Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
10 KST HEcrei '^Mivlap 1965. JULIUS 4, VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink Új módszerek a Dunakanyar zöldséges gyümölcsellátásában • 0 k ** , , J Saahboliak a 3MEM keaelésében —Arusaálíitás korán reggel ! Friss stöldség és ggiimölcs as éttermekben — Saját árudát nyithatnak a termeléssév*‘tkeseíek XXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXX\X\«VXXXXX'Í | Nagy a konkurencia | i 4 J — Szia, szívem. Mi van? 4 A — Megörülök, úgy fáj a i A mellem. Meg a derekam is. \ 'j — Viszont klassz a frizu- A ^ rád. ^ — Tegnap csináltattam. ^ í Hatvanért. Képzelheted, | A egész éjjel hasonfeküdni ^ A ebben a kánikulában. A — Ez van. De ha forog ^ A az ember vele, tönkremegy. j A Megjegyzem, én is elátkoz- A A tam százszor ezt a hajdiva- ^ A tot. ^ A — És mit kell még bab- A í rálni vele? Rámegy egy A A műszak. í — Jó lenne, ha volna rá ^ A plusz napi 8 órája az em- ^ A bei nek. Dehát az lehetet- A ^ len. Négyszer nyolc har-? ^ minckettő. Olyan nap ^ A nincs. A, A, — Mit lehet tenni? A A A Macának olyan a feje, A A mint egy kupola. És tudod, A '/ hogy folyton ott lóg a Tibi A. A körül. ; A — Nagy a konkurrencia, í A fiam. í A — Óriási. I A Ebben maradnak. | A. (andrás) Z A í 1000000 rántanivaió csirke A Baromfiipari Feldolgozó Vállalat kecskeméti telepén, az év eleje óta tart a pecsenye csirkék feldolgozása és a napokban a kopasztóba került az idei egymilliomodik csirke. Az ízletes csirkehúst feldolgozás után nylonzacs-Miként érvényesíthető a bérbeszámítás, ha a bérlő elköltözött a lakásból? Bérbevett fürdőszobás lakásomban a beköltözéskor nem volt mosdókagyló. Saját pénzemen felszereltettem, majd a lakást elcseréltem. Követelhetem-e a kiköltözés után, hogy a volt bérbeadó fizesse meg a mosdókagylót és felszerelés költségeit? — Kérdezi V. I. gyömrői olvasónk. Olvasónk fürdőszobás lakást bérelt, aminek rendeltetésszerű használatához a mosdókagyló is hozzátartozik. A lakásrendelet szerint a bérlet tartozékainak pótlásáról a * bérbeadónak kell gondoskodni. A bérlő jogosult vo;t ezt a munkát elvégeztetni, és ennek költségeit a bér 70 százaléka erejéig beszámíthatta volna. Mivel a lakásból már elköltözött, igénye mégsem jogtalan, de természetesen követelésének egyösszegben való megtérítését nem igényelheti, hanem csupán olyan ' részletekben, amilyen részletekben a bérleti jogviszony ; alatt jogosult lett volna, a ' bérbeszámításra. Követelhető-e a hátralékos vételár egyrészletben való kiegyenlítése? Apám részletfizetésre eladta a telkét. A teleknek még ; a fele ára sem volt kifizetve, , amikor apám meghalt. A vevők ezután nyomban beszün- , tették a részletek fizetését, és az ingatlant is eladták. Köve- ; telhetem-e az egész hátralékos vételárat egyösszegben, ' mivel megszegték a szerződés- , ben vállalt kötelezettségüket 1 és megillet-e apám után a ■ hátralékos összeg? — Kérdezi 1 K. F. nagykátai lakos. < Amennyiben elhunyt apjá- ' nak ön az örököse, a fennma- ( radó összeg jogosan megilleti. ; A teljes hátraléknak egyösz- , szegben való kiegyenlítőét ' azonban csak akkor követel- ( heti, ha az adásvételi szer- ' ződésben kikötötték, hogy egy részlet elmulasztása esetén az egész összeg esedékessé válik. Baleseti járadék megállapításánál a mellék- 1 jövedelem figyelembe- j vétele. Autóbaleset következtében J elhunyt férjem havi 900 forint , nyugdíjat kapott. Mint kőmű- , vés, magánmunkákat is elvállalt, amiből havi egyezer ,>s forint külön jövedelme volt. A Követelhetem-e baleseti já- A radék címén a mellékjövedel- A met kitevő összeget? — Kér- A, dezi özv. N. J.-né gyömrői la- A, kos. A A Polgári Törvénykönyv ^ szerint kártérítés címén az ^ elmaradt vagyoni előnyt a ^ károkozónak meg kell téríte- A nie. E szerint járna olvasónk- 4 naik az elhunyt mellékjöve- A delme is, csakhogy az átlag- A kereset megállapításánál A rendszeres jövedelemként a A jogszerű keretek között szer- A zett keresetet lehet elszámol- A ni. Nyugdíjas pedig csak ha- A vi 500 Ft-ig kereshet jogsze- Z rűen. Ennél több jövedelem Z esetén köteles lett volna ke- 4 resetét bejelenteni, amelynek A következtében a nyugdíját ^ szüneteltették volna. Tehát ^ baleseti kártérítés a teljes A mellékjövedelem után nemér- | vényesíthető. 4 y Jogában áll-e a lakás- ^ ügyi hatóságnak társ- ^ bérlet esetén a mellék- A y helyiségek használatát Z, újból szabályozni? y Sz. P. ceglédi lakos kérdé- ^ sére közöljük, hor'r nincs tör- A, vényes akadálya, ha valame-1 lyik társbérlő személyi körül- A/ ményeiben időközben olyan Zy változás következett be, (pél- A/ dául születés, halál', amely ezt ^ indokolttá teszi. Erre sor ke- Z rülhet akkor is, ha a társbér- í; lók közötti súrlódások teszik ' ezt szükségessé. Leveléből megállapítottuk. Z, hogy társbérlője hosszabb idő A óta mentesítés nélkül hagyta ' el lakását, előzőleg azonban Z rokonát a lakásba befogadta. í A társbérlő most visszatért és Z, terjeszkedni akar, azon a cí- A. men, hogy időiközben a rokonnal megnövekedett a bérleményben lakók száma. Véleményünk szerint társbérlőjének igénye nem jogos, mivel saját maga hozta magát — kényelmének rovására — ebbe a helyzetbe. Ezt a körül- J ményt pedig nem .lehet olyannak tekintem, hogy a mellék- I helyiségek (háztartási alkalmazotti szoba) használatát a korábbi határozatban foglaltaktól eltérően kellene ren! dezní. Amennyiben a lakás- i I ügyi halóság mégis úgy dön- : tene, hogy megítélése szerint ; indokolt a mellékhelyiségek i használatát korábbi helyzettől j eltérően szabályozni, fordul- j i jón keresettel a járásbíróság- j hoz. A tsz-tagsági viszony j megszűnéséről. Ifj. Sz. I. nyáregyházi lakos kérdezi, hogy a kilépési kérelemhez szükseges-e a járási tanács javaslata? Az érvény- ! ben levő rendelkezések szerint, a termelőszövetkezetből j a belépést követő három évig nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább 6 hónappal a gazdasági év vége előtt a tsz vezetőségénél kell bejelenteni. A bejelentés elfogadása felől a közgyűlés jogosult határozni. A kilépés joga szükségszerűen folyik a termelőszövetkezet szocialista jellegéből, viszont ezt a jogot nem lehet a társadalmi rendeltetésével ellentétesen értelmezni, vagyis úgy, hogy a közös gazdaság érdekeitől függetlenül saját tetszése szerint bármikor a tag bejelenthetné kilépését, j A törvény nem írja elő, hogy előzőleg a járási tanács javaslatát is be kellene szerezni. A termelőszövetkezet közgyűlése a gazdálkodás és a gazdaság érdekeinek figyelembevételével dönt ebben a kérdésben. A tsz vezetőségének javaslatára azonban szükség van. Ha a közgyűlés elutasítja | a tsz-tag nak a kérelmét, jogo- | suli a járási tanács végrehajt- 1 tó bizottságához fordúlni. A j végrehajtó bizottság határo- : zata ellen további fellebbezésnek már nincs helye. Véleményünk szerint helyesen teszi a szövetkezet közgyűlése, ha a kilépéshez való hozzájárulást azért tagadja meg, mert a kilépni szándékozó tsz-tag egyéni gazdálkodást akar folytatni. Az elmúlt években sok bírálat érte a kereskedelmi szerveket az áruellátás elégtelensége miatt. A nyári időszakban, tavasztól őszig külö nősen sok jogos kifogás hangzott el a vásárlók részéről Pest megye különböze területein a zöidség- és a gyümölcsellátás hibái ellen, Elégtelen volt a zöldáru mennyisége, s nem volt megfelelő a minősége sem, az olyan fontos, nagy idegenforgalmat lebonyolító területen, mint a Dunakanyar. Július elsejétől kezdve az illetékes szervek több fontos intézkedést tettek a helyzet megváltoztatására. Erről folytattunk beszélgetést Vajda Lajossal, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével és Bokor Józseffel, a MÉSZÖV elnökével. Hogyan született meg az az intézkedés, amelynek nyomán a Dunakanyarban a zöidség-gyümölcs szakbolthálózatot július elsejétől a MÉK átveszi g földművesszövetkezelektcl, jövő év január elsejétől pedig az állami kiskereskedelemtől7 — A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV közösen dolgozta ki a most bevezetésre kerülő új kereskedelmi módszereket. Előzőleg a megyei pártbizottság javaslatára elüt áztunk Somogy megyébe és qtt lapUlréányúztük a Balaton környékén tavaly bevezetett közvetlen elosztás és árusítás hatékonyabb szervezetét. t — Eddig a MÉK mint közvetítő nagykereskedelmi szerv szállított a kiskereskedelemnek. Most a Dunakanyarban kísérletképpen a saját kezelésükbe kerül 25 zöldség-gyümölcs szaküzlet. t Félév múlva ugyanitt átvesznek még 29 állami üz, let. Hogyan változik- meg ezzel az áruellátás? — A MÉK a közvetlenül; saját kezelésében levő boltokat naponta rendszeresen ellátja friss zöldséggel és gyümöccsel. Hogy a jelenlegi rendelési rendszer bizonytalansága megszűnjék, köteles naponta visszavenni az előző napról megmaradt, nem megfelelő minőségű árut. Ezt még értékesíteni lehet, fel lehet használni, többek között a konzervgyártásban. Sok volt a panasz eddig amiatt, hogy a zöldáru későn érkezik az üzletekbe. Van-e változás? — Igen. Eddig bizony megtörtént, hogy csak 11—12 órára került ki az elosztóhelyre előző nap beszállított zöldség- és gyümölcs az üzletekbe. Ügy intézkedtünk, hogy a váci és a szentendrei MÉK-kiretideltségek az edj digi kétrr.űszakos, 16 órás [ üzem helyett, állandó, 24 • órás munkaidővé', dolgozzanak ás a szakboltokba reg--;| gél nyolc óráig, a piacokra A I pedig reggel hét óráig szál- A i lítsák mindennap a friss $ | árut. A közületek és az üdü- A lök ellátását a délutáni íj órákban külön járatokkal A fogják biztosítani. Z-y Mindezzel egyidőben sor Z. kerül-e a hálózat bővítésé- % — ----------------f---I — Az exportkötelezettségek Z teljesítése után legfontosabb ^ feladatnak tartjuk a megye és A a főváros ellátását. A Duna- A kanyarban idén újabb szezon- A elárusítóhelyeket létesítünk. Z/ Ezekben és a szakboltokban A, is, kísérletképpen olyan bére- Z, zési formákat vezetünk be, A ami érdekeltté teszi a dől go- 'z zókat a nagyobb forgalomban, A s ezzel a jobb áruellátásban, 'z 0 — Hozzátesszük, hogy a Z, földművesszövetkezeti háló- ^ ^ zatban, a Dunakanyaron ki- Z/ Z vül levő területeken is mód í Z van arra, hogy rövidebbé vál- z A jék az áru útja és bővüljön a A A választék. Ugyanis valameny- ^ A nyi vegyesbolt közvetlenül be- ^ A szerezheti a termelőtől zöld- S; A ség- és gyümölcsszükséglétét ^ A a helyi fogyasztók számára. ^ Z/ Az így átvett, közvetlenül áru- ^ Z sításra kerülő mennyiségeket Z. Z/ beszámítják a MÉK-kel, il- Z. í letve a földművesszövetkeze- z Z tekikel kötött szállítási szerző- A | dés-ek mennyiségébe. ^ ^ Régi panasz, hogy úgy- | ^ szólván egyáltalán nem, ^ | vagy csak alig lehet kap- | | ni zöldségből készített ^; ^ ételt, vagy pedig friss gyű- | | mölcsöt, a vendéglőkben, ^ í éttermekben. í z -----------------A A — A kifogás jogos. A ven- £ A déglátóhelyek azért nem fog- ^ £ lalkoztak zöldség és gyű- \ Zj mölcs felszolgálásával, mert ^, ^ ez számukra nem jövedelme- Z Z zö és sok külön munkával ^ Z jár. Azonban a színvonal A í emelése ma már szükségessé 'z 'Z teszi, hogy bevezessék ezeket 'z A a szolgáltatásokat. Ezt tovább ^ A nem lehet halogatni. Ezért a ^ A Dunakanyarban levő éttér- ^ A mekben, nagyobbforgalmú ^ ^ vendéglőkben megszervezik a A A többféle, jó minőségű mosott ^ ! A gyümölcs árusítását és fokoz- ^ ^ zák a zöldség felhasználását ^ , ^ az ételválasztékok összeállítá- 'z \ A sánál. Z/ 1 'Z — Hogy a vendéglátóüze- ^; j mek konyháit tehermentesít- ^ A sük — hiszen amúgyis kicsi a ^ i A létszámuk — megpróbálunk Z/ 1 ^ egyességet kötni a dunakeszi ^ 1 ^ és a nagykőrösi konzervgyá- A ] A rakkal konyhakész, tisztított Zf A zöldiség szállítására. Tavaly 1 mar siKeruit nyen egyurximuködést teremteni a dunakeszi gyárral. Nemcsak a Dunakanyarban, de az egész megyében már most szükség lenne a zöldség és gyümölcs közvetlenebb, gyorsabb elosztására, árusítására. Az elmondottakon kívül történik-e ennek érdekében intézkedés? — A termelőszövetkezetek a megyében ötvenkét szakboltot tartanak fenn jelenleg is. Mivel egy-egy közös gazdaság csak néhány zöldségfélét termeszt, s így kicsi a választék, , hasznosabb az, ha több sző- I vetkezet közösen létesít elárusítóhelyeket, így jobban el tudják azokat látni. Reméljük, hogy a Dunakanyarban is szaporodik majd a tsz-elárusítóhelyek száma. A megyei tanács minden járási tanáccsal közölte, hogy az e célból jelentkező tsz-ek kérését (erjesszék fel soronkívül és mi gyorsan kiadjuk az árusítási engedélyeket. UnfnoS I?Ai<nnn PÚI \\\\\\\V\\\\\\\\\\\\V\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A „Szabadcsapat“ margójára MINDEN BIZONNYAL lesznek, akik majd Ilyen, vagy olyan fokú ellenérzésekkel fogják kezükbe és olvassák el Fája Géza most megjelent új könyvét a „Szabadcsapat”-ot, s ezek az ellenérzések leginkább abból a korábbi értékelésből származhatnak, amely mintegy húsz esztendeje — az audiatur et altera pars-elvét, azaz: a másik fél meghallgatásának kötelmét feledve — valahogy így summázott: Féja Géza nem lesz többé a Viharsarok írója. A KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁBAN találtam meg Féja Géza nagyszerű könyvét, a Viharsarokról szóló hatalmas munkát annak idején. Ott születtem én is a Viharsarok közepén, Orosházán; azokról az emberekről szólt a könyv, akik között felnövekedtem, akik abban a rettenetes szegénységben és nincstelenségben éltek, amelyet az író feltárt és akik — amikor már felszabadultunk — sokadmagammal tanulni küldték a megyeszékhelyi népi kollégiumba, hogy azután majd szolgálni tudjuk a népet, a szabadságot. Lelkesült, mámoros szép idők voltak ezek: harmincegynéhány szegénygyerek kezdett itt az élethez. Az élethez, amely akkor számunkra a tanulást, a felkészülést jelentette. Harmincegynéhány fiú a közeli s távoli községekből, akik bibliaként forgatták az alsó Tisza-vidék, a Viharsarok földjéről és népéről írt könyvet is. Forrás volt a könyv: a múltismeret forrása, belőle ismertük meg tudattal, eszmélkedve azt az életet, amelyben nagyszüleink, szüléink éltek, és amelyből ez a nép útnak indított bennünket Is, hogy legyünk „fényes szellők”, amelyek új világunk szabadság-feliratú lobogóját fújják ... Féja Gézát a könyvéből ismertük meg először és megszerettük. Tudtuk, hogy a Városi Könyvtárban dolgozik, Bandi fia pedig velünk járt gimnáziumba. Az egyik téli estén — a szilencium után — beszélgetés közben vetődött fel a gondolat: készülünk a negyvennyolcas centenáriumra, jó lenne meghívni Féja Gézát, tartson előadást Petőfiről ... Vita nem volt, ott nyomban megválasztottunk két küldöttet, hogy felkérésünket tolmácsolja. Másnap sugározva jöttek a küldöttek: a tanár úr holnap este eljön ... El is jött. Amint magas, szikár, kissé hajlott alakja megjelent az ajtóban, csend lett, némán felálltunk, úgy köszöntöttük. Végignézett a termen, a padokon, rajtunk: — Jó estét, fiúk! örülök. hogy meghívtatok magatok közé. És beszélgetni kezdett Petőfiről. Szenvedéllyel, tűzzel, olykor ellágyulva — idézte verseit, naplóját és mi csak hallgattuk, vele éltük a költő életét, harcait, szerelmét. Azóta sem hallottam ilyen előadást Petőfiről: a szavak, a tények és történések nemcsak egyszerűen elhangzottak, hanem termő gyökeret eresztettek szíveinkbe, sarjadó eszmélésünkbe, a lelkűnkbe. És kollégiumunk megszűnéséig még sokszor hívtuk, vártuk Féja Gézát előadásra — szívesen A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ gondozásában megjejött körünkbe mindannyiszor, lent „Szabadcsapat” bennem ezeket az emlékeket ébresztette fel, bár a kötet sokkal távolabbi időszakot rögzít: az 1920-szal kezdődő évtized eseményeit — az író életén és magatartásán át. A kort rajzolja meg a szemtanú hitelességével s benne önmagát: vergődéseit, harcait, törekvéseit, a történések és ma már valóban történelminek nevezhető események összefüggéseit. Nem az önigazolásért ír — bár az ellenérzők ezt is kiolvashatják a lapokból, hanem szélesedő demokratizmusunk talaján őszintén értékelve válaszol, két évtized múltán — a másik fél jogán. így vall könyvéről az író: „• • • a Szabadcsapatban ... inkább a tűnt időt szeretném megóvni az eltűnéstől. A tegnap valóságát próbálom megörökíteni, a tegnap legendáival szemben, a nagy hullámveréseket csakúgy, mint a két világháború között hazámra terpeszkedő gyilkoló csendet. Mindennémű személyi indulat vagy él nélkül róttam soraimat, hiszen mindaz, amit ebben a könyvben megírok, immár történelem. Holtakat idézek, kiket ma is élőknek érzek és élőkre fordul a szó, akik immár halottnak tekinthetők, mert kiestek az időből, S ha múltba fordulunk — akár tudományt mívelünk, akár regényt írunk —, a történelem szemével kell szerte tekintenünk.” FÉJA GÉZA a történelem szemével tekintett szerte, s így született meg a most köszön-’ tött könyv is: a „Szabadcsapat”. D. F.
