Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

1965. AUGUSZTUS 18, SZERDA MW MEGYEI t^irfap MÁR EDDIG: Pótszerződés 807 vagon gabonára Cegléden legjobb a felvásárlás - Nagykörösnek van pótolnivalója Megyénk termelőszövetkeze­teinek sikereiről, a felvásárlási terv teljesítéséről tájékoztatta lapunkat dr. Pálosi Miklós, a megyei tanács felvásárlási osz­tályának vezetője. Az országo­san is kiváló eredmény jelen­tőségét növeli az a tény, hogy olyan nagy nehézségek ellené­re értük el, mint amilyen az év eleji száj- és körömfájás, il­letve a nagy árvíz volt. Az év első felében a tervezettnél jelentősen. több állati terméket vásá­roltak fel az állami válla­latok. Sertésből 33 507-et a 29 500 he­lyett, vágómarhából 9455-öt a' tervezett 9400 helyett, baromfi­ból 5636 mázsát a tervezett 4600 mázsa helyett, tojásból pedig 11 137 900-at a tervezett 9 700 000 helyett. A felvásárlási terv teljesíté­sének feltételeit vázolva nem­csak a kedvezőtlen, hanem a kedvező tényezőkről is szólt az osztályvezető. Elmondotta, hogy a csapadékos időjárás ál­talában jótékonyan hatott a kenyérgabonák termésátlagai­ra, de megnehezítette a beta­karítást és a tárolást. Jó idő járt az újburgonyára is, míg a többi zöldség és gyümölcs beérését késleltette a sok eső. Nagyjelentőségűnek bizo­nyultak a mezőgazdasági ter­melésben az idevonatkozó párt- és állami határozatok, illet­ve gazdaságpolitikai intéz­kedések. így például jelentős segítséget jelentett az az 1035 vagon ab­rak, amelyet zöldhitelként jut­tattak a termelőszövetkezetek­nek a megyében. Ezen felül 4551 hízósertés, 2076 vágómar­ha-alapanyagot, valamint 896 tenyészüszőt is kaptak a me­gye gazdaságai. A termelőüze­mek vezetőinek és dolgozóinak erőfeszítésein kívül ez is je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a megye sertésállománya 6,5 százalékkal, szarvasmarha­állománya pedig 10,3 százalék­kal múlta felül a tavalyi év hasonló időszakában nyilván­tartottat. A baromfihús- és tojáster­melés növelése érdekében naposbaromfi-akciót szer­veztek az illetékes állami vállalatok. így a megye közös és egyéni gazdaságai a saját szaporula­ton felül 2 866 600 naposcsibe, 64 400 naposliba, 5000 napos­gyöngyös, 118 000 naposkacsa és 26 400 napospulyka felne­velését is megszervezhették. E támogatás mértékét jelzi, hogy a tavalyihoz képest na­poscsibéből 4,6 százalékkal, naposkacsából 7,8 százalékkal, naposlibából 460 százalékkal többet kaptak a megye gazda­ságai. A takarmánytáp-ellátás nem változott jelentősen a tavalyi­hoz képest. Egyes járásokban {aszódi, gödöllői, nagykátai, váci és Cegléd városban) aránytalanul nagyobb a ba­romfitáp felhasználása, mint az állami .felvásárlás növeke­dése. Ezekben a járásokban úgy látszik, hogy nem értik meg kellően: az állami támogatás fő célja nem a szabadpiaci spekuláció, hanem a köz­ponti készletek növelése. Az első félévvel természete­sen nem zárult le az állami felvásárlás, sőt, még csak ez­után következik a legnagyobb munka. Így a soronlévők kö­zül a kenyérgabona felvásár­lása a legfontosabb, mivel ez a termény sok munkát, nagy erőt és magtárkapacitást kí­ván. A járások előzetes becslé­se szerint — a szentend­rei járást kivéve ■— min­denütt biztosítottnak lát­szik a felvásárlási ter­vek teljesítése, sőt, egyes helyeken a túlteljesítése is. Ezt bizonyítja az is például, hogy eddig már több, mint 807 vagon kenyérgabona eladásá­ra kötöttek pótszerződést a megye termelőszövetkezetei és további pótszerződések is vár­hatók A megye felvásárlási terve 5380 vagon, amelyből augusz­tus 6-ig 1982 vagonnal adtak át mérlegjegyne a tsz-ek. Ez azt bizonyítja, hogy — külö­nösen kezdetben — vontatott volt eddig a felvásárlás, a ga­bonák magas víztartalma miatt. Az állami felvásárló szervek — sajnos — nincse­nek abban a szerencsés hely­zetben, hogy a nagy víztartal­mú gabonát is folyamatosan átvegyék a termelőszövetke­zetektől, ezért nagy gondot okoz azoknak a tárolása. Ennek ellenére most már lendületesen halad a kenyérgabona felvásárlása is, amit az bizonyít, hogy az elmúlt héten 1209 vagonnal mér- •egjegycztck a megyében. Különösen dicséretes eredmé­nyeket értek el Cegléd vá­rosban, ahol a felvásárlandó gabona 74.7 százalékát mér­legjegyezték augusztus 6-ig. Hasonló, bár szerényebb ered­ménnyel dicsekedhet a daba- si járás (63,8 százalék) és a gö­döllői járás (62,7 százalék) is. Nagyobb arányú gyor­sulásra Nagykőrös város­ban van lehetőség, mivel ott véget ért ugyan az aratás, de a felvásárlási tervet csak 17.7 százalékra teljesítették augusz­tus 6-ig. Az elmondottak szerint te­hát az első félévi felvásárlás eredményei feltétlenül poziti­vek, még a kirívó, vagy ki­sebb hibák ellenére is. Amel­lett, hogy elsősorban a közös gazdaságok érdemeit kell hangsúlyozni, a háztáji és az egyéb kis­üzemek teljesítménye is dicséretes. Különösen a hízottsertés, a vágómarha, valamint a tej, a tojás és a baromfi kisáruter- melés jelent sokat a nép­gazdaságnak, ezért továbbra is helyes annak az ösztönzé­se, támogatása. Nagymiklós István Terven felül 8 millió forintnyi pótalkatrész Ha lassan is, de javul a pótalkatrész-ellátás, amit az aratási munkákban is ta­pasztalhatunk. Kevesebbet kell állmok a gépeknek, ha­marabb kijavítják a meg­hibásodott kombájnokat. Az alkatrészellátás javításához a Csepel Autógyár is hozzájá­rul. A szigethalmi gyár ugyanis az idei első félév­ben 8 millió forint értékű különféle, részben a mező­gazdaságban is használható pótalkatrészt állított elő ter­ven felül. A gyárban 83 szo­cialista brigád és 176 mun­kabrigád dolgozik. A brigád- tagok is hozzájárultak a ter­ven felüli munkához. Há­rommillió forinttal csökken­tették az önköltséget. A gyár féléves exporttervét is telje­sítette, s előreláthatólag de­cember 15-ig eleget tesz évi exportkötelezettségének. „Gépesített uborkaszezon“ a soroksári gazdaságban „Gépesített uborkaszezon” kezdődött a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola soroksári kí­sérleti telepén. Első ízben próbálják ki a főiskola gépesítési tanszé­kén készült uborkaszedő gépet, amely — ha beválik —, hol­danként 2000—3000 óra kézi munkát pótol majd. Az ubor­kaszedésnek egyelőre még kül­földön is megoldatlan gépesí­téséhez már az idény előtt is érdekes kísérleteket folytat­tak: kenderből készült „inda” és fenyőfából esztergályozott „uborka” segítségével számí­tották ki a szükséges adato­kat. A szedőgép rendfelszedő­höz hasonló része, miután tö­vénél levágta, két leválasztó hengerre röpíti az egész indá- zatot. A szárak, levelek a hen­gerek között lehullanak a föld­re, az uborka viszont fenn­akad, majd szállítószalagon a ládákhoz kerül. Befejeződött a szezon, száz vagon „üresen maradt Továbbra is napirenden a málna Száz vagon málna. Ennyivel termett kevesebb az idén az ország legnagyobb málnáskert­jében: Bernecebaráti, Szob, Nagymaros és Vác környékén. Eredetileg — minthogy ennek a növénynek az idei szokatla­nul csapadékos időjárás eléggé kedvezett — háromszázhúsz vagon termésre számítottak. Ám, majd cgyharmadával csap­pant meg a hozam. Mi ennek az oka? A nálunk újfajta málnabeteg­ség, a didinella tizedelte meg a cserjéket. Most, hogy befe­jeződött a málnaszezon, a me­gyei operatív bizottság külön foglalkozott a Dunakanyar e sajátos problémájával, sőt, a málna felvásárlásánál mutat­kozó nehézségekkel is. Ami a terméshozam-csökke­nés okait illeti, azt augusztus 27-én a Vácott megrendezésre kerülő málnatermesztési anké- ton vizsgálják meg a szakem­berek. Meghatározzák azokat a legsürgősebb feladatokat is, amelyeket a felépítmények ér­dekében haladéktalanul meg kell valósítani. A felvásárlásnál mutatkozó szabálytalanságok, visszaélé­sele — amelyeket a most le­folytatott vizsgálat pontosan kiderített — figyelmeztetnek. Olyan esetek fordultak elő az elmúlt hetekben, ame­lyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Akadt például felvásárló, aki 20 mázsával több málnát pró­bálkozott tovább adni, mint amennyit a termelőktől átvett. Nyilvánvaló, hogy ez a meny- nyiség „szabálytalanul”, a ter­melők félrevezetésével, megká­rosításával jutott a birtokába. A visszaélőkkel szemben meg­indították az eljárást. _ Már most felhívjuk az illetékese­ket, vegyék elejét a dolognak, hogy az ideihez hasonló visz- szaélések a jövő szezonban ne fordulhassanak elő. 60 kilós harcsa, 15 kilós ponty a Balatonból A Balatonon, a Tihany kör­nyéki vizeken az utóbbi na­pokban kedvezett a szerencse a horgászoknak. Borsos Jó­zsef budapesti horgász a Ba­latonon ritkaságnak számító 15 kilós pontyot fogott ki a tóból. Harasztin Árpád horgára 13 kilós ponty akadt. A tükör­pontyok közül Cserháti György 8 kilós példánya szá­mít a legnagyobbnak. A hor­gásztanya közelében a tiha­nyi halászokat is hasonló sze­rencse érte: hálóval egy hat- I van kilós harcsát fogtak Kincset ér a homok Igen, kincset ér, csak ki kell használni. Problematikája: o homokos területek ésszerű hasznosítása, világszerte élén­ken foglalkoztatja a szakembe­reket. Hazánkban a mezőgaz­dasági és az erdős területek 22 százaléka homok, megyénk­ben, a szántóterületnek csak­nem a fele gyöngébb termőké­pességű futóhomok. Az elmúlt tíz évben egyre nagyobb területeken folytat­nak talajjavítást és nagy vál­tozáson megy át a homoki nö­vénytermesztés. Fokozatosan csökken a rozs területi ará­nya, s előtérbe kerül a szőlő­és gyümölcstelepítés. Például a dabasi járásban a most be­fejeződött nagyarányú telepí­tések nyomán, sok száz hold homokot hódítottak meg az eredményesebb szőlő- és gyü- gyölcsgazdálkodásnak. Me­gyénkben több helyütt a ko­rábban 3—4 mázsát adó rozs az elmúlt őszön 40—50, sőt 60 mázsa szőlőt is adott. A napokban a Magyar Tu­dományos Akadémián az euró­pai és az ázsiai szocialista ál­lamok homoktalaj-kutatói ta­nácskoztak a kincset érő ho­mok ésszerűbb hasznosításá­ról. KETTŐBŐL EGYET Ami csak utólag derült ki a gödöllői Petőfi Tsz-ben Szerencsés óra: amikor éppen működik az 1070-es, folyamatosan pergeti a magot. (Gábor Viktor felvétele.) Kettőből egyet. A gyerekek kinőtt ruhájából egy újat va­rázsolnak. A gödöllői Petőfi Tsz és a gépállomás szak­emberei gépeknél valósítják ezt meg. Napok óta két rossz­ból próbálják összeügyes­kedni a „jót”. A tsz július elején két stabil 1070-es cséplőgépet rást tekintetbe véve, de nyolc lett. Augusztus 20-ig végezni kell a csépléssel < eddig mindössze 35 hold termése van a zsákban. A számítások szerint az ilyen cséplőgépnek — ha zavarta­lanul üzemel — napi 100— 120 mázsával kellene vé­geznie. Ök pedig örülnek, ha elérik a 30—50 mázsát, ennél többre a zötykölő szer­kezettel még soha nem ju­tottak. Amint Németh Imre főag­ronómus elmondta, nem azért haragszanak a gépállo­másra, amit javítani kell a gépeken. Tudták, hogy az ilyesmi elkerülhetetlen, hi­szen öreg jószágot vettek olcsó áron. De az egyene­sebb dolog, ha az eladásnál őszintén megmondják: ezek­kel nem csépelhetnek, csu­pán kombájnolás után ma­got tisztíthatnak, mert csak erre a célra történt a nagyja­vításuk. K. M. £. M. Budapesti Befonárugyár, Bp. XXI. [Csepel), Rákóczi Ferenc u. 289. azonnali belépéssel al­kalmaz rakodáshoz és kőörléshez férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyártásához férfi és női segéd­munkásokat. Felvételhez munka- könyv, előző munkahelyről MIL. lap, SZTK kiskönyv és tanácsiga­zolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. vett a Gödöllői Gépállomás­tól. Eredetileg nem volt szándékukban, mert 285 hold gabonájukat kombáj- nolni szeretlek volna, csak- hát a rossz időjárás közbe­szólt, megdőlt a termés, ka­szával arattak. És ott a ház­táji termése, azt is el kell va­lakinek csépelni. Az alkut a tsz-elnök és a növényter- § mesztési brigádvezető kötöt- ^ te. örültek, hogy olcsón vá- ^ súroltak. Nem új már a két ^ 1070-es, az messz;rői látszott ^ rajta, de azért kitart — gon- ^ dolták. Az eladók váltig bi- ^ zonygatták, hogy jó ez így, ^ ahogy van, ha hazaviszik, ^ azonnal munkába állíthat­ni iák. Mivel erőgép nem volt ^ kéznél, ott a helyszínen ki sem próbálhatták, hanem ^ másnap reggel, ahogy a ma- § jorban megkezdték a csép- § lést, nagyot néztek. A két ^ szerkezet mindent csinált, ^ csak nem csépelt. A gyors § telefon után kiderült: csu- ^ pán magtisztításra nagyjaví- & lották. ^ Nosza, gyorsan menesztett ^ a gépállomás három em- ^ bért a tsz-be, mentsék ami ^ menthető. S azóta ott sze- | relik, bütykölik a masinákat. § Ami elromlik menet közben $ az egyiken, azt kiveszik a ^ másikból és viszont. Mind- ^ ezt a tsz költségére. Mert a ^ munkának menni kell, ha ^ más nincsen, egy géppel, ^ mert jobb termésük lett a ^ vártnál, sok a gabona. Hol- ^ dankint öt mázsás átlagot & számítottak, a rossz időjá­'■""'""""■'""■''''''""/'""SSSSSSJ/SSSSSS//SSSSS/SSSSSSSSS/SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSS/SSSSS/S/SSS/SSSSSS/SSSSS/SSSSSS/SSS/S/SSSSSSSS//S/SS/SSSSSSSSSSSSSSSS. Mi minden teheti boldog­gá az embert! A budaörsi An­tal Pált például egy kétméte­res vaspálca. Viszi az utcán és az arca... Szóval elmondani nem is lehet — talán csak az üdvösség sugarát ábrázolni igyekvő régi testük ecsetje lenne képes valahogy érzékel­tetni boldogsága ragyogását. Egyik kezében a rúd, a má­sikban, tompa hegyben vég­ződő, keskenyen elnyúlt, még­is tojásdad vasdarab. Mögöt­te kék overallos nyurga fiú szerszámládát cipel. Antal Pál a községi tanács dolgozója, afféle bármi munkát elvégző mindenese, e pillanatban ép­pen eldugult, vagy csöpögő közkutak rendbehozatalán ügyködik. Ehhez kell a vas­pálca. — Ma használom először, eddig ha kő- vagy vasdarab került a kút szelepe alá, le kellett szerelni a csaposkutat és jó másfél méteres gödröt ásni. Beletelt legalább két ember fél napja, amíg rend­behozott egy hibás kutat. Most meg — repes a hangja — tessék csak nézni! A vízcsapot egyetlen moz­A BUDAÖRSI varázspálca iiiiiiiliimiliMimiilliiliiiiini imitmiimmiimimiiii dulattál elzárja, leszedi a kút fejét, aztán a pálcára csavar­ja a vasdarabot és lenyúl ve­le a mélybe, kotorász. Fél perc múlva kihúzza, apró vas tapad hozzá, máris előkerült a hiba forrása. Visszahelyezi a kút fejét, megnyitja a csa­pot, lenyomja a kút karját, ömlik a víz. Elengedi a kart, a vízfolyás eláll, s megszűnt a csöpögés is. — Rendben van, az egész nem tartott fél óráig. Ha kő okozná a hibát, a rúd másik végével addig ütném, amíg apróra töröm, akkor a kis kő­darabokat a víz kilöki a csö­vön át. Ennyi az egész és nem kell többé ásni! Három hóna­pig gondolkodtam rajta. Antal Pál három hóna­pig spekulált azon, hogyan te­hetné könnyebbé és gyorsabbá munkáját, aztán csak ilyen primitív eszközt agyait ki. Erdemes-e egyáltalán beszélni róla? Antal Pál azonban iz­gatottan folytatja: — Elmentem tegnap a MÉH telepére. Mondtam a vezetőnek: „Gyula bácsi, ne­kem egy villámhárító hegye kellene, jó erős, mágneses”. Mindjárt ideadta ezt — mu­tatja a vasdarabot —, lecsa­varta a rúdvégről, mert ma­gyarázza —, nem maradhat sokáig vason, vesztene mág­neses erejéből. Aztán azonnal, még tegnap este menetes anyát hegesztettem a vasta­gabb felére, a rúd egyik vé­gére pedig menetet vágtam. Ma már ez a harmadik, két kutat rendbehoztafn idáig és ahány hibás csak van, mind elintézem délutánig. Meglóbálja a rúdját, körül­néz hallgatóin. Arca, nem, egész lénye boldogságot su­gároz. Indul tovább, javításra szoruló másik kutat keres az utcán. Rátartin lépdel, látszik hiszi, hogy nagyot alkotott. Bizony nagyot. Még ha kéz detleges szerszáma nem i merhető bonyolult masinák hoz és találékonysága is in kább a két követ egymásho. ütögető ősembert juttatji eszünkbe. Az első embert, ak addig verdeste egymáshoz i két követ, amíg az egyik i másiknak vágásra alkalma élt adott, és hogy többé ne i körmével tépjen, hasogasson létrehozta a kőkést. Manapsag, az atomkor szak hajnalán saját leiemé nyessége űrbe viszi az em bért, jelent-e valamit Anta Pál vaspálcája azon felül hogy valóra váltotta az agyá ban megfogamzott gondola tot? Hogyne jelentene. Hí csak a közkutak javítási szűkreszabott kis világába: is. Mert egyszerű készüléké vei igenis hozzájárult Buda őrsön valami csekélységgel — mihez is? nincs rá más szó — a haladáshoz. Meggyorsítót eg munkafolyamatot. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents