Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-07 / 158. szám
Modern kor — modern ízlés Lakásművészeti kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban IX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1965. JÜLIUS 7, SZERDA ARATÁS. ARATÁS, ARATÁS Sok a dőlt gabona a ceglédi határban A Kossuth Múzeumban újabb kiállítás megnyitására került sor vasárnap délelőtt. Dr. Sándor Mihályné tudományos kutató szavai vezették be a Aíai modern iparművészet című kiállítást. A bemutatón kerámia, üveg és textilművészet, nyúlánk vonalú vázák, faliszőnyegek és más a modern lakást díszítő tárgyak keltik fel az érdeklődést. Az egyik üveges tárlóban helyet kapott egy csokorra való a Kossuth-dijas Gádor István munkáiból. Alkotásait a gazdag formakincs, a színek változatossága és jellegzetes vonalas díszítési mód teszi közkedveltté. Gorka Géza a vázák, tálak tervezésénél bátran visszanyúl az ősi formákhoz, de él a magyaros motívumok felhasználásával, az állatábrázolás eszközeivel is. Gorka Lívia alkotásai a természet formakincséből táplálkoznak, csapongó vonalvezetés, színgazdagság, asszimmetria jellemzi művészetét. Kovács Margit kerámia szobrai a népi díszítő elemek felhasználásával születtek. Szabó Erzsébet az üvegfúvás régi technikájának elemeitől a legmodernebb formák felhasználásáig tágítja művészi lehetőségeinek határát az üveg formálásában. A kiállítás haszna elsősorban az ízlésformálást nyújtó lehetőségben summázható. Akkor éri el célját, ha látogatói megtanulják kerülni a kereskedelem giccsdzsungeljét. (ta-ta) KISZ-esek Gödöllőn A Pest megyei KISZ küldöttértekezlet tavaly védnökséget vállalt a gödöllői egyetemi város építése felett. A munkából ceglédi fiatalok is kivették a részüket. Vasárnap százhátvanan vettek részt az alapozásnál. Ezekben a napokban minden szem a mezőgazdaság felé fordul. Győzik-e a gépek a sok kalászt, van-e elegendő munkaerő? Mi a helyzet a város termelőszövetkezeteiben? Kérdéseinkre Pásztor István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adja meg a választ. — Nem indult zökkenőmentesen az aratás. Az időjárás is megnehezíti a munkát. Már kezdéskor sok baj van a gépekkel, sok a dőlt gabona. reméljük ez sem sokáig várakoztatja meg a Kossuth Tszt-t. Összesen tizenöt kombájn és hét aratógép vágja majd le a majdnem nyolcezer holdnyi aratnivalót, s a kaszásoknak is bőven van vágnivalójuk. — Segítség? — Ami minket illet, igyekszünk minden segítséget megadni. Állandó ügyeletet tartunk itt bent az osztályon, hogy bármilyen fennakadás esetén tudjunk segíteni. A tsz-ck is megszervezték a készenléti szolgálatot. Az ottani ügyeletes azonnal jelenti neküpk, hol, milyen segítségre van szükség. — Az üzemektől, vállalatoktól sokan jelentkeztek munkára. Eddig a MÁV-tól, a postától, a ruhaipari vállalattól, a DÁV-tól és a vasipari ktsz-től kaptunk értesítést, hogy részt akarnak venni az aratásból. — A tárolás? — Azzal lesz a legtöbb gondunk. Sok a sarjú kalász, nehezen tudjuk majd tárolni, magas nedvcsségtartalmű gabonát. Raktáraink, magtáraink készen várják a szemet. Ponyváról, zsákokról idejében gondoskodtak mindenütt. A DUNA MÉG NEM NYUGSZIK... Mindenki segít az újjáépítésben Mohácsnál és a Duna algó folyásánál még teljes erővel folyik az árvízvédelem. A károk számbavételéről még nem lehet beszélni, de egyre nagyobb méretben -jelentkezik az országos méretű segítség. A gyárak munkásai, a termelőszövetkezetek parasztsága, az értelmiség egyforma áldozatkészséggel ajánlja fel támogatását az árvíz okozta sebek begyógyítására. — Alig egy hete annak, hogy vállalatunk is csatlakozott az országos gyűjtéshez — mondotta Fekete Lajos, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főkönyvelője. Szinte megható, hogy senki sem akar kimaradni belőle. — A felajánlások még nem fejeződtek be. Tájékoztatást azonban már tudok adni a várható eredményről: a vállalat tisztviselői, az elárusítók, a szakmunkások fizetésük három százalékát ajánlották az árvízkárosultak részére, ami jóval meghaladja a húszezer forintot. Téglagyáriak az árvízkárosultakért A Ceglédi Téglagyár 118 alkalmazottja egyöntetűen elhatározta, hogy július 10-én, este 10 órától 11-én éjfélig önkéntes műszakot tart a gyár valamennyi munkahe- i lyén. Az önkéntes műszak alatt gyártott e terven felüli téglát, valamint a munkájukért járó teljes keresetüket az árvíz sújtotta területek lakosságának megsegítésére ajánlották fel. A hét végére már kezdtünk rendes kerékvágásba jönni, amikor ismét közbe szólt az eső. Hétfőn, kedden rá se tudtak menni a gépek a földekre. — A felkészülés? — Jónak mondható. Egy kombájn kivételével minden gép idejében megérkezett, Villámriport az albertirsai Dimitrov konyháján Nyilván nem könnyen találnának alkalmasabb konyhai személyzetet az albertirsai Dimitrov Termelőszövetke-A Z E L s-Ő P R 0 D U K C 1 r o A &öldhipr§ó és Í Sili Június tizenkettedikén indult a Táncsics Termelőszövetkezetben a borsófejtés. Csattog a hatalmas gép, selymesen ringatják a sziták a táncoló borsószemeket és a szállítószalag fürgén rohanva szórja a borsóhéjat — ezt az értékes, fehérjedús takar;-mányt, a vontatók pótkocsijára, hogy az istállókba szállítsák. Az épület mellett sátor. Itt tanyázik Oláh Albert lakatos -a berendezés vezetője és irányítója, aki váltótársával, ; Pécs Balázs szerelővel és még .nyolc munkatársával napi huszonnégyórás üzemben végzi a zöldborsófejtést. — A próbacséplés megmutatta, hogy jó már a borsó a konzervgyárnak. Azóta egy percre meg nem álltak. Nem is volt rá szükség, az üzem zavartalan. — Régi ismerős vagyok itt a tsz-ben, — mondja Oláh Albert. — Már negyedik esztendeje minden nyáron én vezetem a munkát. Barátom és váltótársam. Pécs Balázs is már a második alkalommal van itt. A Táncsics Tsz-nek száz hold zöldborsó vetése volt, a Petőfinek ötven. Bi' zony ez jó másfélezer mázsa borsót jelent. — A szállítás a leggondosabb ütemezés szerint dolgozik — veszi át a szót Pécs Balázs. — Négyóránként, ha esik, ha fúj, itt a gépkocsi, amely tekintet nélkül a menynyiségre, a kicsépelt zöldborsót viszi a gyárba. Sürgős az anyag, de különben is a kifejtett borsó nem bírja a tárolást. Amint az üzembe beérkezik a borsó, azonnal a feldolgozóba kerül és a legtöbb esetben a gépkocsi még nem is fordul újra, amikor a beszállított zöildbonsó már üvegben indul a raktár felé. Beszélgetés közben az asztalon levő hangszóró néha megszólal. Vagy mély férfihang szól vagy kedves női hang csilingel. Oláh Albert és Pécs Balázs gondosan odafigyelnek. — Nem nekünk szól — mondja egyikük. — Ez mi volna? — kérdezem kíváncsian. Nem kapom nyomban meg a választ, mert közben a hangszóró megszólal: — Konzervek! Konzervek! Itt a Konzerv egy! Itt a Konzerv egy! Kérem a Konzerv ötöt! Kérem a Konzerv ötöt! Ha hallja adásomat, jelentkezzék, vétel! Oláh a mikrofonhoz fordul. — Itt a Konzerv öt! Itt a Konzerv öt! Adásra jelentkezem! — Itt a Konzerv egy! Itt a Konzerv egy! Jelentést kérek a termelésről! Van-e elegendő ládájuk? — Itt a Konzerv öt! Itt a Konzerv öt! Termelésünk zavartalan. Jelenleg hatvan láda zöldborsó várja az elszállítást. Kérek sürgősen gépkocsit. Kérem ismételni! — Itt a Konzerv egy! A Konzerv egy! Értettem! Termelésük zavartalan. Jelenleg hatvan láda zöldborsójuk van. Sürgősen kér gépkocsit! Vettem. A hangszóró elhallgat. Oláh most hozzám beszél: — URH rádió összeköttetésben vagyunk a gyárral és minden fejtőberendezéssel. Egyetlen kapcsolással tudunk azonnal beszélni a központtal, de hasonlóképpen a Vörös Csillagban, Vezsenyben, a Nagykőrösi Állami Gazdaságban, a Szabadság Tsz-ben és a Dózsában dolgozó berendezésekkel. Nagyon fontos segítség, hogy a központ pillanatokon belül tud intézkedni. A többi berendezéssel való kapcsolat pedig azért nélkülözhetetlen, mert a gyár szerelőkocsija állandóan úton van és üzemzavar esetén pillanatok alatt megtudjuk, hogy a kocsi hol van és szükség szerint azonnal tudjuk irányítani. (— ssi —) — Nyugdíjasgyűlés. A MÁV nyugdíjasai július havi ülésüket péntek délután fél kettőkor tartják meg a régi vasutasotthonban. zetben Motyovszki Mihály nénál és Zányi Benőménél. — Ha Kati néni nem volna, tán még a tsz is felosztana — így summázza véleményét a konyha ajtajában egy ételhordót szorongató süvölvény legény. — Na, ha már így megdicsértél bennünket fiam, ugorjál csak el egy veder vízért — csap le reá főnöki kérlelhetetlenséggel Motyovszkiné, azaz: Kati néni. — Ketten vagyunk csak a konyhán — teszi hozzá magyarázóan. — Szakácsnők, mosogatók, fűtök, kiszolgálók egyszemélyiben. Két háztartási tűzhelyen főzünk meg száz, néha még érvnél is több személyre. Most az aratás idején különösen nagy a hajrá. Az ebéd kiszállításához fogatot is ad a vezetőség. Minden tagnak főznek, aki igényli .. . S ami igen fontos, jóízű a főztjük. Sürgés-forgása közben vígan dudorászik Kati néni. — Szeret énekelni? — Zányinéval együtt tagjai vagyunk a tsz dalárdájának. Ennek ünnepeljük most a hatppnöt éves fennállását. Hoztunk már díjat különböző dalosversenyekről. Most a jubileum alkalmából még különösen ki akarunk tenni magunkért. Most azonban egyelőre a fakanál mellett állnak helyt, ök ezzel segítik az aratást... J. Z. AZ ABONYI FÖLDEKEN A múlt héten Abonyban is teljes erővel megkezdődött az aratás. A három termelőszövetkezetről és a gépállomásról tájékoztat tudósítónk: — A József Attila Tsz-ben csaknem két és fél ezer hold kenyérgabona várja az aratókat. Jelenleg az őszi árpában — négyszáznégy holdon öt SZK—3-as kombájn dolgozik. Kilencven aratópár áll készenlétben, ha kell, beállnak ők is a sorba. — A Kossuth Tsz-nek másfél ezer holdnyi gabonája van. Négy kombájn vágta az őszi árpát a múlt héten. A búzát július tizediké táján kezdik aratni. Hatvan aratópár vesz részt az aratásban. — A Lenin Tsz-ben az őszi árpával rövidesen végeznek. Nagyobb gond viszont itt a többi kalászos aratása, mert a tsz területének jelentős része lapos fekvésű, s arra a gépek nehezebben tudnak rámenni. Négy kombájn, négy aratógép és ötven aratópár gyűrkőzött neki a mintegy kétezernyolcszáz holdnyi kalászosterületnek. — Mi a helyzet a gépállomáson? — Az idei aratási szezonban a gépállomás gépei Abonyban, Törteién és Jászkarajenőn dolgoznak. Az ötvenöt kévekötő-aratógép, rendrearató és kombájn javításához minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll — mondották. — Egy műhelykocsink járja állandóan a községeket. A gépállomáson állandó ügyeleti szolgálat van, reggel négytől éjfélig. Es a kísérlet nem sikerült Esztergapadok az aktatáskában Pásztor János a Villamosipari Gépgyár esztergályosa, amolyan elmés ember, aki mindig kísérletezik. A kísérletezéshez szükséges lett volna egy esztergapad és akkor állapodott meg barátjával ifj. Atkári Mihály kisiparossal, hogy megszervezi az esztergapad kiöntését. Ifj. Atkári Mihály a gondolatot jónak tartotta, de most már neki is szüksége lett volna egy esztergapadra. Beszervezték hát Lőrincz László és Csendes János öntödei munkásokat, akik vállalkoztak arra, hogy a Pásztor János által elkészített minták felhasználásával a Villamosipari Gépgyár öntödéjében az esztergapadhoz szükséges alkatrészeket kiöntik. A mintákat becsempészték az üzembe, ahol az üzem anyagából a két esztergapad alkatrészeit kiöntötték és táskában az üzem területéről kicsempészték, majd átadták ifj. Atkári Mihálynak. A siker felbuzdította a vádlottakat és ezután hozzáfogtak egy marógépasztal kiöntéséhez is. Ennek egyik nagyobb darabja azonban nem fért el a táskában. Zsákba csomagolták és az öntöde ablakán adták ki az öntvényt Gajda Ferencnek. A bíróság a bűnszövetség maszekoló tagjait elítélte: Lőrincz Lászlót hat, ifj. Atkári Mihályt hét, Pásztor Jánost hathónapi börtönre és különböző összegű pénzbüntetésre ítélte. Tekintettel azonban büntetlen előéletükre, a börtönbüntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A büntetett előéletű Csendes Jánost hat hónapi végrehajtható börtönt és nyolcszáz forint pénzbírságot kapott. Gajda Ferenccel szemben az ítélet jogerős, a többi vádlott fellebbezett. (—esi—) Nyugdíjasgyűlés a KGV kultúrotthonban Vasárnap délután négy órára a KGV Dózsa Kultúrotthonába gyűltek megbeszélésre az üzem nyugdíjasai. Az itt működő nyugdíjasklub vezetősége tartott beszámolót az eddig végzett munkáról, majd határozatot hoztak, hogy a jövőben klubtag csak az lehet, aki tagja a szakszervezetnek. A tagtoborzást Rádi Dénes vezetőségi tag kezdte meg. A megjelent nyugdíjasok elhatározták, hogy augusztus első vasárnapján közös kirándulást rendeznek. A „hivatalos” ügyeket megbeszélve még hosszú ideig társalogtak, szórakoztak együtt a gyár kultúrotthonában a nyugdíjasok.