Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

Modern kor — modern ízlés Lakásművészeti kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban IX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1965. JÜLIUS 7, SZERDA ARATÁS. ARATÁS, ARATÁS Sok a dőlt gabona a ceglédi határban A Kossuth Múzeumban újabb kiállítás megnyitásá­ra került sor vasárnap dél­előtt. Dr. Sándor Mihályné tudományos kutató szavai vezették be a Aíai modern iparművészet című kiállítást. A bemutatón kerámia, üveg és textilművészet, nyúlánk vonalú vázák, faliszőnyegek és más a modern lakást dí­szítő tárgyak keltik fel az érdeklődést. Az egyik üveges tárlóban helyet kapott egy csokorra va­ló a Kossuth-dijas Gádor Ist­ván munkáiból. Alkotásait a gazdag formakincs, a színek változatossága és jellegzetes vonalas díszítési mód teszi közkedveltté. Gorka Géza a vázák, tálak tervezésénél bátran vissza­nyúl az ősi formákhoz, de él a magyaros motívumok fel­­használásával, az állatábrá­zolás eszközeivel is. Gorka Lívia alkotásai a természet formakincséből táplálkoznak, csapongó vonalvezetés, szín­gazdagság, asszimmetria jel­lemzi művészetét. Kovács Margit kerámia szobrai a népi díszítő elemek felhasználásával születtek. Szabó Erzsébet az üvegfú­vás régi technikájának ele­meitől a legmodernebb for­mák felhasználásáig tágítja művészi lehetőségeinek ha­tárát az üveg formálásában. A kiállítás haszna elsősor­ban az ízlésformálást nyújtó lehetőségben summázható. Akkor éri el célját, ha láto­gatói megtanulják kerülni a kereskedelem giccsdzsungel­­jét. (ta-ta) KISZ-esek Gödöllőn A Pest megyei KISZ kül­döttértekezlet tavaly védnök­séget vállalt a gödöllői egye­temi város építése felett. A munkából ceglédi fiatalok is kivették a részüket. Vasár­nap százhátvanan vettek részt az alapozásnál. Ezekben a napokban min­den szem a mezőgazdaság fe­lé fordul. Győzik-e a gé­pek a sok kalászt, van-e ele­gendő munkaerő? Mi a hely­zet a város termelőszövetke­zeteiben? Kérdéseinkre Pász­tor István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adja meg a választ. — Nem indult zökkenő­­mentesen az aratás. Az idő­járás is megnehezíti a mun­kát. Már kezdéskor sok baj van a gépekkel, sok a dőlt gabona. reméljük ez sem sokáig vá­rakoztatja meg a Kossuth Tszt-t. Összesen tizenöt kombájn és hét aratógép vágja majd le a majdnem nyolcezer holdnyi aratni­­valót, s a kaszásoknak is bőven van vágnivalójuk. — Segítség? — Ami minket illet, igyek­szünk minden segítséget meg­adni. Állandó ügyeletet tar­tunk itt bent az osztályon, hogy bármilyen fennakadás esetén tudjunk segíteni. A tsz-ck is megszervez­ték a készenléti szolgá­latot. Az ottani ügyeletes azonnal jelenti neküpk, hol, milyen segítségre van szükség. — Az üzemektől, vállala­toktól sokan jelentkeztek munkára. Eddig a MÁV-tól, a postától, a ruhaipari vál­lalattól, a DÁV-tól és a vas­ipari ktsz-től kaptunk érte­sítést, hogy részt akarnak venni az aratásból. — A tárolás? — Azzal lesz a legtöbb gon­dunk. Sok a sarjú kalász, nehe­zen tudjuk majd tárolni, magas nedvcsségtartalmű gabonát. Raktáraink, magtáraink ké­szen várják a szemet. Pony­váról, zsákokról idejében gon­doskodtak mindenütt. A DUNA MÉG NEM NYUGSZIK... Mindenki segít az újjáépítésben Mohácsnál és a Duna al­­gó folyásánál még teljes erő­vel folyik az árvízvédelem. A károk számbavételéről még nem lehet beszélni, de egyre nagyobb méretben -jelentke­zik az országos méretű se­gítség. A gyárak munkásai, a ter­melőszövetkezetek parasztsá­ga, az értelmiség egyforma áldozatkészséggel ajánlja fel támogatását az árvíz okozta sebek begyógyítására. — Alig egy hete annak, hogy vállalatunk is csatla­kozott az országos gyűjtéshez — mondotta Fekete Lajos, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat főkönyvelője. Szinte megható, hogy senki sem akar kimaradni belőle. — A felajánlások még nem fejeződtek be. Tájékoz­tatást azonban már tudok adni a várható eredmény­ről: a vállalat tisztviselői, az elárusítók, a szakmunká­sok fizetésük három száza­lékát ajánlották az árvízká­rosultak részére, ami jóval meghaladja a húszezer fo­rintot. Téglagyáriak az árvízkárosultakért A Ceglédi Téglagyár 118 alkalmazottja egyöntetűen el­határozta, hogy július 10-én, este 10 órától 11-én éjfélig önkéntes műszakot tart a gyár valamennyi munkahe- i lyén. Az önkéntes műszak alatt gyártott e terven felü­li téglát, valamint a munká­jukért járó teljes keresetü­ket az árvíz sújtotta területek lakosságának megsegítésére ajánlották fel. A hét végére már kezdtünk rendes kerékvágásba jönni, amikor ismét közbe szólt az eső. Hétfőn, kedden rá se tudtak menni a gépek a föl­dekre. — A felkészülés? — Jónak mondható. Egy kombájn kivételével minden gép idejében megérkezett, Villámriport az albertirsai Dimitrov konyháján Nyilván nem könnyen ta­lálnának alkalmasabb kony­hai személyzetet az albertir­sai Dimitrov Termelőszövetke-A Z E L s-Ő P R 0 D U K C 1 r o A &öldhipr§ó és Í Sili Június tizenkettedikén in­dult a Táncsics Termelőszö­vetkezetben a borsófejtés. Csattog a hatalmas gép, sely­mesen ringatják a sziták a táncoló borsószemeket és a szállítószalag fürgén rohanva szórja a borsóhéjat — ezt az értékes, fehérjedús takar­­;-mányt, a vontatók pótkocsijá­­ra, hogy az istállókba szállít­­sák. Az épület mellett sátor. Itt tanyázik Oláh Albert lakatos -a berendezés vezetője és irá­nyítója, aki váltótársával, ; Pécs Balázs szerelővel és még .nyolc munkatársával napi huszonnégyórás üzemben vég­zi a zöldborsófejtést. — A próbacséplés megmu­tatta, hogy jó már a borsó a konzervgyárnak. Azóta egy percre meg nem álltak. Nem is volt rá szükség, az üzem zavartalan. — Régi ismerős vagyok itt a tsz-ben, — mondja Oláh Albert. — Már negyedik esz­tendeje minden nyáron én vezetem a munkát. Barátom és váltótársam. Pécs Balázs is már a második alkalommal van itt. A Táncsics Tsz-nek száz hold zöldborsó vetése volt, a Petőfinek ötven. Bi­' zony ez jó másfélezer mázsa borsót jelent. — A szállítás a leggondo­sabb ütemezés szerint dolgo­zik — veszi át a szót Pécs Balázs. — Négyóránként, ha esik, ha fúj, itt a gépkocsi, amely tekintet nélkül a meny­­nyiségre, a kicsépelt zöldbor­sót viszi a gyárba. Sürgős az anyag, de különben is a ki­fejtett borsó nem bírja a tá­rolást. Amint az üzembe be­érkezik a borsó, azonnal a feldolgozóba kerül és a leg­több esetben a gépkocsi még nem is fordul újra, amikor a beszállított zöildbonsó már üvegben indul a raktár felé. Beszélgetés közben az asz­talon levő hangszóró néha megszólal. Vagy mély férfi­hang szól vagy kedves női hang csilingel. Oláh Albert és Pécs Balázs gondosan oda­figyelnek. — Nem nekünk szól — mondja egyikük. — Ez mi volna? — kérde­zem kíváncsian. Nem kapom nyomban meg a választ, mert közben a hangszóró megszó­lal: — Konzervek! Konzervek! Itt a Konzerv egy! Itt a Kon­zerv egy! Kérem a Konzerv ötöt! Kérem a Konzerv ötöt! Ha hallja adásomat, jelent­kezzék, vétel! Oláh a mikrofonhoz fordul. — Itt a Konzerv öt! Itt a Konzerv öt! Adásra jelentke­zem! — Itt a Konzerv egy! Itt a Konzerv egy! Jelentést kérek a termelésről! Van-e elegen­dő ládájuk? — Itt a Konzerv öt! Itt a Konzerv öt! Termelésünk za­vartalan. Jelenleg hatvan lá­da zöldborsó várja az elszál­lítást. Kérek sürgősen gép­kocsit. Kérem ismételni! — Itt a Konzerv egy! A Konzerv egy! Értettem! Ter­melésük zavartalan. Jelenleg hatvan láda zöldborsójuk van. Sürgősen kér gépkocsit! Vet­tem. A hangszóró elhallgat. Oláh most hozzám beszél: — URH rádió összeköttetés­ben vagyunk a gyárral és minden fejtőberendezéssel. Egyetlen kapcsolással tudunk azonnal beszélni a központtal, de hasonlóképpen a Vörös Csillagban, Vezsenyben, a Nagykőrösi Állami Gazdaság­ban, a Szabadság Tsz-ben és a Dózsában dolgozó berende­zésekkel. Nagyon fontos se­gítség, hogy a központ pilla­natokon belül tud intézkedni. A többi berendezéssel való kapcsolat pedig azért nélkü­lözhetetlen, mert a gyár sze­relőkocsija állandóan úton van és üzemzavar esetén pil­lanatok alatt megtudjuk, hogy a kocsi hol van és szükség szerint azonnal tudjuk irá­nyítani. (— ssi —) — Nyugdíjasgyűlés. A MÁV nyugdíjasai július havi ülé­süket péntek délután fél kettőkor tartják meg a régi vasutasotthonban. zetben Motyovszki Mihály né­­nál és Zányi Benőménél. — Ha Kati néni nem vol­na, tán még a tsz is feloszta­na — így summázza vélemé­nyét a konyha ajtajában egy ételhordót szorongató süvöl­­vény legény. — Na, ha már így megdi­csértél bennünket fiam, ugor­­jál csak el egy veder vízért — csap le reá főnöki kérlel­­hetetlenséggel Motyovszkiné, azaz: Kati néni. — Ketten vagyunk csak a konyhán — teszi hozzá ma­­gyarázóan. — Szakácsnők, mosogatók, fűtök, kiszolgálók egyszemély­iben. Két háztartási tűzhelyen főzünk meg száz, néha még érvnél is több személyre. Most az aratás idején különösen nagy a hajrá. Az ebéd kiszállításához fo­gatot is ad a vezetőség. Min­den tagnak főznek, aki igény­li .. . S ami igen fontos, jóízű a főztjük. Sürgés-forgása közben ví­gan dudorászik Kati néni. — Szeret énekelni? — Zányinéval együtt tagjai vagyunk a tsz dalárdájának. Ennek ünnepeljük most a hat­­ppnöt éves fennállását. Hoz­tunk már díjat különböző da­losversenyekről. Most a jubi­leum alkalmából még különö­sen ki akarunk tenni ma­gunkért. Most azonban egyelőre a fa­kanál mellett állnak helyt, ök ezzel segítik az aratást... J. Z. AZ ABONYI FÖLDEKEN A múlt héten Abonyban is teljes erővel megkezdődött az aratás. A három termelő­szövetkezetről és a gépállo­másról tájékoztat tudósítónk: — A József Attila Tsz-ben csaknem két és fél ezer hold kenyérgabona várja az arató­kat. Jelenleg az őszi árpá­ban — négyszáznégy hol­don öt SZK—3-as kombájn dolgozik. Kilencven aratópár áll készenlétben, ha kell, be­állnak ők is a sorba. — A Kossuth Tsz-nek más­fél ezer holdnyi gabonája van. Négy kombájn vágta az őszi árpát a múlt héten. A búzát július tizediké táján kezdik aratni. Hatvan arató­pár vesz részt az aratásban. — A Lenin Tsz-ben az őszi árpával rövidesen végeznek. Nagyobb gond viszont itt a többi kalászos aratása, mert a tsz területének jelentős ré­sze lapos fekvésű, s arra a gé­pek nehezebben tudnak rá­menni. Négy kombájn, négy aratógép és ötven aratópár gyűrkőzött neki a mintegy kétezernyolcszáz holdnyi ka­lászosterületnek. — Mi a helyzet a gépállo­máson? — Az idei aratási szezon­ban a gépállomás gépei Abonyban, Törteién és Jász­­karajenőn dolgoznak. Az öt­venöt kévekötő-aratógép, rendrearató és kombájn ja­vításához minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll — mondották. — Egy műhelyko­csink járja állandóan a köz­ségeket. A gépállomáson ál­landó ügyeleti szolgálat van, reggel négytől éjfélig. Es a kísérlet nem sikerült Esztergapadok az aktatáskában Pásztor János a Villamos­ipari Gépgyár esztergályosa, amolyan elmés ember, aki mindig kísérletezik. A kísér­letezéshez szükséges lett vol­na egy esztergapad és akkor állapodott meg barátjával ifj. Atkári Mihály kisiparossal, hogy megszervezi az eszterga­pad kiöntését. Ifj. Atkári Mi­hály a gondolatot jónak tar­totta, de most már neki is szüksége lett volna egy esz­tergapadra. Beszervezték hát Lőrincz László és Csendes Já­nos öntödei munkásokat, akik vállalkoztak arra, hogy a Pásztor János által elkészített minták felhasználásával a Vil­lamosipari Gépgyár öntödé­jében az esztergapadhoz szük­séges alkatrészeket kiöntik. A mintákat becsempészték az üzembe, ahol az üzem anya­gából a két esztergapad alkat­részeit kiöntötték és táskában az üzem területéről kicsem­pészték, majd átadták ifj. At­kári Mihálynak. A siker felbuzdította a vád­lottakat és ezután hozzáfog­tak egy marógépasztal kiönté­séhez is. Ennek egyik nagyobb darabja azonban nem fért el a táskában. Zsákba csomagol­ták és az öntöde ablakán ad­ták ki az öntvényt Gajda Fe­rencnek. A bíróság a bűnszövetség maszekoló tagjait elítélte: Lőrincz Lászlót hat, ifj. Atkári Mihályt hét, Pásztor Jánost hathónapi börtönre és külön­böző összegű pénzbüntetésre ítélte. Tekintettel azonban büntetlen előéletükre, a bör­tönbüntetés végrehajtását há­romévi próbaidőre felfüggesz­tette. A büntetett előéletű Csendes Jánost hat hónapi végrehajtható börtönt és nyolc­száz forint pénzbírságot ka­pott. Gajda Ferenccel szem­ben az ítélet jogerős, a többi vádlott fellebbezett. (—esi—) Nyugdíjasgyűlés a KGV kultúrotthonban Vasárnap délután négy órá­ra a KGV Dózsa Kultúrott­­honába gyűltek megbeszélés­re az üzem nyugdíjasai. Az itt működő nyugdíjasklub ve­zetősége tartott beszámolót az eddig végzett munkáról, majd határozatot hoztak, hogy a jövőben klubtag csak az lehet, aki tagja a szakszer­vezetnek. A tagtoborzást Rádi Dénes vezetőségi tag kezdte meg. A megjelent nyugdíjasok elhatározták, hogy augusztus első vasárnapján közös ki­rándulást rendeznek. A „hivatalos” ügyeket meg­beszélve még hosszú ideig társalogtak, szórakoztak együtt a gyár kultúrotthonában a nyugdíjasok.

Next

/
Thumbnails
Contents