Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

2 1965. Jt'l.rcs 6, KEDD Kádár János beszéde c dunaújvárosi nagygyűlésen PARTIZÁNHARÍ OK PERUBAN (Folytatás az 1. oldalról) tóak, ezt kizárólag ennek a példás erőfeszítésnek köszön­hetjük. Néhány esztendeje életbe lépett a közoktatási reform, kiszélesedett a középfokú ok­tatás, az egyetemeken több­szörösére növekedett a hallga­tók száma. Itt majd kell egy picit igazítanunk. Az oktatás ne oda lyukad­jon ki, hogy azért élünk, hogy tanuljunk, hanem azért tanulunk, hogy job­ban tudjunk dolgozni és jobban tudjunk élni. A 14—16 éves fiataloknak pe­dig meg kell magyaráznunk, hogy nem az iskolatáska az egyedüli elképzelhető szer­szám és nem egy 15 év múlva megszerzendő íróasztal az egyedüli lehetséges életcél, hanem a becsületes termelő­­munkának van a legnagyobb rangja és azokat a fiatalokat fogjuk mi mindig a legjobban tisztelni az összes fiatalok kö­zött, akik az iparban, a mező­­gazdaságban fizikai munkát végeznek. Kultúránk olyan most, mint a mezők. A levegő szabad, eső volt, minden virágzik. A termés többsége hasz­nos: búza, árpa, rozs, zöldborsó, burgonya és a többi, de vannak pipa­csok és mindenféle egyéb virágok is. Ez sem nagy szerencsétlenség, ha bizonyos mértéken túl nem burjánzik. Kulturális életünk pezseg, friss, eleven, döntő ré­szében szocialista, a művészi alkotók nagy többsége a nép­pel halad, a szocializmust szolgálja, hazafi. Hogy milyen stílusban ir valaki, az nem a mi dolgunk. Mi csak azt kí­vánjuk, hogy azon a fő úton haladjanak, amelyiken a nép alapvető tömegei mennek. A nép a szocialista rendszert építi, a haza, az ország javára dolgozik. Ezt segítsék a művé­szet. a kultúra művelői. Sem­miféle más igényünk nincs. Belső helyzetünk általá­ban normális és jó. Az időnként jelentkező ne­hézségeket le lehet küz­deni, ha dolgozunk és harcolunk. Sem külpolitikánkban, sem belpolitikánkban jó pár eszten­deje nincs változás. Nemzet­közi céljaink rendkívül egy­szerűek és érthetőek. A szo­cializmus világméretű erősö­dését kívánjuk és szolgáljuk, a gyarmati rendszer megsem­misítését követeljük, a világ­háború megakadályozásáért és azért dolgozunk, hogy a szo­cialista és nem szocialista or­szágok békésen éljenek egy­más mellett és hogy együtt is működjenek azokon a terüle­teken, amelyeken ez lehetsé­ges. Nem változtak belpolitikai törekvéseink sem. Következetesen és egyértel­műen dolgozunk a szocializ­mus teljes felépítéséért, arra mozgósítjuk népünket. Központi bizottsági ülésünk hozott néhány személyi vonat­kozású határozatot is. Határo­zat született, hogy engem, Münnich elvtársat és Pap elv­társat fel kéll menteni a Mi­nisztertanácsban viselt tisztsé­günk alól. Én ezzel egyetértek. Nemcsak azért, mert megsza­vaztam, hanem azért is, mert ami engem illet, már régen és többször kértem, hogy ment­senek fel az egyik tisztség alól. Mind a kettő nagy fel­adat és mind a kettőhöz teljes ember kell. A Központi Bizottság a munkát kívánja javítani a személyi átcsoportosítás­sal. Azt hiszem, Münnich elvtárs felmentését sem kell különös­képpen indokolni. Hetvenki­­lencedik évében levő, régi, ta­pasztalt forradalmár, akinek politikai tapasztalatára, véle­ményére mi továbbra is épí­tünk és számítunk. Ilyen korú embertől azonban már nem lehet várni, hogy napi munkát végezzen. Ami Pap elvtársat illeti, na­gyon egyszerű dologról van szó. Tehetséges ember, aki korábban a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára volt. A kormányban is becsülettel és eredménnyel dolgozott. LIMAI „ÚRI MURR A perui hatóságok felfüg­gesztették az alkotmányos rendet, a gyülekezési szabad­ságot, és különleges megtorló I intézkedéseket léptettek élet- | be azzal az indokolással, hogy ' az utóbbi időben több helyen rendzavarás történt. A Reuter limai tudósítója i szerint vasárnap a főváros- j ban bomba robbant az elölte- ! lő Club Nációnál bejáratánál ; és betörte a klub ablakait. Az épületben „úri muri” folyt. Az utcán a fiatalok tün­tettek amiatt, hogy a fel­ső tízezer rengeteg pénzt költött a bálra, miközben az ország falvaiban pa­rasztok halnak éhen. Később, a nap folyamán, az észak-amerikai tulajdonban levő 23 emeletes Crilüm szál­lodában felrobbant a második bomba. A perui kormány megerősí­tett rendőri alakulatokat és repülőgépektől támogatott ka- I tonai egységeket küldött az ország középső területein mű­ködő partizánok ellen. Erre az intézkedésre azt követően került sor, hogy két tartomány helyőrsé­gi alakulatai saját ere­jükből nem tudtak meg­birkózni a partizánokkal. Miguel Rotalde Romana bel­ügyminiszter sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy a repü­lőgépek parancsot kaptak a partizánok pucata-i támasz­pontjának szétbombázására, s ugyanakkor a katonaság gya­logsági alakulatai és a rend­őrök széles arcvonalon indíta­nak támadást a partizánok el­len. A perui partizánmozgalom június elején indult meg, ami­kor az országban sok helyütt parasztzendülések törtek ki. A Perui Kommunista Párt né­hány nappal ezelőtt kiadott nyilatkozatában rámutatott \ arra, hogy az országban egyelőre nincs forradalmi helyzet, amely igazolná az ál­talános felkelés jelszavát, de a kizsákmányolás mérve erő­szak alkalmazására készteti a parasztokat. CAPE KENNEDY Űrrepülés augusztus 17-én Gordon Cooper és Charles Conrad amerikai űrhajósok tervezett nyolcnapos páros űrrepülését egy héttel elha­lasztották, s arra augusz­tus 17-én kerül sor. Bumedien alakít kormányt Algériában Huari Bumedien ezredes hétfőn beszédet mondott Al­géria függetlenné válásának harmadik évfordulóján. A be­szédben, amelyet az algíri rá­dió is közvetített, főleg belpo­litikai kérdésekkel foglalko­zott. . Megismételte a forradalmi tanács által Ben Bella el-Vendégkombájnok Kőröstetétlenen (Folytatás az 1. oldalról) mint a jászkarajenói tanács elnöke és elnökhelyettese ta- I núsít. Az történt ugyanis, j hogy a szóbanforgó két arató-cséplőgépet a | jászkarajenói Lenin. Tsz­­ből kellett átirányítani Körös tetélenre, i | mert ott nem engedték azo­­' kát dolgozni. A jászkarajenói i Lenin Tsz főmezőgazdásza, i Kosa Jenő, ugyanis kijelentet- I te, hogy „nem lehet aratni’’ I náluk, holott a három említett I vezető eóWt'r, sőt a tsz ’másik szakembere, Schaffer Ottó vé­leménye szerint kombájnérett volt a tsz ő.?zi árpája. A többi tsz-ben lelkiismere­tes, szorgos munkát végeztek vasárnap is. így dicséretet ér­demel még a köröstetétleni Vörös Csillag Tsz-en kívül a törteli Rákóczi és Aranyka­lász. a jászkarajenói Új Ba­rázda, valamint a dánszent­­miklósi Micsurin Tsz tagsága és vezetősége. Ezekben a ter­melőszövetkezeteikben csak akkor hagyták abba az ara­, tást, amikor a délutáni eső meggátolta őket a munkában. N. I. Hétfőre virradó éjszaka az amerikaiak megismételték jú­nius 18-i terrorbombázásukat: ismét a Guam-szigeti légi tá­maszpontról Dél-Vietnamba CLEVELAND Harmincezer kóbor huligán... Hétfő reggel óta személyi okmányokat, vagy . szállodai elismervényt követelnek a rendőrök egy amerikai kisvá­rosban. Aki ilyent felmutatni nem tud, kíméletlenül kitolon­colják. A szigörú intézkedéseket az váltatta ki, hogy a Cleveland­­tól száz kilométerre fekvő Geneve-on-The-Lake fürdőhe­lyet, amelynek alig van több lakosa hétszáznál, a hét végén, a függetlenség napja ünnepén, harmincezer kóbor huligán lepte el. A vasárnapra és hétfőre vir­radó éjjel huligánok ezrei to­longtak a főutcán, kövekkel hajigálták egymást és fülsike­títő tűzijáték-durrogtatást rendeztek. A sihederek össze is akaszkodtak egymással. Rendőrség vonult ki a részeg Dzsungelbombázás Saigontól 56 kilométerre Ütköset Hu Gia térségében irányított nyolchajtóműves B—52 típusú légierődök bom­báztak egy Saigontól mind­össze 56 kilométernyire fekvő dzsungelt, ahol partizánokat gyanítottak. Hétfőn hajnalban amerikai gépek két légitámadást haj­tottak végre a VDK területe ellen. Hanoitól 100 kilomé­ternyire délre hidakat bom­báztak. A hétfőn hajnalban Bo Gia térségében lezajlott ütközet során — az AFP jelentése szerint — a szabadságharco­sok által elfoglalt helyőrséget egy zászlóalj védte, amely legalább 200 emberből állt. A zászlóalj teljesen elffynt: em­berei elestek, vagy fogságba kerültek. Az erődöt a hajnali órákban vették körül a parti­zánok, hat aknavetőből és négy ágyúból tüzet nyitottak rá, majd néhány perc alatt elfoglalták. Más kormányegységek ugyan később puskalövés nél­kül visszafoglalták a szabad­ságharcosok által hamarosan kiürített erődöt, azonban vé­delmét megerősíteni már nem tudták, mert a helikopterek leszállási övezetére heves tü­zet zúdítottak a partizánok tüzérségi fegyverei. hangoskodók megfékezésére: a sherifflegényeket kődobálás, sörös konzervdobozok zápora fogadta. A rendőrség 142 em­bert vett őrizetbe. Hurrikán Hatalmas erejű hurrikán söpört végig vasárnap Dél- Szerbián. Sok ház megron­gálódott, a vihar fákat és távíróoszlopokat csavart ki. Krusevácban két ember meg­halt és több mint hetven megsérült. Lesjiovac város — ahol a szél sebessége el­érte az óránkénti száz kilo­métert — világítás nélkül maradt. A két város körze­tében a termés teljes egé­szében megsemmisült. len már korábban felho­zott vádakat, elsősorban azt, hogy az eltá­volított elnök „személyi ural­mat” teremtett meg. Az ország gazdasági és pénzügyi nehézségeiért Bume­dien a volt elnököt tette fele­lőssé, és azt mondotta, hogy a forradalmi tanácsnak és az al­gériai népnek együtt kell mű­ködnie az eddigi rendszer okozta károk helyreállításán. Ehhez szigorú önmegtartózta­tásra van szükség, különösen az állam és a párt életmódjá­ban. Bumedien bejelentette, hogy az ország politikáját az FLN-párt fogja kialakítani. Bumedien hangsúlyozta, hogy a forradalmi tanács első­rendű feladatának tekinti a hatékony közigazgatás megte­remtését. Rendbe kell hozni az or­szág gazdasági életét, helyre kell állítani a bi­zalmat, úgy, hogy a hazai és a külföldi tőke is ösz­tönzést kapjon a beruhá­zásokra — hangoztatta. Mezőgazdasá­gi kérdésekről szólva hangsú­lyozta, hogy a földreformnak az igazságosságon kell alapul­nia. Bumedien ezután külpoliti­kai kérdésekre tért át. Algéria együttműködéséről biztosította az összes népeket, amelyek az imperialista uralom ellen küzdenek Palesztinától egé­szen Dél-Afrikáig. Megerősítette Algéria „szocialista hivatását”, szolidaritását Afrika, az arab világ népeivel, a szo­cialista országokkal. Hangsúlyozta, hogy Algéria a Franciaországgal való kapcso­latok megerősítésére törek­szik. A forradalmi tanács megbí­zást adott Bumediennek Algé­ria új kormányának megalakí­tására, de e kormány tagjai­nak nevét még nem jelentet­ték be, feltehetően a tárgyalá­sok még folynak. A Bomba (H Amíg az atomból - atom lett kell érnie, kerüljön bármibe.” Az idézett mondat ad magya­rázatot arra, hogyan bírták éveken át Curieék a vizes, sö­tét pincében, majd a huzatos, düledező fészerben, ami nekik a laboratóriumot jelentette ... Hosszú hónapokon keresz­tül cipelik a nehéz, szurokérc­cel tömött zsákokat — a szú­­rokércet is ajándékba kap­ták! — maguk fűtik a fortyo­gó katlanokat, de 1898. decem­ber 26-án megjelenik közle­ményük a rádium felfe­dezéséről! Az uránnal, majd a tóriummal folytatott kísérle­tek közben Marie Curie két új elemet fedezett fel. Mindket­tő — Curieék elnevezése — radioaktiv (a latin radius, su­gárszóból), a rádium és a po­lonium is. Ez utóbbit hazája iránti tiszteletből nevezte el így Marie Curie. Négy esztendő megfeszített munkájának eredménye volt a 100 milligramm tiszta rádium­­klorid, amely kétmilliószor erősebben sugárzott az urán­nál, s amiért rövidesen hatal­mas iparvállalatok eszeveszett versenyfutása kezdődött. Ek­kor még senki nem ismerte a radioaktiv sugárzás halálos voltát. Ezért az első ember, aki áldozata lesz a kis meny­­nyiségben gyógyító, de nagy mennyiségben gyilkos suga­raknak: Marie Curie. 1958- ban, Brüsszelben a világkiállí­táson jegyzetfüzete felett ve­szettül kattogott a részecske­számláló. A füzet lapjai meg­őrizték a tulajdonos kezének nyomát: a bőr minden négy­zetmillimétere erősen radioak­tiv volt. A sugárfertőzés okoz­ta 1934-ben bekövetkezett ha­lálát ... A századfordulóra a tudósok már kiderítették, miből áll ez a titokzatos sugárzás: alfa-su­garak (pozitív héliumionok) béta-sugarak (elektronok), gamma sugarak (hullámok, sebességük a fény sebessége, azaz 300 ezer km/sec ). Az a három sugárfajta, amelyek az atom- és hidrogénfegyverek tömegpusztító erejét biztosít­ják ... PróL IL acio a Szivarziebben 1901. július 3-án kellemes, napfényes idő volt. A Curie­­házaspár éppen pihenőt tar­tott, a két tudós' egymással beszélgetett, arrirkor izgatottan rájuk rontott barátjuk, Henri Becquerel. Nem értették az izgalom okát, de néhány perc múlva világos lett előttük. Becquerel elmondotta, tegnap apró próbacsőben rádiumpre­parátumot tett a szivarzsebé­be, s elfeledkezett róla. Csak ma délelőtt vette észre, fáj­dalmas körülmények között. A próbacső alatt — a ruhán át — égési seb keletkezett bő­rén. A Curie házaspár elő­ször hitetlenkedve hallgatja a történetet, majd Pierre Curie hirtelen ötlettel hasonló pró­bacsövet erősít a kezére. Ami­kor másnap leveszi a rögzítő kötést, kézfején ott az égési seb, s az csak két hónap múl­va gyógyul be teljesen! A szó szoros értelmében fáj­dalmas felfedezés egyet je­lent azzal, hogy a rádiumot harcba lehet vetni a kóros sejtek ellen, hiszen elron­csolja azokat, A felismerést az üzleti világ érzékeny reagálá­sa követi, a Curie-házaspár özönével kapja az ajánlatokat európai és amerikai cégektől, amelyek csillagászati nagysá­gú összegeket ajánlanak fel a szabadalom átengedéséért. A Curie-házaspár — nem üzle­tel. A felajánlott összegek egycsapásra megoldanák anya­gi gondjaikat, módjuk nyílna végre korszerű laboratórium berendezésére — ezt végül is csak Marie Curie két Nobel­­díja teszi lehetővé — ők még­is ingyen engedik át felfedezé­sük kiaknázásának jogát. Iré­né Curie — aki édesanyja mellett máig is a második nő, aki a Nobel-díjat megkapta — így idézi édesanyja szavait er­ről a kérdésről: „A fizikusok mindig önzetlenül publikálják kutatásaik eredményeit. Ha találmányunk gazdasági elő­nyökkel jár is, nekünk nem szabad részt kérnünk abból. A rádiummal betegeket fog­nak gyógyítani. Véleményem szerint lehetetlen, hogy abból mi anyagi hasznot húzzunk.” A tudósházaspár önzetlensé­ge nem igényel kommentárt. A rádium hasznát azonban le­fölözték mások: nagy ameri­kai és európai cégek ... Míg a Curie-házaspár kísér­leteit folytatja, a hatalmas fejlődésnek indult új tudo­mányág új és új területeket hódít meg. Négyévi kutató­munka után Max Planck — aki disszertációját az entró­piáról, az azóta filozófia irányzatot teremtő, s ma is élénken vitatott termodinami­kai problémáról írja — 1900. október 19-én, majd december 14-én a berlini Fizikai Tár­sulat ülésén kifejti nézeteit a sugárzási törvényről, s ezzel a kvantummechanika születé­sét írja be a tudományok tör­ténelem könyvébe. Szinte fel­sorolni is sok, olyan gyorsan s nagy számban 1 ivetik egy­mást a felfedezések. Gockel és Hess bebizonyítja a kozmikus sugárzás létezését, Rutherford és Soddy kutatásaik nyomán megalkotják az első atommo­­dellt. a magyar származású Lénárd Fülöp, Towsend, Mil­likan a mai értelemben vett atomfizika alapjaihoz rakna* új és új köveket, s közben, szinte észrevétlenül színre lép a modern fizika legna­gyobb teoretikusa, az atom­korszak képletének megfogal­mazója: Albert Einstein. C. 2T ,nc 3 A berni szabadalmi hivatal­ban dolgozott egy szerény fia­tal férfi, aki — a ma is meg­lévő fizetési jegyzék szerint — a „harmadosztályú szakértő” státuszát töltötte be, s mun­kájáért havi 120 frank fizetést kapott. Kollégái, akikkel együtt a benyújtott találmá­nyok elbírálásával foglalko­zott, nem is gondolták, kivel dolgoznak egy épületben, sza­bad idejében miféle gondo­latok kötik le fiatal társukat. (Folytatjuk:) Most az a szerencsétlenség történt, hogy Veszprémben meghalt a párt megyei else titkára. Megfelelő megoldási kellett találni és hamar, mert a megye bonyolult; van ott ipar, mezőgazdaság, idegenfor­galom. A legegyszerűbb volt az, hogy egy, az emberekkel, a helyzettel, a problémákkal ismerős elvtárs vegye át a ve­zetést. Ezért visszament a me­gyébe. Még azt is megmond­hatom, hogy kissé pedagógiá­nak is szántuk, azt akarjuk, hogy az egész országban ért­sék meg: egy megyei első titkári poszt nem kisebb rang, mint a kormány tagjának lenni. Meg kell mondani, hogy amennyire ismerjük a párton belüli visszhangot és a közvé­lemény visszhangját, úgy tű­nik, hogy az elvtársak, a dol­gozók megértették és helyes­nek tartották a változásokat. A Nyugat, persze a maga módján szintén foglalkozik minden ilyen kérdéssel. Sajá­tos nyelvükön azonban ők is annak a véleményüknek ad­nak hangot, hogy politikai változás nem történt. Thomson felfedezéséért né­hány év múlva szintén meg­kapja a Nobel-díjat.-A Claris-házaspár Becquerel akkor még nem tudta, hogy amit felfedezett az a radioaktivitás. Akkor még Becquerel-íéle sugárzásnak nevezték az urán titokzatos sugarait. E sugárzás természe­tének kiderítése a Curie-há­zaspár nevéhez fűződik, olyan névhez, amely a modern fizi­ka történetében dinasztiává nőtt, s jelentősebbnél-jelentő­­sebb felfedezésekkel gazdagí­totta ezt a í'iqtal tudományt. Pierre Curie (1859—1906) francia tanár 1894-ben ismer­kedik meg a Párizsban tanuló Marie Sklodowskaval. A fiatal lengyel lány hazájában a nők nem juthatnak be az egyetem­re, ezért — hihetetlenül sze­gényes körülmények között ugyan — Párizsban végzi ta­nulmányait. Az ismeretségből szerelem lesz, s 1895-ben meg­esküsznek. Marie Curie (1867 —1934) disszertációja témája­ként a Becquerel-féle sugár­zást választja, s férje, aki a tanítás mellett tudományos kutatómunkát is végez, kész­séges segítője ebben. Naplójában Marie Sklo­­dowska ezt írja: „Az ember­nek hinnie kell abban, hogy eg" bizonyos dologhoz tehet­sége van, és ezt a valamit el

Next

/
Thumbnails
Contents