Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
19fl5. AUGUSZTUS 23, HÉTFŐ “Jc^frfap 3 Az alkotó munka a népet szolgálja (Folytatás az 1. oldalról.) az élet minden területén hasonló képet mutat. Jellemzésül a magyar nép művelődésének előrehaladásáról szólt: jelenleg Magyarországon több, mint kétmillió ember tanul. A párt első titkára ezután azokról az időkről beszélt, amikor a nép százezrei éheztek, rongyokban jártak. — Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár — folytatta. Van ingyenes beteg- biztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság és számos más vívmány. Vívmányaink közül a legfontosabb, hogy megvetettük a szocialista társadalmi rend alapjait, véget vetettünk a kizsákmányolás rendszerének és ezzel megteremtettük annak feltételét, hogy minden alkotó munka eredménye a dolgozó nép javát szolgálja. A munkás-paraszt szövetségről — Politikánk lényeges vonása — folytatta — változatlanul tovább erősíteni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. Népünk összes többi rétege e két osztály köré tömörül s ezt az egész összefogást a munkásosztály vezeti. A nemzeti összefogásnak is az a célja, hogy védjük és erősítsük a népi hatalmat, építsük föl teljesen a szocialista társadalmat A decemberi határozatok szellemében A párt első titkára ezután a népgazdasági terv első félévének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak, már jelentkezik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decemberi határozatának eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és igen jó az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal, hanem a munka nagyobb termelékenységével értük el. Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni. — Vannak természetesen problémák, nehézségek, akadályok is — folytatta —, amelyek különböző emberekre különbözőképpen hatnak. A kishitű embert az akadály letöri, a bátor embert még nagyobb bátorságra serkenti. A fejünket mindig kellett törnünk és dolgozni mindig kellett. Az akadályokkal is bátran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, észszel, le lehet azokat küzdeni. A párt első titkára beszédének befejező részében kijelentette: — Ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptömegekke!, a munkásosztállyal, parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozunk, ha a hibákat nem kenjük el, s az eredményeket sem becsüljük le, akkor a jövendő évek ugyanúgy, miként az elmúlt évek is, nagy sikereket, eredményeket és a szocializmus új győzelmeit hozzák népünk számára. Látványos, vidám ünnep Túrán Szakai! József, a Pest megyei Pártbizottság titkára volt a szónoka a Galga menti falvak Túrán megtartott színpompás ünnepségének Pest megye városaiban és községedben is mindenütt megtartották a hagyományos alkotmánynapi ünnepségeket, felvonulásokat és munkásparaszt találkozókat. A megye egyik legjelentősebb és legimpozánsabb seregszemléjére az aszódi járásban, Túra községben került sor. Itt jöttek ö,ssze az alsó Galga menti falvak szövetkezeti parasztságának képviselői. A felvonulás élén zenekar haladt, tarka, színpompás népviseletben követte őket a hosszú sorokban kígyózó résztvevők tömege. Közöttük felvirágzott traktorok s a gazdag Galga menti tsz-ek tagjai Volga és Moszkvics személyautóikon. Az ünnepi gyűlésen, a túrái kastély parkjában, mintegy négyezer részvevő előtt Szakáll József, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartott beszédet. Visszapillantott az elmúlt évek fejlődésére, eredményeire és egyben a megyei pártbizottság és a tanács elismerését tolmácsolta az aszódi járás termelőszövetkezeti parasztságának a példamutató eredményekért. Szólott azokról a sikerekről, amelyeket megyénk ipara az ötéves terv utolsó évében az első hat hónap alatt elért. A megye ipara féléves tervét 103.5 százalékra teljesítette, 10.7 százalékkal termelt többet, mint tavaly. Sikeresen épülnek a nagy beruházások: a Dunamenti Hőerőműben már három aggregátor szolgáltat villamos energiát és az egymillió 200 ezer tonna nyersolajat feldolgozó finomító is elkezdte működését. Örömmel szólott arról, hogy a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai augusztus 20-ra befejezték az aratást, és mintegy 80 ezer holdat szántotok fel a kalászosok után. Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen azért, mert az időjárás nehézségeket okozott a mezőgazdaságban, nagy erőfeszítéseket kell tenni az időszerű feladatok ütemes, határidőre való teljesítése érdekében. Elmondotta, kenyérgabona termésünk jobb a tervezettnél s ez lehetővé teszi, hogy a terméstöbbletet a közös gazdaságok hiánytalanul átadják a felvásárló szerveken keresztül a népgazdaságnak. Ezzel biztosítani tudjuk egész népünk egész évi kenyérellátását — mondotta. Cegléden az ünnepségsorozat már 19-én kezdődött munkás—paraszt találkozókkal, amelyen részt vettek többek között az Egyesült Villamossági Gyár és a Május 1 Ruhagyár, valamint a helyi üzemek és tsz-ek dolgozói. Gödöllőn a Petőfi moziban tartották az ünnepséget, amelyen kitüntető emlékjelvényeket adtak át a Vöröskereszt és a békemozgalom társadalmi munkásainak. Délután a Palota-kertben fővárosi művészek vendégszereplésével színvonalas műsor szórakoztatta a gödöllői do- gozokat. Ráckevén hosszú sorban vonultak fel a földíszített traktorok Szárított zöldség, gyümölcs Világváros tanul Ceglédtől Senki sem próféta ... ? — Ogy legyen..: — Egészségünkre.. í A konyak jobb ízű, mint bármelyik palackozott brandy. Átforr ásít ja a torkot, meleggel önti el a gyomor tájékát, s csodálatos ízt hagy a szájban. A vendégeknek a legjobb jár, a ceglédi szeszfőzde házi készítménye. A távolról jött kósitolgatók elismeréssel bólintanak s mondják is, amikor — másodpercek múltán — szóhoz jutnak. Mégis mennyivel nagyobb az elismerés, amikor sokkal szárazabb témára váltunk át. Nem ötletszerűen; ugyancsak ceglédi termék kerül terítékre. A szárított gyümölcs-zöldség. Az ezt készítő aparátust szemügyre venni érkeztek kétezer kilométer messzeségből. — Megéri-e hosszú út? — (Nevetnek.) Nem jöttünk hiába. A képviselő, Iszajev Viktor Fjodorovics elsősorban érdekelt, a Moszkva melletti Gorkij kolhozt irányítja ötezer holdon. — Én tudom igazán, menynyi mehet kárba... Megmenteni, ez aztán a kitűnő idea! A friss árunak nem használható zöldségféléből értéket csinálni! (Ismét elneveti magát.) Ez az igazgató nagyszerű ember, ragyogó a gondolata. El kelne nálunk is ilyen ember, dehát nem altar jönni... Aztán komolyabban: — Nemcsak a saját kertészetünk termékei érdekesek. Olt van a többi környékbeli kertészet. Nagy tétel a fővárosi visszáru — eddig javarészt romlásra ítélve. A meg- mentettet ezután olyan helyre postázhatnánk, ahol a mi hideg vidékeinken soha nem terem meg ... Rápillantok a Pest megyei Szesz-, Szikvízipari Vállalat igazgatójára. Gtosz Sándor a maga temperamentumával, olykor hirtelenségével hányszor szenvedte a most példává lett hazai kivitelezés vajúdását. Kínkeserves csatázó, verekedő hónapok, sőt évek peregtek, amíg féllegálisan tető alá kerülhetett az, ami — közérdekű! Most fáradt is, boldog is egy szerre. Érdemes volt kibőjtölni? A mai nap nagybetűs igen- neL felel. Végül is egy világváros tanul most — tőlünk. — Hogy futott ilyen mesz- szire a híre? — Egy hónapja tán itt járt egy delegáció a moszkvai területi első titkár kalauzolásával. A mi megyebizottságunk tette szóvá s az akkori vendég látta meg benne , a fantáziát. Az ügy első menete lezártnak tekinthető. A tanácsok és dokumentumok már az újabban érkezettek tarsolyában pihennek. Amit akart, megtudott a két kísérő fiatal mérnök is. Az építész mondja: — A legjobban az tetszik Cegléden, hogy bár még építenek, a tető alatt a falak között már dolgozik a gépsor. A gépészmérnök: — Az ötlet kiváló. Az észrevétel: sok a kézi munka. Úgy nézem, az igazgató nem kap annyi segítséget, mint megérdemelné. Sok évszázad hitelesíti a mondást — senki se próféta a saját hazájában. Mégis, egyre türelmetlenebbül kérdezi sok ember, miért? Miért érvényes ez változatlanul napjainkban, idehaza Is? Miért kell felfedezni s megérdemelt helyére juttatni egy-egy nagyszerű kezdeményezést csak akkor, amikor már a külföldi is meg • csodálja? t. gyTÍZEZREK A DUNAKANYARBAN Telt ház Visegrátlon A kellemes meleg sok tízezer kirándulót csalt a Dunakanyarba. Nagyon sokan töltötték a kettős ünnepet a festői környezetben. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatása szerint a szentendrei és a visegrádi túristaszállókban már hónapokkal ezelőtt lefoglalták a helyeket, s a Dunakanyarban a fize’Sss/ss/s/sssssssssssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/ss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/s' ■ . .... t.- % v«/] £ V'% 1 í . Ä * Kiskunlacházán tartották az: országos motoros terepver-: senyt. Veszélyes buktatón az: egyik részvevő tz iskunlacháza nagy ün- népi eseménye az országos motorverseny volt. A falu apraja-nagyja már e verseny előtt órákkal megszállta a pályát és az edzést is végigszurkolták. A hepehupás terepen szédületes sebességgel és dobhártyát repesztő berregéssel száguldoztak a gépek. Egy- egy ugrató után tíz métereket repültek a levegőben. A terepverseny nem tartozik a szép sportok közé. Vonzerejét inkább annak köszönheti, hogy rendkívül izgalmas látvány. A nézők idegei a pattanásig feszülnek attól a tudattól, hogy a versenyzők élete állandó veszélyben van. Ezt csak felkorbácsolja a kibírhatatlan hangorkán. Az edzésen mellettem egy házaspár állt. Egy ideig nézték a szédületes szágulást, aztán az asszony elhúzta a férjét: — Menjünk innen ... Nem bírom nézni. És elmentek. Megértettem őket. Valahogy én is szívesebben néztem volna egy sakkversenyt. Az kevésbé izgalmas, de nem repeszti meg az ember dobhártyáját. Előttem egy cseppnyi kislány lesi a versenyzőket. Szeme sem rebben, arca szinte közönyös. — Hogy hívnak? — Pataki Jutkának ... — Aztán, tetszik neked ez a verseny? ü nnepi ^íjorSjenijRepe sj^énijhépeL Megrántja a vállát és szájpittyesztve mondja: — Egész jól mönnek... ☆ z verseny egyik sztárja zl vitathatatlanul Polacsek András. Azaz inkább Bandiba. Most nyolcéves, négy éve motorozik. Apja, a Szolnoki MHS edzője, külön kis motorkerékpárt szerkesztett neki. — Mentem mán apu Jáváján is .. . de sajnos, nekem nem adnak „jogsit” — panaszkodik a fiú. így aztán az úton nem motorozhat. Csak itt a terepen. Mint a nagyok, úgy megy fel a dombokon, nagyokat ugrat, merészen megdönti a motort. Az emberek csodálkozva nézik. A papa kritikus szemmel figyel, majd így hűti le a nézők lelkesedését: — Most nincs formában ... Egy hónapja nem ült motoron. Táborban volt a víziúttörőkkel __ ★ J ráckevei strandon az ün- népség végeztével egy szűkkörű kis munkás-paraszt találkozó résztvevője voltam. A résztvevők gyakran találkoznak egymással. Mondhatni mindennap. Náluk a munkás-paraszt szövetség élő valóság már hosszú évek, sőt évtizedek óta. Merthogy a találkozó résztvevői civilben házastársak. A munkás: Bihari József, a Csepel Autógyár betanított lakatosa. A paraszt: Bihari Józsefné, született Sel- mecí Anna, a ráckevei Rákóczi Tsz tagja. Kettőjük szövetségében a munkásosztály vezető szerepe biztosított, de mint a beszélgetésből kitűnik, ők is áttérőben vannak az össznépi demokráciába. Persze, a dolog nem egészen stimmel. Bihari József is csak 1959 óta tagja a munkásosztálynak. Addig itt dolgozott a tsz-ben. Párt- titkár és brigádvezető volt. A munkásőrség fennállása óta tagja a testületnek, a legnehezebb napokban vette kezébe a fegyvert. Azt mondják róla, hogy becsületes „belevaló” ember. — Sok vitám volt az akkori vezetőséggel... Tudja, azt mondják, hogy nagy a szám — magyarázza távozása okát. — Nem akartam mindig osz- tolódni, ezért mentem el a gyárba. — És így jobban érzi ma-jí gát? — kérdezem. 6 — Hát... £ Az asszony szól közbe: £ — Egy fenét... Visszahúz £ a szíve. Minden nyáron ki-£ vesz fizetés nélküli szabad-1 ságot és jön a tsz-be dol-p gozni. $ — Hát persze... Én a me-4) zögazdaságban nőttem fel. i, Elvégeztem az állattenyészté- !; si szakiskolát is... De-£ hát... — mondaná, de aztán i lemondóan legyint. ^ — Dehát... dehát... —j perlekedik az asszony. —^ Tudja elvtárs, az itt a baj,$ hogy a férfiak nem veszik $ ki a részüket a munkából.$ Ha mi, asszonyok nem vol-% nánk... ^ — Na! — int felé szemével £ a férj, de újra nem folytatja £ — Miért nem jön vissza?f — kérdezem. $ — Még soha nem hívtak —/j hangzik a válasz. — Majd visszajön — zár ja % le az elkomorult, az ünnepi) vidám hangulatába egyálta Ián nem illő beszélgetést azi) asszony. Felemeli söröspoha- ^ ráf és koccintanak. £ — Riadó! — harsan mellet- f tünk egy hang. Egy tízéves s fiú rohan felénk. Szinte ijed-% ten kapom fel a fejem. — Riadó! Elkészült a bir- j kapörlcölt! — kiáltja és min- í denki az asztal fedezékébe{ vonul, nagy kanalakkal fel-'j fegyverkezve. O. F. í tővendég-szolgálat valamennyi szobáját kiadták. A sződligeti campingben több száz cseh és német turista töltötte a hétvégét, de nagyon sokan verték fel sátraikat a Szentendrei-sziget északi csúcsán is. A kettős ünnepen mintegy 40 000 turista kereste fel Vi- segrádot. Zsúfolásig megtelt hajók és számos MÁVAUT különjárat vitte a látogatókat a történelmi nevezetességű községbe. Igen sokan tekintették meg a Mátyás Király Múzeumot és a palota romjait, de a legnagyobb sikere a panorámabusznak volt, amely naponta tizenkétszer szállította fel az érdeklődőket a hajóállomásról a Fellegvárhoz és a nagyvillámi kilátóhoz. Szentendrén sokan keresték fel a napokban megnyílt Határcsárdát. Az újjáépített étteremben több ezer adagot szolgáltak fel a kettős ünnepen. Hasznos tapasztalatokat szereztek megyénk rét- és legelőgazdálkodási szakemberei azon a közelmúltban megtartott kétnapos látogatáson, amit a Szarvasi Öntözési és Rizs,termesztési Kutató Intézetben tettek. Az itt rendezett országos bemutatón az Alföldre jellemző legelők javításának és hasznosításának módszereit tanulmányozhatták. A mintalegelőkön például — 331 termelőszövetkezet alkalmazza már az eljárást — 20.5 mázsás holdankéntl szé- natermést értek el. Sok tanulsággal szolgált a Pest megyeieknek az ősgyep öntözésének itt alkalmazott módszere. A tapasztalatokat a szakemberek, ki-ki a saját gazdaságában, igyekszik hasznosítani.