Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1965. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK Fellángoltak a harcok Da Nang környékén A dél-vietnami háború legnagyobb csatája kezdődött el— Újabb légitámadások a VDK ellen — Eltűnt amerikai „tanácsadók" SAIGON A hírügynökségek legfrissebb dél-vietnami jelentéseikben a Da Nang környéki harcok fellángolásáról adnak hírt. A jelentésekből kitűnik, hogy katonai helyzetük megjavítására az amerikaiak el- lenoffenzívára szánták el magukat. Több helyen erős haditengerész-egységeket tettek partra és ezzel egy időben helikopteren nagyszámú katonaságot szállítottak a partizánegységek állásaitól nyugatra eső területekre. Amerikai katonai szóvivők közlése szerint a dél-vietnami háború legnagyobb csatája kezdődött el. Az erős számbeli fölényben levő tengerészgyalogosoknak — légi támogatás mellett — sikerült betörniük a partizánok állásaiba. A hírügynökségek elmondják, hogy a támadók igen heves ellenállásba ütköztek és csak igen nehezen sikerült elfoglalniok a hazafiak jól kiépített állásainak egy részét. A partizánok tüzérségi ütegei órákon át heves ágyútűzzel válaszoltak az offenzívára Az amerikaiak azt állítják, hogy több mint kétezer partizánt sikerült körülfogniok. Egy haditengerészeti szóvivő szerint mindkét részről nagy- arányúak a veszteségek és számítani lehet arra, hogy a harcok még egy-két napig elhúzódnak. „A Vietcong” egységei jól beásták magukat és vasbetonerődítményekkel rendelkeznek — mondotta egy amerikai szóvivő. A csata Figyelem! Az é. M. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Bpest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19—21. felvételre keres: ács, vasbetonszerelő, kőműves, valamint férfi segédmunkásokat Munkásszállás van. Jelentkezés a fenti címen a munkaügyi osztályon. színhelye Da Nang és Chu Lai térsége, meglehetősen nagy kiterjedésű terület. A térségben számos falu van, amelyeknek meghódítását az amerikai parancsnokság tűzte ki célul. A dél-vietnami harcokkal párhuzamosan folytatódik az amerikaiak agressziója a VDK ellen is. Szerdán reggel harminc amerikai vadászbombázó hat támadást hajtott végre a VDK területe ellen, 120 kilométernyire északra a de- militarizált övezettől. A dél-vietnami szabadság- harcosok csütörtökre virradó éjjel sikeres támadást intéztek a Saigontól mintegy 500 kilométernyire északra levő Dák Sut körülbelül 400 főnyi helyőrsége ellen. Dák Sut a hegyes vidéken felevő Kontum tartomány egyik járási székhelye. A partizánok — körülbelül egy zászlóalj — heves tüzérségi előkészítés után elfoglalták Dák Sut-ot és behatoltak a város közelében levő amerikai katonai táborba is. A harc során felrobbant a városban elhelyezett több lőszerraktár, a partizánok két 105 milliméteres ágyút zsákmányoltak. A helyőrség kormánycsapatainak és a közelében levő katonai tábor 12 amerikai tanácsadójának sorsáról hivatalos közlés még nem érkezett. A harci területről származó meg nem erősített hírek szerint az amerikaiak többségének sikerült elmenekülnie. A dél-vietnami kormányhadsereg és az amerikai tengerészgyalogság által Da Nang és Chu Lai térségében szerdán indított nagy el- lcnoffenzívában kilenc dél-vietnami és négy amerikai zászlóalj, azaz összesen mintegy 7500 katona vett részt. Ezeket az egységeket Bien Hoa-ból vezényelték a csaták színhelyére. Egy DPA-jelen- tés szerint a partizánok a tengerpart irányában vonultak vissza. Az amerikai zászlóaljakat tábori tüzérség, a partok mentén horgonyzó hadihajók tüzérsége és a légierő támogatja. i'ßubb incidens KjosAngelesben Nyilatkozatban ítéli el a négerek elleni politikát az Egyesült Államok Kommunista Pártja — llobert Kennedy és a néger kérdés — Luther King tárgyalásai A Nobel-díjas Martin Luther King szerdán Los Angelesben, a hírügynökségek szavai szerint „drámai hangulatú” tanácskozásokat folytatott egyrészt a néger közösség, másrészt a város és Kalifornia állam vezetővel, ez utób- j biak között Brown kormányzóval. King, aki a néger tömegek részéről a szó szoros értelmében vegyes fogadtatásban részesült — egyes csoportok éljenezték, mások lehurrogták — megbeszéléseket követően óvatos javaslatokat hangoztatott. Francia hetilap De Gaulle eltávolítására szőtt nyugatnémet-amerikai tervekről ír Párizs A Nouvel Observateur e heti számában feltűnést keltő hírt közöl egy Bonnban lezajlott szűkkörű értekezletről, amelyen nyugatnémet és amerikai polgári és katonai személyek arról tanácskoztak, hogyan lehetne De Gaulle tábornokot erőszakkal eltávolítani Franciaország kormányrúdjától. A francia lap jelentése szerint a megbeszélésre Robert Neu- mann-nak, a Los Angeles-i egyetem tanárának bonni látogatásakor került sor. Neumann professzort a nyugatnémet katonai főiskola, a Bundesweíhr- schule Für Innere Führung hívta meg. Neumann előadásában azt fejtegette, hogy De Gaulle az Atlanti Szövetség első számú ellensége, aki következetesen szabotálja a nyugati stratégiát, éppen ezért nem szabad kizárni erőszakos eltávolításának lehetőségét a Santo Domingó-ihoz hasonló külső beavatkozás útján. HASSZÁN IBRAHIM TARGYALASAI AZ NDK-BAN B E R L I N Gerlad Götting, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökhelyettese, szerdán fogadta Hasszán Ibrahimot, az Egyesült Arab Köztársaság alelnökét, aki Walter Ulbricht meghívására érkezett Berlinbe. A két államférfi tárgyalásai közben \ megelégedéssel állapította meg, hogy sikeresen fejlődik az NDK és az EAK együttműködése. Vihar Chilében Santiago Chilében elcsendesedett a 15 napon át tomboló óriási vihar. A halálos áldozatok száma 98, mintegy nyolcvan- ezer ember maradt hajlék nélkül. így például indítványozta, hogy alakítsanak meg egy rendőri felügyeleti szervet a négerek hangulatának lecsillapítására. Azt is megemlítette, hogy le kellene váltani a négerek által hevesen gyűlölt Parker Los Angeles-i rendőrfőnököt, aki egyébként nem adott Kingnck engedélyt a letartóztatottak — immár körülbelül négyezer néger — képviselőinek a meglátogatására. Leroy Collins kereskedelemügyi államtitkár, akit a válságos Los Angeles-i helyzet megvizsgálására küldött Johnson elnök, szintén tanácskozott Brown kormányzóval, Brown a megbeszélés után kijelentette: hozzájárul a rendőri felügyeleti szerv létrehozásához, Parker menesztéséről azonban nem lehet szó. Szerdán az éjszakai órákban két újabb incidens történt a négernegyedben, Watts- ban. A rendőrség közleménye szerint négerek őrjáratokra tüzeltek. A rendőrség viszonozta a tüzet. Egy néger megsebesült. Robert Kennedy New York-i szenátor szerdán kijelentette: „Szembe kell néznünk azzal a goromba ténnyel, hogy mit sem segít, ha azt hajtogatjuk: engedelmeskedj a törvénynek, hiszen a négerek a törvénytől nem kaptak védelmet”. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé a Los Angeles-i eseményekről. A párt megbé- lyegzi és elítéli az amerikai reakciót, amely véres leszámolást rendezett a város néger lakosságával. A felkelés okait elemezve a nyilatkozat rámutat, hogy a felháborodás robbanásszerű megnyilvánulását a nyomor és a munkanélküliség okozta. Mindez annak a következménye, hogy a nyomor elleni háborúról szóló összes frázisok ellenére sem történt semmi a négerek létfeltételeinek megjavítására. A kommunista párt határozottan követeli, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget az elnyomás politikájának és kezdjék meg a négerek megsegítésére irányuló széles körű program va- lóraváltását. Bíróság előtt a volt fasiszta katona Belgrad Húsz évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságra derítettek fényt a becskereki (Zrenyanin) nyomozószervek. A napokban ugyanis őrizetbe vették Johann Kirischan nyugatnémet állampolgárt, aki turistaként érkezett Jugoszláviába. A nyomozás megállapította, hogy Kirischan járt már Jugoszláviában, mégpedig két évtizeddel ezelőtt, de akkor mint hitlerista megszálló csapatok katonája. A fasiszta alakulatok visszavonulása idején Kirischan Padej faluban fosztogatás közben hidegvérrel meggyilkolt egy jugoszláv állampolgárt. A gyilkos hamarosan jugoszláv bíróság előtt felel az általa elkövetett gyilkosságért LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Elhalasztották a Gemini—5 fellövését Cape Kennedy Újból elhalasztották a Gemini—5 amerikai űrhajó fellövését. A Cape Kennedy-i rakétatámaszpont parancsnoksága csütörtökön, helyi idő szerint 12,43 órakor (magyar idő szerint 18,43 órakor) úgy döntött, hogy az űrhajó fellövését technikai okokból 24—48 órával elhalasztják. MIEG aiüSEiE NYÁRI ÖRÖMÖK A LUDAS MATYI KÜLÖN KIADVÁNYA • Kapható a hírlapárusoknál, hírlapkézbesítőknél és a postahivatalokban. Ára: 2 forint. Nem „személyi" kérdés Adalékok a johnsoni stílus ügyéhez AMIÓTA az amerikai tengerészgyalogosok csizmái Vietnamtól Dominikáig idegen földeket taposnak, s az amerikai külpolitikában Johnson végrehajtotta a maga reakciós fordulatát — egyre több szem szegeződik az Egyesült Államok elnökének személye, egyénisége és vezetési stílusa felé. Mindez nem egyszerűen „személyi” kérdés — mégpedig azért nem, mert az amerikai elnöknek igen nagy hatalma, nagyon komoly egyszemélyi döntési lehetőségei vannak. Johnson személyét, módszereit és stílusát épp oly helytelen lenne leegyszerűsíteni, sommás ítéletekkel jellemezni, mint magának az Egyesült Államoknak a politikáját. A legfontosabb jellemvonás talán az, amit az angol Observer washingtoni tudósítója jegyzett meg „Ez Johnson” című politikai portréjában: „Az elnök tisztán és agresszíven amerikai — az amerikai vadnyugati határvidék első hatalomra került, gátlástalan terméke” csaknem egy évszázad óta. Ezt a megjegyzést úgy kell érteni, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta Johnson az első politikus, aki nem a keleti partvidék pénzügyi-hatalmi gócaiból került a Fehér Házba, hanem a délidélnyugati nagytőkés érdekek védelmezőjének útját járta meg. Ez bizonyos politikai és személyi hátrányt jelentett számára egész pályafutásában. Ennek a hátránynak a „ledolgozására” volt kénytelen kifejleszteni legjellemzőbb politikai tulajdonságát: a kongresszusi érdekcsoportok felhasználásának és összehangolásának mesterségét. AZ AMERIKAI politika hatalmi harcaiban ennek sorsdöntő szerepe van. A szó belpolitikai értelmében Johnson az Egyesült Államok leghatalmasabb emberei közé tartozott már abban az időben is, amikor még a republikánus Eisenhower volt az elnök — egyszerűen azért, mert ő volt a kongresszus többségi demokrata pártcsoportjának vezetője. Rajta húzódtak keresztül a kongresszusi döntésekhez vezető szálak. Utoljára Roosevelt elnök volt ilyen mestere a kongresszusi kombinációknak. S bármilyen furcsán is hangzik, Johnson Roosevelt bizalmasa volt. (Vitathatatlan, hogy egy sor belpolitikai kérdésben — például a polgárjogi törvény, vagy legutóbb az úgynevezett „medicare” a társadalmi és betegbiztosítás ügyében Johnson jobban elkötelezte a reformok irányában a kongresszust, mint ezt Kennedy valaha is képes lett volna megtenni.) Az érem negatív oldalai voltaképpen ezekből a tulajdonságokból fakadnak. A magát „déli liberálisnak” tartó Johnson, a koneresz- szusi szálak huzogatásának nagymestere a nemzetközi politika sokkal bonyolultabb, mélyebb megértést követelő porondián idegenül mozog, s a jelek szerint legfontosabb fegyverének a brutalitást tartja. Jellemző, hogy a Johnson személyi magatartásáról szóló újabb keletű bírálatok azóta szaporodtak el az amerikai sajtóban, amióta az elnök belesodorta az országot a dominikai és vietnami kalandba. Ezzel kapcsolatban az amerikai sajtóbírálatok nem mennek különösen mélyre. Többnyire csak az elnök makacsságát, hatalomvágyát, ellentmondást nem tűrő erőszakosságát emlegetik. Azt sem politikai síkon, hanem közvetlen munkatársainak kezelésében. A Fehér Ház egyik munkatársát a New York Times így idézi: „Energiájának valahogy utat kell engedni. Johnson a sárga földig lehord mindenkit — szó szerint mindenkit.” Az egész amerikai sajtót bejárta Her- block, a híres karikaturista gúnyrajza, amelyen az elnök korbácsot pattogtatva halad alárendeltjeinek és munkatársainak sorfala előtt... ÜJABBAN azonban kezd világossá válni, hogy a legtudatosabban gondolkodó rétegek felismerik az ilyenfajta stílust, az ilyenfajta tulajdonságok politikai veszélyességét is. A New Statesman című angol lap washingtoni tudósítója például már nyíltan kimondja: „Mindezek mélyén meghúzódik az a jogos aggodalom, hogy ez a szélsőséges, ha nem is éppen mániákus hajlamú ember egy esetleges nemzetközi válság időszakában elveszítheti a fejét és megnyomhatja a világháborút elindító kritikus gombot.” Az aggodalom jelei még olyan, kifejezetten jobboldali kommentátornál is megfigyelhetők, mint a híres Joseph Alsop. „Johnson csendet parancsol” című cikkében Alsop nem kevesebbet vet fel, mint, hogy az említett tulajdonságok kiéleződése következtében „Johnson nagyrészt temperamentumából fakadó okokból radikálisan megváltoztatta az amerikai politikai rendszert”. Ezzel a megjegyzéssel a szerző arra céloz, hogy előzetes vita nélkül, a nyilvánosság kizárásával már kész határozatokat és döntéseket hoznak az ország tudomására' (így például a fegyveres erők tartalékainak behívásáról szóló döntést a vietnami agresszív háborúban.) Már Alsop is felveti, hogy ez végső soron politikailag elszigetel: Johnsont az amerikai közvéleménytől: „Hosszú távon — írja — az elnök nem remélheti, hogy magával tudje vinni az országot azon a nehéz úton, amely kétségtelenül előttünk áll”. LÁTNIVALÓ, hogy „Johnson stílusában” a személyi magatartását jellemző elemek politikai tényezővé válnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy legalábbis a nemzetközi életben végtermékük az Amerikai Egyesült Államok agresszív politikájának élesedése — az amerikai társadalom belső életében pedig az elnök elszigetelődése és a személvével szembeni ellenállás fokozódása. A politikailag általában tapasztalatlan átlag- amerikaink széles rétegei ma is kétségtelenül Johnson mögött állnak, ez a mennyiség azonban nem jelent minőséget. Az utóbbi hetek „eevetemi lázadásai”, Kennedy volt munkatársának fellépése, egy kongresszusi ellenzék formálódása a Kennedy-fi vérek kerül mind azt mutatja: „Johnson stílusával szembpn olyan „minőségi ellenzék” kezd kibontakozni, amilyenre az utóbbi évtizedekben aligha volt példa az Egyesült Államokban!