Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

VÁCI MAPLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1965. JÚLIUS 6, KEDD Július (Foto: Gyimesi) Félévzáró tanácsülés Két közérdekű interpelláció - Megalakulnak a lakóbizottságok A népi ellenőrzési bizottság munkaterve Június utolsó napján ülése­zett a városi tanács. Lukács Ferenc vb-elnök bevezetőjé­ben köszöntötte Heincz Antal elvtársat, aki négy évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­ségéért kormánykitüntetést kapott. Köszöntötte Palotai Ferenc új tanácstagot és a hivatalát ismét elfoglaló Arany István vb-ti,tkárt is. A napirend előtt két inter­pelláció hangzott el. Németh Gábor a Damjanich téri önki­szolgáló bolt két műsza­kos nyitvatartásit kérte. KÉSZÜL A FÉLÉVI MERLEG Egyre több brigád versenyez Tíz ipari nagyüzemünkben most készítik a mérleget az első félév eredményeiről. Mindenütt szó esik a felszaba­dulás 20. évfordulójára kez­deményezett munkaverseny­ről. Annyit már most tu­dunk, hogy a tíz nagyüzem­ben 292 brigád áll ver­senyben, s közülük már. 43 a szocialista cím birtoko­sa. A Forte-gyárban régebben a dolgozóknak alig tíz szá­zaléka versenyzett. Az üze­mi párt- és gazdasági szer­vek jó munkáját dicséri, hogy ez a szám megsokszoro­zódott. Az eredményeket napról napra értékelik. A Dunai Cement- és Mész­­inű fiatal gyáróriásunk. 1963-ban az indulás problé­mái foglalkoztatták a mun­kásokat, műszakiakat. 1964- ben csak minimális volt a versenyzők száma. Ma hetven brigád küzd a több, jobb tel­jesítményért. A Váci Hajógyárban a szo­cialista cím elnyerése áll a verseny központjában. Nem könnyű feladat ez, mert so­kan vesznek részt a versen­gésben és mind többek munkája van a minőségi és mennyiségi átlag fölött. A Váci Kötöttárugyárban tavaly 87,1 százalék volt az elsőosztályú áruk aránya. A felszabadulási verseny ered­ményessége jól javította a mi­nőséget: legutóbb már 92 százalékban termeltek első­osztályú árut, elsősorban a szocialista brigádok segítségé­vel. (m. o.) Idén is sok a jelentkező gozat és 4. A világgazdaság és a nemzetközi politika. Cél: konkrétabban kapcsolódni az időszerű politikai kérdésekhez és még közelebb kerülni a gyakorlati tennivalók megol­dásához. .. mutatja a rovátkákat... ... csónakba száll.. 1838-ban egész Burgundia vízben állt, még a főút menti házakat is ki kellett lakoltat­­ni. A második világháború latt, 1940-ben szintén a fe­hér jégtáblák fenyegették a Duna-partot. Most házakban nem volt kár, de a korzó vas­­korlátját szinte lefűrészelte a ■jég-Mutatja a part mentt rovát­kákat. — Ez az alsó az 1934-es legmagasabb vízszint. Tizen­egy évig nem volt Vácnál áradat. Itt felül, ez az idei legmagasabb árhullám vona­la. Vagy 60 centivel na­gyobb, mint a tizenegy év­vel ezelőtti. Ez is csúnya eset volt. A Halköznél lakó­házakat pusztított. Szerencse, hogy az új gát megvédte Al­sóvárost. Csónakba száll Flórencz mester. Engem is invitál. Már felejti az árvizeket. Me­sél, mesél örök témájáról: a váci vízimalmok ma már tör­ténelemkönyvbe illő króni­kájáról. (Cs. G.) Egy délelőtt a bíróságon GONDATLAN ANYA. A 30 éves Kovács Gézáné szüle­tett Horváth Katalin sírva állt a bírói emelvény előtt. Gondatlanul elkövetett em­berölés bűntette címén emelt vádat ellene a Váci Járási Ügyészség. Még márciusban történt, hogy gyermekét ott hagyta a begyújtott tűzhely mellett és kiment fát aprí­tani. A kétéves Mária az ajtót kinyitotta, kiesett a pa­rázs, ruhája meggyulladt. Mire édesanyja visszatért, testének 90 százaléka olyan súlyos égési sebeket szen­vedett, hogy kórházba szállí­tás után meghalt. A bíróság a gondatlan anyát — jogerő­sen — egyévi szabadság­­vesztésre ítélte. — Uj műszaki telepet léte­sítenek a közeljövőben, amely megfelelő elhelyezést biztosít majd a város köztisztasági, útkarbantartási, kertészeti és parkfenntartó részlegének el­helyezésére, valamint a szük­séges műhelyek és raktárak kialakítására. Felvétel! Felvétel! Felvétel! Az Építők Lőwy Sándor Művelődési Otthona felvételt hirdet: Egyéves építőipari művezetői tanfolyamra. (Követelmény: építőipari szakmunkásbizonyítvány.) Kétéves építőipari művezetői tanfolyamra. (Követel­mény: egyéves művezetői tanfolyami bizonyítvány, vagy mestervizsgáról szóló oklevél.) Német, orosz, angol és eszperantó nyelvtanfolyamokra. (Követelmény: nyolc általános iskolai végzettség.) Az őszi munkásakadémia faipari, építőipari, építőszak­ipari, valamint irodalmi tagozatára. (Követelmény: nyolc osz­tályos általános iskola.) Jelentkezni lehet kedd kivételével mindennap 14—21 óráig az irodán, vagy a pénztárban. (Köztársaság út 19., tele­fon: 114.) __________________ Szerencsés váciak: Televízió, lemezjátszó, lakberendezés A váciak nem panaszkod- Két hete fizettek ki egy Szé­­hatnak Fortuna asszonyra, chenyi utcai asszonynak négy­találatos lottónyereményért félszázezer forintot; a múlt hé­ten egy magát megnevezni nem engedő férfi vett fel 21 ezer forintot 12 találatos szelvényéért a totóirodában. A legutóbbi tárgyjutalom sor­soláskor pedig a következő, Vácott forgalomba hozott 23. heti számokat húzták ki a szerencsekerékből: 506 071 (Favorit tv és ezer forint); 507 762 (Lottó élés­kamrautalvány); 1744 205 (komplex lakberendezés); 1 820 742 (Melódia rádió); 1 877 740 (modem otthon gé­pei); 1 912 739 (BR 1064 tás­karádió); 1 917 421 (kétezer fo­rintos vásárlási utalvány); 3 047 682 (Supraphon táska­lemezjátszó -f- utalvány); 3147140 (Favorit tv és ezer forint); 3149 285 (Aquincum könyvállvány és utalvány); 5 709 798 (Pacsirta rádió); 5 7Í1122 (kétezer forintos vá­sárlási utalvány); 7 711065 (Bienna karóra) és 7 711 643 (kétezer forintos vásárlási utalvány). HÁZASSÁG Meghívó adja tudtul, hogy a Váci Napló két munkatár­sa: Móritz Valéria és Tiha­nyi Ernő július 6-án, kedden délután öt órakor a városi ta­nács házasságkötő termében tartják esküvőjüket. Sok örö­met, hosszan tartó boldogságot kívánunk mindkettőjüknek! A városi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén értékelte a befejezett oktatási év tanulságait. Szűcs Lajos osztályvezető jelentése beszá­molt arról, hogy Vácott 1841 részvevője volt a politikai ok­tatásnak. Ezenkívül 1490 fia­tal hallgatta a KlSZ-tanfolya­­mot és 65 hallgatója volt a marxista—leninista esti egye­tem I. és II. évfolyamának. Különösen jól szemezett, színvonalas volt az oktatás a kötöttárugyárban, a híradás­­technikában és a hajógyárban. Már megkezdődött a szerve­zés az ősszel induló új évre. Az esti egyetemre sokan je­lentkeztek; közülük választ­ják ki a legjobbakat. Ezen kí­vül négy tanfolyam indul; 1. Időszerű kérdések, 2. A szo­cializmus építésének kérdései, 3. Gazdaságpolitikai ipar ta-Fejheverte a ségofielöltjét Sztranyán János nem régen költözött be Cselőte-pusztá­­ról Vácra, a Vöröskereszt sor 40. számú házba, jövendő­beli sógoráékhoz, Nagy Já­­nosékhoz, albérletbe. A na­pokban hazatérve, a fiatal házaspárt Sztranyán hangos szóváltás közben találta. Kérte, hogy hagyják abba a veszekedést és intézzék el vitás dolgaikat lehetőleg ak­kor, amikor ő nincsen itt­hon. Az egyébként is indu­latos Nagy János annyira dühbe gurult a rendreinté­­sért, hogy felkapta az aszta­lon lévő vizeskancsót és az­zal Sztranyán Jánost több­ször fejbesújtotta. A fiatalembert súlyos fej­sérüléssel szállították a kór­házba. Az eljárás megindult $ i A kutatás kiderítette, hogy ^ a csiszolatlan és csiszolt kö­­\ kor elnevezések nem meg­­\ felelőek. Elavultak először ^ is azért, mert azt a hiedel­­^ met kelthetik, mintha az ős­­§ kőkor és az újkökor között ^ ez lett volna leglényegesebb ^ különbség, pedig az alapve- S tő különbség az volt, hogy X míg az őskőkori ember ki­­\ zárólag gyűjtögetésből, vadá­­^ szatból és halfogásból élt, ^ addig az újkőkor embere már ^ letelepült földművelő és ál­­^ lattartó gazdálkodást foly­­§ taiott. Másodszor nem meg- S felelőek azért, mert a rend­­$ szeres és módszeres tudo- X mányos szinten, elméletileg \ és gyakorlatilag egyaránt jól § képzett régészek által veze­­^ tett ásatásokból kitűnt, hogy ^ o csiszolatlan kőbaltát, a ^ nyél nélküli marokkövet, a X „szakócát” szükség esetén az \ újkőkor embere is hasz- X nálta, míg a szépen csiszolt \ kőbalták használata túlélte ^ az újkőkort és megtalálható például rézkori tárgyak kö­­^ zött is. ^ Ezért fontos az a rendelke­zés, amely az ásatásokat szak­­§ régészhez köti, mert abból, $ hogy valaki valahol kizáró­­§ lag kőbaltákat talál, egy­­^ általán nem bizonyos, hogy ^ kőkori leletegyüttesre búk­­^ kant. így például az 1964 ^ márciusi Vác és környéke kő- S kora című időszakos kiálli­­% táson látható volt egy mű- X vészi szépségű, fényes, feke­­^ te, csiszolt kőbalta, amely "v néhány nappal előbb a Géza szokásokat. le. 5000 körűi vidékünkön alakul ki a „vo­naldíszes kultúrából” a „zse­­lizi kultúra”, amelynek tele­pei eddig Szobon és Pen­­cen kerültek elő, sajnos c váci lelet nem hiteles. Ugyancsak ekkor alakul k a díszítőművészet agyagedé­nyeken, kunyhók agyagta­­pasztásain, csontokon és t lét magyarázatának első kí­sérletei: a mitológia gyökerei a kultúrának ez a két fontol öröksége. Megjelennek az el­ső, agyagból készült női ter­mékenység szobrocskák, szer­tartások céljára. Az újkő­kori társadalmak, valószí nűleg a rideg pásztorkodái miatt, anyajogúak voltak. Az asszony volt ugyanis az aki mindig otthon volt, a fér­fiaknak az állatokkal foglal­kozó része vándorolt legelő­ről legelőre, így az asszonj lett a családfő. Tekintettel azonban arra hogy írás még nem létezett a nyelvükről nem tudunl semmit, a népről a nem tű sok embercsontlelet alapját keveset, legalábbis emberta­­nilag, így még mindig kény­telenek vagyunk a lelettár gyak hasonlósága alapján, ( lelőhelyekről elnevezett régé­szeti kultúrákról beszélni Az írás már magas kultúra nagy elvonatkoztató készséf. eredménye. Ez vidékünköt csak a római hódítással, idő­számításunk első századá­ban jelent meg. Stefaits István műzeumigazgató Flórencz bácsi, az öreg vízi­molnár jól ismert alakja Kis­­vácnak. Arról nevezetes, hogy az ő malma szüntette be a munkát utolsónak akkor, amikor korszerűbb, gőzzel és villanyárammal hajtott őr­­lőüzemek vették át a part­menti, nagykerekű bárkák szerepét. Tudom róla, hogy az idős ember az öreg folyó hűsé­ges krónikása. Ismeri min­den tulajdonságát. Szeszé­lyeit, jó oldalát. Évekig ettől függött a kenyere, munkájá­nak eredménye. S a víz part­ján élők sokat látnak, sokat megfigyelnek. — Édesapám még beszélt arról, hogy milyen szomorú esztendeje, volt 1775 a vá­ros történetének. A Duna fe­lől érte a veszély Vácot, jég­ár formájában. A jégár a fo­lyóhoz közeli városrészeket szinte lesöpörte a föld szí­' néröl. Több, mint száz ház lett a jég martalélia. — A Fűz utca sarkán álló tábla egy hatvan évvel ké­sőbbi áradatra emlékeztet. A FOLYÓ KRÓNIKÁSA A földművelés első nyomai városunk környékén király téri ásatásról került a múzeumba. Ez a kőbalta na­gyon gyanús arra, hogy sok­kal későbbi, mint az újkő­kor. Az őskökor és az újkőkor között sok kutató megkülön­bözteti a középkőkort, ame­lyet ma inkább átmeneti kő­­kornak nevezünk. Ez a vi­szonylag rövid korszak álta­lában a földrajzi helytől füg­gően ie. 10 000 és 6000 között kezdődött és az 5500-tól 3500- ig terjedő időben fejeződött be. Az őskőkori gazdasági és társadalmi viszonyok át­alakulása jellemzi, amelynek eredménye a földművelő né­pesség, az újkőkor megje­lenése. 1954-ben Sződliget Vác felőli végénél, az or­szágút dunai oldalán tár­tak fel a fentebbi időből szár­mazó telepet. A leleték azt bizonyították, hogy a „Ke­­leti-gravetti” kultúra to­vább élt, túlélte az őskőkort, azonban a földművelés nem itt alakult ki, hanem azt más újkökori kultúrák hoz­ták be vidékünkre. Hazánkba dél felöl és nyu­gat felöl jöttek be ilyen kul­túrák. Vácot ezek közül, je­lenlegi tudásunk szerint, a Du­na. mentén nyugatról jött „vo­naldíszes kultúra" népe ér­te el. A földművelés mellett magukkal hozták a korongo­­latlan agyagedénykészítés, a félig földbe vájt kunyhók építésének tudományát, a halottak eltemetését és más, a földművelés következtében letelepült életmóddal járó Kifogásolta az üzlet kis eladó­terét és zsúfoltságát. Java­solta az alsóvárosi buszközle­kedés eddigi rendjének meg­változtatását és a Kossuth ut­ca—Lőwy Sándor utca sarkán levő útfelbontás helyreállítá­sát kérte. Cseri Béláné a strandfürdő korábbi nyitására tett javaslatot. Első napirendi pontként ér. Kávai Géza terjesztette az ülés elé a lakóbizottságok lét­rehozását szabályozó tanácsi rendelettervezetet. szintai Márton hozzászólásában he­lyesnek tartotta a lakóbizott­ságok megalakítását és műkö­désükre nézve tett egy-két hasznos javaslatot. A tanács­ülés a rendelettervezetet el­fogadta. Második napirendi pont­ként dr. Breznay Jenő meg­bízott titkár a városi tanács 1964. évi munka tervének elemzését tartalmazó beszá­molót terjesztette a testület elé. Kiegészítőjében a tanács államhatalmi, városvezető te­vékenységét hangsúlyozta. A jelenlevők a beszámolót elfo­gadták. Ezt követően Mojzes Zol­tán és Szeddl József számoltak be a társadalmi ünnepségek­kel foglalkozó és a társadal­mi munkát szervező albizott­ságok múlt évi tevékenységé­ről, majd Klement Tibor cso­portvezető terjesztette a ta­nácsülés elé a múlt évi költ­ségvetés végrehajtását és az 1965. évi költségvetést tartal­mazó javaslatot. A vitában felszólaló Luiúch Jenő, a költségvetést végrehajtó ta­nácsi szervek jó munkáját di­csérte. Szeidl József azt fej­tegette, hogy a költségvetés összegsze­rűen is emelkedett a múlt évekhez képest és tételei között szerepelnek a la­kosság által felvetett ké­relmek, javaslatok. A bejelentések során Sziko­­ra Pál, a NEB elnöke a népi ellenőrzési bizotság második félévi munkatervét ismertet­te. Kiszel János a 15. számú választókerületben lezajlott pótválasztás eredményéről számolt be. Ezután megválaszolták az elhangzott interpellációkat, Borbély János, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója kö­zölte, hogy szeptembertől a Damjanich téri népboltot két műszakban üzemeltetik. Szeidl József a közlekedési és aszfaltbontási észrevételre adott megnyugtató választ. File Sándor, a VKG vállalat igazgatója közölte, hogy vasárnaponként megold­ják a strandfürdő koráb­bi nyitását. Szabó Gábor, a tanácsülés elnöke megköszönte a tanács­tagok részvételét és a félévzá­ró tanácsülést berekesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents