Törvényeink védik a bérlőnek a bérleményhez való jogát és azt senki sem akadályozhatja, hogy zavartalanul éljen laká­sában. A szocialista társadal­mi együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartani. Ha a háztulajdonos fiát is a házba kívánja hozni, ezt nem teheti bérlőjének hátrányára. Joga van megfelelő cserela­kást felajánlani, de törvény­be ütköző az a magatartás, amit' olvasónk a levélben ír. Azt tanácsoljuk, forduljon pa­naszával a járási ügyészség­hez és tegyen feljelentést a garázda magatartást tanúsító házigazda ellen. Dr. M. J. VASÁRNAPI MN TÉRJ íf Víz ellen — vízért Beszélgetés a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetőjével, Márkus Istvánnal Nem is olyan régen még rendkívüli körülmények kö­zött, veszélyes helyzetben találkoztunk. Most csak a feketés csészében látjuk a vi­zet. Mennyivel másként ej­tettük ezt a szót, amikor Szigetmonostoron egy rossz levegőjű kis szobában együtt néztük az árvízvédelmi had­művelet térképét. Akkor, túl a töltéseken, két és fél mé­terrel magasabban feszített a Duna víztömege. — Száztizenkét napon át tartott a készültség és 60 napon át akcióban volt a víz­ügyi igazgatóság valamennyi embere és berendezése. — Természetes gond az in­tervallum után a helyreállí­tás. — Valóban ez a legsürge­tőbb. Tizenegymilliós munka vár ránk, s ezt az ősz de­rekára be akarjuk fejezni. De ennél tovább is jutottunk. Rendelkezésre álló erőinket felbecsülve, s az eddigi tem­pót szem előtt tartva to­vábbi hétmilliós erőfeszítés­re vállalkozunk. Ennek ke­retében helyreállítjuk a vé­dőműveket, illetve megerő­sítjük azokat. — Hol találjuk most a víz­ügyi építőket? — Természetesen Szentend- re-szigetén. Itt mindkét par­ton a kis- és nagy-dunai fő védvonalak helyrehozásán és erősítésén dolgozunk egy idő­ben. A felvonuló erők így nemcsak a kárt hozzák hely­re, de ugyanaz az appará­tus mindjárt a biztonság növelésén is munkálkodhat. Napjainkig a korábban há­rom méter, szélességű tölté­seket öt méterre szélesítet­tük. — Hol dolgoztak eddig? — A Nagy-Dunánál, Surány térségében. A Kis-Dunánál Szigetmonostor, Pócsmegyer és Tahitótfalu mellett. De a helyreállítási feladatok közé kell sorolnom a Kvassai- zsilipet is. Az igen magas vízállás idején több rend­ellenességet tapasztaltunk. Első lépésként kiszivattyúz­tuk a vizet a hajózó zsilip­ből. Megállapítjuk hogy a betonépítményt megrongálta-e az idő, nem mosta-e ki az altalajt a víz? Vizsgálatain­kat segítik az ultrahangos, tv-kamerás és színezett anyag átfolyatásával nyert eredmé­nyek. Ha szükség lesz rá, a második fázisban utat nyi­tunk a kritikus pontokhoz, üregekhez és betoninjekció- val gyógyítjuk. A nagy nyo­mással bejuttatott cementtej megtölti az üreget. Ezzel egy időben, a most üzemen kívül helyezett, víztelenített zsilip vasszerkezeteit is ki­javíttatjuk. — Mindez mennyi időbe te­lik? — Augusztus közepén kezd­tük, október végéig végezni akarunk. Pénteken szakértő bizottság szállt ki a helyszín­re, hogy döntsön, mit kell tenni... — Ez lenne hát a nagy kör, a vízügyi igazgatóság offen- zíváinak színtere ? — Legfeljebb félkörről be­szélhetünk. Amit elmondtam, az feladatainknak csupán fele. A másik része, hogy úgy­mondjam, békés építőmunka: az öntözőrendszerek és a la­kosság vízellátásának szol­gálatában áll. — Az ivóvíz is igazgatósági gond? — Fontos feladatunk a la­kosság egészséges ivóvíz­szükségletének biztosítása. Sok munkánk közül a leg­nagyobb tétel most Isaszeg. Itt községi vízmüvet épített tünk, most készülő veze­tékhálózattal. Ennek a tele­pülésnek rendkívül rossz volt a vízellátása. Jövőre végzünk, de már az eddig el­készült szakaszokon is zavar­talan a szolgáltatás. — Az öntözőrendszerek ? — Az állami főművek, fő­csatornák üzemeltetése a mi gondunk. Nem tekinthetjük csak öntöző vonalaknak, hi­szen a nagy csapadékhullás idején ezekben visszafelé folyik a víz; a többletet, a belvizet vezetjük a folyóba. A további, kisebb leágazá­sok már a gazdaságok keze alá tartoznak. Mi 25 ezer hold öntözését biztosítjuk! — A működési határ tehát pontosam, jelölt. — De természetszerűennem jelent tiltó vonalat. Közvet­len segítséget nyújtunk a gazdaságoknak rendszerük üzemben tartásához. Kihelye­zett irányító szakemberek szolgálnak hét szövetkezet­nél. Két öntözőmesterünk dolgozik Halásztelken és Gombán. A csőlefektetéstői a kezelésig mindenre meg­tanítják a birtok eléggé nem tapasztalt gazdáit. Mind­emellett arra is jut erőnk, hogy — ugyancsak szövet­kezeti partnereink segítésé­re — többféle bérezési rend­szert dolgozzunk ki az öntö­zésben dolgozók honorálásá­ra. — A Dunán más munka — Már a felsorolás is meg­lehetősen nagy programot jelöl, $ bizonyos, hogy nem öleli fel valamennyi teteit. Mindez lciviteletzhetö-e az 1965-ös évben? — Tudom, hogy nem sze­retik az emberek a sok szá­mot, de eggyel-kettővel mégis operálnom kell . Az eredeti, 109 millió forintos idei programot éppen a súlyos ár­vízhelyzet miatt 30 millió­val növeltük. És még így is túljutottunk a felén. Min­den reményünk megvan rá, hogy a rendkívüli megpróbál­tatások ellenére is jól zárjuk az esztendőt. Az ország víz­ügyi igazgatóságai közül a Közép-dunavölgyi ma az el­ső helyen álL Tóth György nem kínálkozik? — Az idén befejezzük a kulcsi kanyar folyamszabá­lyozási munkálatait, össze­sen 'tízmilliót költöttünk rá. A folyó medrét úgy te­reljük, hogy alacsony vízál­lásnál is zavartalanul ha­józhassanak Egyúttal jeges árban biztosítjuk a szabad levonulást: nem akad meg ezentúl a jég, nem keletkez­het egykönnyen torlasz vagy dugó, amely árvízi katasztró­fát okozhat. Egy-egy jég­dugó mögött ugyanis rövid idő alatt több méterrel emelkedhet a szint! — Ha jól tudom, Dunaúj­váijosnál *%s az igazgatóság emberei munkálkodnak. — Az Ismert, korábban be­következett földcsuszamlás megismétlődését kell meg­akadályoznunk. Lényege: kő­gáttal és földtöltéssel a meg­csúszott hegy tövében aka­dályozzuk meg a további moz­gást. Még itt említem, hogy az esztendő végéig egy két­millió köbméteres víztároló építését fejezzük be Aszód és Hatvan között. Ez két­ezer hold öntözését biztosít­ja. | ALMA ! $ $ ^ Előre kell bocsátanom: álta- s Iában szeretem az Esti Hírlap § s humoros írásait. Ha kívánják, S meg is esküszöm rá, hogy szí- s S vesebben olvasom őket, mints S az ülésekről szóló beszámoló- S § kát. Teszem pedig ezt kizáró- ^ ^ lag a humor kedvéért, anél- § kül, hogy ezekből kívánnám § s gyarapítani lexikális ismere- s ^ teimet. ^ Dehát — mindig érik megle- ^ s petések az embert! Engem § S legutóbb pénteken ért, amikor i S a Pedagógia szülőknek című s S humoreszkből olyasmit tud- S § tam meg, ami — úgy látszik S ^ — mégis új a nap alatt. § Idézem;b „Olvastam valahol,^ ^ hogy egy "Galilei nevű ember- fc; § nek a fejére hullott egy al- J S ma, és ettől mindenféle okoss ^ dolog jutott az eszébe.’’ ; Megvallom, ettől nekem Is S mindenféle dolog jutott azs S eszembe. Mutatóba néhányat: S § lehet, hogy engem becsaptak, § ^ s legjobb lesz, ha visszakérem ^ „ ^ az iskolapénzt?! Lehet, hogyfc ^ Newton egy közönséges plagi-s Szőr, csak eddig nem tudtam?« S Lehet, hogy Galilei tulajdon- S § képpen azt mondta: Es mégis S ^ mozog — az alma?! Avagy: § ^ nincs Itt semmi svindli, csu- pán Newton — Galileire ma- § ^ gyarosította a nevét?! § Egy szóval sem állítom, ^ ^ hogy ezek okos gondolatok. Szolgáljon mentségemre; ne- § S kém semmi sem esett a fe- s s jemre ... S ny. é. | Megyei képzőművészeti kiállítás Vácott Augusztus 20-án a Madách1 Imre Művelődési Házban nyílt meg Vácott a felszabadulás huszadik évfordulója tisztele­tére megyei képzőművészein!? kiállítása. Hogy a megyében élő fes­tők, szobrászok alkotásainál nem beszélhetünk egységes stíl us tör ek vésről, valamiféle iskoláról — erről tanúskodik a kiállítás sokszínűsége. AZ alkotóművészek egymástól va­ló önállósága jellemzi a be­mutatón túlnyomó súllyal sze­replő váci képzőművészek cso­portját is. Cs. Nagy András festésze­tét reprezentatív módon kép­viselik kiállított vásznai. La­punkban már foglalkoztunk a fiatal festő munkáival. Be­mutatott képéinek legtöbbjét is mozgalmas, néhol szinte brutális kompozíció, erős szí­nek jellemzik. Vásznain sok­szor érezzük a művész birkó­zását az anyaggal, a megfo­galmazással. (Komponálásá­ban újszerű felfogást tükröz díjazott DCM kőbányája.! Máshol, kevesebb eszközzel élve, higgadtabb. (Várakozás,' Almafavirág, s a színeiben,' megformálásában különösen' szép Anya gyermekkel.) Kocsis László dekoratív és puritán, kevés alkotóelemre szűrt képei a bizánci ikonfes­tészet hatását mutatják. (Leányfej, Leány szőlővel.) Chagall és Csontvári hatás bujkál a díjazott Este a föl­deken tájrajzában, átszelle­mült ember- és állatfigurái­ban. Cherrvez Árpád képein cs,ak síkok: citerák sorozatát és Biai dombok című munkáját VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTNAK BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS féí TÁMASZ A BAJBAN KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST MUNKAHELYÉN A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL akár különböző színű papír- szeletekből is összeragaszthat­ta volna. Főleg színkompozíciójával ragad meg Hoch Ferenc dí­jazott Dunakanyar című fest­ménye. Mizser Pál vásznait is a meleg színek harmóniája uralja, a ködbevesző lilák, narancsok, rózsaszínek, (Táj házakkal), a rozsdaszín költé­szete (Hajógyár, Rakpart). Sajátos, naívsógában mély érzelmi világ, mesemondás árad Gammel József Dolgozó gyárak című festményéből. Szilágyi’’Slék önarcképe, Bányász Béla, s a sötét tó­nusú helyszíneket, éjjeli vá­rótermet, bealkonyult kültéf- ket felkereső Pethö Gyula, va­lamint a kissé túlzottan Van Gogh-i modorban festő Be- lánszky Ferenc vásznai ígére­tes munkák. A temperák, monotípiák, akvarellek között — a kiállí­tás sorrendjében — feltűnnek Dániel Kornél képei (Család, a díjazott, ritmikus rajzú Gombás! táj (és színes mono- tííSái). Dunai táj, Kék falu (A fiatal Domin Károly fest­ményei) Este, Kisváros, a sötétkékek, lilák árnyalt ská­lájával vonzzák a figyelmet. Picasso-hatás ül Mizser Pál Nők gyermekkel .című ceru­zarajzán. Kocsis László gra­fikáit (Anya gyermekével, Kastély) ugyanaz a kulturált meggondoltság jellemzi, mint vásznait: egy tollvonás nem I kerül itt sem véletlenül a I képbe. Nagyon hangulatosak Uhrig Zsigmond vízfestmé­nyei (Kisvárosi utca, Halárus’).1 Tetszetős technikával készült Iglay József Sárga házak cí­mű aquarellje, és Somodi László monotípiája, a Gyár. Naiv és aprólékos felfogást tükröznek, szépek Vnyi Ist­ván vízfestményei. Igen tetszettek nyújtott, fi­nom, vonalas hatásukkal id. Pál Mihály kisplasztikái (Tü- j nődő, Dante, Néger testvérek, I Aszfaltozó). Vaskosan bájos Szabó Edit szobra, a Táncoló: Ifj. Pál Mihály a tömör for­mákat harmonikusan, kecse­sen oldja meg a kisplasztika műfajában. A kiállítás rendezése átte­kinthető. Egyetlen kifogásunk, hogy kissé túlzott demokratiz­mus érvényesült egészen kez­dő, főiskola előtt álló képző­művészjelöltek és rangos al­kotóművészek szerepeltetésé­ben. így például Gamme! Jó­zsef, Kocsis László, Hoch Ferenc s még mások munkái­ból szívesen láttunk volna többet, helyettük egynéhány, még csupán halvány ígére­tet jelentő, inkább szakköri szinten megfelelő munka nyu­godtan kimaradhatott volna a különben sikerült, rangos be­mutatóból. P. A.

Next

/
Thumbnails
Contents