Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

2 r'%/íii*Iap 1965. AUGUSZTUS 13, PÉNTEK ESPIRITU SANTO Földrengés Csütörtökre virradó éjszaka heves földrengés rázta meg a Salamon-szigeteket és az Uj- Hebridák szigetcsoportját Es- piritu Santóban megszakadt a víz- és villanyszolgáltatás. Papandreu a királynál Konstantin 'király, aki csü­törtökön ßzalonikiböl vissza­tért a tisztavatási ünnepség­ről, délután —' magyar idő szerint — hat órakor — ki­hallgatáson fogadta Georgiosz Papandreut, a néhány héttel ezelőtt alkotmányellenesen el­mozdított miniszterelnököt, a Centrum Unió párt vezérét. Papandreu — az AP jelen­tése szerint — mosolyogva ér­kezett a királyi palotába, amelynek bejáratánál egy csoport fiatalember megélje­nezte. NEHEZEN SZÜLETIK A DOMINIKAI KOMPROMISSZUM CAAMANO AZ AÁSZ-TERVRŐL yyssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ j Mocskos üzlet Santo Domingo Az Amerikai Államok Szer­vezetének három közvetítő­je szerdán felkereste Caa- mano ezredest, a dominikai alkotmányos érők vezetőjét és megvitatta vele az AÄSZ békeformuláját Mint már jelentettük, ez a terv előirányozza egy ideiglenes dominikai kormány megalakítását, záros határidőn belül vá­lasztások kiírását, vala­mint az általános politi­kai amnesztiát. Caamano earedes az AÁSZ béketervét két nappal ez­előtt megtartott sajtóérte­kezletén hiányosnak nevez­te, közölte, hogy néhány fenntartása van. A szerdai ÚJ-DELHI FOLYTATÓDNAK A TÜNTETÉSEK Az indiai Bihar államban szerdán folytatódtak a rossz közellátás miatt kirobbant tüntetések. A rendőrség több helyen is tüzet nyitott az elel- miszerraktárak megostromlá- sára készülő tömegre. A je­lentések szerint egy személy meghalt, ketten megsebesül­tek. MASSIER ELNÖKÖL A HARMADIK ARAB CSÚCSÉRTEKEZLETEN Elkészült a napirendi javaslat Kairó Az Arab Liga elkészítette és 24 órán belül megküldi 13 tagállamának a szeptemberi casablancai csúcsértekezlet napirendi javaslatát. A liga főtitkárságától kapott tájékoztatás szerint a napirenden szereplő kérdések lényege az arab országok szolidaritásának és együttműködésének megerősítése politikai, ka­tonai, gazdasági és mű­szaki téren. Előtérben állnak majd a Pa­lesztinái probléma és a jor- i dán vízkivételi művek védel­mének katonai vonatkozásai, tekintettel az ezekkel kapcso­latos izraeli fenyegetésre. Egy érdekes hipotézis: összefüggés a Tejútrendszer és Földünk állatvilága között Dr. Gothard Richter, a ber­lini tudományos akadémia Heinrich — Hertz intézetének kutatója rendkívül érdekes hipotézist állított fel a Ga­laxis spirálködjeinek kelet­kezése és a földi állatvilág kialakulása között. A csillagász négy éven ke­resztül módszeres megfigye­léseidet végzett és új mo­dellt dolgozptt ki a Tejéi­ről. Magyarázata szerint a spirálködök nem csillagok és gáz félhalmozódásából áll­nak, hanem lényegüket te­kintve olyan hullámok, ame­lyek az intersztelláris gá­zokon áthatolnak és min­denkori helyzetüket a „rövid életű” csillagok felvillanása jelzi. Dr. Richter szerint a leg­utolsó ilj’éh természetű hul­lámok mintegy 60 millió esz­tendővel ezelőtt, Földünkön is áthaladtak. Ebben az idő­szakban — a mezozoikum és a neozoikum közötti pe­riódusban — kipusztultak az őslények, a zauruszok, és he­lyükbe léptek az emlősálla­tok. Az emlősök olyan várat­lan gyorsasággal fejlődtek ki, hogy ennek okát Rich­ter a Föld besugárzásának akkori nagymérvű felerősö­désével hozza összefüggésbe. A csúcstalálkozót megelő­zően szeptember 9-én össze­ülnek az arab államok külügy- és honvédelmi miniszterei. Az Arab Liga legfelsőbb védelmi tanácsa szeptember 11-én tart ülést. Maga a csúcsértekezlet a terveknek megfelelően szep­tember 13-án kezdődik és öt napig tart. A harmadik csúcs- találkozó elnöke Nasszer lesz, mert az elnöklés joga ez allta- lommal az Egyesült Arab Köztársaságé. Szeptember 18-án ugyan­csak Casablancában kezdődik meg az Arab Liga tanácsának 43. ülésszaka külügyminiszte­ri szinten. Ezen az ülésszakon Jemen képviselője lesz a so­ros elnök. Közvetlenül a csúcskon­ferencia után Nasszer el­nök hivatalos látogatást tesz Marokkóban. Az arab országok között sok kérdésben fennál­ló nézetellentétek elsimításá­ra hivatott csúcstalálkozó sor­sa részben azoktól a tárgyalá­soktól függ majd. amelyek Nasszer elnök és Fejszál ki­rály között a közeljövőben va­lószínűleg megkezdődnek. Éj szovjet óriásexkavátor Az Uráli Gépgyárban az ed­digieknél nagyobb, új exka­vátort szerkesztettek. Markoló­ja 20 köbméteres. Karjának hossza 75 méter. Körülbelül 20 százalékkal nagyobb a tel­jesítménye ismert 15 köbmé­teres elődjénél. Az új gépet a gyár 1966-ban kezdi kibo­csátani. (5) Mindez azonban nem csök­kentette szenvedélyemet a mozi után. Ma is emlékszem a „Z a korbácsas lovas” című filmre. Az utcánkban minden fiú Z volt ákkoriban. Bőrből, spárgából fontunk korbácsot, s egymás homlokára igyekez­tünk zé betűket csapni vele. Persze ordított, akit eltaláltak, de ki törődött ilyen csekély­ségekkel? A többiek csak azt nézték, hogy a szerencsétlen flótás arcán a piros folt ha­sonlít-e a zé betűhöz. Én saj­nos, sohasem vittem olyan sokra, mint a szomszéd Sime- kék kancsal fia. Minden su­hintása tökéletes zé lett. Igaz, neki könnyű volt, mert a 3 éves kishuga fenekén gyako­rolhatott egész nap. A család minden tagja ugyanis dolgo­zott napközben, s rábízták a kisgyereket. Sokszor kértük tőle kölcsön daj kaságba, de amilyen irigy természetű volt, sohasem adta. A mozin kívül a legjobb szórakozásom a Nefelejts ut­cai Róma Szálloda volt. Be­surranó párok násztanyája. Itt tanultam először biológiát. A szemközti 1 pcsőházból majdnem pontosan lehetett látni, hogy mi történik a szál­loda hangulatvilágítással borí­tott szobáiban. Amit pedig nem láttunk, azt kipótoltuk képzeletünkkel. Aztán haza­mentünk és megkérdeztük a szüleinket: tényleg a gólya hozza a gyereket? Magunkban nagyokat mulattunk, amikor nyögve, izzadva magyarázták a felnőttek a nagy titkot. Ko­moly képpel, kíváncsian hall­gattuk őket, s másnap a vá­rosligeti fák között gyűltünk össze, s nagy hahotázás között meséltük el egymásnak, kit milyen halandzsával akartak megetetni otthon. A gondtalan, aranyéletnek azonban hamar végeszakadt, iskolába kellett járnom. Be­csületemre legyen mondva, sohasem törekedtem stréber- ségre. Az elemi iskolát elégsé­ges eredménnyel végeztem, s ez éppen elégséges volt, hogy beiratkozzam a polgáriba. Még ma is szívesen emlék­szem vissza a tanulás nehéz éveire. Emlékszem például Baloghra, a rettenetesre. Tor­natanárom volt. Eredetileg a rendőrségen dolgozott, de kirúgták szörnyű vadsága miatt. A felszabadulás után ezért nem is igazolták, s el­szegődött a Szövetség utcai Poliklinikára altatóembernek. Akkoriban még kevés volt a gyógyszer. Lehozták a műtős­legények a beteget, s Balogh lekent neki egyet. A beteg máris aludt, lehetett operálni. Volt akit egyenesen a forma­linos tepsibe tettek. S ez a szörnyű alak volt az osztályfőnököm. Csattogtató- val járt a padsorok között, s léptei ütemére verte a fejün­ket. Három nádpálcát tartott mindig készenlétben: egy vé­konyát, vastagot és egy hu­sángszerűt. Szabadon választ­hattunk. A padra kellett fe­küdnünk, s 6 ránk vert hu­szonötöt. Eggyel sem keve­sebbet soha. Az ilyen aktusok után képtelenek voltunk visz- szatolatni a helyünkre. Kí­nunkban vakarózva rohan­tunk össze-vissza. Balogh pe­dig jókat röhögött. Egyszer azonban megjárta. Volt az osztályunkban egy bi­valy erős fiú. Talán már ötöd­ször ismételte ugyanazt az évet. Soha sem tanult. Nem is volt ideje, mert tanítás után azonnal rohant az István út és a Nefelejts utca sarkára, az Elek kocsmába. Itt szerezte a zsebpénzét. Kidobó legénynek szerződtették. Rendes gyerek volt, mindig félretette nekünk a poharakban maradt fröcs- csöket, snapszokat. Előfordult, hogy az egész osztály berú­gott. Balogh egy alkalommal ezt a jó szívű fiút akarta megverni. Még fel sem emel­te azonban a kezét, máris olyan pofont kapott, hofv ma­gával sodorta az üvegvitrint, amiben a természetrajzi szem­léltető eszközöket tartottuk. megbeszélésen — jelenti a Reuter — három el len javas­latot terjesztett elő. Mint az AFP közli, Caa­mano ezredes később sajtó- értekezletet is tantott és ezen körvonalazta, milyen kifogásai vannak az AÁSZ kompromisszumos terve el­len. A kompromisszumos terv — mondotta — módosításra szo­rul és pedig oly értelemben, hogy az ideiglenes kormányt nem szabad korlátozni nemzeti szuverenitási jo­gainak gyakorlásában, biztosítani kell szabad és független cselekvését, módo­sítani kell az Amerika-közi haderő megalakítására vo­natkozó határozatot, amely számos jogilag elfogadhatat­lan pontot tartalmaz, s az ideiglenes kormány megala­kulása után legkésőbb egy hónapon belül ki kell von­ni Dominikából az Amerika- közi haderő csapatait. tf; alter Lippmann egyik cikke, amely a Newsweek rV legújabb számában jelent meg, különös élénk­séggel veti jel a Fehér Ház vietnami háborújának alap­vető kérdéseit. Azt mondja, amilyen mértékben „ameri­kai háborúvá válik a vietnami háború”, olyan mértékben válnak szükségessé nagy jelentőségű és távoli hatású döntések. Ámde — írja Lippmann — az alapvető kérdé­sekre nem lehet válaszolni anélkül, hogy ne tisztáznák, kinek van haszna ebből a háborúból, mi a tulajdonkép­peni célja és értelme? Lippmann úgy véli, igen nehéz erre a kérdésre vála­szolni. De az idézett lap idézett számában egy másik cikk — akarva-akaratlanul — mégis felel rá. Ebből a cikkből kiderül, amit más forrásokból is sokan ismernek: az Egyesült Államok különböző jellegű hadiipari üzemei a szó szoros értelmében — aratnak. Előbb csak 700 millió, majd utóbb 2 milliárd, most pedig már egyes szenátorok szerint végül is talán újabb 10 milliárd dollár külön ha­dikiadást emészt fel az amerikaivá vedlő vietnami hábo­rú. Virágzik tehát a mocskos üzlet. Folyik a vér Vietnam trópusos, nádas, mocsaras föld­jére. És folyik a dollár a hadiipari tőkés trezorjába. Olyan tény ez, amellyel szemben minden elképzelhető elnöki szavalás a szabadság védelméről, a demokratikus rend biztosításáról és az amerikai küldetésről — „presbiteri" képmutatás, népcsalás, világméretű közönséges hazugság. Nos, a tények azt bizonyítják, hogy az imperializmus gyűlöletes arca nem változott. Az emberiség mérhetetlen szerencséjére a lehetőségei azonban már nem a régiek. A | világ minden tisztességes emberének akaraton, tisztánlá- 4 tásán múlik, hogy az imperialista szándékok és lehetősé­gek között a szakadék egyre nőjön — o béke javára. I 'sSSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs. Torres atya kálváriája Politikai botrány Kolumbiában Bogota Kolumbiában súlyos poli­tikai botránnyá dagadt Ca­millo Torres atya ügye. Torres ugyanis — mint az AFP hírügynökség beszámol róla — lemondott papi méltósá­gáról, hogy tevékenységét teljes mértékben a tár­sadalmi igazságért vívott politikai harcnak szen­telje. Hétfőn gyűlést tartott, ame­lyen kifejtette nézeteit és politikai hitvallását. A kor­mány, amely nem nézi jó szemmel a volt pap viselt dolgait, rendőrséget vezé­nyelt ki a gyűlés résztvevői ellen. Parázs tömegverekedés támadt, Torres híveivel kénytelen volt a helyi szak- szervezett székházban mene­déket keresni. A rendőrök törvényellenesen behatoltak a székházba, sokakat durván bántalmaztak, mintegy ötven személyt letartóztattak. Az eseményeket követően megkezdődött a társadalmi egyenlőséget hirdető Torres Fél óráig tartott, míg végül feltápászkodott a romok kö­zül, s kirázta füléből az álta­lunk gyűjtött mintapéldány svábbogarakat. Borzalmasan haragudott. Fenyegetőzött, hogy megfizetteti a fiú apjá­val a vitrinben tett kárt. Ké­sőbb letett erről a szándéká­ról. Az apa ugyanis megüzen­te, hogy megvárja este a sar­kon. Rakodó volt a nagyvá- sártelepen. Mondom, akadtak szép na­pok is az iskolai éveim alatt. Az AFP jelen­kálváriája, tése szerint szerdán katonai bíróság elé idézték és három órán át kihallgat­ták. A bogotai diákok nagy­szabású tüntetést rendeztek, tiltakozásul az atya meghur- colása ellen. A diákok kato­nai járműveket dobáltak meg kővel és bejelentették, hogy sztrájkba lépnek, ha Torres- nek nem szolgáltatnak igaz­ságot. Rozsda ellen - rozsda A hidak, támpillérek. hajó­testek festésének felújítása előtt nem keli többé eltávolí­tani a rozsdát. A Lett Tudo­mányos Akadémia kémiai in­tézetében kikísérletezett pre­parátum mentesíti a festőket ettől a munkaigényes műve­lettől. A készítmény összeté­telében szereplő szintetikus növényi cserzőanyagok né­hány más komponenssel együtt aktív reakcióba lép­nek a vasoxidokkal. Az így képződő kevéssé oldódó sók és komplex vegyületek jó alapnak bizonyulnak a lakk­festékbevonatok számára. KASMÍR ÜGYEDEN: Indiai válasz U Thanfnak Indiai—pakisztáni veszteséglista Tanulmányaimat azonban az ínséges időkre való tekintettel meg kellett szakítanom, s mint ahogy mondani szokták: kiléptem az életbe. Különben fogalmam sincs, hogy miért mondják ezt. Az iskolás gye­rek talán nincs az életben? Nem a csudát. Ha ezt a kilé­pést a megpróbáltatások soro­zatára értik az emberek, ak­kor is nagyon tévednek. Ke­rüljenek csak össze egy olyan őrült Baloghal, mint az én ta­New York India javasolta V Thant ENSZ-főtitkámak, hogy kérje fel Pakisztánt, tartsa magát szigorúan a kasmiri tűzszü- neti megállapodáshoz. Dip­lomáciai forrásból szerzett nárom volt, s utána még aj internálótábort is üdülőtelep­nek nevezik az iskola után. Nem akarok azonban eltém: a tárgytól, ott hagytam abba hogy kimaradtam az iskolá­ból. Belecseppentem ugyani* a háborúba. Életemnek ezt « szakaszát öntudatom nemei felágaskodásaként szoktam jelezni életrajzaimban. Ezzé! szemben csak annyi történt hogy amikor kicsirizezték i nemzeti színű szalaggal kere­tezett első harci plakátokat megkérdeztem a Garay térer posztoló rendőrtől: — Tessék mondani biztos úr, mi a nyavalyára jó ez í háború? Gondoltam a rendőr hivata­los ember, majd csak útb£ igazít ebben a nehéz kérdés­ben. Útba is igazított Még aznap Klstarcsára vittel anyámmal együtt. Ez volt a; igazi iskola számomra. Többel tanultam itt hetek alatt, mim korábban az elemiben, vagy í polgáriban. Először is megta­nultam, hogy egyenesen pi­maszság volt kiírni az iskola­kapu fölé: a tudás hatalom! A fenét. Volt az internálótábor­ban egy ember, aki kilenc nyelven beszélt és két egyete­mi diplomával büszkélkedhe­tett, mégis őt köpdösték óra­bérben a pihenőjükben szóra­kozni vágyó csendőrök. Hazu­dott az iskolai felirat, meri különben feltétlenül a diplo­másnak kellett volna köpdös- nie a csendőröket. Olyan bar­mok voltak ezek az államilag tenyésztett állatok, hogy egy fogoly matematikatanárt ok­tattak esténként puskatussai az egyszeregyre. Soha sem volt szabad helyesen válaszol­nia, különben megverték. (Folytatjuk.) értesülés szerint Misztra, In­dia ENSZ-küldöttségónek el­ső titkára felkereste az ENS2 főtitkárát, hogy átadja nek India válaszát az U Thant ál­tal Kasmírral kapcsolatbar Indiához és Pakisztánhoz in­tézett felhívásra. Misztrí hangsúlyozta, hogy az in- í diai részről folytatott vizs- f gálát megállapítása szerint ^ Pakisztán megsértette a £ tűzszüneti vonalat és In- í dia szilárd elhatározása, í hogy megvédje Kasmír | területi szuverenitását. ^ Az indiai kormány szóvi- ^ vője Uj-Delhjben közölte ^ hogy az elmúlt napokban i ^ kasmiri összecsapások során í az indiai biztonsági erők í megöltek 84 pakisztáni be í hatolót, 155-öt pedig megse- ? besítettek. Az indiaiak vesz- ^ tesége 29 halott és 27 se ^ besült volt. ^ A kasmiri „forradalmi ta- ^ nács” rádiója szerdán este í bejelentette, hogy a „szabadságharcosok” si- ^ keres támadást intéztek ^ a barmulai indiai hely­őrség ellen | — Srinagartól mintegy 50 ki- | lométemyire — és nagv ? veszteséget okoztak az ellen- i ségnek. | ----------------­| Zsenik klubja \ Ausztriában megalakították a „zsenik klubját”. A felvétel- hez a jelentkezőnek 50 igen ^ nehéz kérdésből legalább 36- ^ ra kell megfelelnie. Az első í felvételi vizsgán 100 jelentke » zőből 87 megbukott. 1 u ------------­| A hentes mentsége \ Brüsszelben egy felbőszült $ hentesmester egy rúd kolbász- $ szál elverte egyik vevőjét. A bíró „enyhítő körülményként" % tudta be, hogy a kolbász nem £ szalámiszeríien kemény, ha- í nem meglehetősen lágy, X virsliszerű volt.

Next

/
Thumbnails
Contents