Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

1965. AUGUSZTUS 25. SZERDA PEST HEGE k^íirism A népi ellenőrök vizsgálata 16 turistaházban : „Nem alkalmasak vendégek fogadására" ítvaártfíli a hvréltfntforfgi és n sséroshvfjsji szállást Etet vessély Kőhegyen és JXayyvilIámon Igazán szép feladatra vál­lalkozott négy népi ellenőr júliusban: a NEB munka terve alapján végiglátogatták Pest megyében a turistaházakat. A budai hegyekben, a gyönyörű pilisi vonulat csúcsai között és a Dunakanyar fenséges pa­norámáját mutató Börzsöny­ben összesen 16 turistaházba jutottak el. Amilyen szép volt az út­juk, a könnyen és jól megközelíthető helyeken levő házakba, annál le­hangolóbb volt az, amit majdnem mindenütt ta­pasztaltak. Régen, a felszabadulás előtt, a turistaházak többsége kü­lönböző sportegyesületek és a baloldali munkás turista szö­vetség, a Természetbarátok Egyesületének a kezelésében volt. Nem egy esetben ezeket a házakat közös munkával maguk a sportolók, a turisták építették és vasárnaponként úgynevezett munkatúrákat szerveztek, hogy a karbantar­tásokat, javításokat elvégez­zék, parkosítsák, rendben tartsák a házak környékét. Másfél évtizede, hogy a turis­taházak az e célra létreho­zott Turistaházakat Kezelő Vállalathoz kerültek. Azóta mégszűntek a m un Ica túrák, a vállalat feladata az épületek működtetése és megfelelő kar­bantartása. A népi ellenőrök első meg­állapítása egyáltalán nem kedvező a jelenlegi állapotok­ról: „Az igények növekedésé­vel a turistaházak korszerűsí­tése, fejlesztése nem tartott lépést, és elmondhat jttk, korty ma már nagyobbára elavul­tak, állaguk leromlott.” Any- yira, hogy nem is alkalma- az egyre növekvő idegen- rgalom lebonyolítására, gy-két nagyobbat, korszerűb- t kivéve, mint a Lajos-for- i, a dobogókői, nem is használhatók erre a célra. Il­letve alkalmasak lehetnének megfelelő korszerűsítés és rendbentartás után és ak­kor jelentősen enyhíthet­nék a «zállodahiányt a nyári csúcsforgalmi idő­ben. Most azonban sok turista- áz még a hazai kirándulókat tudja befogadni. A régi nantikus kevélynyergi állás olyan rozzant, elha­nyagolt, hogy májusban be kellett zárni. A zsíroshegyi .uristaház tartógerendái is el- corhadtak, a lakószobákat jgyancsak bezárták még ta­vasszal. De a magyarkúti, a nagyhideghegyi, a nagyvillá- mi, a kőhegyi, a nagyszénási, i csikóvári, a kisinóci, a tö- •ökmezői és a királyházi tu- ástaház is rossz. A törökme- iőiben leszakadt az egyik szoba mennyezetének egy része, mégis kiadták iskolás gyermekek részére. Cőhegyen és Nagyvillámon iyan rossz műszaki állapot- lan van az elektromos beren- lezés, hogy életveszélyt je- ent. Sok helyen tarthatatla- 10k az egészségügyi berende­lések is. Nem lehet csodálkozni zon, hogy ilyen körülmények ;özött — bármennyire is sze- etnének — természetjárók nnepéken, szombat-vasárna- okon nem szállnak meg a uristaházakban. Ez az oka nnak. hogy a Nagyhideg-he- yen például a kihasználtság avaly 22.9 százalék volt és lobogókő is csak 61 százalé- os forgalmat ért el. De ha el- ekintenek — a nagyon lelkes irándulók — a rozoga álla- lotoktól. akkor is csak rossz, egészségtelen körül­mények között tölthetik sok turistaházban az éj­szakát. lagyszénáson 26 vendéget adnak csak elhelyezni, s mindössze egy négyágyas szo­ba van, huszonketten egy kö­zös teremben szoronghatnak. Itt az ágyak mindössze 20 cen­timéter távolságra vannak egymástól. Reggel, amikor fel­ébrednek, nem tudnak meg­mosakodni: összesen három mosdóállvány áll a rendelke­zésükre. De sok helyen egész­ségtelen is a víz: a budai já­rásban például négy turista­ház mellett ciszternákban gyűjtik, mert nincs kút és folyóvíz. Annál is szomorúbb a kép, amelyet a népi ellenőrök je­lentése nyújt, mert a turista­házak gondnokai többségük­ben ugyancsak lelkes, szor­galmas emberek, és ami tőlük telik. megteszik. Á-falában megfelelőek a főttételek, a bü­fékben is akad elég harapni- és innivaló. Ez a lelkesség nem ta­pasztalható azonban a Tu­ristaházakat Kezelő Válla­lat központjában. Nem szólunk most a házak állapotáról, amelyek rendbe­hozatalára hosszú évek óta — állítólag építő-tatarozó kapa­citás hiánya miatt — még nem került, sor. De az ellen­őrzés időpontjában a dobogó­kői turistaházban sem a sön- tés, sem a presszó nem áru­sított és a hozzátartozó pavi­lon-büfé sem. Ez egyébként, ha nyitva van, másodosztályú árakat számít fel, ami a fo­gyasztók megkárosítását je­lenti, mert a magasabb árért nem kapnak plusz szolgálta­tást. Előfordul, hogy a válla­lati- központ -keserűséget okoz a gondnoknak is. Kőhegyen szállítási nehézségek miatt megromlott 200 liter sör. Ezt a vállalat nem írta le. a gond­nokot terhelte meg vele. A Lajos-forrási turistaházban 131 darab tojásról készült romlási jegyzőkönyv, de a vállalat ve­zetősége ezt csak a jogász köz­benjárására írta le. Egyébként a vállalat ellenőrzése gya­korlatilag a turistaházak adminisztrációs elszámol­tatására terjed ki. Nemigen törődnek a termé­szetbarátok, a vendégek érde­keivel, leginkább hiányzik az ellenőrzés a forgalmas szom­bat-vasárnapokon. A Pest megyei NEB Iegkö­■ a népi ellenőrök jelentését, § amelyben több javaslatot tesz- ;■ nek a Turistaházakat Kezelő ;i Vállalat központjának, mun- kájuk megjavítása érdekében és felhívják > a Pest megyei i; Tanács végrehajtó bizottságé- § nak figyelmét is a fennálló § helyzetre. Hiszen változtatni kell a turistaházak állapotán. ;• Működésük nem lehet kö- 5 zömbös: fontos része az ide- i; genforgalomnak. \ Iletesi Ferenc Pál S Munkakezdés előtt (Foto: Kotroczó) í y'r"s""s'ssssssssssssssssss/ssssssssssssss/*sssssssssssss///sssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss/rssssssssssss/sssssssswsss fi háttérben a gyermek... A tv-tulajdonosok többsége fisikai munkás Érdekes felmérés Pest megyében A Belikereskedelmi Kutató Intézetben feldolgozták azo­kat az adatokat, amelyeket a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalattal kö­zös vizsgálatukban a hír­adástechnikai cikkek forgal­máról gyűjtöttek össze. A boltvezetőktől és vá­sárlóktól kapott vála­szokból sok érdekes tény derült ki. A rádiókészülékek közül a Pacsirtát keresték a legtöb­ben: az elkelt készülékek­nek akár nyolcszorosát is el tudták volna még adni, ha lett volna készletük. A Ba- dács.ony ii;ánl is majdnem négyszer , akkora volt az igény, mint amennyit ki tudtak elé­gíteni. Az előző évekhez képest csökkent a magneto­fonok és a lemezjátszók ke­reslete. Csupán a tv-készülé- keknél — elsősorban a nagy­képernyős típusoknál — ma­radt meg továbbra is a fölfe­lé ívelő tendencia. Itt vi­szont messze kiemelkedően a Duna bizonyult a legnépsze­rűbb készüléknek. Érdekes az is, hogy kik vá­sárolják ezeket a cikkeket. A fölmérés adatai szerint a tv-tulajdonosoknak több mint a fele fizikai dolgo­zó. Az értelmiségi és alkalma­zotti kategória pedig együtt az összes tv-előfizetők létszá­mának körülbelül egyharma- dát teszi ki. Ezzel szemben a magnótulajdonosoknak több mint kétharmada, a lemez­játszóval rendelkezőknek pe­dig éppenséggel négyötöde az értelmiségi és alkalma­zotti rétegekből kerül ki. Még egy jellemző érdekes­ség: a televízióval rendelkező családoknak csaknem 80 százalékában van gyer­mek. Mégpedig a családok 45 szá­zalékában 14 éven aluli, nem egészen 19 százalékában 14 éven fejül és körülbelül 16 százalékában mindkét kor­csoportba tartozó gyermekek. Együttesen tehát a tévés csa­ládoknak csaknem négyötö­de gyermekes. Ügy látszik, a televízióvásárlások túlnyomó részének hátterében ott a gyermek. Autóverseny - pneumatikvizsga Sajiótájékoztató az autóklubban — Talán furcsa, hogy egy iparág vezetője sportesemíny- nyel kapcsolatban elvállalta a sajtótájékoztatót. Ennek oka, hogy érdekeltek vagyunk: minden verseny a gépko­csi abroncsok vizsgája — nyitotta meg a Magyar Autóklub tájékoztatóját So- mossy Béla, az Országos Űt- ipari Vállalat vezérigazgatója. — Hogy vizsgázik ma a ma­gyar autógumi. Az egykori né­hány ezer kilométeres futást ma félszázezerre változtathat­juk át. A választék nagy, de sajnos, néha hiányt is ad. Ezek enyhítésére kérem, hív­ják fel a közönség figyelmét a javítási lehetőségekre. Az ilyen célra épített másik te­lepünk kihasználatlan, kapa­citásunk egy része megrende­lők rendelkezésére áll. Az autóklub sportosztályá­nak vezetője: — Fiatal autósportunk mind több babért szerez. A mosta­ni verseny új, fontos áldo­más ... — Elmondta, hogy augusz­tus 28-án és 29-én nemzetközi Tornavit Raylie és Túraver­senyt rendeznek. Az 1300 kilométeres útvo­nal többek között Buda­pest—Gödöllő—Vác után Túrán, Zsámbokon, Isa- szegen és Nagy tárcsán át vezet vissza Budapestre. Közben három szakaszon tar­tanak gyorsasági, illetve ügyességi vetélkedőt. Ezeket kivéve a teljes út hosszát, a megszokott közúti forgalom megtartása mellett bonyolít-: ják le. A legfőbb kívánság és tét: hibapont nélkül a fenn­álló közlekedési szabályok tiszteletben tartásával érni célhoz. A verseny vasárnap reggel 8 órakor ér véget Bu­dapesten. Műterem a pajtában Kirschmayer Károly szobrász. művész, a tanár, nagy figye­lemmel szemlélte a fiatal ko­csirendező műveit. — Mindjárt megmutatta rajtuk a hibákat é* útbaiga­zítást adott, aztán felvett nö­vendéknek. Ez 1963-ban tör­tént, azóta tanulok. — És még hány évig? — Van ott, aki már tíz éve tanul, mégse hagyja abba, odajuthatok még én is. Min­den kezdőt fejlődőképesnek tartanak, de a legtöbb megáll egy ponton, nincs tovább. Nem futja a tehetségéből. Viszont néhány növendék festményeit rendszeresen megvásárolja a Képzőművészeti Alap. Aztán minden évben néha két-há- rom növendék is bekerül a Képzőművészeti Főiskolára, Persze, ha van érettségijük. — Tehát most a középisko­lára készül? — Nem tudok én tanulni. Az általánosban is rossz ta­nuló voltam. — De gyorsan hozzáteszi: — Azért sohasem buktam, csak ketteseim vol­tak. — Attól még lehet jó szob­rász. — Talán — gondolkozik, va­lamit mondani akar, keresi a szavakat. Aztán egy idő múl­va: — El szeretnék sajátítani annyit, amennyire csak ké­pes vagyok. Ezért járok az is­kolába, nem másért. Ennyi az egész. i—-------------- nagyon sok. fi z pedig Nehéz lehet elfojtani a nagyratörő vágyakat, és csu­pán szórakozás gyümölcsének, nem pedig alkotásnak tekin­teni, amit farag. De legnehe­zebb megvonni a határt, ho! ér véget a műkedvelés, és hol kezdődik a művészet. Zimann Lajos azonban ezen nem töp­reng .., Szokoly Endre I—:------------:—r most hu­| Zimann Lajos | szonhárom --------------------- éves. Ma­gastermetű, nyűt tekintetű, jóképű ifjú. Szobon lakik, Vá­cott dolgozik, a vasútállomá­son. öt éve kocsirendező. Vagyis vagonokat tol, szét- és összekapcsol. Ehhez háromhó­napos tanfolyamot végzett. A nyolc általános után mindjárt a vasúthoz ment, először pá- lyanumkás volt, amihez vi­szont nem kellett tanfolyam. Minden második nap szolgá­latban van, minden második napja szabad. Két éve heten­ként két szabadnapján Pestre utazik a Népszínház utcába, a Vasutas Szakszervezet Képző- művészeti iskolájába. Szoto- rászatot tanul. O tthon a pajta a műterme. Nincs benne embernagyságú szobor egy sem, de annál több tanulmány. Például egy kőbe vésett emberi láb. Aztán né­hány dombormű és egy fej, két példányban. — önportré. Előbb agyag­ból készítettem el két hónap alatt, aztán kőbe is meg­mintáztam a nyáron Béla- telepen. A jobb növendékeket vitte el oda az iskola. Átszellemült árckifejezésű néger fejet mutat, fehér kő­ben. — Ébredő Afrika. Két kis dombormű. Leány­arc az egyiken, fiúarc a mási­kon. Mellettük téglából fara­gott pöttömnyi terrakotta te­herhordó. Ez a három darab megjárta Párizst, ott volt a Galerie Balzacban, a vasutas szakszervezetek nemzetközi képzőművészeti kiállításán. Most mind a három meglapul a szobi pajtában.--------------------------j kőből I Gyermekkorában | vagy-------------------------- agyag­ból soha nem mintázott szob­rot. Bicskájával hajómodelle- ket faragott fából. Ezzel el­szórakozott, még felnőtten is néhány esztendővel ezelőttig. Akkor egy nap gipszkövet ra­kott ki a DCM számára va­gonokból Vácott. Ebédszünet­ben kézbe vett egy követ, és belefaragott a késével. — Láttam, puha. Gondol­tam, lehet csinálni valamit be­lőle. A gyár emberétől kér­tem és kaptam néhány dara­bot. Merész formájú, modern vá­zákat faragott a kövekből, és a két domborművű arcké­pet. Ezeket meg egyszer vé­letlenül meglátta Boros Zsig- mond, a váci vasutas szak- szervezeti titkár. Azonnal el­vitte a fiút Pestre, a szak- szervezeti iskolába, ahol Kiállítás nyílt Siófokon a dunai nagy árvízről Kiállítás nyílt a siófoki mú­zeumban, a Közlekedési Mú­zeum rendezésében, a dunai nagy árvízről. A gazdag fény­képanyaggal és az árvíz so­rán felhasznált különféle esz­közökkel illusztrált kiállítás bemutatja az idei, eddigi leg­nagyobb méretű dunai árvizet és az ellene védekező embe­rek hősies helytállását. í A . konyhába besompolygott az alkony. Az öregasszony ^ csendesen sóhajtozott, s az- tán így szólt: £ — Mert ‘az édesanyák á sorsa olyan, mint a gyü- S mölcsfáké: mire megjön az ? ősz, az élet elviszi a ter- mését. Ott áll szedetten, % egymagában és ágbogain már ^ csak az őszi szél hintáz. Felneveltem én is hatot. Most, v, két éve a legkisebbet is vit- ^ te az élet. A jó uramat meg f a halál. De az isten panasz- í ként ne vegye, már amit 'f mondok. Amúgy megvan ne- 'f kém mindenem. Az egyik gyerek pénzt küld. a másik $ meleg ruhát. Margitkám egy ^ rádiót vett nekem. Néha $ meglátogatnak. Hozzák az ■/, unokákat. Ilyenkor kisüt a í nap. Vgy érzem, még távo- f labb van a tél, de ha ma- f, gamra maradok, csak dider- j, gek. Nem esik jól az étel, (f s az éjszakák sem hoznak ^ nyugalmat. v De hát ez már csak volt. f Itt a levél. Az aranyszívű A legkisebb fiú Janikám írta. A legkisebbik fiam, aki még katona, de ősszel leszerel és hazajön. Azt írja, hogy itthon ma­rad, mert hogy ért a gé­pekhez. Masinát vezet ott is. Asszonyt is hozna a lel­kem. Nem bánnám-e? Hát, hogy is kérdezhet ilyet. Az lenne nekem a boldogság, ha itt látnám magam kö­rül őket. Megtennék én min­dent. Bírom én még a mun­kát, ha van miért. Pesztrál- nám az unokákat. Dehogy bántanám én a menyemet, ha szereti a Janikámat. Édes gyerekem lenne az a me­nyecske is. Csak már jön­nének. Tíz üvegbe raktam el ring­lószilvát. Azt nagyon szereti a Jani. Egyébről is gondos­kodom én. Mondtam a tsz- elnöknek. hogy nekem most több szalma kell. A tehén­ke borjúját megtartom. A fiam biztosan szerez egy ko­cát. Ha lehet, a földjára­dékba adjanak egy kis ta­karmányt. ígérte az elnök, mert neki is írt a gyerek. Azok is várják a Janimat. Mesterséget tud. Kell nekik a gépekhez értő ember. Hát így. fCisttí énrám még újra a napocska. Hazajön a legkisebbik fiú. Lesz itt eb­ben a hajlékban újra gyer­mekkacagás. Csak már jön­nének. Tolnám a napokat, mert úgy nő a szívem alatt az öröm, hogy most már ez lesz a baj. Nehezen bírok én már a boldogsággal is. Mondom magamban: ne le­begj annyit Erzsi. Ülj le in­kább a sámlira, ott várd be nyugodtan azt a napot. De hát csak megyek, jövök, mert sokmindent kell még intézni. Aztán hallgatni sem tudok. Jobb, ha kibeszélheti magát az ember. Nagy öröm ez. Nem fér a szivembe ... Hát csak azért mondtam el magának is. Dávid József

Next

/
Thumbnails
Contents