Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

10

l'fc.M MEG I

1965. AUGUSZTUS 29, PÉNTEK

Heti jogi tanácsaink 1 1/12 Ks napfény

Több olvasónk intézett kérdést szerkesztőségünkhöz a társadalmi bíróságok eljárásával kapcsolatban. Először az ő kérdéseikre adjuk meg a válaszokat.

Kit terhelnek a társadalmi bíróság elé idézett tanú költségei?

A társadalmi bírósági eljárásban a tanúként meghallgatott dolgozó munkabérét a Munka Törvénykönyve rendelkezése alapján a munkáltató vállalatnak kell megtérítenie, mivel a társadalmi bíróság előtti tanúskodás is állampolgári kötelezettség. A felmerült költségeket (útiköltség) az eljárást lefolytató szery viseli.

Itt válaszolunk B, M. szigetmonostori olvasónk kérdésére, aki azt írja, hogy munkahelyén nem fizették ki útiköltségét, amely azzal kapcsolatban merült fel, hogy az egyik budapesti vállalat munkaügyi döntőbizottságának tárgyalására kellett felutaznia. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a munkaügyi döntőbizottság működésével kapcsolatban felmerült költségek azt a vállalatot terhelik, amely a tanút beidézte. Kérje pótlólag a költségek megtérítését.

Társadalmi bíróságnak fegyelmi ügyben hozott határozata ellen lehet-e a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni?

A társadalmi bíróság határozata ellen az 1962. évi 24. számú törvényerejű rendeletben megjelölt szervektől (szakszervezeti bizottság, járásbíróság) iehet a határozat felülvizsgálatát kérni.

N. K. váci olvasónk esetében azonban más a helyzet. A társadalmi bíróság az elkövetett fegyelmi vétséget olyan súlyosnak ítélte meg, hogy az áthelyezés fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak. Minthogy ilyen büntetést a társadalmi bíróság nem szabhat ki. ezért ügyében javaslatot tett áthelyezésére. Ezt a fegyelmi büntetést már a vállalat igazgatója szabta ki és ez ellen jogosult a vállalati, majd ezt követően a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordulni.

Ipari tanulóra, nyugdíjas dolgozóra kiterjed-e a társadalmi bíróság hatásköre?

Mivel az ipari tanulók nem munkaviszonyban, hanem tanuló viszonyban állnak, ezért társadalmi bíróság elé nem állíthatók.

Ha a nyugdíjas havonta 48 órás munkaviszonyban van a vállalatnál, akkor az ilyen dolgozó a vállalat munkajog- viszonyban álló munkavállalójával azonos megítélés alá esik. A vállalattal munkaviszonyban álló nyugdíjas által elkövetett fegyelmi vétséget, illetőleg a jogszabályban felsorolt egyéb ügyet a szakszerM

S

EGISYILT

A DUNAKANYAR

KÖZKEDVELT

SZORAKOZOHELYE,

az Átalakított

ZENTENDREI

HATARCSÁRDA

KITŰNŐ ÉTELEK ÉS ITALOK •

NÉPI ZENE

ren dez vényekri:

KÜLÖNTEREM

vezeti bizottság a társadalmi bíróság elé terjesztheti.

Kiutalható-e a lakás, ha a bérlő mentesítés nélkül hagyta el a bérleményt?

D. Gy. monori olvasónk írja, hogy hathónapi vidéki külszolgálatra küldték. Erre az időre egyik rokonát kívánja a lakásba bejelenteni. Kérni kell-e ebben az esetben is a lakás mentesítését — kérdezi olvasónk.

A lakásrendelet szerint, ha a bérlő hivatalos kiküldetés — külszolgálat — miatt 30 napot meghaladó időre elhagyja lakását, a lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. Munkakörüknél fogva a lakóhe- j lyüktől távol dolgozókat két- ! évi időtartamra mentesség il- 1 leti meg.

Ha elmulasztja a lakás j mentesítését, akkor sem utal- I hatja ki a tanács lakását másnak, csak abban az esetben, ha felhívására a lakást nem foglalja el, illetőleg utólag sem kéri a mentesítést.

A lakásban visszamaradt személy köteles-e lakáshasználati díjat fizetni?

„A bérlő elköltözött a lakásból. Visszamaradt azonban az albérlő, aki ellen kiürítési 1 pert indítottam. Ha lakás- használati díjat fogadok el j tőle, nem ismerem-e azonnal | el bentlakásának jogosságát?”

! — kérdezi Z. I. nagykőrösi ol- I vasónk.

i A lakásügyi jogszabályok j lehetővé teszik, hogy a szemé- í lyi tulajdonban levő házban a I megüresedett lakásra a háztulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona részére igényt tartson. E rendelkezés érvényesülését a jogcím nélkül visszamaradt albérlő nem j korlátozhatja. Az albérlet járulékos függvénye a bérlet- I nek. A bérlettel együtt meg- j szűnik az albérleti, jogviszony ■ is. kivéve, ha az albérlő visz- , .szamaradásához a bérbeadó j hozzájárul.

| Leveléből megállapítottuk:

{ ön ehhez nem járult hozzá. Ezért kérdésére azt válaszolhatjuk, hogy mindaddig, amíg I a volt albérlő nem költözik el, a lakás használata fejében jogosan követelhet olyan ösz- szeget, amilyent á szabad bérmegállapítás alapján kaphatott volna. Azzal tehát, ha elfogadja a lakáshasználati díjat, nem ismeri el a volt albérlő lakásban tartózkodásának jogosságát.

Az örökhagyó halála után az örökrészről meghatározott személy javára ellenérték nélkül történt lemondást ajándékozásnak kell-e tekinteni?

Apám halála után egy házingatlanrészt örököltem. A hagyatéki tárgyaláson olyan nyilatkozatot tettem, hogy húgom javára lemondok a részemről. Visszavonhatom-e ezt a nyilatkozatomat és követelhetem-e készemet? — kérdezi E. I. gödöllői olvasónk.

Amikor örökségéről lemondott húga javára, tulajdonképpen elajándékozta azt. Leveléből megállapítottuk, hogy húga az ajándékot el is fogadta és ennek alapján telek- könyvileg is bejegyezték nevére az ingatlant. Az ajándékozott ingatlanrészt a Polgári Törvénykönyv értelmében csak akkor követelheti visz- sza, ha húga az ön rovására olyan súlyos jogsértést követett el, amellyel érdemtelenné vált erre az ingyenes, vagyoni juttatásra. Jelen esetben azért adta testvérének a saját örökrészét, mert az ennek fejében vállalta egyik közeli hozzátartozójuk eltartását. Húga ezt a kötelezettségét durván megszegte, sőt, az el- tartóttat még bántalmazta is. Véleményünk szerint testvérének magatartása kimerítette a durva hálátlanság fogalmát, ezért részének visszakövetelésére törvényes lehetőség van. Tanácsoljuk, indítson pert a iávásbíróságnál.

Dr. M. J.

Jó utakon - gyorsabb közlekedés

Interjú Bállá Mihállyal, a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetőjével

Napjaink visszatérő problémája a közlekedés. Feltétele a jó úthálózat. Közérdeklődésre tarthat hát számot: milyen korszerűsítési terveket készít és kivitelez a Budapesti Közúti Igazgatóság.

— Azt hiszem — kezdte Bállá Mihály, a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetője — hogy mindenekelőtt tisztáznunk kell, tulajdonképpen mivel is foglalkozunk. Az igazgatóság feladata az útvéde- lem, az útmenti építési engedélyek kiadása, az útrongálók büntetése, egyszóval, a modern közlekedési igényeknek megfelelő feltételek megteremtése.

— Lássuk a közvetlen feladatokat?

— A ’egszívesebben látott akciónk a korszerűsítés. Ilyen esetben a régi út generális átrendezéséről van szó Az ágyazattól az út felületéig változik a minőség, a szerkezet. Korszerűsítés alatt áll a most átépülő nagymarosi útvonal. Felújításnál á'talában a már régebben működő úttest kap újabb borítást; ilyennek nevezhetjük a váci vonalat, ahol a kerámia burkolatra aszfaltteríték kerül. A mi dolgunk a Budapest határáig már elkészült balatoni, illetve bécsi autópálya beruházásának irányítása és pénzügyi finanszírozása. És ide kell még sorolnom a tsz-utak tervezését és kivitelezését. Az idén ez nyolcmilliónál nagyobb ősz- szeg lesz...

— Budapest és a fővárost körülvevő Pest megye az ország centruma . . ■

— És ebből nemcsak elméletben. de gyakorlatban is következik, hogy koncentrált a forgalom, rendkívül erős a

| járművek áramlása. Követke- | zésképpen a legsürgetőbb ezen a területen a korszerűsíts, illetve a főutak szélesítése. Ez utóbbiról van szó a Szolnok felé vezető és a da- basi fővonalnál. Máris meg- í kezdtük az útszélesítést Aszód ! községben az átkelési szakaszon. Jövőre Gödöllőnél sze- | retnénk ugyanezt megvalósítani. Ezután kerül sor a buda- pest—váci út egyes szakaszainak felújítására. Itt végeztetjük a már említett akciót: a keramitburkolásra aszfaltszőnyeget terítünk.

— Meddig tart a Budapest —Vác—Szob-vonal korszerűsítése?

— Vác és Szob között 1967 végére szeretnénk befejezni a munkálatokat. Ennek eredménye lesz, hogy a Csehszlovákiából és Lengyelországból ideirányuló, illetve innen odatartó forgalmat meggyorsíthatjuk. Egyúttal régi panaszt orvosiunk: biztosítjuk a törékeny málna szállításának alapvető feltételeit.

— Mi lesz a visegrádi szakasz eddig el nem készült részlegével?

— Visegrád és Szentendre között már kényelmesen roboghatnak a járművek. Hátramaradt a Szentendrétől a fővárosig vezető bekötő szakasz építése. Erre a harmadik ötéves tervben kerül sor ... További feladat és igen fontos a lll-es, Dobogókőre vezető út iiorsaerűsítése. A földgépek, nár dolgoznak s három év alatt szeretnénk hat méter széles vonalat készíteni. Bu- iakalásztól Dobogókőig nehéz burkolatú út vezet ezután.

— Mi lesz a másod- és harmadrendű utak sorsa?

— A rendel kezesre' álló ösz- zeg természetesen nem fedezi az igényeket. Ezért átmene- ;i megoldásként a makadám ítakat bitumennel spricceljük >e. Ez nemcsak a járművek- íek, hanem a környék lakosiágának is fontos. Portalaní- ott utakat teremtünk!

— Megfelelő helyet kap-e °est megye az országos útépí- ési programban?

— Felkiáltójelesen, többször iláhúzva mondom — változatni kell az eddigi helyzeten!

A mérések adatai és a nap mint nap tapasztalható gyakorlat arra intenek, hogy Budapest környékét 40 kilométeres sugárban a belátható legrövidebb időn belül korszerűsítsük. Ez természetesen maga után vonja bizonyos távolabbi vidékek útépítési tempójának csökkenését. De ez mutatkozik a legésszerűbbnek, hiszen a fővároshoz koncentrálódik az ország forgalma.

— S nem utolsósorban a

nagyváros ellátása .,,

— Az imént említett körből adódik a nagyváros szükségleteinek java. Legyen szó gyümölcsről, zöldségről vagy tejről. Ez magában is ugrásszerűen növeli a hozzánk tartozó vonalak forgalmát. Az eddig elmondottakhoz még hozzá kell tennem: a korszerűtlen átképzés, rossz vonalvezetés erősen növeli a balesetveszélyt! A gyorsan romló áruk szállítási ideje hosszú, minősége — a rossz útviszonyok miatt — kifogásolható.

— Van-e támogatója az imént elmondott 40 kilométeres bűvkör elméletének?

— A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakmai kollégiuma, amelynek magam is tagja vagyok, elfogadta az okfejtést. Annál is inkább, hiszen az előterjesztett jelentés szerint a 29 ezer kilométer hosszú országos hálózatból 6500 kilométeres hálózaton bonyolítják le a forgalom több mint felét. Ennek háromnegyed része a már említett, 40 kilométeres körre jut. Ezért határozatot is hoztak arra, hogy a Pest környéki utak építését gyorsítani kell.

— Van-e alapja, realitása a kivitelezésnek?

— Az útépítés üteme ma nem mondható kielégítőnek. Például Palkón a. három kilométer hosszú részt három éve barkácsolják. Ócsa és Bugyi között egy ötkilométeres út egy év óta épül. A nagymarosi vonal pedig már legendás... A műd évre tervezett dobogókői úthoz az idén kezdtek hozzá.

— Orvosság?

— Egyetlen lehetőség: koncentrálni kell! Ügy határoztunk, hogy 4—5 munkahelynél többet nem engedélyezünk. A megkezdetteket fejezzék be, de azon túl ne folytassanak erőt meghaladó, sokirányú akciót a kivitelezők. S hogy a beérkezett helyi kívánságoknál; is eleget tegyünk, a kisebb munkákat ezentúl a Pest megyei Kőbánya és Űtépitő Vál- lalalra szeretnénk bízni.

:— Napjaink témája az árvíz. Mennyire vetette vissza a közúti igazgatóságot?

— Az állami utakon hétmilliós kár keletkezett. Elég nagy összeg. A szigeten megrongált utak tervei most készülnek, szeptember elején az Aszfalt- útépítő Vállalat megbízást kap a kivitelezésre. Ök vállalták, hogy rohammunkával még az idén elvégzik! Köszönet érte, s azért is, hogy az Ütügyi Kutató Intézet, kovács György igazgatóval az élén, elvállalta a tervek gyors megfogalmazását.

— Más feladatok az árvízzel összefüggésben?

— Visegrádon túl, a kórház előtti út vár javításra. Elég hosszú ideig meglehetősen magas víz borította. A másik a váci kőhíd. A magas vízállás miatt eddig nem vehettük szemügyre alaposan .— most vizsgálják embereink. Ezt is helyrehozzuk, illetve átépítjük, hogy megszűnjön a mostani, ideiglenes állapot... Eny- oyit mondhattam el. Biztos vagyok benne, hogy sok embert érdekelnek terveink és gondjaink. Bízom abban, hogy már a közeljövőben befejezett munkákkal, útavatásokkal dokumentálhatjuk; nemcsak nyilatkozatokról, szavakról van ;zó, de megalapozott, érték- illó elképzelésekről.

Tóth György

KÉT ÉS FÉL MILLIÓ ÁPOLÓNŐ

Az Figészségügyi Világszervezet kimutatása szerint kéi és félmillió fölött van a világon a szakképzett ápolónők száma. Európában (a Szovjetunió nélkül) 780 000, a Szovjetunióban 600 000, Észak- és Dél- Amerikában 750 000, Afrikában. Ázsiában (a Szovjetunió nélkül) és Óceániában 400 00C szakképzett ápolónő működik

VÁROSRÉSZ FŰTÉSE ATOMENERGIÁVAL

'A aagesta-í atomerőmű Stockholmtól délre fekszik, tőle nem messze található Fars- ta városrész, 30 000 lakossal. A 12 000 modern lakás fűtését olajfűtéses rendszer látta el- Most a fűtést az aagesta-i erőí mű biztosítja, amelynek épité■ se hat évig tartott és több - mint 12 000 000 angol fontba • került. Az állami atomener- t gia társaság és számos svéd

■ magántársaság közös vállalko■ zásaként jött létre.

I Mackótermetű, kerekpti rosarcú, csupa jókedv ember i Tóth Ferenc, az érdi Búzaka- j lász Tsz gépcsoportvezető-ag- : ronómus üzemgazdásza. Ke• rül-fordul az utcán, tesz-vesz

• a tanyaközpontban a gépek | körül, vagy rója a határt —

• bárhol tűnik is fel derűsen j imbolygó alakja, már messzi- ! ről kiáltják: Szia, Fari.

: Ő meg — Fari, ahogyan sa- i játos zamatú, somogyi tájszó- ; lásával az e hangot inkább | a-nak ejti — nagy parolával \ fogadja az érkezőt. Aztán kér- j dezi, faggatja, mi járatban, ! merre tart, halad-e a dolog, j nincs-e valamilyen gondja, I panasza.

| Ha futja az időből, egy-egy i vicc vagy adoma is előkerül ! jókedve tarsolyából. Ha meg | sok a munka, sürgetik az em- | bereket a tennivalók, hát sza- | porán biztatja a népet: gye- | riink emberek, nyomjuk meg í a gombot, jobban csúszik S majd estére a sör! Hallgatnak ! is rá a szövetkezetiek, tudják, i jót akar, nem prédikál rossz í pap módjára vizet, mert ha I kell akár a kaszanyelet is í megfogja.

! Farinak — egyébként — i mindene a föld é& a gép. A ! rög utáni szomjat paraszt- j őseitől örökölte, a technika ! iránti vonzódást az újért való ! lelkesedés táplálja benne. Pél- í dalcépéül most is dédnagyap- ! ját emlegeti, aki ugyan biró ! volt abban a somogyi kis fa- 5 lucskában, ahol ö is, a déd- 5 unoka úgy negyven évvel ez- 5 előtt megpillantotta a napviFari

lágot. Bíró volt, igazságos, a szegények istápolója.

Aki először találkozik is az érdiek üzemgazdászával, már az első pillanatokban fölfedezi benne a derűt, s a végtelennek tűnő nyugalmat. Valójában állandóan a tenniaka- rás láza hevíti, nyugtalanítja ezt az érdekes embert. Ülünk a vendéglő asztalánál, hallgatjuk jóízű történeteit s egyszeresük azt mondja:

— Megvan, rájöttem, mi baja az emtézénknek!

Es már részletezi is, hogyan javítja meg még ma este vagy éjszaka a megbokrosodott és „sztrájkba” lépett traktort, mert holnap reggel ha a fene fenét eszik is, rá kell állnia ennek a gépnek a vetőszántásra.

Produkálni, bizonyítani, mire is képes az állhatatos nekibuzdulás — a legfőbb életelve. Ez a törekvés ösztökélte első munkahelyén is, amikor a technikum padjából kikerülve, rábízták a Kaposvári Tangazdaság állattenyészetét. Csak. tovább erősödött benne a „mindent megtenni, hogy jobb legyen” gondolta, amikor szűkebb új hazájában, a budai járásban 12 évvel ezelőtt elkezdte a munkát. Először a Sóskúti Állami Gazdaságban, majd az Érdi Gépállomáson agronómusként dolgozott.

Sóskút, Pusztazámor, Buda- tétény, de a járás többi községe is otthonává vált. Tulajdonképpen csak az ötödik hónapja van az érdi termelőszövetkezetben, de úgy ismer már ezt a gazdaságot is, min; akár az alapító tagok. Ennek c helyi ismeretnek s az emberekkel való jó kapcsolatnál nagy hasznát veszi ő is, c szövetkezet is. Vezetési módszere — ahogy mondja — „atyai”. Mindenkivel szót lehet érteni, még a legmaka- csabakkal is — vallja magabiztosan. Amióta agronómus sole száz ember tartozott mái a keze alá, de haragosa szinte egyetlen sem akadt. Beosztottjai szeretik, tisztelik. Felettesei csak jót mondánál róla, elégedettek a munkájával. Igaz, nem is érheti kifogás. Hajnaltól napestig a szövetkezetben van s bármilyen kényes feladatot rábízhatnak.

Szabad idejében _ mos- tanában ugyan elég szűkösen jut belőle — könyveket olvas, Dumas-t éppúgy ismeri, mint Steinbecket, bár inkább Jókai a kedvence. Azért a mostani fiatal írók műveit is figyelemmel kíséri. Két-három hetenként szokott hazalátogatni Somogyba a szüleihez.

Célja, terve: végleg letelepedni a budai járásban. Valahol egy kis ház, hozzá kert, öszibarackfákkal. Legközelebbi programja pedig:

— Holnap délután — dörzsöli össze a markát és szemüvege mögül hamiskásan kacsint hozzá — „nagy esemény” lesz nálunk, „vízrebo- csátás”. Hegedűs Karcsi ladikját avatjuk a Dunán ....

Súlyán Pál