Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

A N A G Y K II. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1965. JÜLIUS 8, CSÜTÖRTÖK Helyszíni szemlén a tyúklopás speciálissá! Yal Azt tartja a közmondás, hogy úgy szép az élet, ha zaj­lik. Sajnos, Kákán túl nagy a zajlás. Ez az a község já­rásunkban, mely a leggyak­rabban szerepel a rendőrségi krónikákban, ahol szinte raj­zanak a nem kívánt elemek. A napokban tett pontot a rendőrség egy rossz „tréfa” végére. Rossz volt ez a gáz­szer „nősült”. Első feleségét héthónapos gyermekkel hagy­ta ott, a második kéthónapos terhes. Gyula Pesten dolgo­zott, közel két évig. Ügy mondja, nagyon szerették. De otthagyta a munkahelyét, mert felesége borsót szedni hívta a tsz-be. Itt ismerkedett meg állítólag Rostással, aki beavatta a veszélyes játékba. Vágják már az őszi árpát KÉSZENLÉTBEN A KÉZI KASZÁSOK Rostás Lajos a kókai helyszíni szemlén bemutatja, ho­gyan mászott át a kerítésen. Estenként is így csinálta Aranysárga búzatáblák kö­zött járunk, nem messze tő­lünk rendrevágó gépek vág­ják az őszi árpát. Tápió­­bicskén is, mint az ország sok helyén, megkezdődött az aratás. Az előkészületekről, a munka megindításáról a gazdaság főmezőgazdászával, Szécsi Györggyel beszélge­tünk. — Ezerkilencszázhatvannégy holdat kell learatni. Jelen­leg még csak saját gépeink dolgoznak, de hamarosan négy kom­bájn érkezik a Szcntmár­­tonkátai Gépállomásról. A négyszáz hold árpából na­ponta negyvenet tudunk le­vágni. Az összes területből mintegy háromszáz holdat kell kézzel learatni, mivel a gabona erősen megdőlt. Az aratóbrigádok már csak a megfelelő időre várnak, hogy a kézi kaszákkal ők is be­kapcsolódjanak a munkába. — Az aratómunkások ré­szére a tsz naponta főz, és kiszállítva a földekre, ötforintos áron adja az ebédet. Az fmsz mozgóbüfét nyitott, hűsítő italokat árul. — A kombájngabona részé­re kombájnszérű van, ahol százhuszonhárom vagon ga­bonát tudunk raktározni. A kombájngabona tisztításához a cséplőgépek hamarosan megérkeznek a gépállomás­ról. — Ebben az évben elég jó termésre számítunk. őszi árpából 14—15 má­zsa, búzából 11—12 má­zsa várható átlagosan. A betakarítás után 90 vagon gabonát szállítunk a nagyká­­tai terményforgalmi vállalat­nak. — Az aratás megkezdése előtt befejeztük az egyéb legfontosabb munkákat. Meg­kapáltuk kétszer az 1210 hold kukoricát, a 120 hold napraforgót. A 110 hold bur­gonya töltögetését is elvé­geztük. — A növényi kártevők és betegségek leküzdése érdekében 650 holdon vegyszeres gyom­irtást végzett a növényvédő brigád, amelynek három tag­ja, Sütő János, Witman István és Kis László dicsé­retet érdemel. — Az őszi árpa levágása után azonnal tarlóhántást szeretnénk végezni, és má­sodvetésként zöidtrágyának napraforgót vetni. Sajnos, kevés traktorunk van, így ezt csak az aratás befejezé­se után tudjuk elkezdeni. (pápai) A járási operatív bizottság második ülését hétfőn tartot­ta meg. A bizottság június vé­gén alakult meg több, mint tíz járási szerv akaratából. Cél­ja a járásban megindult nagy méretű megmozdulás, adako­zás összefogása az árvízkáro­sultak javára. A június végi megalakulást követően jöttek létre a községek akcióbizottsá­gai. Jócnéhány ilyen akció­bizottság képviselője is meg­jelent a hétfői tanácskozáson. Megbeszélték a területi munka problémáit, módjait, tapasztalatait, a bélyegek ter­jesztésének módszereit. A hi­vatalok, üzemek, zárt munka­helyek eddigi felajánlásait összegezték. A bélyegeiket elsősorban a tsz-ek vezetői és tagsága, nyugdíjasok, egyéni gazdálko­dók és háziasszonyok részé­re bocsátották ki. A községi operatív bizottságokban részt­vevő. szervezetek aktivistái felkeresik a lakóházakat, há­ziasszonyokat, otthon dolgozó­kat. Járásunk hivatalai, üzemei, állami gazdaságai, gépállomá­sai, termelőszövetkezetei nagy részében már jelentős felaján­lásokat tettek. Röpgyűléseken, és egyéb formákban juttatták kifejezésre segíteni akarásu­kat. Általában egynapi kere­setüket ajánlották fel. Jelentős anyagi segítséget jelentenek a községi bizottsá­gok olyan rendezvényei, me­lyek jövedelmét az árvízkáro­sultaknak adják. A társadalmi összefogás szép példája az. ami ezekben a napokban országszerte ki­bontakozik. Mindenki átérzi bajba jutott embertársai hely-Nagy örömmel olvastuk an­nak idején a Tápió mente hí­reit a járási ifjúsági találko­zóról. Olvastuk azt is, hogy a kultúrműsorban felléptek szinte a járás minden közsé­gének kultúrcsoportjai, a rész­vevők közül csak Tápiószele hiányzott. Ez utóbbi körülmény gon-1 dolkodóba ejt bennünket. Hát szépen fejlődő, nagy közsé­günkben nincs egy megfelelő MHS ELNÖKSÉGI ÜLÉS A Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnök­sége a községi alapszerveze­tek ellenőrző bizottsági el­nökei részére megbeszélést hívott össze holnap délelőtt 9 órára, Nagykátára, az MHS helyiségébe. Napirenden a szervezeti élet megerősítése szerepel. — Vasutasnap. Szombat es­te 8-kor vasutasnapi ünnepsé­get tartanak Nagykátán, a já­rási művelődési házban. A mintegy másfél órás műsort hajnalig tartó bál követi, me­lyen a tápiósülyi Szedeles György és zenekara muzsikál. — Negyvenhárom könyvtár tartozik a nagykátai járási könyvtárhoz. zetét, és tehetségéhez mérten segít. Az ország területéről be­folyt összeg rendkívüli nagy segítség azoknak, akik kárt szenvedtek az áradások során, ugyanis ezt az összeget a baj­ba jutottak nem kölcsönként, hanem segélykúit kapják, s egy fillért sem kell majd eb­ből visszafizetniök. Gyűlnek a forintok... A niagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Termelőszövet­kezet június 28-i párttaggyű­lésén a megjelentek 50—200 forintot ajánlottak fel. Két­ezer-nyolcvan forint gyűlt ösz­­sze. ☆ A tápiószentmártoni Rákó­czi Tsz 50 mázsa gabonát ajánlott fel. A kókai Kossuth tagjai egy-öt munkaegységet, a Szentmártonkátai Gépállo­más dolgozói fizetésük 3 szá­­zalélrát, eddig 10 ezer forintot, a szentmártonkátai Kossuth Tsz egy vagon kenyérgabonát, a tápiószelei Kísérleti Gazda­ság dolgozói egynapi kerese­tüket, körülbelül 15 ezer fo­rintot ajánlottak fel. V A Kátai Állami Gazdaság traktoros szocialista brigádja június 27-én, vasárnap dolgo­zott, s aznapi munkabérüket az árvízkárosultaknak adták. ★ A járási művelődési ház va­lamennyi állandó dolgozója, köztük tizenegy zenetanár fi­zetése 3 százalékát ajánlotta fel. kultúrcsoport, amely képvisel­hetné községünket egy-egy ilyen reprezentatív összejöve­telen? Hiszen anyag volna, (oly sok a tehetséges fiatal) vezető is kerülne, (a sok peda­gógus mellett függetlenített kultúrházigazgatóval is ren­delkezünk), csak úgy látszik, hogy éppen a szív, a jóakarat hiányzik. Bizony nagyon so­kan szégyelljük magunkat, hogy csak mint nézők lehet­dáknak, hiszen mintegy nyolcvan tyúk, néhány kacsa és két kerékpár tulajdonosa látta kárát. És természetesen rossz azoknak, akik most vár­ják megérdemelt büntetésü­ket. A rendőrség ügyességét di­cséri, hogy mind ez öt, nem mindennapi tyúktolvajt rövid időn belül kézre kerítette. Kö­zülük a legfiatalabb tizenhét éves, a legidősebb harminc­négy. Iskolába nem jártak, szellemi képességük a legmi­nimálisabb. Arra nem emlé­keznek, hogy a lopást mikor követték el, de hogy „ünnep” volt, az biztos. Mármint, a számukra. Ök öten, a tyúklopás — spe­cialistái. De nézzük őket sor­ba. Rostás Lajos huszonnégy éves dányi lakos munkát vál­lalt Kokin. Nyitott, kapált, tört. Aztán betört. Egészen pontosan: megismerte a há­zakat, kikémlelte a tyúkóla­kat, és annak ellenére, hogy teljes ellátást kapott, meg ezen felül negyven forintot naponta, meglopta kenyér­adóit. Esténként nyolc óra után a hátsó kerítésen má­szott át. A szomszédokat sem kímélte. Rostás természetesen nem egyedül volt. Társul szegő­dött hozzá a tizenhét éves K. Gyula, valkói lakos. Gyula nagyon ötletes volt, mert ma­gával hozta a felesége szan­dálját, felhúzta a lábára, hogy ezzel terelje el a legkisebb gyanút is férfi-voltáról. Pe­dig Gyula nagyon is „férfi”. Fiatal kora ellenére már két­tünk jelen a találkozón és a kultúra szempontjából így le­maradtunk a járás többi — nálunk sokkal kisebb létszám­mal rendelkező — községei mellett. Éppen ideje volna, hogy felrázzanak bennünket, és a nemtörődömséget a törő­dés váltaná fel, mert úgy érez­zük, hogy a kultúra nemcsak a különféle címen nevezett táncmulatságok megrendezé­séből áll. (ő) A lopás számukra a lebukásig kifizetődő volt. A tyúkokat 2Ő —30 forintért adták el. A helyszíni szemle során nem derült pontosan ki, hogy ki volt a dolgok „eszmei” szerzője, ez végül is a bírásig feladata lesz. Az azonban biz­tos, hogy minden hájjal meg­kent az illető. Mert ugyan, K. Gyula minden portyázás­kor felhúzta felesége szandál­ját, így akarta megtéveszteni a nyomozókat. Nem vált be az ötlet kinek jutna eszéba; úgy tudja meg, hogy van-e kutya a lo­pásra kiszemelt ház udvarán, hogy követ dob be. Ha ugat a kutya, pucolás, ha nem ugat, akkor szabad az út. De csak este, s a kert felől. Kettő fa­laz és három megy be, vagy fordítva. Zsákba, lepedőbe csomagolják a zsákmányt, és a közeli réten kicsavarják a nyakát. Így csinálták. Persze, nem vitték el az ólból az összes tyúkokat. Csak azért, hogy — mint ahogy Rostás mondta: — Maradjon a gazdának is valami. És ez, ami marad, főleg kakas le­gyen, mert az soványabb. Igaz, nem mind az öt ilyen „jólelkű”. Rafael István, Jó­zsef és Ferenc nógrádberceli lakosok, néha, még a tyúkól tetejét is kibontották, hogy a tyúkot elvihessék. Lábukra ők is női szandált húztak. A tyúkok, a kacsák és a kerék­párok mellett még két tyúk­alja tojást is elvittek, ami négy nap múlva kelt volna ki. Mi lett az éjszakai séták vége? Bilincs. Záróhangversenyek a járásban ig-Mm Tizenkét szentlőrinckátai tanuló vizsgázott jó eredmény­nyel. Zenéből is megkezdődhet a vakáció Még egy utolsó gyakorlás a vizsga előtt. Markovics László zenetanár a tápiószentmártoni művelődési házban A Néphadsereg Művészegyüttese Nagykátán Nagykátára látogat hétfőn este a Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett 160 tagú művészegyüttese. Este fél 8-kor lépnek fel, jó idő esetén a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a járási művelődési házban. Műsorukat euró­pai turnéjuk legsikeresebb számaiból állították össze. Az elő­adás teljes jövedelmét az árvízkárosultak kapják. Bizottság alakult az árvízi gyűjtésre Sokat segítenek a községi rendezvények „Ideje volna, hogy felrázzanak bennünket... Míg a haver a ketrecből zsákba gyömöszöli a zsákmányt, Rostás figyel. A többiek meg a kapu előtt... (Juhász Imre képriportja) Az elmúlt héten tartották meg a járás területén műkö­dő zenetanfolyamok évvégi vizsgáikat. Sok helyen záró­hangversenyen mutatták be tudásukat. A tápióbicskei és a szentlőrinckátai záróhang­versenyek egész bevételét a tanárok és gyerekek felaján­lották az árvízkárt szenvedet­teknek.

Next

/
Thumbnails
Contents