Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
1965. AUGUSZTUS 17, KEDD ■ ■HM ■ I ......... 3 „in KISKUNLACHÁZA ÉS VIDÉKE“ Helyszíni közvetítés egy körzeti fmsz-ből Szellőzés, fűtés, portalanítás Korszerű gépcsarnokot kap Megyei helyett járási verseny Ösztönzőbb a megyei — Vezetnek a nagyhalai, a ráckevei és a budai járás fiataljai Nyolc óra, Demér.é már letörölte a port, margarétát rak a vázákba Magyar Lajos, az elnök, a MÉSZÖV műszaki ellenőreit várja. — Meg kell beszélni, mi legyen az étterem szennyvízlevezetőjével. Nem lehet aknát kapni hozzá. Forintos cikk, de csak év végén gyárt az ipar. A konyhánk is két héttel később készül el, új határidőt kell kérnem a jelenlegire a KÖJÁL-tól. Aztán: Lórév, tárgyalás a tsz-építőbri- gáddal, amely a vegyesboltunkat építi. Áporkán hasonló program. Ha időm lesz, be kell kebeleztetnem egy bérelt telkünkre a szolgalmi jogot... Apparátus gombnyomásra Gombnyomás, a falon kigyúl a körzeti fmsz térképe. Községek, utak, boltok, felvásárlóhelyek. Hét falu — 67 üzemegység — 20 ezer ember, ötezer szövetkezeti tag. Modern bolthálózat. Ne higgye, hogy gombnyomásra született 15 évi munka Az asztalon brosúrák, röplapok, a 15 szövetkezeti év története. Francia nyelvű.' magyar folyóirat, illusztris idegen szövetkezeti vendégek számára. A SZÖVOSZ gyakran invitálja ide tapasztalatcserére érkező vendégeit. Az elnök böröndcímkét is kezembe nyom, a Kiskun Étterem reklámja. Jó, majd ott ebédezem. Bőröndöt nem hoztam, a jegyzetfüzetemre ragasztom. Osztálvvezetó telefonon ti A kereskedelmi osztály a szövetkezet szíve. Állandóan lüktet És állandóan cseng a telefon. Közvetítem az osztályvezetőt. — MÉSZÖV? Itt Olasz. Augusztus 20-ra? Igen, lesz vsfssssssrsssssssssssssswsssssss/^ ! Hol az az utca? | s ^ ^ Babuslca Joákim népdal- ^ ^ énekes szívélyes, jóindula- i $ tű férfiú volt. Legalább két $ ^ generáció tanúsíthatná or- ^ | szágszerte, amelynek da- ^ í lolt. de főleg a nyolcadik ^ ^ kerület, ahol lakott, hogy ^ ^ emberfiának nem okozott ^ § semmi kellemetlenséget so- ^ $ ha életében. k Mióta meghalt, megvál- § % iozott a helyzet. Illetve, ^ § mióta utcát neveztek el ró- ^ \la a kilencedik kerületben ^ ^ Budapesten. ^ ^ — Kérem szépen, nem ^ ^ tetszik tudni, hol van a ^ ^ Babuska Joákim utca? —^ J kérdezik naponta a jaró- ^ kelők, | ^ — Babuska Joákim? —^ § tűnődik a gyanútlan, kér ^ dezett s végül is bevallja: ^ § sohasem hallotta ilyen ut § cának e vidéken hírét. $ i S a legfurcsább a dolog-§ \ ban, hogy alig pár lépés-§ ^ nyíre húzódik a beszélge-í § tés színhelyétől a Babus- i ^ ka utca, dehát az utcák í ^ sajnos nem kiabálnak, ; ^ hogy „halló, ide tessék jön- \ ^ ni, itt vagyok, csak azelőtt \ ^ Rezeda utcának hívtak en- \ § gémét.” ^ Az utca nem szól sem- I ^ mit, az utas pedig, ki a ; ^ Babuska utcában szeretné ; ^ kikötni hajóját, csal: tén- \ ^ fér eg az ismeretlenség kö- \ ^ dében és szidja Babuskát | ^ igazságtalanul, meg azt is, j ^ aki kitalálta. § S ez így megy napról \ ^ napra, mert egy eleven ; ^ népdalénekest sem lehet [ ^ pár nap alatt megismerni, j ^ nemhogy egy holtat. $ S ha meglelik az utcát, ^ már olyan mérgesek az \ emberek, hogy azt mond- § ják: „Na itt van! Hogy a : ^ fene essék bele, miért nem i ^ volt ez jó továbbra is Re- | ^ zedának?” ^ Babuslca Joákim, a nagy \ magyar nótaénekes pedig § foroghat sírjában, hogy \ többre értékelnek nála a \ pesti járókelők egy Sfimp- k la virágot.-aünnepi vásár. Nem sátrakkal, nem. De nyitva tartunk. — Halló, itt Olasz. Bandi- kám, a soroksári telepen van léc és szarufa. Slotlert keresd. Betűzöm. És, mint Sarolta ... — Tele vagyunk munkával. Bgyik beteg, másik külföldön. Közben a leltár. Mindjárt mennem kell, Szigetbecsén „beindítjuk” ma a gombát Fejlődik a telep, sok a nyará- 16, hétvégi üdülő... Ájpli Sándor felvásárlási osztályvezető Ráckevére készült. Megtekinti a tsz és háztáji almafákat s megsaccolja a várható termést Meglepő feladatok, kérdések, információk — ez a felvásárlási osztály munkájának jellemzője. Kérdez a MÉSZÖV, a MÉK, a Baromfiipar, a Herbária. Az osztály aprómagot minősít, gyógynövényt gyűjt, nyulat vásárol, mákot propagál, kimutat, egyeztet, jelent, jósol s közben 7,5 milliós tervet teljesít Ne zavarjuk. líálöBi a nyulat, de megveszem Józsa András bácsi, több 1 mint ötven éve vásárolja a tyúkot, libát, kacsát, pulykát és a tojást Újabban a nyulat is, pedig utálja. — Máma négykor keltem, kivittem Dominéknak a tápot. 200 finom tyúkjuk van, hatezerkétszáz tojást vettem a szövetkezetnek tőlük idén. Még ma nem sokat vettem, I tán háromszázat. A Vince Jani kétszázúzet hozott, de rosz- szul rakta a kocsira, felit ösz- szetörte. Azt mondja, itthagyja a töröttet is, adjam el. Adja a fene, azzal nem foglalkozom. 42 ezer a tervem, 170 ezernél tartok. Kaczur István a zöldségfelvásárló a MÉK-re és a szívére panaszkodik. Legjobb tsz-eit elviszi a MÉK, a szíve pedig nem bírja a lótást-futást. Vett a szívének egy motort, de még nem merészkedett rá. Ma 55 mázsa krumplit „bonyolított” az Űj Barázdában, s 8 mázsa barackot itt a telepen. Harmincszor mért, számolt, fizetett .. Notórius hiánycikkek Jónás Pál a vasműszaki boltban 60 ezer forintot árult, évi tervének egy százalékát. Sok vízvezetékcikk fogy, a falu villamosítása, rádió- televíziósítása és motorizálása után a vízvezeték a sztár. De notórius hiánycikkek rontják a közhangulatot: miért nincs a függönyhöz karika, a cipőhöz orrvas, a csavarhoz anya, a fürdőkádhoz leeresztő szifon? Pál László leltárellenőr az 1550. tételnél tart a „18-asban", már kétszázezer forint értékű árut leltározott fel ma. „..Három év alatt 150 leltár. Egyhangú, fárasztó. Sajnos, nincsenek állandó - leltáríróink. Takarékosság... A beugrók sok hibát vétenek. A múltkor az egyik a sorvezetőt 30 fillér helyett 30 forintnak írta be s pillanat alatt 500 forint többletet csinált. Egy napig kutattuk az okát.. i Tóth Imre gépkocsivezető már. fordult egyet Makádról, 8 I hektó pálinkát hozott s „terí- | tett” szét. Indul Pestre a Tex- tilnagyker-hez, 12 mázsa ruhaneműt hoz, hogy el ne lanyhuljon a nagy nyárj, vásár. Halat, süteményt, szalonnát is szállít. „Mi a hiba?" ,„Kicsi a kocsi, rövid a nap, hosszú az út s nagyon elfárad estére az ember.” Birkapörköit és fogyóeszköz Doroszlai László, a reprezentatív vendéglő vezetője arra büszke, hogy itt evett a stockholmi polgármester „a la karte”. És jobban ízlett neki a birkapörkölt, mint Pesten. S arra panaszkodik, hogy nemcsak a pörkölt fogy, hanem az evőeszköz is, bár ezt nem a külföldiek fogyasztják. „Nem bírjuk késsel, villával, sótartóval ...” Háromnegyed hat, a főkönyvelő a főkönyvi kivonaton dolgozik. Mit mutat a félévi mérleg? „Jó, 112 százalékra teljesítettük a bevételi tervet. A legfőbb gond a jó gazdálkodás.” Előveszem az egyik ajándékba kapott fmsz-brosúrát. Onnan idézem: „és a dolgozók jó ellátása”. András László a Pest megyei Faipari Vállalat A Pest megyei Faipari Vállalat dolgozói Solymáron még az idén jobb munkakörülmények közé kerülnek. Készül s befejezéshez közeledik a vállalat. nagy gépcsarnoka. A gépcsarnok korszerű szellőző- és fűtőberendezést kap, a munkások télen is meleg és pormentes helyiségben dolgozhatnak. A gépcsarnok megépítésével kapcsolatban az a terv merült fel, hogy a gyár az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségben szárítson faanyagot. Előreláthatólag kétszeresre növelik | majd az üzem faszárító kapa- j citását ' 1 A WEST SIDE STORY esztendőik óta témája már a magyar újságoknak, jóllehet, bemutatására csak most, szombaton keA központi szervek az idén nem hirdettek megyei versenyt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára. Ügy tervezték, hogy a járási és a helyi versenyekben így többen és aktívabban vesznek majd részt. Céljukat többnyire elérték. Amíg 1964-ben 6240 fiatal versenyzett, addig 1965-ben 8640 fiatal nevezett be a különböző versenyekre. Azt azonban mindenütt tapasztalták, hogy a megyei verseny jobb munkára ösztönözte az ifjúságot, még akkor is, ha az értékelésnél nem tudtak tekintettel lenni a különböző talajadottságokra. A verseny akkor lenne igazán reális, ha a helyi és a járási versenyek mellett a különböző termelési ágakban megyei vetélkedőket is rendeznének. Idén a nagykátai, a ráckevei, a budai és a dabasi járás ! rült elsőízben sor hazánkban, I a szegedi szabadtéri játékok i keretében. Nem tudnám meg- | mondani, hogy- az 1959-es ! New York-i bemutatótól napjainkig hány újságcikk jelent meg róla a magyar lapokban. Ha százat mondok, biztosan kevés. Valóságos legenda kerekedett erről a musical-ről, amit csak fokozta!-: azok a nyugaton járt magyar turisták, akik látták filmváltozatát s a felsőfoknál alább nem nyilatkoztak róla. Érthető ezek után, ha már hónapokkal az első előadás előtt minden jegy elkelt a West Side Story szegedi, magyarországi ősbemutatójára, s az ezt követő előadásokra is. Jegyet szerezni a West ^§ide Story valamelyik előadására már szinte divattá vált az elmúlt hetekben..elsősorban az értelmiségi körökben. Aki mégsem jutott jegyhez, úgy érezte. valami különleges élménytől fosztotta meg magát. Jó, hogy bemutattuk. Elsősorban azért, .ipart egy legenda ismét szerié foszlott. A West Side Story "Korántsem bizonyította a körülötte csapott nagy hűhó jogosságát s a nyugaton járt turisták kri- likátlan csodálatát. A West Side Story a maga műfajában jó mű, de nem rendkívüli. Szegedi bemutatója pedig a vártnál gyengébben sikerült. A musical története ismerős. Egyesek 6zertnt Shakespeare Romeo és Júliájának modern, amerikai változata, míg mások teljesen eredeti, önálló drámaként tartják számon. Az igazság valahol a kettő között van: alapötlete ás kétségkívül a veronai szerelmesek históriája, de új, jellegzetesen amerikai ötletekkel megtoldva. Hősei húsz év alatti fiatalok: a Rakéták és Cápák bandája. A Raliéták született amerikaiak, a Cápák Puerto Rico-i bevándoroltak. A két tábor közti ellenségeskedés látszólagos olca: a Rakéták Riff vezérletével meg akarják védeni utcáikat, sikátoraikat a betolakodóktól. Az igazi ok azonban egészen más: ezek a város peremére szorult fiatalok nem tudnak mit kezdeni duzzadó erejükkel, a város kő rengetege börtönként fogja őket körül. Nyugtalanok, de maguk sem tudják mit akarnak, mit szeretnének. Az életük üres és céltalan, de mert valamit mégis tenni kell, jobb híján egymásnak esnek. A West Side Story Júliája Maria, a varrólány, a Cápák vezérének, Bemardónak húga. Rómeója, Tony, a Rakéták csapatába tartozik. Az ellenségeskedés vége: Bemardo leszúrja a Rakéták vezérét, akinek halálát Tony torolja meg. öt viszont Chino, Maria udvarlója lövi le. A három fiatal halála mégsem teljesen értelmetlen: Tony tetemét a Rakéták és Cápák közösen viszik el, jelezve a pillanatnyi megbékülést. Ha csak a musical szövegkönyvét elemezzük: Jerome ifjúsága ért el kiváló eredményt. A gödöllői és a váci járás fiataljai azonban lemaradtak. Jövőre talán nekik is jobban sikerül. Sz. A. Solymári ícstékdoboz Csehszlovákiának A solymári PEMÜ egyik új gyártmánya a következő évek során: festékdoboz. Csehszlovákia tízmillió darab mű-, anyag festékdobozt rendelt nálunk, s ennek legyártását a külkereskedelmi szervek a Pest megyei Tanács solymári műanyagüzemére bízták. A gyár a munka lebonyolítására új fröccsöntőgépet vásárol. A szerény műanyag festékdoboz 6 millió forintos termelési értéket jelent az üzemnek. Robbins ötlete alapján Arthur Laurents munkája — idegen és távoli számunkra a West Side Story világa. Kegyetlen, sivár és embertelen világ, amelyben az induló életek értelmetlen pusztulása csak megdöbbenti a fiatalokat, hogy így élni nem jó, de hogy miként, milyen célokért lelkesedve kellene élniök, mivel adhatnának tartalmat életüknek, arra már nem ad feleletet. A szövegkönyvnél sokkal értékesebb a mu koreográfiája — Jerome Robbins — és zenéje — Leonard Bernstein. A tánc a musical ban lényeges drámai funkciót képvisel és szoros kapcsolatban van a cselekménnyel. Jerome.^,,Robit ins jól oldotta' meg feladatát: magas szuivonatúan kidolgozott, mindvégig kifejező és drámai erejű táncsort komponált, amely sohasem betét, mindig előbbrevivője a : drámai mondanivalónak. Leonhard Bernstein, a neves amerikai zeneszerző és karmester muzsikája, ízig-vérig modern, a dzsesszböl táplálkozó, de annál sokkal magasabbrendű zene. Néhány száma — Tony és Maria kettőse, a-Puerto Ri- co-iali dala — önmagában is maradandó mű. A szegedi előadásról már t korántsem mondhatunk el ennyi jót. Az angol Harlequin Balett teljesítménye nem emelkedik az átlag fölé. Csupán két főszereplője: Brian Beaton — Tony — és Lucille Graham — Maria — nyújtott egyaránt maradéktalan élményt színészi játékban és énekben egyaránt. Az Anitát alakító Astra Blair csak Hemes' és szép hangjával tűnt ki, színészi játéka ennél lényegesen erőtlenebb volt. De túl azon, hogy az együttes egészében nem nyújtott kiemelkedő teljesítmény!, láthatóan nem is találta helyét az óriási színpadon, amely még akkor is üresnek hatott, amikor a társulat valamennyi tagja a színen volt. Egy ilyen - monumentális színpadon csak nagy tömegeket mozgató színházi társulat arathat teljes sikert. S ami még ehhez tartozik: nemcsak a rendezés — John Gregory — nem találta kellőkét- pen fel magát, a díszletterv! - ző — Helen'Dines — sem éli a kínálkozó lehetőségekkel. A dóm két hatalmas tornya felhőkarcolóként alakítva megadhatta volna a mü erede i hangulatát, így azonban csak elnyomta a szegényes, festett kulisszákat. Lehetséges, hogy a West Side Story színházi bemutatója maradandóbb művészi élményt nyújtott volna, mint a szegedi szabadtéri színpadon, mindez azonban nem vigasz a hét és félezres közönségnek, amely csalódottan távozott a bemutató után. Nagyobb, művészibb élményt várt a felső fokú jelzőkkel beharangozott West Side Story előadásától. Pruliner Pál FENT ÉS LENT Két kép az épülő „áramgyár"-bál Üjabb ház készül a turbógenerátornak a Dunamenti Hőerőműnél. A 150 megawattos áramfejlesztő eltolható tetejű fémházát most szigetelik belülről. Ha közvetlen nem Is, de közvetve az erőmű építésének szolgálatában áll az új százha- loirtbztíai Duna-csatorna végére befutott „kultúrhajó”. A pihenés idejére táncos mulatságot, szórakoztató játékokat rendezn ek a fedélzeten, s ez starthelye és célpontja a vízisportoknak. (Gábor felv.) SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK WEST SIDE STORY