Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
1965. JULIUS 8, CSÜTÖRTÖK Htcmi 3 a: .».I.I,».r. y.fUf o / I v , ;wv ' x /',v $ f;T?9 ML.| í Augusztusban AMATÖRCSILLAGÁSZOK TALÁLKOZÓJA Augusztus 6—7—8-án Győff rött rendezik meg a magyar ff amatőr csillagászok baráti kö^ rének hc.rmadik országos taff lálkozóját. Ezen neves ha}zai és külföldi szakembereik } tartanak tájékoztató előadási sokat kutatásaik eredméff nyeiről. Az országos találkoff zó alkalmából több, csillagá| szattal kapcsolatos kiállítást í is rendeznek. 7 Mérsékelték a villanybojlerek vidéki fogyasztási díját A Magyar Közlönyben megjelent a nehézipari miniszter rendelete a háztartási és ipari, foglalkozási villamosenergiafogyasztás mérésérőil. A miniszteri utasítás a kizárólag éjjel működtetett villamos forróvíztárolók (bojlerek) és a hazánkban még nem alkalmazott, de a jövőben bevezetésre kerülő, ugyancsak kizárólag éjjel működtetett háztartási hőtároló villanykályhák fogyasztásának ár- I szabásáról is intézkedik. A rendelet ezeknek a készülékeknek a vidéken érvényes kilowatt-óránkénti 50 filléres fogyasztási egységárát leszállítja a budapestivel egyező kilowatt-óránként 30 filléres árra. Az árleszállítás célja egyrészt, hogy megkönnyítse a lakosságnak az ilyen készülékek beszerzését, másrészt, hogy az éjszakai villamosenergiatermelési „völgy” idején módot adjon a fogyasztás emelésére. Küzdelem a természet erőivel | Á jég kezdte meg a cséplést - A peronoszpora sokszoros erővel támad - Minden napfényes óra a kapáé Kárbecslésen a csemői Új Élet Termelőszövetkezetben „SEGÍTÜNK a tsz-nek .. (Foto: Kotroczó) ARCKÉP fél Jókedvű, mozgékony, életvidám. Talán ez a három szó a legalkalmasabb külső megjelenésében is tükröződő vitalitásának kifejezésére. Ö az, aki mindenkivel tud beszélni, mindenről, s bármiről is esik szó, lelkesen magyaráz, mintha élethivatásul választotta volna ezt. Az ilyen embert irigyeljük kicsit, mert mindig talál a mindennapokban is olyat, amiért lelkesedni érdemes. Ezekután természetes, hogy ő az, akit az újságíróhoz küldenek — hiszen mindenről tud, és egy kicsit mindemhez ért is. Az is természetes, hogy a hivatalos dolgok megbeszélése után az újságíró tovább kíváncsiskodik. — Minden érdekel — mond ja — de legjobban a könyvek. Azokból mindent megtudok, azok segítségével mindenhova eljuthatok. Nagy könyvtáram van, szépirodalmi, műszaki, földrajzi és még különféle más könyvekkel. Könyvek nélkül, mint szokás mondani, élni sem tudok már. — Nagyon szeretem és fel Is tudom használni munkámban az anyagismeretet. Hároméves anyagismereti tanfolyamot végeztem el... — Egyetlen nap szabadság nélkül — mondja munkatársa. Sa cukor összetételétől az antraciton át a rakétáig, a fém kristályos szerkezetétől az atomhajtású jégtörő hajóig sorolja az anyagokat. Látja, hogy már jegyezni sem tudom, mosolyog. — Nem fontos ez... — Hogyan tud munkája mellett ilyen sokféle dologgal foglalkozni? — Mindenre jut idő, ha nagyon akarja az ember. Én „kétéltű” vagyok — üzemi munkás és földművelő, nagyon érdekel a föld is. Munka után szőlőt kapálok, ha jól elfáradtam, akkor nekilátok az olvasásnak. Gyakran éjfélig. — Mikor kezd dolgozni? — ötkor. És éjszaka filmtörténet, útleírás, vagy Arany János összes költeményei a kezében. Munkatársa megint közbeszól: — 1090 óra társadalmi munkát végzett. Ez majdnem év, órákban ... Kiderül még, hogy „félelmetes” feje van: majdnem kívülről tudja az Egri csillagokat, és a három Toldit. — Hogyan? — Nem tudom. Nagyon hamar megjegyzem. Jókedvű, mozgékony, életvidám. És az a véleménye, hogy élete, munkája csak akkor értékes, ha mindent öszszefüggéseiben lát, s nem zárkózik el semmitől. Ha mindig ilyen maradok — mondja —, akkor nem leszek életúnt, elkeseredett, mindig lesz miért élnem. Végül ideírom a nevét: Süveg István, a ceglédi TEFU-telep raktárkezelője. 13 éve dolgozik a vállalatnál. i. E. Még az idei zord időjárás'ff ban sem gyakori, hogy egy ff mezőgazdasági üzem olyan ' nehéz küzdelmet vívjon a : természet erőivel, mint ami! lyet a csemői Űj Élet Termelőszövetkezet. Az országszerte összetorlódott munkákat, itt még jégverés is tetézte, amelynek mértékét most becsülte fel az Állami Biztosító. A népes kárbecslő bizottsághoz csatlakozva végigjártuk a határt, illetve annak jégverte részeit. A mintegy két kilométer hosszú jégverte zóna lehangoló. Amikor tehát a szétzúzott szőlőhajtásokat, jégütés barnította almákat, földön tarkálló árpaszemeket számolgatták, akkor nemcsak a kárt, hanem a kártérítés mértékét is megállapították. A tanyák kíváncsi népe elképesztő részleteket mesél a múlt heti pusztításról. A galambtojás nagyságú jegek nemcsak a karvastagsáVirágzik a Tisza A rendkívüli időjárásban megkésett a természet. Eltolódott a Tisza virágzása is. Feltehetően a kora nyári árvíz befolyásolta a színes jelenség majdnem egyhónapos késését. A rövid életű kérészek az idén kisebb rajokban jelentek meg a folyó felett, mint más években. RAK ÉS KÁVÉ A dohány után az amerikai orvosok a kávéfogyasztást is felelőssé tették a tüdőrákért. Húsz ország statisztikai adatai alapján úgy találták, hogy összefüggés van a prosztatarák és a kávéfogyasztás között. Svédországban, ahol egy lakosra évi 8 kilogramm kávéfogyasztás esik, a legnagyobb a száma ennek a megbetegedésnek, tizenhétszer akkora, mint Japánban, ahol szinte kizárólag teát isznak. A kávé feltételezett káros hatásának mechanizmusa még nem ismeretes. EGYNAPI KERESET Hogyan segítenek — miből gyűlnek a forintok? KÖZEL A DUNA. A gyárba ugyan nem jött be a víz, de az emberek heteken ót érezték fenyegető közelségét. Vajon érzik-e most, hogy segíteni kell? Révai Sándor szb-titkár azt mondja: érzik. „Beszélgessen velük. Menjen oda akárkihez.” Idegenként, kísérő nélkül járok a nagy telepen. Olajos emberek, meztelen vonat-alkatrészek, olvasztó hőség, vaszaj. Olyan furcsán érzem magam kérdésemmel, blokkfüzetemmel és ceruzámmal. — A művezetőt keresem ... lépek be egyik csarnokba. Hívják. Szerencsére barátságos fiatalember. — Egy brigáddal szeretnék megismerkedni... — Egy egész brigáddal? — Nevet. Magyarázkodás. — Hát a legközelebb, ha a Polyákékat keresi. Jöjjön, odavezetem. Most itt vagyok Polyákéknál, azaz a Petőfi-brigád otthonában. Képzeljünk el 27 lakatost, öreget és fiatalt, akik a vasúti kocsik víz- és gőzvezetékeit, fékberendezéseit készítik. Ez a brigád. Csak ennyi? SIKOLAI ISTVÁN, az öreg wesztinges, felemeli fejét. — 13 új kocsi van a havi programunkban. De ha programon kívül jön munka, mindig elkészítjük. Itt mindig bejön valami programon kívül. Arra gondolok: az árvíz is programon kívül jött. De jó lett volna ellene egy tökéletes Westing-fékberendezés. — A mi brigádunk — mondja Pólyák Sándor — szocialista brigád. Okleveles és jelvényes. Három esztendeje már. — Mit tettek érte? Pólyák hirtelen tanácstalanul néz. Hogy lehetne egy kíváncsi újságírónak felsorolni a teljesített feltételeket. Bíztatom: mégis mire büszkék? Elgondolkozik. — A termes kocsik fűtését is mi csináltuk. Nagyon elismerték ... Miközben beszélgetünk, egyegy kíváncsi szaki odalép ,s lesi: mit is akar ez az ismeretlen? Szerencsére a falra nézek s látom egy fekete táblán a futballcsapat-képletet. Jó, magyar nevű felállítás s fölötte: BENFICA. Hát ez miféle? NAGYOT NEVETNEK, s máris dicsekszenek, hogy a brigád csapata, a „Dunakeszi Benfica”, veretlenül vezet az üzemi bajnokságban. A portugál címzés tehát üzemi humor. A sport révén már bizalmas a légkör. Nemcsak meccsre járnak együtt; természetes, segítő barátságot teremtett köztük a hosszú közös munka. S most már egy lépés a kérdésig: — Hogyan segít a brigád az árvízkárosul takon? — Szívesen — válaszol egyikük a többi nevében. — Tudjuk, hogy kötelességünk meghozni azt a kis áldozatot. Volt szó arról, hogy egynapi munka. Volt szó arról, hogy egynapi munkabér. Munkában, vagy pénzbén — ők szívesen adják. Egy kis lemondás az egész. — Miről mondanak le? Honnét, miből veszik el az egynapi keresetet? A 32 éves Pólyák Sándor napi keresete 80 forint. Kétszáz forintot költ havonta sörre, cigarettára. Kevesebb lesz a sör és a cigaretta egy darabig — a két gyerek és az aszszony nem érez semmi változást. — Hát majd én is kevesebbet járok sörözni a Margitsziis getre — monja Sikolal is (úgy látszik, a Dunakeszi Járműjavító rejtett pénzügyi tartaléka a sörfogyasztás) — s nem fotózom annyit. Tudniillik, én szenvedélyes fotós vagyok. Igaz, három gyerek még a nyakamon van, de a feleségem is dolgozik. Egy műszakot én is szívesen vállalok. EGY FIATALEMBER nyilatkozatot ad: — A múlt hónapban 1870 forint volt a fizetésem. Ha egy napot felajánlok, az mondjuk 70 forint. Házra gyűjtünk az asszonnyal, már van 30 ezer a takarékban. Legfeljebb 70 forinttal kevesebb megy be az OTP-be most. És annyival később készül el a ház. Igen. Hiszen hány ember házát pusztította el egészen a víz... Aztán nevét is bemondja: „Tuba Lajos, jobb half” — és felmutat az üzemi Benficára. Szép Imrének már nem könnyű egy napot adni. Három gyerek várja a pénzt és egy beteg asszony. „De megoldjuk” — mondja és sorra így szólnak a többiek is. Az üzemrész vezetője is betársul a beszélgetésbe: Farkas István, a Petőfi-brigád patrónusa. Q majd a horgászás költségeiből vonja el az egynapi keresetet? „Mi az? — kérdem — olyan sokba kerül a hal?” Tiltakozik, nem üzletben szerzi a zsákmányt, de a kirándulás költségekkel jár, még akkor is, ha szabadjegygyel utazik az ember. Aztán komolyra fordítja a szót és azt mondja: a segítés nem vita tárgya a Petőfi-brigádban. ARRA GONDOLOK, hogy a kollektív szellem erősebb biztosíték, mint a Westing-fék. (andrás) gú gyümölcsfaágakon ütöttek ' mély sebeket, nemcsak a háztetők cserepeit zúzták darabokra, hanem állatokat is elpusztítottak. Órákkal, napokkal a jégeső után, nyulak, fácánok, foglyok, tetemét fedezték fel a szántóföldeken. Házi szárnyasok — libák, tyúkok — is áldozatul estek a megjegesedett csapadéknak. A csemői Űj Élet Tsz-nek 314 hold rozsa, 48 hold őszi árpája és 65 hold szőlője van a jégveréses részen. A gabonákat derékban kettétörte, földre fektette és jórészt „kicsépelte” a jeges vihar. Az árpáknál általában egy-két mázsa szemet találtunk a földön, de ez csak része a kárnak. A megtört és összekuszált szárakat nehéz lesz aratni és félő, hogy az alulra került kalászokban kicsírázik a szem. Ugyanez jellemző a rozsra is azzal a különbséggel, hogy az még nem volt érett a jégveréskor. így a szempergés kisebb arányú ugyan, de a korán megszakadt vegetáció miatt a kalászokban sok a léha. A szőlőkben esett kár már ötven-nyolcvan százalékig terjed, de ez csak az idei termésre vonatkozik. A termelőszövetkezet vezetői jóval nagyobb kárnak tartják a jég utóhatását, mert attól tartanak, hogy a jégverte tőkéken jövőre nem lesz termés. Mivel a tsz-ben általában hosszú csapos metszést alkalmaznak, nem lehet kételkedni az aggodalom jogosságában. A jég ugyanis nem kímélte meg a zöld hajtások töveit sem és különösen nem, a regenerációt biztosító levélzetet. A termelőszövetkezet súlyos anyagi kárt szenvedett, amely nagy mértékben veszélyezteti jövedelmét. Noha a károk egy részét megtéríti a biztosító, a nagy jövedelemkiesés pótlásában a tsz-nek is akad dolga. Ezért sürgette például a kárbecslést, hogy mielőbb megtehesse a lehetséges és szükséges intézkedéseket. így például az árpa kárbecslése után nyomban megkezdték az aratást, helyesebben a terület letakarítását, hogy másodvetéssel pótolhassák a kár egyrészét Ugyanakkor a 176 hold szőlő megmaradt részét fokozott ápolásban részesítik, amit a gyorsan burjánzó gyomokon kívül a peronoszpóraveszély is indokol. A peronoszpóra ugyanis éppen ezt a napfénnyel váltakozó esős időszakot kedveli. Az átlagosnál jóval többször kell permetezni, porozni, mert a védekezőszert gyakran lemossa az eső. A tsz elnöke elmondotta; mindeddig volt elegendő védekezőszer, de az utóbbi napokban akadozik íz ellátás. Rézmészporra lenié szükség, azzal gyorsan lehet védekezni az eső után. Ezúton is kérik, hogy az illetékesek soronkivül juttassanak megfelelő mennyiségű növényvédőszert a peronoszpóra ellen. Hasonló erőfeszítéssel igyekeznek fokozni az iramot a többi növényápolási munkánál is. A korábbi jó igyekezetnek köszönhetik, hogy a sok eső, ellenére sem maradtak le túlságosan a kukoricakapálással. Bármennyire nehéz is helyzetük, nem adják fel a reményt és a küzdelmet a csemői Üj Élet Termelőszövetkezetben. Minden napfényes órát, sőt még az enyhén csapadékosakat is kihasználják az aratásra és növényápolásra egyaránt. Nagymiklós István Kiskun antropológia A kiskunok embertanának, a kiskunsági falvak lakosságkeveredési arányának megállapításán dolgozik dr. Henkey Gyula kecskeméti antropológus. Több mint hat éve járja a kiskun községeket. Kiválasztja a különféle jellegzetes embertípusokat, feljegyzéseket készít a testméretekről, s egyéb adatokról. Eddig húsz faluban és két városban összesen 7400 emberrel foglalkozott. Tervei szerint három év múlva, tízezer kiskun antropológiai adatainak birtokában kezd hozzá az összefoglaló tanulmány megírásához. ^SSSSS^SSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA I .. I Üzenet ? f | Balatonkeneséről \ } ? ff A vasutasok szakszerve- ff ft zetének balatonkenesei ff f üdülőtelepére kedden ötven ff } Pest megyei gyerek indult ff ff kéthetes nyári pihenőre. A ff } gyerekek elutazásakor az 4 'f állomáson megjelent Kis- f í, vári János, a szakszervezet ff f üdülési felelőse is. á f Vonatindulás előtt nagy ff 'f volt az izgalom. Ki tudná ff ff elmondani, mi mindent ff kérdeztek a gyerekek, 'f ff Mekkora, milyen a Balaton, } f, látnak-e majd hajót, lesz-e^ 'f vihar, s vajon mindent meg ff ff kell-e enni, lesz-e repeta? ff f Élmény volt a gyerekeket^ ff hallgatni, mert mind tu- ^ 'f dott valami érdekeset mon- f ff dani a Balatonról. ff Vonatuk 16.47-kor érke-} 'f zett a kenesei állomásra,^ ff ezután megtörtént a gyere- ff ff kék beosztása és az orvosi ff 'f vizsgálat. A gyönyörű ff ff ebédlőben, ahol egyszerre ff 'f 268-an étkezhetnek, jólesett ff j az első vacsora. Majd egye- f f lőre még csak a partról is- } f merkedtek a magyar ten- 'f ■ gerrel. Sokan a takarodót ff j sem várták meg, s az izga- ff ! lommal teli, mégis fárasztó < nap után nyugovóra tértek, ff • hogy másnap kezdődhessék ff \ a játék, szórakozás, amely- ff ! hez évről évre nagyobb ff \ számban juttatja fiatal- ? : jainkat a szakszervezet. } i Cs. J. | 1 V
