Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

1965. AUGUSZTUS 13, FENTEK ■T^ßWflP 3------------------------------------------------------^ A harmadik negyedév közepén Július végén minden ipari vállalatnál, az üze­mekben elkészültek a vég­leges félévi mérlegek, s izok alapján felmérhették, mi az, amit megtettek, s amit elmulasztottak az év első felében, tehát mire kell nagyobb gondot fordí- taniok a második félévben. Az üzemek és vállalatok egy részében meg is tették ezt, de sajnos — nem min­denütt. A félév nyújtotta tapasztalatok pedig figyel- meztetőek: annak ellenére, hogy a termelésnövekedés jó részét a termelékenység fokozásával biztosították, a teljes termelésen belül még mindig nem kielégítő a termelékenységből, il­letve a létszámnövelésből származó arány. Különösen így van ez a helyiipar több vállalatánál, de a minisztériumi ipar több üzemében is, elsősor­ban vasipari vállalataink­nál. Ha az okokat keres­sük, első hegyen kell emlí­teni a Központi Bizottság december 10-i határozata alapján készített intézke­dési tervek közvetlen vég­rehajtását, a fele úton való megállást, a rugalmas módszerektől való irtózást. Ez utóbbira jó példa, hogy textilipari üzemeink egy része ma is raktárra ter­mel, holott a Központi Bi­zottság említett határozata döntő tényezőként szabta meg a készletgazdálkodás javítását, s ezen belül a meglevő készletek csök­kentését. Nem egy terüle­ten azonban növekedtek a népgazdaság erőforrásait szükségtelen lekötő kész­letek! Mindez csak apró részlet a félévi terv telje­sítésének tanulságai közül. E tanulságok levonásával azonban késlekednek sok helyen; hivatkoznak arra, hogy „mindenki szabadsá­gon van”, hogy „a nyári hónapok amúgy is nehe­zek”, s e gyengécske alibi­vel takarózva alig tesznek valamit. A napok múlnak, s a ha­logatók azon veszik majd észre magukat, hogy eltelt a harmadik negyedév is — amelynek most már a kö­zepén járunk — s még se­hol sincsenek évi fel­adataik részarányos telje­sítésével, sőt újabb és újabb adósságok írhatók számlájukra! Aki a negye­dik negyedévben akar megtenni mindent, amit addig elmulasztott, re­ménytelen feladatra vál­lalkozik, s a népgazdaság­gal szemben csakis adós­sággal zárhatja az eszten­dőt, márpedig adott gazda­sági helyzetünkben efféle adósokra nincs szüksé­günk. Természetesen, sza­vakban mindenütt elisme­rik, hogy a második félév­ben jóval következetesebb munkáfa van szükség, s azt is, hogy a termelés- irányításnak és termelés- szervezésnek az eddigiek­nél jóval magasabb fokát kell biztosítani. Ehhez azonban az kell, s ezt még igen sok helyen nem tet­ték meg, hogy az első fél­év alapján kidolgozzák a második félév tényleges tapasztalatokra épült in- téskedési tervét, részlete­sebben megszabva a teen­dőket és a — felelősöket! Az évi intézkedési tervet ugyanis — a korábban em­lítettek miatt — rugalma­san módosítani kell, s első­sorban azokat a feladato­kat állítani középp>ontba, amelyek végrehajtásánál az első félévben elmaradás volt tapasztalható. Igen sok helyen késve, s csak részben hajtották végre a normakarbantar­tást, s van olyan üzemünk, ahol az egész évre terve­zett normaóra-megtakarí­tásnak mindössze 17 száza­lékát teljesítették az év el­ső felében. Ennek ellenére a második félévi munka­ügyi tervben nyoma sincs a változtatásnak, azaz úgy tesznek, mint akik lelkiis­meretét nem terheli sem­mi. Mi lesz így az adósság­gal?! A kérdésekre minde­nütt az a válasz, hogy „az évi tervet teljesíteni kell”, csak épp>en arról feledkez­nek el, hogy a fogadkozás önmagában igen keveset ér, a nagy elhatározásokon túl kézzelfogható, s szaba­tosan meghatározott intéz­kedések sorozatára van szükség a szavak tettekre váltásához! A munkások körében mind általánosabb — és teljes jogú — az az állás­pont, hogy nem elég csak náluk szorgalmazni a ter­melékenyebb, gazdaságo­sabb munkát, hanem an­nak feltételeit is biztosíta­ni kell. A zavartalan anyagellátást, az anyag- mozgatás korszerűsítését, az operatív irányítás gyor­saságát s azt, hogy a meg­takarított fillérek mellett rossz tervezés, elfuserált beruházás, ésszerűtlen gép­csoportosítás miatt százez­rek és milliók ne menje­nek pocsékba. Az első fél­év szolgált ilyen tanulsá­gokkal is, mert ugyan a termelés több területén si­került érvényt szerezni a takarékosság elvének, de ugyanakor még mindig sok a kapkodás, az elhibázott, s ezért kárt okozó kisebb beruházás, még mindig ér­keznek felesleges gépek, amelyek hónapokig állnak ládákban az üzem udva­rán. s sajnos, a példák so­ra tovább bővíthető. Való­ban: az i ráí>J#ór szervek,-s a pártszervezetek sokkal keményebb fellépésére van szükség, hogy kedvét szeg­jék azoknak, akik filléres selejteket megfizettetnek — jogosan — a munkással, de ugyanakkor szemet hánynak a műszakiak bal­fogásai, „selejtje” fölött. Csakis az egyenlő elbírálás jelenthet olyan erkölcsi alapot, amelyről kiindulva mindenkit jobb munkára lehet serkenteni. A Központi Bizottság de­cemberi határozatának végrehajtásában már ed­dig is jelentős eredménye­ket értünk el, de tegyük hozzá, ezek az eredmények jóval nagyobbak lehetné­nek, ha minden üzem, vál­lalat teljesítette volna a feladatokból rá jutó részt. Sajnos, ez nem így történt, s hogy egészében kedve­zőek az eredmények, az annak köszönhető: sok üzem és vállalat jóval kö­telességén felül tett eleget - feladatainak, bizonyságot téve amellett, hogy ahol akarnak, ahol komolyan veszik munkájukat, ott tudnak is eredményeket felmutatni. A harmadik negyedév közepén vagyunk, igen­csak itt az ideje annak, hogy mindenütt megért­sék: további halogatásra nincs idő, s nem kibúvó­kat, hanem megoldási mó­dokat kell keresni. Meg kell érteni s értetni, hogy — a közmondást idézve — legalább eső után fel kell venni a köpönyeget, a to­vábbi „esőkre” gondolva, azaz, ahol az első félév­ben nem okultak és nem cselekedtek menet közben, gyorsan, rugalmasan, ott legalább most már, a fél­év végleges eredményei alapján tegyék meg ezt. És nem úgy, hogy „majd ha mindenki megjön sza­badságról”, hanem úgy, hogy azonnal összefogva minden erőt, a legfonto­sabb feladatokra mozgósít­sanak. Mészáros Ottó ________J T ervezés- új módszer szerint Megbeszélést tartottak a megye termeltető vállalatainak igazgatói és párttilkárai A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az 1966-os ter­melési terveiket új módszer szerint készítik el. Az új mód­szer szerint a termelés szer­kezetében alapvető változás nem történik ugyan, de a tervezés új módszere tág le­hetőséget biztosit arra, hogy a szövetkezeti gazdaságok a jövőben teljes egészében ter­melési és közgazdasági adott­ságaiknak leginkább megfele­lő tervet készítsenek, illetve gazdálkodást alakítsanak ki. A tervezésnél eddig nem egy­szer alkalmazott adminisztra­tív eszközök kikapcsolásával, a termelőszövetkezetek köz­vetlenül a vállalatokkal köt­nek termelési szerződést. A tervezés új módszerével és a termelési szerződések kötésé­vel kapcsolatos feladatokat tegnap délelőtt a megyei ta­nács dohányzó termében vi­tatták meg a megye termelte­tő vállalatainak igazgatói és párt titkárai. cAz aj/ujják ö mő sa Száz évvel ezelőtt, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác, a gyer­mekágyi láz kórokának fel­fedezője, anyák millióinak megmentője. Nevét Pest megye kórháza is őrzi, szobra ott áll a kórház előtti téren... ettenetesek voltak, az idő tájt a kórházi állapotok. Egykori feljegyzések őrzik, hogy például a párizsi Hotel i R 150 személyvagont ad Dunakeszi ÚJ NEMZETKÖZI SZEMÉLY-, TARTÁLY-, ÉS HŰTŐVÁGONOK Nő a MÁV kocsspas-kja A MÁV évek óta nem köz­lekedtet elegendő kocsit a nemzetközi forgalomban, mert kevés az olyan személykocsi­ja, ami megfelel a nemzetközi előírásoknak. Hamarosan ja­vul a helyzet, mert a győri Vagon- és Gépgyár még eb­ben a hónapban ötven első osztályú kocsit ad át a vas­útnak. A belföldi személyforga­lom javítására a Dunake­szi Járműjavító az idén 150 új személykocsit ad. ebből nyolcvanat már le is szállított, a többi pedig a kö­vetkező hónapokban folyama­tosan érkezik. Növekszik a teherkocsipark is: az olajszállítás meggyorsí­tására 400 tartálykocsi kerül a MÁV vonalaira. Lengyel- ország szeptembertől kezdve 1200 nyitott vagont küld, Ro­mánia pedig 900 fedett va­gont. Jugoszláviától 300 nagy rakterűi etű fedett kocsit vá­sárolunk, amelyeken elsősor­ban könnyű, de nagy kiterjedésű árut, például bútort lehet gaz­daságosan szállítani. Jugoszláviából 200, a Német Demokratikus Köztársaságból 100 hűtőkocsit szerzünk be, hogy a jövőben még több zöldséget és gyümölcsöt jut­tathassunk friss állapotban a távolabbi országokba. RÖVIDEN tájékoztatta lapunkat a Pest megyei Villanyszerelő Válla­lat éves programjáról Kis Bé­la vállalati főmérnök. El­mondta. hogy ebben az évben 52 tsz-t villamosítanak, s en­nek a munkának kétharmad részét már elvégezték. Befe­jezték Bagón és Farmoson a villanyhálózat' teljes rekonst­rukcióját. Szentendrén folya­matban van a falikaros, ková­csoltvas lámpák felszerelése, s eddig már kétszázat adtak át rendeltetésének. A vállalat a felújítási és javítási mun­kákat az igényeknek megfe­lelően minden esetben elvégzi. A „25-ös“ fogadkozik A „21-es“ és a „Fest megyei“ kényelmes ♦ S.0.S! Anyaghiány! Még diákszerte tombol a nyári nagyszünidő, de a szep­tember óvatosan megzör­geti időnként az iskolakaput. — Mi újság az iskolaépíté­sek körül. Határidőre készül­nek-e el az új tantermek, a „ráépített” emeletek és a frissen emelt iskolák? Müller Endre a megyei beruházási iroda vezetője: — Én csak azokról az építkezésekről nyilatkozha- tom, amelyek állami beruházási keretből készülnek. — Kezdjük tehát ezekkel. — Tanév kezdetére, ha minden jól megy, megnyitják a vérségi, bernecebaráti, Szentendre—izbégi és mo- nori-erdői új négy-négy tan­termes általános iskolát. Kié lesz ősszel 65 új tanterem Augusztusban esedekes még a 12 termes kiskun iacházi és a két termes szigethalmi ál­talános iskola műszaki át­adása is. Reméljük, a műsza­ki átvevő bizottságoknak nem kell majd hibát találni az építőipar munkájában, s az építésügyi tárca helyét az épületekben átveheti majd az Oktatási Minisztérium. Betervezett tétel a váci gyógypedagógiai intézet űj, emeleti szárnyának átvétele is. A 25-ös Építőipari Vál­lalat erősen fogadkozik, hogy a szigetszentmiklósi Jó­zsef Attila lakótelepen még ez évben végez a négy tan­termes iskola bővítésével. — Bár nem ebben a tanév­ben nyílik meg, de élénk fi­gyelemmel kísérjük az új érdligeti általános iskolát és az 1963 óta „épülgető” váci gimnáziumot. Mind a kettő modern, 12 tantermes léte­sítmény. Előbbit a 21. sz. Építőipari Vállalat, utóbbit a Pest megyei Építőipari Válla­lat készíti, elég mérsékelt tem­póban. 1966 tavaszi íeménység mindkettő, meg is elégszünk, ha akkorra megkapiuk őket. — összesítve: idén körülbelül 40, jövő tavasszal pedig 25 tan­terem. Ez az egész évi iskola­építési program? — Nem, a községfejlesztési alapból is építünk. Ezekről a munkákról és ki­látásokról Tuska Pál, a me­gyei községfejlesztési cso­port vezetője beszél: — 25 tantermet terveztünk őszre megépíteni KÖFA­ból állami támogatással. S a tan­termek mellett készülnek még óvodáit 200, bölcsődék 150 hellyel s politechnikai mű­hely és pedagóguslakások is. Megvan a remény, hogy a tantermek iskolaév kezdeté­re megnyílnak. Nagy gondot jelentett s jelent még e pil­lanatban is a járási község­fejlesztési csoportoknak, a községi VB-nak az anyag- beszerzés. Főleg a betonele­mek, nyílásszerkezetek elő­teremtése. Még megyén kí­vül is kilincselnek érte... Minden nehézség ellenére azonban tolmácsolhatjuk a bizakodást: a 65 új, idénre tervezett tanterem kulcsait még az ősszel megkaphatják az iskolaigazgatók, pedagó­gusok. (a) Dieu nevű kórházban hármán feküdtek egy ágyon. II. József, a bécsi Allgemeines Kranken­hausban tett látogatása után büszkén mesélte, hogy ott csak egy beteg fekszik egy kórházi ágyon. A tiszta ágynemű foga­lom volt, egyik beteget a má­sik után fektették ugyanabba a mocskos huzatba. Fennma­radt, hogy Semmelweis ösz- szeveszett egy bábával, aki se­hogyan sem értette, hogy az alig használt lepedőt miért kell kimosatni, ha új beteg kerül az ágyba? Pest város szegénysorsú be­tegeit a Rókusbán, a budaiakat a Széna téren, az egykoti pes­tisbarakkban létesített régi Já­nos kórházban ápolták. Ápol­ták? A Jánosban egyetlen asszony gondjára bízták vala­mennyit, aki ápolta a betege­ket, takarított, főzött rájuk, és gyakran még az ételt is ő kol­dulta össze részükre. A táplál­kozás napi költsége nem ha­ladhatta meg a 3 krajcárt, az egész kórház havi gyógyszer­számlája alig tíz forint volt­rjasonló állapotok uralkod- tl lak Pesten, az 1789-ben felépített Rókus kórházban is. Miután Semmelweist Bécsben halálosan megsértették (azzal a kikötéssel kapott egyetemi katedrát, hogy növendékei előtt csak kócbabán mutathat be műtétet!), hazatért a főváros­ba, s megpályázta a Rókus kórházbeli állást. Hónapokig kellett várnia, amíg végre megkapta a kinevezést: főor­vosi munkakör, fizetés nélkül. Ez utóbbi nem érdekelte, j Sokkal jobban izgatta, hogy a ; Rókusbán tömegesen pusztul­nak az anyák gyermekágyi lázban, ö már évekkel ezelőtt, Bécsben rájött a gyermekágyi láz kórokára, arra, hogy a fer­tőzést tulajdonképpen a vizs­gáló orvosok (akik előtte hul­lákat boncoltak, vagy gennyes, fertőző sebeket kezeltek) saját kezükkel közvetítették a szülő nőkhöz. A Rókusbán folytatni akarta munkáját, meg akarta 1 menteni a szerencsétlen fiatal édesanyákat. jrj rendet próbált teremteni U a fantasztikusan elha­nyagolt kórházépületben. Akadnak, akik őrültnek, meg­szállottnak vélik,,, Xpert a hi­giéniai szabályok betartásában nem ismer pardont. Megfo­galmazza első „utasítványait”: rendszeresen tiszta ágyneműt kell húzni, a beteghez bárki csak fertőtlenített kézzel nyúl­hat, nem tűr meg port, pisz­kot, szemetet. Ö maga tart elő­adást az orvosoknak, nővérek­nek, bábáknak. Az eredmény nem várat ma­gára: a gyermekágyi láz halá­lozási arányszáma 0,85 száza­lékra csökken. Ilyen a Rókus­bán még nem volt. Nem volt, mert nem ismerték vagy nem vették komolyan Semmelweis tanait és különben is, a kór­házat tessék-lássék módon fenntartó hatóságokat nem érdekelte különösképpen, hogy a város legszegényebb szülő női közül hányán hagyják ár­ván kicsinyüket. Aki tehette ez idő tájt, aki csak kicsit is módosabb polgárnak számí­tott, az ottfum szült. Még min­dig jobbak voltak a körülmé­nyeik, mint az akkori kórhá­zakban. i z eredmények önmagu- Ái kért beszélnek. Amíg Semmelweis meg nem terem­tette a Rókusbán a külön szü­lészetet, addig a boncolásokat is rendszeresen végző sebész­főorvos segített a szülések le­vezetésében, s így nem volt véletlen a gyakori gyermek­ágyi láz. Egyszer azonban meglepő dolog történt: hirtelen, napok alatt ismét magasra szökken­nek a hőmérők higanyszálai. Üjabb lázas nők, a hullaszál­lító kocsi újra és újra fordul. Hamarosan kiderült, mi tör­tént. Az egyik orvos egy üsz­kös beteg kezelése után nem mosta meg kezeit az előírt klóros fertőtlenítő oldatban és sorra vizsgálta a szülő anyá­kat. s\t éven át vezette Semmel- vz weis a Rókus kórház szü­lészetét, és később, amikor ki­nevezték az egyetemi tan­székre, s megkapta az egyete­mi szülészeti klinikát, akkor is gyakran látogatott el régi kórházába, segítette tanácsai­val utódait, tanítványait. A megyei kórház ma már nevében is őrzi az emlékét, mint ahogyan őrzi az egész haladó tudományos világ, s az édesanyák milliói, akik életü­ket köszönhetik a nagy ma­gyar tudósnak, annak az or­vosnak, aki egyaránt példaké­pé volt az állhatatosságnak, a kitartó munkabírásnak, az em­beri és orvosi felelősségtudat­nak, Sárdi Mária | Aki drukkol | | a kontároknak | í $ ^ Képzeljünk el egy fele- ^ ^ lös tisztségviselőt, aki bár ^ ^ hivatalból üldözi a kontá- ^ % rókát, titokban mégis $ J drukkol nekik. ^ Igazi konfliktus. Mit le- ^ í hét azonban tenni, ha az § í élet ilyen helyzetet teremt. ^ $ 1962—63-ban tudták meg ^ ^ az aszódi járásiak, hogy az ^ ^ eredeti terv, miszerint az > $ Aszódi Vegyesipari Ktsz ^ ^ végezné el a járásban a rá- ^ ^ dió, televízió, háztartási > ^ gépek garanciális és egyéb ^ ^ javítását — nem valósul-^ ^ hat meg. Az illetékesek f ^ azonban úgy döntöttek, j S hogy a javítás joga a GÉL- $ § KA-é. Csakhogy Aszódon J § nincs GELKA-fiók. Hat-; $ vanból járnak át gépkocsi-: ^ val, végigcirkáiva a járást,; $ de a szállítás, a távolság ; $ kitolja a javítások határ- • ^ idejét. És mit tegyenek az! ^ emberek, ha valamit sür- í ^ gősen szeretnének rendbe- ^ hozatni? Szakemberekhez ^ fordulnak, akik gyorsan, ^ jól elvégzik a javítást —, $ de mivel nincs iparenge- $ délyük, kontárnak minő- $ sülnek. S ezért, van az, § hogy Boda Mihály, a járási ^ tanács elnökhelyettese, a | felelős, törvénytisztelő ^ tisztségviselő titokban a' ^ kontároknak drukkol — a ^ lakosság érdekében. ^ Persze hivatalból elítéli • ^ a kontártevékenységet. És ^ hivatalból szorgalmazza is: ^ a megnyugtató megoldást. í; J De mit csináljon, ha Aszód J ^ nem kap GELKA-fiókot, $ $ illetve nem engedélyezik, § § hogy a vegyesipari ktsz J ^ végezze el a javításokat. ^ ^ Igen, az élet bonyolult. ^ ^ Sokszor annyira az, hogy § § nem lehet beszorítani a ^ S hivatali ügymenetbe. í | M- J‘ |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents