Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1965. JULIUS 6, KEDD Sokatmondó taggyűlés után Tizenkét kitüntetett KISZ-tag 4870 forint megtakarítás a szeghallás csökkentésével összevont KlSZ-taggyűlésre gyülekeztek a ládagyár fiataljai a napokban.. A félév folyamán végzett munka értékelése, a vállalások teljesítése, a jói dolgozó KISZ- tagok munkájának elismerése ezek képezték a gyűlés fő témáját. Rócz Zoltán kül- és belpolitikai tájékoztatója után Török Sándor csúcstitkár körvonalazta az elmúlt félév során teljesített feladatokat. Foglalkozott a párt december 10-i és a KISZ kongresszusának határozataival. — Ezeket figyelembe véve, saját adottságainknak megfelelően' állítottuk össze a munkatervet — mondotta. A legfontosabb, melyet mindig szem előtt tartottak, a takarékosság és az önköltségcsökkentés volt. Az anyagtéren dolgozó fiatalok védnökséget vállaltak a beérkező vagonok felett. A múltban sok volt a fekbér, de a félév folyamán már 33 700 fo■ rintot takarítottak meg a vagonok gyors kirakása útján. A szegezők vállalták, hogy a tavalyihoz képest 40 százalékkal csökkentik a szeghullást. Eddig 27 százalékot értek el, ami pénzben 4870 forintot jelent A fiatalok 395 munkaórát dolgoztak vállaláson kívül, s ez kétezer forintos megtakarítás a vállalatnak. — A munkafegyelem terén is nagyot léptünk előre — mondotta a csúcstitkár. A hatvanhat KISZ-tag közül igazolatlanul senki sem hiányzott, a késések számát is minimumra csökkentették. Kilencen járnak faipari technikumba, egy fő az egyetemet, ketten pedig a közgazdasági technikumot végzik. KISZ-oktatáson kilencen vettek részt, negyven személy pedig pártszemináriumra járt. — Célunk, minél több becsületes fiatalt adni az életnek — hangsúlyozta a beszámoló. Nehéz fizikai munkában kell helytállni a ládagyári fiataloknak. Csupa olcsóság, de fel tudunk-e öltözni az Eleganciában? Leértékelt nyári ruhák, blúzok nagy vására A gazdasági vezetés előtt azonban egyre jobban nő a KISZ-szervezet tekintélye. Ezt bizonyítják az április végi jutalmazások is, amikor hét fő kitüntetésben részesült, hárman „Kiváló Dolgozó” oklevelet, két fő pedig „Kiváló Dolgozó” jelvényt kapott. A telep vezetősége támogatja minden kérésüket. Erről tanúskodik az is, hogy rövidesen új helyiséget kapnak. — Kik végezték a legjobb munkát? — erre is kitért a beszámoló. Drahos Ferencné, Tolnai Dezső, Nagy Julianna, Kiss Sándor mind megérdemlik a dicséretet, hiszen lelkiismeretesen dolgoztak, napi munkájuk mellett a KISZ-ben, a társadalmi munka területén is megállták a helyüket. A beszámoló utáni vitában Nagy Dezső a hibákról szólt, Tolnai Dezső pedig az új klubteremről, az ott végzendő társadalmi munkáról tett említést. A vállalt feladatokat teljesítették, a munkában megállják a helyüket, jó úton haladnak — ezen gondolatok jegyében nyugodt lelkiismerettel távozott az összevont taggyűlés negyven résztvevője. Szentpéteri Zoltán Az árvízkárosultakért Taggyűlést tartott a Rákóczi Termelőszövetkezet partszervezete. Ezen beszélték meg, hogy most, szombaton, amikor a termelőszövetkezetben kifizetések vannak, a tagok átadják az árvízkárosultak megsegítésérre szánt hozzájárulásukat. ■ A taggyűlésen jelenlevő függetlenített vezetők felajánlották havi átlagfizetésük 3 százalékát. keíítőt kaptunk a dunai árvUbői Deszkapallót kellett fektetni az üdülő folyosóján Kétheti pihenőre utazott feleségével B. S„ a városi tanácstól Zebegénybe. — Természetesen első dolgunk volt, hogy meglássuk a nagy művész, Szőnyi István egykori otthonát és lerójuk tiszteletünket zebegényi sírja előtt — mondotta B. S. — Bejártuk az első napokban a környéket. Az üdülő vezetősége készséges ciceronét biztosított és Zebegény bővelkedik látnivalókban, — És nagyon okos dolog volt az, hogy az üdülés első napjait gazdaságosan kihasználtuk. Megeredt az eső. Gyakran beszorultunk a négy fal közé. Igaz, hogy az első napsütéskor már huss, ki a szabadba. A negyedik napon azonban a víz végzetesen emelkedett. Kiszökött a part fölött. Hamarosan befurakodott az üdülő parkjába. Reggel arra ébredtünk, hogy a színekben mosolygó rózsák oroszos vízben állnak és az évszázados fák a hűvös fürdőben dideregnek. Az ötödik napon már vészhíreket kaptunk magától a folyótól. A Duna hullámai ott locsogtak az ablakunk alatt. — A síkföldi embernek szokatlan látvány a rengeteg víz. Nyugtalanok voltunk. Szerencsére azonban az üdülő vezetősége megőrizte hidegvérét. Gyors intézkedés. Költözünk. Harminc vendég részére helyet biztosítottak a hegyen levő üdülőben. — A nyolcadik napon már apadt a Duna. Az emberi kíváncsiság azonban mérhetetlen. Testületileg megindultunk, hogy szétnézzünk az elhagyott üdülőben. A folyosókon vaskos pallókat fektettek végig. A szobák padlója alatt csillogott a víz. Ebből a szerény leckéből következtethettünk a víz félelmetes erejéről és arról a súlyos helyzetről, amelyet az árvíz Mohács, Baja környékén teremtett és arról az emberfeletti erőfeszítésről, amellyel az ember ezt a kegyetlen veszedelmet el akarja, hárítani. Az utolsó vizsga A gépiró és gyorsíró iskolában a napokban zajlott le a záróvizsga — az utolsó. Tizennégy fiatal lány tett tanúbizonyságot két év anyagából. Erdőssy Margit, az Iskola igazgatónője több évtizedes munkássága után most utoljára vizsgáztatta a fiatal gép- és gyorsírónőket. Nyugdíjba vonult. Tanácstag beszámolója Kis István tanácstag, holnap délután 6 órakor beszámolót és egyben fogadóórát tart az alszegi termelőszövetkezeti klubban. Az időjárás azért egy-egy napra megmutatja, hogy nyár van. Amikor kisüt a nap, nem esik az eső, izzásig meleg a levegő, mindjárt elfeledkezünk az előző napi zord esőrőL A naptár szerint nyár van — július —, tehát ildomos nyári karton ruhát hordani. Az Elegancia szaküzletben ebből nincs is hiány, válogathatnak a könynyű ruhákból a nők. A napokban nagy tételben kaptak leértékelt ruhákat, könnyűeket, szépeket, tarka színben pompázóakat. No, meg ami a fő — több fazonban. Százezer forint értékben érkezett az áru. A nyári ruhák ötven forinttól kezdődően kaphatók, a blúzok pedig harmincegy forinttól. A szeszélyes időjárás melegebb öltözködésre szorítja néha az embereket, erről is gondoskodtak. Kaphatók leszállított áron nyári kosztümök is, kétszázhuszonöt forinttól kezdve. E nyári ruhákból, blúzokból, kosztümökből szép raktárkészletük van, de kér-, dés, hogy nyaralásra, üdülésre készülődő asszony vagy leány fel tudna-e öltözködni az Eleganciában? AxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV^ Ne álljon a napra, akinek vaj van a fején Feltűnő szerelem ' t JÖHET A KÁNIKULA! | í Harminckilenc hűtőszek- ^; rényt vásároltak a közelmúlt- í ban a RÁVILL-mál. ^-------- í MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? | 2 Egy olasz Varsóban. Ma- ; gyárul beszélő lengyel film- ^ komédia. Szélesvásznú! Magyar híradó.----------------- . | ANYAKÖNYVI HÍREK í z Született: Patonai Sándor és 4 Forgács Margit fia: Sándor, Bakó-^ nyi Sándor és Nagy Rozália fia:» Sándor, Bodzsár József és Urbán » Éva leánya: Éva, Dobozi János és ^ Varga Eszter leánya: Éva, Szűcs ^ Dénes és Turcsán Lidia leánya:^ Éva, Kalapos István és Lelesz Ju-4 liánná fia: Zoltán, Kovács Sándor» és Godó Irén fia: László, Köte » László és Bagi Ilona leánya: Ildi-» kó, Tóbi Lajos és Hupka Julián- ^ na leánya: Juliánná, Bálint Lajos ^ és Kis Terézia leánya: Terézia,^ Göncző István és Machaczek Irén 4 leánya: Irén, Buzsák Dénes és Bu- » gyi Juliánná leánya: Rozália, Vár-» konyi Balázs és Kovács Erzsébet 2 leánya: Erzsébet, Szalkó Kálmán ^ és Döme Éva leánya: Agnes, Pin-^ tér Imre és Kovács Terézia fia: 4 István, Királyfalvi Gyula és Kö-4 kény Ilona leánya: Erika, Kamo- í csai József és Marticsek Ilona leá- » nya: Katalin, Kovács István ész Tóth Sára fia: István, Pásztor Jó-£ zsef és Komáromi Mária leánya:^ Katalin, Szabó György és Hertling 4 Erzsébet fia: György. » Meghalt: Nagy Ferenc, Nagy » Zoltán, Bóni-Tóth János, Szentpé- Z téri Györgyné Gál Erzsébet. A EGYE MEG... A baromfipiac fellegekben járó árai szépen lassan szelídülnek. Tavasszal a rántanivaló csirkék árai valahol az ötven-hatvan forint körül hóbortoskodtak. Pendülnek a csirkék és ma már apyányi jércéket kínálnak ötven forintért. A vasárnapi piac különösen rossz volt. Kevés vevő, aránylag elég sok áru kmáltatta magát és a háziasszonyok mosolyogva vitték haza a vasárnapi ebédre vásárolt pipikéket. Megálltam az egyik alkudozó asszonyka mögött. Hallottam amint mondja. — Huszonöt! — Csak harmincötért kilója. Negyedórás alkudozás után huszonnyolc forintban megalkudtak. Gyors mérés. A vevő fizetett és elsietett. Szemben álltam az eladónővel. Előtte a kosárban még vagy hat pár csirke. Ránézett, majd énrám. Kedvetlenül jegyezte meg. — Ilyen áron nem érdemes elpocsékolni. Jobban tenném, ha hazavinném és megenném. Mit mondhattam egyebet? — Egye meg, kedves néni! Váljék egészségére. _____________ Vadas Istvánt szorgalmas, becsületes embernek ismertük. A vezetése alatt levő bolt virágzott, megikiapta a Kiváló Bolt címet, maga a vezető is többször részesült pénzjutalomban. Nem is sejtették talán még az ismerősök sem, hogy 1953- ban a Ceglédi Járásbíróság tulajdont károsító lopásért ölthónapi börtönre ítélte. Ez az ítélet azonban a közkegyelem folytán nem került végrehajtásra. Ugyancsak a Ceglédi Járásbíróság ítélte el folytatólagosan elkövetett orgazdaságért és társadalmi tulajdont károsító sikkasztásért nyolc hónapra, de a büntetés végrehajtását a megyei bíróság háromévi próbaidőre felfüggesztette. Vadas Istvánnak minden le-> hetősége megvolt arra, hogy félresiklott életét egyenesbe hozza. Az első ballépése kegyelemmel végződött. A má*sodik sem járt volna súlyos következménnyel, ha Vadas megbecsüli magát. De sajnos, nem így történt. Ismét bíróság elé került Ezúttal a nagykőrösi bíróság vesszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopásért héthópapi börtönbüntetésre Ítélte és ítéletében elrendelte a három évi próbaidőre felfüggesztett nyolchónapi börtönbüntetés végrehajtását is. A bolt elárusítói közül többen a DÁV üzemi konyháján ebédeltek és a vállalat ebédenként 1,58 forinttal hozzájárult az étkezés költségeihez. Ezt a pénzt összes ;tve fizette ki a vállalat, mégpedig úgy, hogy a boltvezető összeállította az étkezésben résztvevők névjegyzékét, azt az üzemi konyhán lebélyegeztette, s erre utalta ki a vállalattól az étkezési hozzájárulást. Vadas nagy lehetőséget sejtett abban, hogy a névjegyzékbe olyanok nevét is felvette, akik nem étkeztek az üzemi konyhán vagy csak elvétve. A pénzt néha ’ átadta beosztottjainak, nagyrészt azonban megtartotta magának. A turpisság kitudódott és a vállalat feljelentést tett a büntetett előéletű boltos ellen. A nyomozás ideje alatt Vadas a vállalatnak visszafizette az elsikkasztott összegeket. A városi bíróság ítélete ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A megyei bíróság azonban a fellebbezést elutasította és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ml LESZ VELEM ? $ Néhány héttel ez$ előtt ünnepeltük £ Sabra bácsi nyolc^ vanötödik születés£ napját, amelyet f friss egészségben, vif ruló jókedvben ért $ meg. A társaságban '}ő volt a leghango$ sabb. Nagyokat ne$ vetett. A menyecs% kéknek ő mondta a $ legszebb, orcapirító £ dolgokat. Az ét% vágyát bárki meg^ irigyelhette volna. % Amikor túl voltunk £ az evés-ivás gyö- i nyörűségén, Sabra f bácsi bizalmasan 4 félrehívott. % — Ide hallgass! Elég $ tapasztalt betyár% nak ismerlek. Ne$ kém már apadoz a $ szememvilága. % Ugyan nézd meg ezt $ a két matériát. Ru% hát akarok szabatni. % Ezért — mutatott £ az egyik szövetre — ^ nyolcszázat kér a £ mester. De inkább ? azt a másikat csináltatom meg, mert % azt mondja a varró, $ hogy húsz eszten% dón keresztül ruha ^ lesz. Nem sajná% lom, hogy kétszáz forinttal többe ke$ rül. f. En is arra hajlottam, hogy okosabb lesz a drágább ruha mellett dönteni. Sabra bácsi vállveregetéssel köszönte meg a tanácsit. A születésnap annak rendje-módja Szerint eltelt. Sok boldog, reményteljes esztendőt kívántunk az ünnepeltnek, aki egy kicsit elérzékenyülten. de örömmel fogadta a köszöntést. De hogy el ne felejtsem, Sabra bácsinak egyetlen rokona volt, kisebbik fiának az özvegye, Julis néni. Az ötven körüli fiatalos, fürge menyecske megsokallotta a pesti zajt, hazavonult hát Nagykőrösre, nyugalomra. Ha ugyan nyugalmat jelentett az, hogy az öreg háztartását vezette. Minden az ő gondja, dolga volt. Az öregnek nem lehetett panasza a menyecskére. Rend az udvaron, tisztaság a házban, A jószágot, malacot becsülettel ellátta. Amellett még konyhát is vezetett, olyat, aminek nagy híre volt az összes ismerősök között. Gyakori vendég vagyok az öregnél. Szívesen hallgatom emlékezéseit, elbeszéléseit. Sajátos öreg hangján mesél, mesél, mivel idejéből bőven futja, mindig széles kiöntésekkel csipkézi körül az elbeszélés méltóságteljesen hömpölygő folyóját. Néha azzal fejezi be, hogy hallod — betyár, elég baj, hogy benned nem rekedt meg olyan író ember féle. Mert ha egy csepp eszed lenne, lekörmölnéd, amiket mondok. Még utóbb, valami hozzáértő, könyvet is csinálhatna belőle. Tegnap este nagy gondban találtam az öreget. Szokásos jókedve, mintha megecetesedett volna, Szava is a magányos ember elhagyatottsága körül keringett. Néha nagy sóhajtásokkal szegte be az elbeszélést. Ez bizony nagyon szokatlan dolog volt a számomra. Végére akartam járni. Faggattam az öreget. — Beteg? — Nincs énnekem olyan különös bajom. — Talán csalódott valamiben? — Van énnekem annál több eszem. — Hát akkor mi a baja Sabra bácsi? Jobb kezével a plafon felé csapott. — Mit ér a magános ember élete? — De hiszen maga nincs egyedül. Juli nénje itt van mellette és úgy ellátja, hogy annál jobban nem is lehet. Az öreg felkapta a fejét. Ügy látszik, megtüskéztem az elevenjét, mert csendesen morogta a fogai között. — Bizony édes ] fiam, meg is vagyok j én addig, amíg a Ju- j lis él, hanem aztán j mi lesz velem? (rossi) ! Vörös borf ittam az este...
