Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

1965. JULIUS 6, KEDD fur ME Cf Cl írlap Kállai Gyula fogadta a diplomáciai testületet Kállai Gyula, a Miniszter­­tanács elnöke hivatalba lépése alkalmából hétfőn az Ország­házban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit Megjelent a fogadáson Ká­dár János, az MSZMP Köz­­! ponti Bizottságának első tit­kára és Péter János külügy­miniszter. SZAKMUNKÁSAVATÁS a vasasszakszervezet székházában Szombat délután a vasas szakszervezet székházának dísztermében több mint 700 ipari tanuló részvételével jel­képesen felavatták az idén végzett fiatal vasas szakmun­kásokat. Az ünnepségre a vas­ipar 60 veteránját is meghív­ták, akik fél évszázada vesz­nek részt a szakszervezeti mozgalomban. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglalt Mekis Jó­zsef, a munkaügyi miniszter első helyettese is, aki ünnepi beszédében az ipari tanulók helyzetével, megváltozott munkaviszonyával foglalko­zott. Az ünnepség végén a jelen­levő veteránoknak, továbbá 29 pedagógusnak és a tanulmá­nyaikban legjobb eredményt elért fiatal szakmunkásoknak ajándékokat, illetve pénzjutal­makat adott át Háner József, a vasasszakszervezet elnöke. itassa n a kerékvágás ha ... Hová nem tudtak még visszaköltözni? — Vízbe fúlt sok ezer rózsatő — Takarmány kell az állatoknak — A gyors helyreállítás a iegfontosaúb — Körkép a szentendrei járásból Szabadon halad az autó a műúton a fővárosból Szent­endre felé. Békásmegyernél és Budakalásznál messzire van az út a Duna partjától, de ellátni a víz mellett hú­zódó fasorokig, a három­négy kilométer széles lapály felett. Víz és víz mindenütt. Nem a Duma jött fel idáig, sok helyen a műút széléig, hiszen sehol sem szakadt át a gát. A talajból szivárgott, tört fel a rengeteg víz és el­öntött összefüggő, nagy terü­leteket. Elkanyarodunk Szent­endre irányába. A folyam fe­lé kígyózik az út, a szélén több kilométer hosszúságban homokzsákokkal emelt föld­gátat építettek Túl rajta, a családi házak kertecskéiben a kertészetek, gyümölcsösök területén csillog a víz. Szentendre: 54 házat kell megerősíteni Szentendrén is erőteljes, jól szervezett és hatásos volt a hetekig tartó védekezés. A nagy veszélyen itt is túl vannak, de a háromhónapos áradásnak súlyosak a követ­kezményei. A városi tanács VÍZTÁROLÓ A DOMONYI VÖLGYBEN Pest megyében az Egres pa- I tak domonyvölgyi szakaszán víztároló építését kezdték meg A 40 hold kiterjedésű két medencében ötszázezer köb­méter vizet gyűjthetnek majd össze. A munkálatokat még ebben az évben befejezik. A tároló vizét a domonyi Dózsa és a bogi Vörös Csillag termelőszövetkezetek haszno­sítják 250 holdas kertészetük­ben. közigazgatási osztályának ve­zetője, dr. Antal Szilveszter így beszél erről: — A tanács 81 család ki­költözését rendelte el a ve­szélyeztetett házakból. Ezen­kívül még 15 épületből ön­ként költöztek ki a lakók. A közvetlen veszély ugyan már megszűnt, de csak oda me­hettek vissza, ahol a házak nem kerültek víz alá. Négy család tudott hazatérni ed­dig. A többi épület fertőt­lenítése, a kutak vizének fe­lülvizsgálása most folyik. A kiürített lakásokat visszaköl­­tözési engedéllyel szabad új­ból használatba venni. Lesz­nek házak, ahová csak a fa­lak megerősítése, az épület tatarozása után mehetnek vissza a lakók. Eddigiek sze­rint 54 épületet kell majd megerősíteni, helyreállítani. A kár azonban ennél sokkal több. A Duna melletti lapos területeken az Április 4 Tsz­­nek 433 hold szántója, 60 hold legelője került víz alá odaveszett a kisemberek zöldség- és gyümöficsitermése. Szentendre híres a rózsakul­túrájáról. Ennek is tönkre­ment nagy része. Csak egy rózsakertésznek, Tóvári Bé­lának nyolcezer töve fulladt vízbe. A károkat mindenütt hivatalos bizottságok mérik fel, az állam segítséget fog nyújtani a magántulajdonban levő épületek helyreállításá­hoz. líornny: Másodvetésre nincs kilátás A városon túl. szemben a szigeten, Szigetmonostor köz­ségben lassan visszatér, az élet a rendes kerékvágásba. Több mint egy hét telt azóta, hogy a családok hazatértek, a férfiak már bejárnak dolgozni az üzemekbe. A belterületi házakban nem keletkezett kár, de kint, Horánynál ti­zenhat esalád vissza költözé­sét még nem engedélyezték. A tanácsházán Szalai Bálint vb-elnök szobájában ülnek, tárgyalják a feladatokat a fa­lu vezetői. — Az anyagi kár nagy — mondja a tanácselnök —. az eper, a málna, egyéb gyümölcs és a szőlő két és fél milliós kárt szenvedett. A mezőgaz­dasági területünk 1200 hold, az őszi árpa 18—20 mázsát, a búza 14—16 mázsát Ígért át­lag holdanként. A termés víz alatt áll, csak kis részét lehet learatni. Másodvetésre nincs kilátás, nagyon lassan vonul el a víz. A legfontosabb tennivaló a községben az állatok telelte­­tése. Most a legelőn vannak s tart még a lucerna első kaszá­lásából egy ideig. De télre ta­karmányt ide más vidékről kell szállítani. Budakalász: 90 család van még távol.... Végig az úton visszafelé, Pócsmegyeren és Tahitótfa­­lun keresztül hasonló a kép. A Szentendrei Járási Tanács titkára, Szellő József, így ösz­­szegezi a jelenlegi helyzetet: — Amikor tetőzött a Duna HULLÁMOK (Foto: Kotroczó) 1073 család — közel négyezer ember — került veszélybe a járás területén. Nagy többsé­gük már hazatért. Jelenleg a legsúlyosabb a helyzet Buda­­kalászon, ott 90 család van még távol otthonától. Tahi­­tótíalun is még huszonkettő, Visegrádon pedig a veszélybe került negyven házba még nem költözhettek vissza. Az épületkárok felmérését már befejeztük: 15 ház dőlt össze a' járásban. Összesen 4080 hold termőterület áll víz alatt. Kisoroszit érte a legnagyobb kár: a kis falu lakóinak 800 hold termése veszett oda. A termésben keletkezett kárt még pontosan nem lehet ki­számítani: 1500 hold gabona­területet azonban nem tudnak learatni. A járásban, a párt- és a ta­nácsi szervek, a társadalmi szervezetekkel együtt, gyor­san cselekszenek. Intézked­nek az iskolák, egészségügyi intézmények helyreállításáról, rendbehozzák az utakat, az üdülőket, a Duna-parti parko­kat. sétányokat. Az árvízká­rosultak gyermekeinek első csoportja már elutazott a Ba­laton mellé, négy turnusban kilencven gyermek tölt ott né­hány hetet. A járás vezetői, de a közsé­gek, üdülőtelepek lakói is egy közös célért dolgoznak most: a károk mielőbbi helyreállítá­sáért. Azt akarják, hogy az élet mindenütt mielőbb a nor­mális mederbe kerüljön. Nem utolsósorban azért, hogy a nyár hátralevő részében a Dunakanyarnak ezen a legfor­galmasabb területén megin­duljon az idegenforgalom. Hetesi Ferenc Pál Asszonyok a „tanyán" A 600 éves Ceglédért — A vállalásban: minőség javítása Szilárd munkafegyelem — Öregek patrónusai - A „mieink Ez a tanya nem igazi. A Május 1. Ruhagyár ceglédi te­lepének Déli útra néző gép­termét nevezik így, mert ki­csit távol esik a többi épület­től. Itt, a tanyában dolgozik a tizenhárom tagú „600 éves Ceglédért” szocialista brigád. Józsa Istvánné, a brigád fiatal vezetője bemutatja a brigádtagokat. A hatalmas terem minden ré­szében, szétszórtan dolgoznak, j ki orkánkabátot állít össze, ki ballont. Nagyrészt asszonyok, de altad közitük azért négy férfi is. — Nőuralom? — Mondhatjuk úgy is — mosolyog Józsáné, és hozzá­teszi, halkabban, hogy az erő­sebb nem mellettünk álló képviselője ne hallja: csende­sek ők, nem vitatkoznak ve- I lünk! Nemcsak az asszonyok és férfiak között van egyet­értés, hanem a brigád minden tagja között. Ez az összhang jó termelési ! Nagyarányú szúnyogirtás a Duna árterületein Sürgősen ki kell telepíteni a méhcsaládokat A rendkívüli csapadékos időjá­rás miatt egyes folyók, patakok mentén, főleg pedig a Duna ár­terein, a belvizek, vízfeltörések környékén valóságos szűnyoginvá­­zió kezdődött az utóbbi hetek- i ben. Mivel a nagy szúnyograjok nehezítik az árvízvédelmi, menté­si, illetve helyreállítási munkákat az illetékes hatóságok nagyarányú szúnyogirtást kampányt kezdtek. Mivel a szúnyoginvázió elleni DDT permetezés, illetve porozás a hasznos rovarokban, így elsősor­­; ban a méhekben súlyos kárt okoz- 5 hat, a Földművelésügyi Miniszte­ri rium állattenyésztési főigazgatósá­ga felhívta Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Gyűr-Sopron. Komárom, Pest és Tolna megye tanácsát: in­tézkedjék az érintett területeken lévő méhcsaládok azonnali kitele­pítéséről. A szúnyogirtás elrendc lése ugyanis egyes területeken — főleg árvízvédelmi okokból - olyan sürgőssé válhat, hogy a előzetes bejelentésre előírt hatás időt nem tudják megtartani, ezé: ajánlatos a vegyszeres kezelésre kijelölt területekről a méhcsalá­dokat azonnal kitelepítenni, még­pedig a tervezett kezelés külső szélétől számított legalább négy­kilométeres távolságra. eredmények elérését segíti, s megkönnyíti a kis közösség összekovácsolódását. Többnyi­re régi dolgozók, szakmunká­sok, azonban van néhány új, betanított munkás is közöt­tük, akiket folyamatosan se­gítenek a régiek, hogy minél előbb elsajátítsák a szakma fogásait. Körbejártuk a termet, kis­sé elfáradtunk. Józsáné na­ponta többször megteszi ezt az utat, ha hirtelen sürgős dolgot kell tudatni az embe­rekkel, vagy ha ellenőrzi: ho­gyan dolgoznak a brigádta­gok, rendben megy-e min­den? Április 4-én nyerték el a szocialista brigád címet. Ta­valy alakultak, akkor, amikor kibontakozott a 600 éves Ceg­lédért mozgalom. Innen vet­ték a nevüket. Az ő brigád­juk volt az egyetlen a város­ban, amely társadalmi munkát aján­lott fel Cegléd rendbeho­zására, megszépítésére. Petró Jözsefné, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára mondja: — Büszkék voltunk, amikor a brigádvezetők értekezletén, május 29-én a mi üzemünk brigádját — 150—200 brigád közül — dicséretben részesí­tették a társadalmi munka felajánlásáért. — Milyen felajánlások sze­repelnek még vállalásaikban?-— Legtöbb a munkával kap­csolatos. Minőségjavítás, a munkafegyelem megerősítése, a munkagépek, felszerelések rendbehozása, ellenőrzése — mondja Józsáné. Az szb-tit­­kárasszony kiegészíti a felso­rolást — (amikor a brigádve­zető néhány percre kimegy a szobából). — Ök voltak az elsők, akik jelentkeztek az ár­// vízkárosultak megsegíté­sére. A másik: patronálják a szo­ciális otthon öreg lakóit, akik­nek már nincs hozzátartozó­juk, akiket már nem látogat senki, ók ajándékot vesznek nekik, s felkeresik őket any­­nyiszor, ahányszor csak tud­ják. Egymást is tapintatosan segítik. Ha látják, hogy vala­melyikük nagyon fáradt, s nem megy munkája úgy, ahogy szeretné — rendszerint úgy dolgoznak helyette, hogy ne is vegye észre. — Szeretjük egymást, ösz­­szeszoktunk már nagyon — veszi át a szót újra Józsáné — harcolunk egymásért, az együttmaradásért. — Mint brigádvezető, mi­lyen tapasztalatokat szerzett az egy év alatt? — Nagyon sok múlik a vezetőn — ezt elsősorban, de azt is megtanultam, hogy nem sza­bad megalkudni, félmegoldá­sokat keresni. Nem nyugha­tunk addig, míg meg nem ol­dottuk a problémákat. Valóban, nem szabad meg­alkudni. A szocialista brigá­dok megalakulása, tevékeny­sége megváltoztatta a gyárban a légkört. Szünőíélben van egymás lenézése, a szakmai irigység, az elzárkózás a kö­zösség elől. Barátságok for­málódnak, olyanok, amilye­nek eddig nem voltak. Elle­sett beszélgetésekben ilyene­ket lehet hallani: „Este a Kossuthban voltunk, s ott voltak a mieink közül öten”. A mieink: ez már az üzemet jelenti. A szocialista brigádok a kis közösség megteremtésén túl hozzájárulnak a nagy kö­zösség, az üzemi kollektíva ki­alakításához — s végső soron a szocialista embertípus meg­teremtéséhez. Juhász Erzsébet Gyermekeink védelmében Az a nap is úgy kezdő­dött, mint a többi: apa munkába ment, édesanya reggelit készített, Mariká­nak és magának. A kislány jókedvűen ébredt, piros labdával és sok-sok babá­val álmodott. Egy kis — igazán kis — könyörgésre engedte megmosni a kezét, arcát, megfésülni selymes haját, s vidáman várta a reggelit. Ni, vajon abban a kisüvegben mi van? Jé, mennyi pici golyó és mi­lyen édes!... Tóth Marika 28 szemet evett a pici és édes golyók­ból. Az üvegen ez a furcsa, érthetetlen szó állt: Seve­­naletta. Amikor édesanyja rátalált, már eszméletlen volt a kislány. Mentők vit­ték Vácról a budapesti Heim Pál Gyermekkórház­ba. Tóth Marika mindössze néhány percre maradt egyedül, őrizetlenül a szo­bában. De ez a néhány perc is elég volt a tragédiához. És mennyi tragédia történ­het órák alatt, a hosszú nyári napokon, miközben az édesanyák derekasan dolgoznak a kenyérért ví­vott nagy csatában?! Az iskolából kikerült gyermek egyik napról a másikra magára marad a vakáció nagy szabadságá­ban. Felügyelet, elfoglalt­ság nélkül, tele jókedvvel, sok-sok felgyülemlett ener­giával. Reggeltől estig ke­resi a kalandot, az izgal­mat, valami újat, ami eltér a tíz hónapon át megszo­kott napirendjétől. S ha nem vigyázunk rájuk — bekövetkezik a tragédia. Foton — ismeretlen sze­mélyek — kiszórták az árokpartra házi patikájuk feleslegessé vált gyógysze­reit. A játszadozó gyerme­kek megtalálták és meget­ték. Kettőt közülük súlyos mérgezéssel szállítottak kórházba, Szebenszki András szent­­mártonkátai kisfiú barátján val belopózott szőlőjük nyitott présházába, s nagy mennyiségű pálinkát ittak. Szebenszki András másnap meghalt. A négyéves pomázi Kun Józsika néhány napja az utcán játszott. Egyszer­­csak kiszaladt az úttestre, s egy autóbusz elgázolta. Hála a vezető lélekjelen­létének, „csak” a homlokán és a combján szenvedett sérülést. Az újságok szinte napon­ta adnak hírt felügyelet nélkül maradt gyermekek kártevéseiről, gondatlan­ságból bekövetkezett gyer­mektragédiákról. Az idei esztendő szeszé­lyes időjárása, s a különbö­ző elemi csapások — felhő­­szakadás, árvíz, jégeső, ta­lajvíz — rendkívüli erőfe­szítéseket igényelnek a me­zőgazdasági dolgozóktól. Az esőverte, megdőlt gabona betakarítása jóval több ké­zi munkaerőt igényel, mint az előző években. A kerté­szeti növények szedése is egybeesik idén az aratással. A tsz-asszonyok s a család­tagok minden erejére, min­den munkáskézre szükség van a földeken. De ahhoz, hogy asszonyaink nyugod­tan dolgozhassanak, meg­bízható felügyelet alatt, jó kezekben kell hagyni gyer­mekeiket! A társadalom összefogása csodával határos tetteket visz véghez immár három hónap óta a gátakon. Védi a termést, az emberi java­kat s az életet. Fogjon ösz­­sze most a falu társadalma a legkisebbek életének, biz­tonságának védelmére is! ny. é.

Next

/
Thumbnails
Contents