Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

TÁBORI HÍRADÓ Ki a győztes? + A legizgalma­sabb pillanat, a nap slágere az Absolon Sarolta ifjúsági táborban a napi értékelés. A sátor lakói, az ócsai III B osz­tály diákjai együtt izgulnak: kik lettek az el­sők, ki mennyit teljesített aznap? Fagyi jegy + A nap legjobb­jai a szép pénz­kereset mellé, fagylaltjegyet kapnak jutalom­ként az állami gazdaság veze­tőitől. Íme a mos­tani nyertesek. Művészet a jókedvért + Ha véget ért a munka a földe­ken, a sok-sok pi­henési lehetőség közül az ócsai Kulcsár Kati és Dénes Mária a pingálást választ­ja. Tessék hozzá­szólni, szebb lett-e a sátor a Kuka törpével? Szereli a tejberizst ? + Eljött a vacso­ra ideje. A mai talán nem a leg­jobb, mert ilyen nagy lányok nem rajonganak a „tejbepapiért” — ezért jut idejük a merengésre is — de a* maitól füg­getlenül elége­dettek az ellátás­sal, ízlik a koszt... (Gödény felv.) CSEH-OSZTRÁK KORUTAZÁSOK Az idén több cseh—oszt­rák körutazást szervez az IBUSZ. Ezek az utak nyolc­naposak, részvételi díjuk kétezerhétszázötven forint. Most egy kis ízelítőt adunk az utazások programjából. A résztvevők a kora reggeli órákban Budapestről indul­nak. Az ebéd Pöslyénben lesz, a vacsora, szállás Gott­­waldovban. Innen a reggeli után Luhacsovice fürdőhely­re rándulnak ki, majd más­nap reggel Brnóba mennek. Másnap Budejovicébe rán­dulnak ki, onnan Vyssí Brod­­ba mennek. Tovább: Linzen keresztül Bécsbe utaznak: ott lesz a vacsora és a szál­lás, majd az osztrák fővá­rosban három napot tölte­nek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1965. JULIUS 8, CSÜTÖRTÖK Kedden délelőtt még végig­járta körzetét, kikézbesítette az aznapi postát, majd haza­tért otthonába Tarcsi Sándor huszonöt éves külterületi kéz­besítő. Amikor hazatért, megkérte feleségét, hogy siessen el apó­sához és hozzon egy litqr bort. A fiatal asszonyka mit sem sejtve, készségesen tett eleget férje kérésének, ám, amikor visszatért a borral, megdöb­benve vette észre, hogy férje a közeli meggyfára felakasz­totta magát. Az öngyilkosság okát most vizsgálják. Feltehető azon­ban, hogy tettét azért követ­te el, mert ő volt az utóbbi időben a posta háziszarkája. A RÁDIÓBAN HALLOTTUK Kovács István, városunk ze­neszerzőjének két zenekari számát mutatta be júniusban a Rádió, a Tangonellát és az Esti dalt. A zeneműveket a rádió esztrádzenekara játszotta. ,Debrecenbe kéne menni // De nem pulykakakasért, ha­nem július 25-én a városi nő­tanács autóbuszkirándulást szervez Debrecenbe és Hajdú­szoboszlóra. Az egynapos úton a részt­vevők megismerkednek Deb­recen nevezetességeivel és környékével. Az ebéd az Aranybikában lesz. A dél­utánt Hajdúszoboszlón, für­déssel töltik majd a kirándu­lók. A földből nőit ki Ládagyári üdülő Cserkeszőlőn Augusztus közepéig már foglaltak a szobák. Egye­sek két hétre» a legtöbben egy hétre jelen­tették be igényüket, de há­rom-négy napot is szívesen töltenek ott a ládagyáriak. — Akik pedig a legtöbb társadalmi munkát végez­ték, azok jutalomüdülésben vesznek részt, hogy élvezhes­sék munkájuk eredményét — mondja végezetül Vágó Zol­tán. A\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\W\\\\\nwvxxw, Sággal és a városi bíróság öt­száz forint pénzbüntetésre ítélte a huncut beszerzőt. Mit ér száz kéve kukoricaszár? Biztos, hogy nem tréfadolog három tehénkét és ugyanany­­nyi borjút kiteleltetni. Ezek a gondok úgy tavasz táján na­gyon is megszaporodnak. Az­tán vegyük hozzá azt, hogy zárlat miatt hónapon keresz­tül üres volt a piac, hiába akart a jószágtartó egy kötél szénát, egy kocsi derék árpa­szalmát vagy egy kéve szárat vásárolni. Ebben a gondban volt Bo­­zsik Ferenc is. Jószágai szo­morúan nézték a jászlat. Biz­tos, hogy a gazda szíve meg­esett rajtuk és ezért olyan megoldáshoz fordult, amelybe beleszólása van a törvénynek is. Úgy március derekán tör­tént. Befogott azzal, hogy elvi­szi a lovacskát patkolni. Dehát a vasaltatás előtt másfelé ka­nyarodott és egy idegen ház­táji gazdaságban alaposan megrakodott. Száz kéve szárat dobott fel a kocsijára, s mint aki nagyon jól végezte a dol­gát, hazaindult. Az eleséget feletette jószá­gaival. Hogy aztán nyomára ne jöjjenek a törvénytelen cselekedetnek, a kocsiján is igazított egy keveset, hátha ez az átalakítás eltereli a gyanút róla. Nyomozás. Bozsik Ferenc idejében észhez kapott és a kukoricaszár árát, kétszázöt­ven forintot kifizette a tulaj­donosnak. De hátra volt még az elszámolás a büntető ható-Az árvízkárosultakért A Községgazdálkodási Vál­lalat is csatlakozott az orszá­gos , mozgalomhoz, alkalma­zottai segítséget nyújtanák az árvíz sújtotta területek la­kóinak. Egyhangúan elhatá­rozták, hogy fizetésük egy százalékát odaadják a káro­sultaknak. Ezenkívül a régeb­ben tervezett nagy arányú, több napos dunántúli kirándu­lásukat lerövidítik, máshová mennek és az így megtakarí­tott ezer forintot ugyancsak az árvízkárosultaknak juttat­ják el. Ezzel együtt havi át­lagkeresetük két százalékát teszi ki a felajánlott összeg. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szemet szemért. Vittorio de Sica gyilkos szatírája ma­gyarul beszélő olasz film. Szé­lesvásznú. Tizennégy éven alul nem ajánlott! A térábrázolás a festészet­ben. A villás bajusz nás Csepel mel­lett. Az én „osztály­helyzetemet” nem befolyásolja az, hogy Simpsonon pöfögök. Már messziről féke­zek és részvéttel állok meg a ke­rékpár fölé hajo­ló legényke mel­lett. — Mi baj a ke­rékpárral kis­­öreg? Segíthetek valamit? A szerelő em­berke feltápász­­kodik. Alig száz­ötven centi ma­gas. Térden felül érő shortban van, lábán strimfli nélkül lötyög a kitaposott szan­dál. De uramfva, elképeszt' orra alatt az araszo­­san viliázó fekete bajusz és amint rám vicsorít az emberke, a niko­tintól megsárgí­tott fogsor. Nagy zavarban makogtam. — Bocsánat, azt hittem, hogy valami baj van — gázt adtam és el­poroltam az álla­mi gazdaság irá­nyába. (Quick karikatúrája) Amatör rakodómunkások között Kell a pénz — Jól jön a „pihenés“ zunk — mondja kérdé­semre a férfi. — Van úgy, hogy napokig nem kerülünk haza. Egyébként vál­tozatos a munkánk. Minden­felé szállítunk, sokszor a Ba­laton környékére is. Ilyenkor munka közben szakítunk egy órát és megfürdünk valame­lyik strandon. — Nem mondom, nem le­ányálom ez a rakodómunka — szól bele a beszélgetésbe a csi­nos fiatalasszony — két-három méter magasra felrakni a har­minc-harmincöt kilós ládákat. Dehát kell a pénz. Hiányos még a lakásunk. Háromhóna­pos pici fiacskánkat is szeb­ben és jobban akarjuk nevel­ni. Jelenleg egy barátnőm ~ gondozza havi ötszáz forintért. Egyébként azt hiszem, én var gyök az első nagykörösi női rakodómunkás — fejezte be szavait, s férfiakat is megszé­­■ gyenítő erővel és ügyességgel rakta tovább a ládákat. (k.) ~,'//sss/s/sffs/s//f////sssss/sssfmff//sr^ \ Hol vannak. | < mire várnak ? \ \ i í Mindenki tudja, mi is j ! sokszor és sokat írtunk ar-1 $ ról, hogy a rendkívüli idö-f (t járás megnehezíti az ara- $ ( tást. Arról is tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a terme- $ ; lőszövetkezctek f elk é-% í szültek a kézi aratásra. ^ (t Az újabb esők ismét fel- \ 5 áztatták a talajt — a kom-4 £ bájnok, aratógépek ott so- \ ( rolnak a földeken, de nem f \ indulhatnak, mert elsüp-f \ pednének. Pedig az őszi ár- 4 } pa már beérett. Közel ezer 4 (t holdat kell kasza alá fogni. í \ S amit eddig learattak, azí (t mindössze százhúsz ? (fhold. A legégetőbb a baj a jj (Szabadságban, ahol ötszáz f ( hold érett gabona áll lábon. $ } Hol vannak a kézi ara-í í, tők, mire várnak? Á be- \ érett gabonát nem lehet a 4 % m a j d-ra bízni. A hét kö- \ (f zepén alighanem már kaszai % alá érik a rozs is. De ha f (f most az őszi árpával nemi í bírnak, mi lesz akkor a $ í rozzsal? í Ismételjük: hol vannak a á kézi aratók, mire várnak? 4 A költség, amelyben az uta­záson kívül az ebéd és a für­dőjegy ára is benne van, száz­harminc forint lesz. Az autó­busz a központi buszmegálló­tól indul 25-én, vasárnap reg­gel 4 órakor, visszaérkezés a késő esti órákban. A kirándulásra július 20-ig lehet jelentkezni, ez egyben a költségek befizetését is jelenti. Erdélyi Lászlóné, a DÁV tiszt­viselője szervezi a kirándulást. Felakasztotta magát a postás — Már két éve kérik mun­kásaink, hogy Cserkeszőlön, mely aránylag közel van * hozzánk, építsünk egy üdü­lőt — mondja Vágó Zoltán, a ládagyár üzemi bizottsá­gának elnöke. Kívánságuk végre telje­sült. A DÁV ottani terüle­tén kaptak helyet a láda­gyáriak. Vasárnap és munka után, sokan még a szabad­ságukat is feláldozva, fia­talok és idősebbek egyaránt végeztéik a társadalmi mun­kát. Három hét alatt kinőtt a földből az új ■' üdülőhely, amelybe jú- '( nius 20-án már beköltöz­­hettek. Az épület fából van, öt perc- ^ re a gyógyfürdőtől. Egyszer-^ re tizen vehetik igénybe. ^ Van egy négyszemélyes, ésí három kétszemélyes szobája. ? — Kik voltak az üdülőd első lakói? — A korongüzem munkás-^ női — mondja. Most már^ tőlük érdeklődöm. ^ Papp Eszter június 20—27- ^ ig volt az üdülő lakója. ^ — öten voltunk, nagyon ^ jól eltelt az idő. Az épü- 4 . let szép helyen van, egy í erdő közepén. Napi öt fo-í rintot kellett fizetni a szál-? 1 lásért. Bár az étterem kö- ^ ; zel van, de az üdülőben re- ^ . zsó is rendelkezésre áll, s $ így könnyen meg lehet ol- ^ dani az étkezést — emlé-^ ■ kezik vissza az ott eltöltött ^ időre. i Az útpadkán hasal a kerékpár. Mellette kurta­­nadrágos, szan­­dálos emberke guggol. Az or­szágúton haladó imber részvéte őszinte. Szirtesen megáll azért, hogy segítségére sies­sen annak, akit valami műszaki hiba akadályoz a továbbhaladás­ban. Azért egy kis „osztálytagozó­dást” itt is meg lehet állapítani. Az autós az autós­nak segít, a mo­toros a motoros­nak. A teherautó vezetője részvét­tel áll meg az el­akadt háromton-A termelőszövetkezet átvevő telepén hatalmas teherautóra rakják a káposztát. Olyan is­merősek a rakodók. Nicsak, két fiatal külterületi tanító. — Ne tessék csodálkozni — szólal meg az egyik moso­lyogva — a nyári szünidőre elszerződtünk rakodómunkás­nak. Évek óta ezt csináljuk. A több mint nyolchónapi szel­lemi munka után szinte jól­esik egy pár hónapi fizikai ki­­kapcsolódás. — Fiatal házasok vagyunk — veszi át a szót a másik — építgetjük a családi fészket. — A fizetésünkhöz jól jön az a havi két-háromezer forint, amit a rakodással keresünk. Közben vidáman, viccelődve rakják az autóra, öt sor maga­san a káposztával megrakott körülbelül harmincöt kilós lá­dákat. Nem zsörtölődnek, nem panaszkodnak, nem úgy, minit sok „hivatásos” rakodómun­kás, aki mindig a tsz-tagok se­gítségéért szól. Alig megy el a tanítók „te­herautója”, jön egy másik gép­kocsi, melyen szintén vannak amatőr rakodók. Egy fiatal ipari munkás és jól megter­mett, erős felesége, akik a nyári szezonra leszerződtek rakodómunkásnak. — Bizony, naponta tizen­­két-tizennégy órát is lehű-

Next

/
Thumbnails
Contents