Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

KST ti EC) kMhiaii 1965. AUGUSZTUS 12, CSÜTÖRTÖK Iskola, könyv, újság, mozi, televízió Hogyan tanul, olvas, hol szórakozik a világ? NEMZETKÖZI KULTEI! STATISZTIKAI ADATTÁR Megjelent a Központi Sta­tisztikai Hivatal nemzetközi kulturstatisztikai adattára, amely mintegy 25 000 adatot tesz közzé öt világrész okta­tásügyének és népművelésé­nek fontosabb számairól. Az összefoglaló oktatásügyi adatokból például kitűnik, hogy míg Észak-Amerikában 100 lakos közül 26-an, Afriká­ban csupán nyolcán jártak is­kolába a felmérés időszaká­ban. Az 5—24 év. közötti fia­talok tanulási arányait vizs­gálva a statisztika megálla­pítja, hogy az európai orszá­gok közül Franciaország áll az élen. Portugália viszont a fia­talok oktatását illetően a leg­elmaradottabb Európában. Hazánk 26 európai ország között a 13. helyet foglalja el. Az egész világ könyv­kiadásának több mint kétötöde Európában jele­nik meg, nem számítva a Szovjetuniót, ahol a ki­adott könyvek további egyötöde lát napvilágot. A Szovjetuniót, az Egyesült Királyság, Japán, az Ameri­kai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság követi. Magyarország könyv­kiadása az összehasonlítás időpont iában mennyiségileg meghaladta Ausztria, Bel­gium, Bulgária, Dánia, Finn­ország, Görögország és Norvé­gia kiadott műveinek számát. A könyvkiadásra vonatko­zó fejezetből a többi között még megtudjuk, hogy az ala­pul vett esztendőben Lenin müveiből jelent meg a leg­több fordítás, majd sorrend­ben Shakespeare, Verne, Tolsztoj és Dosztojevszkij kö­vetkezik. A magyar írók kö­zül Milíszáth Kálmán és Mó­ricz Zsigmond műveit fordí­tották a legtöbb nyelvre, A lakosság számához vi­szonyítva a legtöbb napilapot az Egyesült Királyságban, Svédországban, az NDK-ban és Japánban adják ki. Magyarországon a napi­lapkiadás arányszáma az európai országok közül meghaladja Görögorszá­gét, Jugoszláviáét, Len­gyelországét, Olaszorszá­gét, Portugáliáét, Romá­niáét és Spanyolországét. A világon 170 000 mozi játszik rendszeresen, s eze­ket évente majdnem 17 és fél milliárd ember látogatja. A filmszínházak látogatása a Szovjetunióban a legelter­jedtebb. Néhány más, fejlett országban, főképpen a televí­zió hatására csökken a fil­mek látogatóinak száma. A felmérés időpontjában a világon mintegy 100 millió tv-t és 365 millió rádiókészü­léket tartottak nyilván, meg­oszlásuk azonban a világ kü­lönböző tájain rendkívül el­térő. Amig Észak- és Közép- Amerikában tíz lakos közül hétnek van rádiója, Afrikában és Ázsiában csak minden ötvenedik lakosra jut egy készülék, Indiában pedig csak min­den 160. lakos fizet elő rádióra. A televízió is Észak- és Kö- zép-Amerikában a legelter­jedtebb. Az utóbbi években azonban sok más országban is elterjedt a televízió, ha­zánkban például, ahol 1958- ban még csak ötezer készülék volt forgalomban, ma már több mint 700 000 tv-előfizetőt tartanak nyilván. Százmillió forint értékű bérmunka a ruházati szövetkezetekben A ruházati kisipari szövet­kezetek számos készítménye keresett külföldön. A legjob­ban bevált exportcikkek közé tartoznak a szép kidolgozású, kézműipari cipők, a konfek­ciótermékek, a szőrmeáruk és a kesztyűk. A szövetkezetek a 'külkereskedelmi válla'átok közreműködésével, a külföldi cégekkel több olyan megálla­podást is kötöttek, amelyek szerint csak munkájuk kerül ex­portra, az anyagot a meg­rendelők adják. Ez évre százmillió forint ér­tékű bérmunkát vállaltak. A legelegánsabb bécsi nők a télen olyan csizmákban járnak, amelyet a magyar szövetkezeti ipar készít. Ezen­kívül gyártanak cipőket szin­tén bérmunkában holland -és nyugatnémet kereskedőknek is. A nyugatnémet megrende­lők hálájuk jeléül, a magas értékű kézműipari munkáért, hozzájárultak ahhoz, hogy ugyanazok a modellek, ame­lyek számukra készülnek, hazánkban is forgalomba kerülhessenek. A kesztyűkhöz svéd cég küldi az anyag egy részét, míg a szövetkezetekben készült tex­tilruházati cikkek legkülönbö­zőbb változatai a nyugát-euró- pai nagyvárosok leghíresebb áruházaiban megtalálhatók. Pulykaíalkák a tarlón A Győr megyei termelőszö- 1 vetkezetek 180 000 pulykát ! nevelnek a baromfifarmokon. A szárnyasokat ezres falkák- ! ban hajtják ki a friss tarlók- ] ra. ahol összeszedik az elhul- í lőtt gabonaszemekét, gyom- magvakat. A pulykák zöme | már eléri a három kiló súlyt : és mire vágásra kerülnek, öt j kilót is nyomnak- Győr me­i gyéből előreláthatólag több i niint nyolcvan vagon pulyka j kerül az idén a bel- és külföl- I di piacokra. ígéretes pályakezdés AMIKOR TÍZ ESZTENDŐS KORÁBAN megkapta az első harmonikát, álmodni sem merte volna, hogy a muzsi­kálás kedvteléséből egyszer élethivatás lesz. Még évekkel később sem gondolt rá, ami­kor elszegődött nyomdász­tanulónak. Gépmester lett. Megkedvelte szakmáját, de a zenétől nem szakadt el, szin­te egyetlen napra sem. Har- monikázott és zongorázott a maga örömére, barátai, isme­rősei szórakoztatására. Aztán egy napon — már egy eszten­dős volt az Állami Déryné Színház —. amikor a kezébe került a felhívás: a színház zenekara harmonikást keres. Nem gondolta komolyan a je­lentkezést, inkább csak erő­Magyar és csehszlovák főiskolások dolgoznak a gödöllői egyetemi város építésénél A gödöllői Agrártudományi Egyetemen mintegy 200 millió forintos beruházással 1200 hallgató részére három kollé­giumi épület, öt előadóterem, szemináriumi épület, több rajzterem, tanműhely és az egyetemi várost ellátó ener­3Boaista iiststi ka Tavaly soha nem tapasztalt mélypontra süllyedt az osst- I rák mozik látogatottsága: Ausztria lakosai 1964-ben át­lag tizenegyszer voltak mozi­ban, míg néhány évvel ko­rábban tizenhétszer. Az or­szág f Utász inháza inak az el­múlt évben átlag 62 ezer lá­togatója volt — ez a legala­csonyabb nézőszám a máso­dik világháború óta. GÖRDÜLŐ HÁZAK Ma már nem kevesebb, mint négymillió amerikai állam­polgár él gördülő házban. Az elmúlt évben 27 százalékkal emelkedett az ilyen mozgó házak forgalma és összesen egymilliárd dollár értékben vásárolták őket. A legkereset­tebb modellek ára háromezer és tizenkétezer dollár között váltakozik. Az Egyesült Államokban „test"-járvány dühöng. A leg­különbözőbb módszerekkel ve­tik alá az alkalmazottakat ké­pességvizsgálatnak. Egy New York-i cég igazgatótanácsá­nak tagjai egyszer tréfából el­határozták, hogy saját magu­kat vetik alá alkalmassági vizsgálatnak. Egyenként el­mentek a cég „főpszichológu- sához”, aki személyesen nem ismerte őket. Abban a hiszem- ben, hogy valamennyien állást akarnak a cégnél, lesújtó vé­leményt adott róluk. Gyenge- elméjüeknek és tudatlanok­nak minősítette őket. Az igaz­gatók pokolian felháborodtak és nyomban elbocsátották a balkezes „főpszichológust”. giaközpont épül. Az 1969-ber befejeződő nagyszabású épít­kezésen július óta magyar és csehszlovák főiskolások dol­goznak. A fiatalok kéthetes turnusokban váltják egymást. Eddig 164 magyar ás 13 cseh­szlovák fiatal segédkezett a földmunkáknál, valamint az épületek alapjainak betono­zásánál. Hétfőn kezdte meg a harmadik, s egyben az utolsó turnus a munkáját. Az eddig dolgozó agrármérnök-jelölte­ket 80 mezőgazdasági gépész- mérnök hallgató váltotta fel. A két kar munkaversenyben áll egymással. KÖNYVESPOLC Heinrich Böll; Doktor Murié összegyűjtött hallgatásai Csirkecomb filozófia Helytelen dolog, hogy a csirkének csak két combja van. Az emberiség nagy fájdalma ez, illetve az emberiség azon részének, mely a csirkealkatrészek közül a combot szereti. Mint Béla. Per­sze neki nem sok oka lehet a panaszra, mert özvegy édesanyjának egyetlen gyermeke lévén, mindig megkapta a családhoz szerződött csirkék összes combját... Mert köztudomású dolog, hogy az anyák a többi finom falattal egyetemben a csirkecombot sem szere­tik. Ezért fiuk tányérjára rakják és ők elszopogatják a csontokat. Mikor Béla megnősült, a marna hasz­nálati utasításként elmondta a fiatal asszonynak, hogy Béluci csak a csirke combját szereti. És az ifjú asszony együttlétük első vasárnapján csirkepap­rikást főzött. Az ebédnél pironkodva — éppúgy, mint először szerelmét — meg­vallotta, hogy ö nem szereti a csirke­combot. Béla a: vallomást örömmel nyugtázta és hogy lelkének nyugalma megmaradjon, elhessegette magától a vallomás felett érzett kis kétely árnyé­kát is. Ettől kezdve saját otthonában is biztosítottnak érezte a csirke mind­két combjához való jogát. Ebben a külö­nösen kellemes az volt, hogy az asszony nem hoz érte áldozatot. Sőt, tőle nemes gesztus, hogy átengedi számára a csir­ke hátát, szárnyát, és egyéb aprólékját. így leltek az évek ... Béláéic köze­ledtek a tizedik házassági évfordulóhoz. Házaséletükben a kisebb veszekedése- Kct leszámítva, nem volt különösebb baj. Az asszony jó feleségnek bizonyult és Béla is jó férj volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt egyszer egy kalandja a Balatonon, de ezt hagyjuk. Ezéit is inkább a szakszervezet a fele­lős. Minek adnak házasembernek szóló beutalókat. A teljes igazság kedvéért még azt is el kell mondani, hogy Béla kapott volna kettős beutalót is, de ép­pen befőzési idény volt és így az asz- szouynak a téli lekvár, paradicsom be­főzésére kellett a szabadság... A baj a tizedik házassági évforduló előtti hetekben történt. Béla szokásos kártyapartijáról később tért haza. Fe­lesége nem várta meg a vacsorával. De amint megérkezett, kiugrott az ágyból és melegíteni kezdte a vacsorát. — Finom csirkepaprikást főztem — kiabálta a konyhából. Béla örült a va­csorának. Asztalhoz ült és újságot ol­vasva várta az ételt, mely hamarosan ott párolgóit előtte. Béla felvette a vil­láját és miután pavlovi reflexei elvé­gezték a dolgukat, nagy lendülettel ne­kilátott. De egyszerre megtorpant. A sárgán remegő galuskadomb tövében, csillogó piros tóban csupa aprólékdara- bokai látott. Szárnyát, hátát, püspök- falatját. Sehol a szokásos comb. Béla kérdően nézett a feleségére, aki azóta fázósan visszabújt az ágyba. — Te már nem törődsz velem — tört l i belőle a csalódás sugallta indulat. A combot nem említette. Nehéz lett volna. 'lár régen sejtette, hogy valaha felesége is csak a combot szerette és észrevette, hogy nemegyszer vágyakoz­va nézi az ő tányérján levő húst. Egy­szer egeremben vacsoráztak és ott is combot kért a pincértől... — Hazajövök hullaiáradtan, te elém- Icttymied az ételt, mint a disznónak a vályúba, de hozzám se szólsz ... — Olvastál... Evés közben mindig olvasol — védekezett az asszony. — Olvasok ...' Ha olyan étel van. De ha ilyen csontos húst eszem, akkor oda keil figyelni, mert megfulladok... Per­sze, mii számít ez neked — mondta egyre paprikásabban. Aztán dühösen el­tolta maga elől a tányért és szótlanul lefeküdt. Az asszony kedveskedő köze­ledésit elutasítva, durcásan a fal felé fordult. De nem aludt. Béla így gondol­kozott: — Fokozatosan elhidegül tőlem. Ré­gen nézte, hogy eszem. Most lefekszik. Azelőtt félő-énként megkérdezte tő­lem, hogy szeretsz-e? Igaz, hogy idege­sített és e~t meg is mondtam neki. Mos­tanában már nem is kérdezi. Régen fel­öltözve vai t, ha hajnalban jöttem haza, hajnalig. Most fáradt... Biztos lehet valakije. Ftrsze, az a mérnök ... Ahogy köszönnek egymásnak ... Az kész val­lomás ... A múltkor társaságban azon lelkendezett, hogy mennyire tudja cso­dálni azokat, akik a szép házakat ter­vezik. Régen engem csodált, pedig én csak könyvelő vagyok... Most már a formára sem ad. Nem ér­dekli, hogy én szeretem a csirkecom­bot. Elémrakja a csontokat,.. Persze, joga van hozzá, hogy egyen néha com­bot is... De akkor legalább az egyiket hagyja meg... Persze, csak a forma kedvéért. A gesztusért... Ez már had­üzenet ... Jobb is simán elválni... Holnap reggel meg is mondom neki: nézd, fiam, ne gyötörjük egymást. Ha már nem szeretsz, váljunk el. Légy boldog mással... Add másnak a csir­kecombokat. Nem, ezt a csirkecombot nem kell említeni... Még azt hinné, hogy kicsinyes ... így aludt el. Reggel ellenségesen né­zett felésége kisirt szemébe. — Este beszélni akarok veled — mondta vésztjóslóan és becsapta az aj­tót. Az asszony letörölte könnyeit és le­ment vásárolni. Az ismerős eladó barát­ságosan köszöntötte, majd megkérdez­te: — No, ugye ízlett a férjének a gyors- fagyasztott csirkeaprólék? Nagyon ügyes dolog és olcsó. Néha szoktunk combot is kapni... ősz Ferenc A magyar olvasók előtt a mai nyugatnémet irodalom legismertebb képviselője két­ségkívül Heinrich Böll. Regé­nyei a szó nemes és rangot adó értelmében „sikerköny- | vek” voltak nálunk, sokkal ! inkább, mint — hazájában ... : Böll nemcsak a toll művésze, : művésze annak is, hogyan i kell leleplezni, gyűlöletessé és ! nevelésgessé tenni mindazt, 1 ami hamis, ami ocsmány, ami l képmutató; a nyugatnémet | társadalmi-politikai viszonyok i jellemzőit. Böll harcos mű- i vész: a polgári humanizmus | klasszikus képviselője, lázadó, ; de kora gyermeke is. jól tud­ja, hogy a mai viszonyok kö­zepette a polgári humanizmus már kevés. Kevés, de ennek belátásán nem jut túl, s mű- ! vészeiének e kettőssége meg­mutatkozik most megjelent kötetében is. Böllt hazájában rendkívül heves támadások érik, a re- vansista lapoktól a „keresz­tény” politikusokig, a szélső­jobbtól a jobbközépig — mert azon kevesek közé tar­tozik, akik nemcsak meg- | mondják az igazat, hanem le is írják azt, azon kevesek kö­zé, akik nem fogadnak el il­lúziókat, nem andalodnak el a „gazdasági csoda” csinna­drattáján, hanem szembenéz­nek az igazsággal, azzal, hogy már nem is settenkedve, ha­nem nyíltan hódit új és új hadállásokat a fasizmus, hogy a „gazdasági csoda” a széles § tömegeket éppen csak érintet- ^ te, annyira, hogy ne vegj'ék k észre, a milliókat kik söprik S be. S § Regényei után most novel- ^ Iáinak javát vehetjük kézbe. ^ Egy-kettőt ismerünk már, de ^ így, összességében mennyire ^ más e rövid írások atmoszfé- rája, szenvedélyessége, lelep­I lező ereje! Nemcsak korkép — körkép is, körkép arról, az élet minden területén hogyan | kísért a múlt, s hogyan alja- j sítja le az embert az, amit } Böll is nevén nevez: a kizsák- \ mányolás. A címadó rövid { írásban, mint cseppben a ten- i ger, benne van Böll művésze- I te: mondanivaló és stílus mes­teri ötvözete, egy valóban nagy művész fájdalmas val­lomása arról, hogyan alázzák meg a szellem embereit is, hogyan idomít — korbáccsal vagy kaláccsal — az a társa­dalom, amelynek felszínén ott a demokrácia máza, s amely­nek mélyén ma is azok dön­tenek el mindent, akik Hit­lert hatalomra segítették; a nagytőke. Azt, hogy mennyire egyenesvonalú művészi pá­lya ez, nemcsak a kötet no­velláin lehet lemérni — bár maga az időrendi sorrend, s az írások hangjának ezzel arányos keményedése is jól bizonyítja ezt —, hanem a kö­tet végén levő öt cikken is. „... arra törekszem — írja —, hogy ne legyenek előítéleteim, amit túl gyakran tévesztenek össze az ítélet hiányával. A nagyság fogalma nem függ a társadalmi helyzettől, mint ahogy fájdalom és öröm is független tőle ...” Es másutt, minden köntörfalazás nélkül: I,... a szenvedés summája túlságosan nagy volt ahhoz képest, milyen kevés embert nyilvánítottak egyértelműen bűnösnek; a summa egy ré­sze fennmaradt, s ezt még máig sem osztották el.” Heinrich Böll egyik legmar­kánsabb egyénisége az Euró­pa nyugati részén a háború után feltűnt írónemzedéknek. A Doktor Murke összegyűjtött hallgatásai ezért élmény, em­lékezetes olvasmány. (Magve­tő Könyvkiadó) (m. o.) Balkezes munkapszichológus karral sem lehet maradékta­lanul visszaadni. AZ EZRED LÁNYÁNAK eddigi közönségsikere igazol­ja László Endre véleményét. S az a tény, hogy szeptember első napjaiban már a száza­dik előadásra kerülhet sor. Közben már az új feladat foglalkoztatja: Huszka Jenő Gül Babájának bemutatója. — Modern felfogásban sze­retnénk bemutatni a Gül Ba­bát. Nem a régi opereit- stilusban, hanem musical sze­rű megoldásban. Ügy érzem, ez a stílus ma már közelebb áll a közönséghez, mint a régi érzelgős operett-stílus. Hogy .sikerül-e kísérletünk, azt a közönség lesz hivatva el­dönteni. Mi mindent megte­szünk a siker érdekében. LÁSZLÓ ENDRE nem csu­pán jó zenekarvezető, de egy­ben jeles hallgatója is a főis­kola zeneszerző tanszakának. A két vígjáték kísérőzenéje már egy kicsit ennek is az eredménye. S az a sok ked­ves' dal is, amelyet ő kompo­nált, s amelyeket leggyakrab­ban felesége, Blaha Márta énekel, aki szintén az Állami Déryné Színház tagja. Még fiatalember. Ahogy ö mondja — pályakezdő. De ez a kezdet igen biztató. Feljogo­sít arra, hogy még sikeresebb folytatást, várjon tőle a kö­zönség és a kritikus egyaránt. P. P. próbának szanta: vajon ho- j gyan tetszik játéka a szakem­bereknek? A próbából szer- j zódés lett. Tizenhárom évvel ; ezelőtt. Azóta egyfolytában tagja, sőt, öt esztendeje zene­karvezetője a színháznak. MÉG FIATALEMBER. Mindössze harminc éves. A j neve mégis ismert a zenei vi- ] lágban. Nem csupán úgy, mint zenész. Eddig két vígjáték — , Kilóg a lóláb. Egyszerű kis- j lány — zenéjének összeállítá­sa és komponálása fűződik ne­véhez. És az Állami Déryné Színháznak az a kezdeménye- j zése, hogy ne csak opeí%ttet, ; komoly zenemüvet is játszhás- i son a falusi közönségnek. László Endre vezényelte több, ! mint száz alkalommal Johann Strauss Denevérjét, most pe- 1 dig Donizetti: Az ezred lánya című vígoperáját. — Nagy teljesítmény _ volt j mindkét feladat megoldása a mi kis kamarazenekarunkkal. Nehéz feladat, de szépsége és sikere mindenért kárpótol. Különösen Az ezred lánya si­került kitünően. Ügy érzem, t az egész együttes legnagyobb j ! érdeme az, hogy az előadás j j híven tükrözi az olasz víg- 1 | operák hangulatát. Azt a hangulatot, amelyben ezek a vígoperák fogantak, s ame- ! lyet a legkitűnőbb nagyzene-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents