Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ís A MEGYEI TANÁCS ! APJA IX. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM AHA KO FII.I.EE! 1965. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK 5- ______V M it jelent az augusztusi ünnep? írta: Mihályfi Ernő Az ünnep tiszteletére: Túlteljesítették a gabonafelvásárlási tervet j Jelentős túlteljesítéssel számolnak a dabasi és a ceglédi járásban Kiváló eredményről tudósította lapunkat telefonon augusztus 19-én Lengyel József, a Dabasi Járási Tanács felvásárlási csoportvezetője. Jelentette, hogy előző napon, azaz augusztus 18-án már annyi gabonát vásárolt fel a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat náluk, amennyi a járás felvásárlási terve, így tehát alkotmányunk ünnepe előtt két nappal már négyszáz vagon kenyérgabonát adtak el az államnak a dabasi járás termelőszövetkezetei. Különösen dicséretes igyekezetről tanúskodik a sári Fehér Akác, a dabasi Szikra és a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet, amely máris jelentősen túlteljesítette gabonaeladási tervét. Hasonló igyekezet tapasztalható a járás szinte valamennyi termelőszövetkezetében, ezért a járás vezetői még további száz vagon kenyérgabona felvásárlására számítanak. Ha ez a reményük nem bizonyul hiábavalónak, akkor néhány héten belül a felvásárlási terv huszonöt százalékos túlteljesítéséről adhatnak számot. Ceglédről ugyancsak a felvásárlási csoport vezetője jelentkezett: — Bejelentjük, hogy — az alkotmány ünnepének tiszteleiére — a járás termelőszövetkezetei a kenyérgabona- < eladási tervet a mai nappal $ teljesítették, illetve túlteljesí- ^ tették. ^ — Mennyi érkezett? — A 800 vagonos tételen túl ^ már 30 vagon gabonatöbblet- ^ tel rendelkezünk. Minden reményünk meg- $ van rá, hogy az eredeti ^ programot 280 vagonnal ^ lépjük túl. — Köszönjük a bejelentést. ^ — Még nem fejeztem be... ^ Bejelenthetem azt is, hogy a % Cegléd és Nagykőrös várossal | F együtt esedékes 1230 vagonos i tervet is teljesítettük — a % mai nappal. Itt is jelentős ^ többletünk lesz. összevéve: ^ 420 vagonos pluszra számi- ^ tunk kenyérgabonából. £ .... (Foto: Gábor Viktor! I z az egész mostani, 1965- ös esztendő örömteli em- I I lékezés húsz évvel ezelőtt történt eseményekre, a magyar történelem legnagyobb fordulatára, népünk fel- szabadulására. És emlékezés az azóta eltelt húsz esztendőre, amelyet egységben, egy állandó fejlődés lendületesen emelkedő vonalában látunk. A huszadik évforduló és a húsz esztendő eredményeinek jegyében ünnepeljük augusztus 20-át is, az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Minden ünnepünk mérlegkészítés is egyben, minden évforduló kötelező felmérése a megtett útnak, az elért eredményeknek. Űj és újabb eredményeinket már nem a két világháború közötti és már nem a második világháború alatti helyzethez mérjük, nem a felszabadulás előtti adatokkal hasonlítjuk össze, hiszen ezeknek az időknek népünk életére jellemző számadatait már sokszorosan felülmúltuk. A közelmúlt évek eredményeihez érdemes csak mérnünk új sikereinket. Egy régi emléket mégis érdemes éppen ezen a napon feleleveníteni. Bizonyosan vannak sokan e lap olvasói között is, akik még emlékeznek régi, úgynevezett aratóün- nepélyekre, amikor a földbirtokos, a sok ezer holdak ura az aratási munkák befejeztével —, amikor már magtárban volt a búzája, amelynek betakarításával alkalmazottai a világ legnehezebb, legfárasztóbb munkáját végezték el — megérkezett vidéki kastélyába és kegyesen megengedte, hogy béresei és napszámosai legjobb ruhájukat felvéve eléje járuljanak és a marokszedő- lányok-fonta művészi búzakoszorúval köszöntsék urukat, a földek, az élet, az életük urát. így volt ez a két évtizeddel ezelőtti időkben. Húsz év nagyszerű erőfeszítése új országot épített a rettenetes romokon. Az új ország, az új társadalom felépítésének eredményei nemcsak, különböző létesítmények ezreiben öltenek test nemcsak városok és falv az egész ország külső képe változott meg a történelmet alkotó nép kezének munkája nyomán, hanem közben megváltozott, átalakult az ember és az emberek közössége, a nemzet is. A nagybirtokok rabszolgáiból is a föld urai lettek. H z emberek és a nemzet megváltozásának, újjászületésének szilárd alapja a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amelynek tizenhatodik születésnapját ünnepeljük ma. Születésekor keret volt ez az alkotmány, lehetőségeket biztosított, amelyeket azóta valóra váltottunk. A megváltozott nemzet tagjaiban a jog, amelyet az alkotmány biztosít, felelősséggé mélyül. Sorra vehetjük azokat a pontokat, amelyek népköz- társaságunk alkotmányának 8. fejezetében „Az állampolgárok jogai és kötelességei” cím alatt sorakoznak. Az egyik paragrafus a munkához való jogot állapítja meg, és ez a jog azóta a munka jó elvégzésének felelősségévé is nőtt. Ugyanígy a következő paragrafus, a jog a pihenéshez és az üdüléshez, az erőinkkel való felelős, gondos gazdálkodássá mélyül. A művelődéshez való jog kötelességünkké is teszi a műveltség mind alaposabb megszerzését, gazdagítását, a tudományos munkához való jog magában foglalja azóta az ilyen munka szenvedélyes végzését, s a művészetek szabadságának joga tartalmazza a népért való művészet felelősségét és kötelességét. Biztosítja alkotmányunk a lelkiismereti szabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot. Ez már magában foglalja az őszinte és teljes tájékoztatás népért való felelősségét is. S ugyanígy jog és felelősség egyszerre a haza védelmének valameny- nyiünkre vonatkozó kötelessége. @ változások során a magyar nép történelmében először valósult meg az igazi nemzeti egység. Ennek az egységnek éppen a legutóbbi hónapok során születtek ragyogó bizonyítékai. Gyönyörű példáit, bátran mondhatjuk, hogy messze világító történelmi példáit láttuk a nemzeti összefogásnak a közelmúlt hetekben és hónapokban az árvízveszély elleni nagy küzdelemben. Százhúsz napon át fenyegette katasztrofális pusztítással az évszázadok legnagyobb áradása a magyar földet, falvakat és városokat. Emberek tízezrei küzdöttek négy hónapon át a gátakon és az árvíz frontharcosai mögött ott állt egységben az egész ország. Olyan összefogás, olyan tökéletes nemzeti egység valósult meg, ami örökké emlékezetes lesz szocializmust építő hazánk és népünk történelmében. Nagyszerű tanulságai vannak ennek a győzelmes árvízi csatának, amelyet a nemzeti egység érzése és tudata nélkül, a közös cél érdekében való", összeforroltság nélkül lehetet- \ len lett volna megnyerni a i természet féktelen, vad erői- : vei szemben. További önbiza- ; lom és bizalom szüietik ebből j a győzelemből: a nép bizal-] ma ‘vezetőiben és a vezetők j bizalma a népben. Súlyos ka- ; tasztrófát hárított el ez az 1 összefogás. De nem az árvíz volt az i egyetlen veszedelem ebben az i esztendőben, nem ez volt az j egyetlen súlyos természeti csa- j pás. Az időjárás szánté az év j egész eddigi folyamán kedve- ! zötlen volt a mezőgazdaságra, 1 az esős tavasz és nyár fényé- i gette a termést, de mező gaz- i dóságunk szocialista termelési! formái legyőzték mindezeket a \ nehézségeket. Nehéznek ígér- : kezett az aratás is. Az aratás1: heteiben ismét megnyilvánult i az egységes nemzeti közvéle- j mény. Városi munkás, értei- ; miségi, iparos, kereskedő ép- ■; pen olyan aggodalommal fi- ^ gyelte a meteorológiai jelenté- 5 seket és a viharfelhők torló- S dásait, mint a termelőszövet-/$ kezetek gazdái, a kombájno- $ sok, az aratógépek vezetői, a ^ traktorosok. @ z az egységes közvélemény $ nemcsak a kenyérért $ való aggódásban, nem- ^ csak a kenyérért való műn- ^ kában, hanem nemzetközi 5 kérdésekben, a béke óvásában | és védelmében is megnyílvá-gi nul. Ennék az eggyé forrt nem- ^ zetnek szép ünnepe augusz.- S tus 20-a. az alkotmány szüle- ^ tésnapja és az új kenyér kö-^ szönlése. Húsz év mérlegét ál-1; Htjuk fel ezen, a nemzeti üti- ^ nepnapon is és őszintén, mé- $ lyén büszkék vagyunk ered- ^ ményeinkre. A belső és kül- ső akadályokon, nemegyszer ^ nagy nehézségeken át húsz ^ éve állandóan előre megyünk. ^ Fejlődésünk hol lassúbb, hol ^ gyorsabb volt, de az egész J idő alatt töretlenül a kitűzött j cél felé mutat. Alkotmányunk, amelyet ezen a napon ünnepiünk, biztosítja a demokratikus szabadságjogokat, a szocialista humanizmus érvényesülését és a benne megszövegezett jogok már népünk felelősségévé váltak. A természet erőivel is szem- beszállva, azokat is legyőzve, megtermeltük ebben az évben is az ország kenyerét. Ezek a gondolatok hatják át az augusztus 20-i ünnepi gyűlések közönségét, amikor a gyűlések szónokai, népünk vezetői megszegik az új kenyeret. 'Sssssssssssss/sss/ssssssss/ssss/sssss/sssssssssss/sss/ss
