Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

FEST MEGYEI ySfrtqp 1965. AUGUSZTUS 25, SZERDA XSrSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSs I $ I Szétfoszlott I $ reménység ^ Még jó, hogy amúgy is ^ ^ vége felé jár a nyár. KU- ^ ^ lönben még keserűbb száj- ^ ^ ízzel vennénk tudomásul a ^ ^ hírt: az idén már nincs re- ^ ^ meny, illetve lehetőség há- ^ ^ rom Pest megyei camping ^ | megnyitására: nem készülj i el a nagymarosi, lcányfa- ^ ^ iui és szentendre-papszige- $ | ti tábor. | § A 25-ös és a 21-es épi- ^ ^ tőipari vállalat ugyanis ki- ^ ^ jelentette: október elseje, ^ ^ illetve október vége elolt ^ ^ nem tudja felépíteni a ^ ^ eampingeket. Ősszel pedig ^ í már hiába várnák a tábo- ^ S rok a vendégeket. Ősszel ^ § inkább a szüretre készülő s | pincék varázsa csábit. | Na de bízhatunk leg- $ § alább a jövőben. Ha az $ ^ építők őszre ígérik, akkor ^ | talán készen is lesznek $ ^ nyár elejére campingjeink. ^ V ^ 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSs. Ghánái szövetkezeti vezető tanulmányútja hazánkban A Szövetkezetek Országos Szövetsége vendégeként hét­főn Budapestre érkezett Kwa- bena Owusu, a Ghánái Szö­vetkezetek Központi Tanácsá­nak főtitkára. Az afrikai szö­vetkezeti vezető egy hétig tar­tózkodik Magyarországon, s ez idő alatt a szövetkezetek tevé­kenységét tanulmányozza. Romantika a lakókocsiban A teve a sátor körül legel, egyenesen a lakások mellett. Lakások? De nehéz lenne megállapítani a oennük la­kók lakcímét! Hol az Al­földön, hol a Dunántúlo 1, hol a Pest környéki falvak­ban laknak és dolgoznak. Munkahelyük: cirkuszpo­rond,' munkaruhájuk: libbe­nő szoknyája, flitteres dere­kú tütü, vagy ferzes .selyem­ruha. Munkaeszközeik: teve, medve, futballozó kutyák. — Az igazgatót keresem A kék kezeslábast viselő férfi azt mondja: az igazgató Pesten van, ö helyettesíti. Az artisták is Festen, van­nak, csak előadásra utaznak le Vecsásre. Aztán kiderül, hegy mindenki itt van, & nem is viccnek szánták, nem is elutasításnak, hogy leta­gadták magukat. Mert tény­leg szemfényvesztés az, hogy itt is vannak, meg nem is. Délelőtt festik a díszlete­ket, söprik a porondot. A plakát így hirdeti: Holdfény Cirkusz. Honnan kapta a nevét? Német József, a cirkusz igazgatója azt mondja: romantikus hang­zású, mint a mesterség. Romantikus? Kis négyke­rekű házikóban laknak, a gyerekeik mindig máshol járnak iskolába. Négyéves korukban már artisták, 12 éves korukban medvével lépnek fel. Este, ha kilép­nek a fűrészporos porondra, ierázzák magukról a fáradt­ságot, s azt mondják: ha jó tapsos közönség van, in* KÖNYVESPOLC L. A. Bezimenszkij: Martin Bormann nyomában zett náciszölctefő apparátus, az ODESSA — hivatalos báto­rítást is kapnak a Német Szö­vetségi Köztársaságban, sőt, képviselőik mind több helyet foglalnak el a közéletben, s mind nyíltabban lépnek fel. Ezért rendkívül időszerű Be­zimenszkij könyve: figyelmez­tet arra, hogy bár ma már Bormann személye nem bír különösebb jelentőséggel, an­nál nagyobb figyelmet kell fordítani Bormann, illetve a nácizmus eszmei örököseire, s azokra a gennyes gócokra — a legkülönbözőbb országok­ban működő neonáci szerve­zetekre — amelyek ott foly­tatják, ahol a Harmadik Bi­rodalom kénytelen volt abba­hagyni. A nagyszámú dokumentu­mot feldolgozó, s ezért meg­alapozott riportkönyv izgal­mas olvasmány. És — tanul­ságos ... A fordítás dr. Rózsa István munkája. (Kossuth Könyvkiadó). (m. o.) gyen is fellépnének. Ha meghallják a zenét, meg- lendülnek a magasban a kö­telek, akkor nincs hideg, nincsenek anyagi gondok, csak a reflektor izgató fé­nye, ami felcsillantja a ru­hák olcsó díszeit, amitől cirkusz a cirkusz. A világ is visszamosolyog Egy méter magas sem le­het, s amikor megtudom, hogy huszonnégy éves, nem is tudom, mit kérdezzek. Sanyika — L ovo.ss Sándor, a Holdfény Cirkusz komiku­sa, akrobatája — kisegít. El­mondja, hogy tizenkét éves kora óta van a cirkusznál, szülei parasztemberek. — Sanyika soha nem szo­morú, — mondják róla — nála nem számít, hogy kicsi. Azt mondja: vidám szem­mel kell nézni a világot., s akkor a világ is visszamo­solyog az emberre. És mo­solyogni egy alig egy méte­res emberke is tud. Nyugdíj helyeit — tűznyelőé A legöregebb tagja — mű­vésze — a cirkusznak: Sza­mos Béla 71 éves. Valamikor saját cirkuszával járta az országot, meg Csehszlová­kiát, Angliát, Németorszá­got, aztán államosították. Azóta számolgatja: mennyi hiányzik még a nyugdíjához. Valamikor egy cirkuszkocsi- fcan látott napvilágot, s a lehető legtermészetesebb volt, hogy ö is artista lesz. Évtizedek óta áll a poron- ■ cion és — tüzet nyel. Azt mondja nincs ebben bűvé­szet, ő nem is fakir, s nyújt­ja a nyelvét, . mutatja meg­feketedett, elégett fogait Az unokája már érettségi­zett. Ö már olyan pályára ' megy, amilyenhez kedve van. A. nagyapa még hat évig tarthatja az izzó parazsat a szájában, hallhatja a “közön­ség álmélkodá.sát a szájából gomolygó füst láttán. Fiat év . kell ahhoz, hogy meg legyen a tíz évi munkaviszonya. De a nagyapa nem tanulha­tott — ő csak tüzet nyelni tud. A hajlékony Éva Tizenkét éves, nem is tud­ja elmondani, .hány helyen járt már iskolába. Szerei ezt az életet? Megszokta. A medvét is, amivel fellépett, a mutatványokat, a tapsot. Most tizenötéves koráig csak gyakorol, ezt rendelet szabá­lyozza, hogy kiskorú gyere­kek nem dolgozhatnak a cir­kuszban. Évike azt mondja, artista akar lenni. Azonkívül, hogy jelenleg iskolába jár, a cir­kuszban hajlékony akroba­taként tartják számon. Az édesanyja nincs a szak­mában, ő a kis négy kerekű házikó háztartását vezeti. I Körénk guggolnak a töb-1 tiek, akiknek még a déd- ^ nagyapjuk is artista volt, | apjuk tanította meg őket a ^ mesterségre. Most egy más- ij fajta beszélgetés kezdődik, | arról, hogy télen beleragad-1 nak a hóba, arról, hogy ők a \ segédmunkások is, arról, | hogy jaj, de jó a mai fiatalok-1 nak, akik tanulhatnak. | y Aztán este felharsan a vér- % pezsdítő zene, s fekete ru- § /iában kijön a porondra Sza-1 mes Béla bácsi — tüzet | nyelni — s meghajol, int a | kezével, hogy semmi az | egész. És tényleg semmi, | már érzéket-1 I mert a nyelve len, a fogai elégtek — „„ ^ még hat év hiányzik a nyug-* dijához. S Deli Mária Sül a Iacipecsenyc , (Gábor Viktor felv.) $; Nx\xxxxxxxvxxxxx\x\xxx'xxxx-^xvvx-'Nxx\xxxxxxx''S.xxxxxxxxxxxxxxn\vxxxx\xx\xxxn>xxx-«xxxxv Augusztus végi számvetés Mogyoródon „Hűtlen" lett a paprika Mostohán fizet a paradicsom Iránytű: a decemberi határozat Tavaly ilyenkor már rozs­dásodtak a lombok — most még szinte haragosan zöld a határ, híre sincs a közelgő ősznek. Mogyoródon az Arany János Termelőszövetkezet ta­nyaközpontjában is nyár eleji köntösben díszük a kiserdő. — Ilyen a természet, amit elvesz egyik kezével, pótolja a másikkal — jegyzi meg afféle bevezetőképpen Vézner Géza főkönyvelő az elmúlt hat hó­napról. Tulajdonképpen fél eszten­deje sincs még, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyáról ide jött, Mogyoródra. Az elődjének elszámolási gondjaTtámadták, bírósági ügy lett belőle — s aztán új, a bi­zonylati fegyelmet kellő tisz­teletben tartó „pénzügymi­niszterre’’ lett szükség. Talán a legjobbkor jött a váltás, mert ez az esztendő természeti csapásaival, a te­mérdek csapadékkal már a tavasz végén fölborította a terveket. Sokat vártak a falu hagyomá­nyos és jó hírű „specialitásá­tól”, a paradicsomtól. A más években oly bőven termő és tisztes jövedelmet adó ter- ményféleség most bizony elég mostohán fizet. Még nagyobb a kiesés az uborkából, ami nem tudott ellenállni a hosz- szú hűvös időszaknak. A pap­rika is eléggé megsínylette a hideg, csapadékos nyár elejét, tönkrement az első virágzás, hetekkel később kezdődött a szezon. A tízholdnyi konyha­kertészet sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Még szerencse, hogy a gabona a reméltnél jobban sikerült, 15—20 százalékkal lett maga­sabb a hozam. A zöldborsó — az idén is akkora területen termeltek belőle, mint tavaly, 150 holdon — a múlt esztendei 1024 mázsa helyett 1255 má­zsát adott, és 104 ezer forint­tal növelte a bevételt. Ennek ellenére nem lehet optimista a mogyoródi főköny­velő. A mérleg mutatója ed­dig inkább a mínusz oldal felé hajlik. Különben is év végéig még sok minden történhet. Vézner Géza attól tart: nehéz az esztendő, meglepetés — kel­lemetlen meglepetés — is ér­heti még a gazdaságot. A jó gazda pedig időben felkészül az esetleges kellemetlenségek­re is. A mogyoródiak jó gazda hírében állnak, vajon hogyan ellensúlyozzák az eddigi ter­méskiesést, vagy a várható be­vételcsökkenést? — Érvényt szerzünk a de­cemberi határozatnak — je­lenti ki á főkönyvelő, s hoz­záteszi: nálunk a legfőbb jelszó, a takarékosság. Csakugyan, itt törvény már az ésszerű gazdálkodás, a ta­karékoskodás. Bármit vásárol­janak is, addig a főkönyvelő nem teszi rá kézjegyét az en­gedélyre, amíg a vezetőség meg nem tárgyalta, szüksé­ges-e az a gép, vagy berende­zési tárgy. A szövetkezetben foganato­sított takarékossági intézke­désekhez jó iránytű a párt decemberi határozata. Ennek a szellemében dolgozták ki azokat a szigorú takarékos- sági intézkedéseket is, ame­lyek eredményeként év végéig félmillió forintot kell megta- karitaniok. A főkönyvelő kü­lön kis mérleget készített, ho­gyan alakulhatnak a költségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. (A mér­legben szereplő költség-„nor- mákat” az előző mérleg ada­taiból, s részben a tény- számokból állította össze.) így aztán a költségalakulást ha­vonta ellenőrzi és ahol túllé­pés fenyeget, nyomban figyel­mezteti a szakterület illeté­keseit. Az áprilisi költségelem­zés kiderítette, hogy arányta­lanul magas a takarmányfel­használás a szarvasmarha­hizlalásnál. A vezetőség az észrevételt megtárgyalta és hamarosan kiderítette, miért esett vissza a súlygyarapodás. A részletes és rendszeres költségellenőrzés eredménye, hogy legutóbb 35 fillérrel csök­kentették a tej egy literre eső előállítási költségét. Azt mondja a főkönyvelő: — Nem elegendő a saját szak­területen lelkiismeretesen el­végezni a munkát, figyelem­mel kell kísérni a gazdaság egész tevékenységét. Csak úgy tudunk eredménye­sen dolgozni, ha a szakveze­tők között jó az összhang, mindannyian tisztában va­gyunk a szakmai, közgazdasá­gi, szervezési összefüggések­kel. Haragoszöldek még a nyár végi lombok, de Mogyo­ródon nem feledkeznek el a közelgő őszről, már most ké­szülnek a zárszámadásra. — sp — Megjelent a Természettudományi Közlöny augusztusi száma Igen változatos tartalom­mal jelent meg a Termé­szettudományi Közlöny leg­újabb száma. Szabadváry Ferenc kitűnő portrét raj­zol Flevesy Györgyről. Bu- day Irén és Nagy Sándor „Aktivációs analízis” cím­mel közük közös tanulmá­nyukat. Dr. Széky Pál a szaglás biológiájával foglal­kozik. Dr. Bóna Ervin tol­lából új sorozatba kezdett a lap: A modellek szerepe a tudományban címmel. Emellett folytatja dr. Csor­dás István beszámolóját a Macquarie-szigetről és állat világáról. Dr. Vida Gábor áttekin­tést ad „Az őskorpafűtől az erdei pajzsikátg” címmel. Ér­deklődésre tarthatnak szá­mot Budai József: „A sinek EKG-ja”, s dr. Zsoldos Fe­renc: „A stabil izotópok al­kalmazása a kutatásban” cí­mű írásai is. Hasznos tud nivalókat ismertet Tóth Béla a takarmányfehérje üzemi előállításáról, Makra Zsig mond pedig ^népszerű ma­gyarázatot ad a kozmikus sugárzás eredetéről. Híradó, folyóiratszemle, valamint a társulati élet hírei egészí tik ki a folyóirat legújabb számát. BETTINA, MYSTERIUM, OLALA 311 fajta rózsa lemmel kíséri és alkalmazza. Az új fajtákat például speciá­lis importalanyokkal nemesíti — ezek a rózsák ellenállób­bak, szebbek. Az idén a piliscsabai ter­melőszövetkezet rózsatelepe 320 ezer forint bevételre szá 'mit. Martin Bormann — a Har­madik Birodalom „szürke eminenciása”, Hitler bizalma­sa, a pártkancellária vezetője, a háttérben maradó, de hihe­tetlen hatalommal rendelkező figura, a náci hatalmi vetél­kedés egyik főalakja a pusz­tulás végóráiban — eltűnt. Nem ült ott megérdemelt he­lyén, Nümbergben, a vádlot­tak padján, s a szörnyű bű­nök kiagyalóját és végrehajtó­ját távol létében ítélték halál-' ra. Hová tűnt Bormann? Vallomások: hamisak és jó- hiszeműek, legendák, hol lát­ták felbukkanni a führer volt nagyhatalmú titkárát, nyugati lapok szenzációhajhászó ri­portjai — és Bezimenszkij okos, higgadt nyomkövetése, hová tűnhetett el Bormann, s kik azok, akik Bormannt, a bormannokat bujtatták, buj­tatják. Érdekes és izgalmas riportkönyv: szerzője jó isme­rője a Harmadik Birodalom történetének, újságíróként ott volt nemcsak a harcokban, hanem a számonkérés idején is. Látta a vádlottak padján Bormann társait, a náci hie­rarchia csúcsán álló emberi törpéket, Göringet — a hatal­mi vetélkedésben Bormann nagy ellenfelét —, Keitelt, mindazokat, akik hihetetlen szenvedésekkel teli éveket ír­tak be a népek történelmébe, akik néhány hónapja még élet és halál urai voltak a birodalomban, s akik most igyekeztek mindent a führer- re kenni, s magukat ..áldozat­ként” bemutatni. Bezimensz­kij a Bormann ügy vizsgála­ta közben szándékosan rajzol­ja meg a nácizmus arculatát: megmutatja, nem véletlenül került a hatalmi csúcsra Bormann, hanem mert ö és a hozzá hasonló gátlástalan gyilkosok szövetsége volt az, amit nácizmusnak nevezünk, S mert ők voltak leghübb ki­szolgálói a német monopolis­ta, imperialista erőknek. Bezimenszkij miközben Bormann nyomát követi, megmutatva, ha életben ma­radt, merre, hová tűnhetett el, élesen és nagy alaposság­gal rajzolja fel az újfasizmus szövevényét, azokat az erőket, •»melyek ma is Hitler, Bor- 1101111, a nácizmus eszmei örö­kösei, s amelyek leghőbb vá- ,:ya a revans, a háború. Nem AHanyagolható erő ez, mert nagyfokú szervezettségén túl ; Háromszáztizenegy fajta ró- I zsát termesztenek, szaporíta- (nak már a piliscsabai Haladás [ Termelőszövetkezet rózsatele- > pén. Az értékes gyűjtemény a [közelmúltban is sok új fajtá­ival gyarapodott. Halász Jenő, i a telep virágkertész-vezetője a : modern rózsakultúra teehni- >kai újításait állandóan figye­^ Vállalva az orv- ^ hallgatónak kijáró ^ megbélyegzést, fér- ^ fiasan bevallom: hét- ^ főn este meghallgat- § tam a tévében a \ Mérnökök, techniku- \ sok, figyelem! cimü ^ műsort, noha sem § mérnök, sem techni- k kus nem vagyok. ^ Az ipartelepítés iz- ^ galmas problémái í már az első percek- \ ben magukkal ragad- \ tak, pedig akkor még h nem is sejtettem, mi- § csoda óriási ismeret- hanyaggal leszek gaz- hdagabb a műsor vé- hgére. Most ezennel k közreadom a lénye- h det: h V1TAVEZETÖ: üd- $ vözli a tévé nézőit, s ^ bejelenti a vita té- ^ máját. | 1. SZAKEMBER: §Ha megengeded, ak- hkor ... (A térképhez § lép, s pálcával mu- h tógát.) ... mint tér- i[ képünkön iß látható, felszabadulás előtt $ Budapesten koncent- králődott az ipar 63 Ipartelepítés százaléka, míg vidé­ken ... 2. SZAKEMBER: (szavába vág) Bo­csáss meg, de hang­súlyozni szeretném, hogy a százalékot nem a termelés, ha­nem a munkaerő... VITA VEZETŐ: (őt sem kell félteni): Tökéletesen igazad van, én is ... 1. SZAKEMBER: Ipartelepítési politi­kánk vezér elve ezért az volt, hogy ipari munkaalkalmat lé­tesítsünk olyan vidé­keken. ahol... 2. SZAKEMBER: A népszaporodás, vagy­is a munkaerőbázis... VITAVEZETÖ: A nyersanyagforrás és az energiaellátás ... 1. SZAKEMBER: Hazánk nyersanyag­kincsei olyan cseké­lyek, hogy gyakorla­tilag ... 2. SZAKEMBER: Sajnos, a gazdaságos­sági tényezők gyak­ran háttérbe'... VITAVEZETÖ: Debrecenre gon­dolsz? 1„ 2. SZAKEM­BER: (Egyszerre) Természetesen! 2. SZAKEMBER: Eredetileg úgy ter­vezték, hogy a nyolc gyár egy helyen, kö­zös mellékberuházá­sokkal ... 1. SZAKEMBER: (nem hagyja magát) Ehelyett az történt, hogy kiugrott az egyik gyár, aztán a másik, azt... 2. SZAKEMBER: Az iparágazatok, saj­nos, nem szívesen költenek a járulé­kos ... VITAVEZETÖ: S amióta Budapesten tilos új üzemet léte­síteni, azóta minden új gyár... 1., 2. SZAKEM­BER: Vác ra gon­dolsz? VITAVEZETÖ: Igen, s egyúttal sze­retném felvetni a le■ vegőszennyeződés probl . . . 2. SZAKEMBER: Igazad van, ezt meg kellene akadályozni. A berentei völgy­ben ... 1. SZAKEMBER: Fél óra alatt nincs idő minden problé­mát megvitatni, ma­radjunk tehát a né­pesség, a munka­erő . .. VITAVEZETÖ: Akkor, ha megenge­ditek, összefoglalom: ez a beszélgetés is tanúsítja, kedves né­zőink, hogy ipartele­pítési politikánk kulcskérdése az em­ber, s csak ennek alárendelve jelentke­zik a népgazdaság ügye. Az ezzel kap­csolatos véleménye­ket kérjük bekülde­ni, címünk Budapest, V. kerület, Szabadság tér 17. Hát így ment ez valahogy. Aki hallja, adja át! ny. é.

Next

/
Thumbnails
Contents