Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

19«5. JULIUS 4, VASÄRNAP HIT WEcm kMMm Újdonság lesz az egreskrém Dunakeszi nyitány: 17 vagon egresbefőtt Folyik az eper és a zöldborsó tartósítása - Rádióössze­köttetés Alaggal, Kartallal, Sződdel és Baracskával A realitások talaján Árnyékban Néhány napja teljes üzem­mel dolgozik a Budapesti Konzervgyár dunakeszi gyár­egysége. A szezon „nyitányaként” 17 vagon egresbefőttet készítet­tek, többségét külföldre szál­lítják. Jelenleg földiepret és zöldborsót tartósítanak. Az eperből 8 vagonnyl, vagyis 160 000 üveg dzsem lesz. A tervezett mennyiség fele már elkészült. Zöldborsóból 250 vagon tartósítását ter­vezték, de a kedvezőtlen idő­járás miatt mintegy száz vagonnal csökkenteni kell a tervet. A gyár munkáját a Pest megyei MHS rádióamatőrjei segítik. Négy helyen, az alagi, kartali, szödi és ba­racskai zöldborsó-cséplő te­lepen rövidhullámú rádió adó-vevő berendezést állí­tottak fel, ezzel irányítják a cséplést és a szállítást. A Dunakeszitől 50—60 kilométerre levő telepek­kel megteremtett rádió­­összeköttetés révén gyor­sabb, egyenletesebb lett a gyár munkája. Hamarosan megkezdik egy újdonság, az egresszósz gyár­tását is. A kaporral vagy citrommal ízesített egres­krémből egyelőre néhány vagonnyi mennyiséget állíta­nak elő. „NEMZETKÖZI" ARATÁS Az Agrobotanikai Intézet táplánszentkereszti kísérleti telepén 797 búzafajta érleli termését. Ebből 67 magyar nemesített fajta, vagy faj­tajelölt, 378 külföldi, 151 magyar tájfajta és 201 saját keresztezésű. A külföldi búzák között szovjet, német, osztrák, hol­land, angol, francia, olasz, kanadai, amerikai, argentin és japán fajták szerepel­nek. A kísérleti parcellákon a napokban megkezdik az aratást. LegüscassnoscEbSb: a rendrearatás (Folytatás az 1. oldalról) cérna második és a rétek első kaszálását befejezzék és a ka­pások időszerű munkálatait meggyorsítsák. Ami a betakarítást illeti, a gépi aratás vontatott. Érthe­tetlen vonakodás tapasztalha­tó. Ez különösen áll, az osztott aratásra, --«tj.­A jelenlegi időjárás mel­lett a rendrearatás a leghasznosabb. A tévedések elkerülése vé­gett hangoztatta a bizottság, hogy nem a kézi aratás ab­szolút helytelenítéséről van szó, hanem arról, a lehető leg­eredményesebben használjuk ki a rendelkezésre álló időt és erőt. Ha ugyanis az arató, Ügy tervezik, hogy 4400 hold gabonaterületükből csak mintegy 400 holdról vágják le kézi kaszával a termést, a többin kombájn dolgozik. Az elmúlt heti ülés óta jelentős javulásról adhat szá­mot a Gabona Felvásárló- és Feldolgozó Vállalat is, A je­­“.fjfinl^gi,, helyset szerint most '-fnrvár 'esak 84fl vagon- gabóhír tárolására kell szerződést köt­ni a termelőszövetkezetekkel, hogy megoldhassák a várható tárolási gondokat. A jövő hét közepére ezt a hiányzó, kapacitást is biztosítják. A zöldség- és gyümölcs­felvásárlás helyzetéről szól­va megállapította a bizottság, Kombájn az állami gazdaság földjén. Foto: Kotroczó vagy arató-cséplőgépeket nem használjuk ki maximálisan, akkor tulajdonképpen a nö­vényápolást, a kaszálást és az ugyancsak most következő kertészeti és gyümölcsszedé­­si munkákat hanyagoljuk eb mert nem jut rájuk elegendő emberi erő. Az állami gazdaságok ere­jükhöz mérten, főleg gép­pel aratnak. hogy a tervezetthez képest jelentős lemaradás tapasztal­ható egyes cikkekben. A fontos időszerű kérdések megvitatása után az operatív bizottság határozatban köte­lezte az illetékes osztályok, szervek vezetőit a fokozottabb együttműködésre és a torlódó feladatok lelkiismeretes meg­oldására. N. L A további előrehaladás ter­mészetesen további erőfeszí­téseket igényel, s éppen ezért súlyos hiba lenne bár­hol is befejezettnek tekin­teni az új és gazdaságo­sabb módszerek keresését, a termelékenység javításának eddig nem hasznosított le­hetőségeit; ami az első fél­évben elég volt, kevés lesz a második félévi terv teljesíté­séhez. Ez különösen a mun­kaügyi tervek megvalósításá­ra értendő, arra, hogy a ter­vezett normaóra-megtakarí­tások időarányos részét nem mindenütt teljesítették, hogy különösen vasipari üzemeink­ben még mindig akadozik a normakarbantartás, s az éves feladatok teljesítése további halogatással már lehetetlen­né válik. A vállalatok, gyá­rak munkaügyi tervei ez év­m . •• * m3 ■ m Foto: Kotroczó A váci gimnázium szárnya a vár h körül Régészek és építők Vác öreg, tizenkét tanter­mes gimnáziumának bővítését már évekkel ezelőtt elhatá­rozták. Biztosították hozzá a három és fél millió forintos fe­dezetet, elkészültek a műszáki tervek, amelyek szerint a ré­gi épület új szárnyat kap. Amikor felszabadult a terü­let, késedelem nélkül megkez­dődött az alapozás. Ez vagy két esztendővel ezelőtt tör­tént. A földmunkák során azonban nagy jelentőségű ré­gészeti lelet került napfény­re. Az ásók terméskőből épí­tett öt méter vastag alapfa­lakban akadtak meg. Azonnal értesítették e föl­fedezésről az Országos Mű­emléki Felügyelőséget, amely­nek szakértői hamarosan meg­állapították, hogy Vác közép­kori várának maradványairól van szó. Az építkezést termé­szetesen azonnal felfüggesztet­ték, A gimnázium új szárnyépü­lete számára kijelölt terület alatt a régen elpusztult váci vár barbakánjának maradvá­nyai vészelték át a letűnt szá­zadokat. Ez a barbakán, vagy ahogyan a franciák írták: barbacane, valószínűleg a XV. században épült a néhány évszázaddal még régebbi vár északkeleti kapuja elé, öt mé­­ler széles falakkal, bástyasze­­rűen kiképzett toronnyal, lő­­résekkel, hogy az akkori kor­szerű haditechnika követel­ményeinek megfelelően bizto­síthassa ostrom esetén a vár­­kapu védelmét. A barbakánt lőrésekkel ellátott körfolyosó kötötte össze magával a vár­ral, amely a tatárdúlás után, a tizenharmadik században épült IV. Béla király rendele­tére. Mivel maga a város is ingoványos területen feküdi, a várat igen mélyre leásott cölöpökre építették, ugyan­csak cölöpökre és vaskos kő­pillérekre épült később a most feltárt barbakán is. A régészek föltárták a ka­pu őrtornyának meglehetős épségben maradt tíz vaslios pillérét, de a kutatást tovább folytatták. A faLmaradványo­­kon kívü azonban más, je­lentősebb lelet nem került elő. Miután a barbakán he­lyét, alaprajzát és méreteit pontosan megállapították, a gimnázium új szárnyépületé­nek terveit úgy dolgozták át, hogy a föltárt értékes műem­lék most már hozzáférhető maradjon. A régészek mun­kája nem régen befejeződött és így elhárult az akadály az új építkezés elől is. Magyar László Ma már — az év felének el- i teltével — megállapíthatjuk: j annak ellenére, hogy a párt Központi Bizottságának de­cemberi határozatai nyomán intézkedések sorozatát kellett menet közben, azaz termel­ve, tervet teljesítve, végre­hajtani, az elért eredmé­nyek jelentősek, s a további haladást tekintve mind szi­lárdabb alapot képeznek. A Központi Bizottság június 25-i ülésén joggal állapít­hatta meg: „A határozat végrehajtásában komoly kez­deti eredmények vannak. Az éves tervcélok további erő­feszítéssel elérhetők, a java­solt és elhatározott módsze­rek célravezetők." Nehéz és tanulságokkal teli esztendőt zártak az el­múlt évben az Egyesült Izzó váci tv-képcső- és alkatrész­­gyárában. A tanulságok hasz­nosításában jelentős segítsé­get adott a Központi Bi­zottság decemberi határo­zata, s elsősorban azt, hogy csakis a realitások talaján nyugvó tervek képezhetik az egyedül helyes vezérfonalat, s látványos, de teljesíthetetlen elképzelések helyett kevésbé mutatós, de teljesíthető ter­melési, fejlesztési feladato­kat kell megszabni. Az így készült terv időarányos ré­szét a váci gyár teljesítet­te. A példa nem egyedül­álló, de még csak nem is ritka. A Központi Bizottság decemberi határozata több olyan gondra, feladatra mu­tatott rá, amelyek addig is foglalkoztatták az iparban a dolgozókat, de amelyek meg­oldására addig — sokféle ok miatt — nem volt lehető­ség. Az év kezdetekor nem ke­vesen voltak azok, akik hi­tetlenkedve, nemegyszer pá­nikba esve hajtogatták; a ter­veket teljesíteni így — azaz létszámot megtakarítva, a ter­melékenységet Ugyanakkor -je­lentősen fokozva — lehetet­len. Igaz, korai lenne még végleges következtetéseket le­vonni, de a már most kéz­zelfogható eredmények azt bi­zonyítják, mint mindig, a tamáshodóknak most sem volt igazuk. Növekedett a termelékenység — s ugyan­akkor jelentősen javult a mi­nőség — a Váci Kötöttáru­­gyárban; -a Központi Bizott­ság decemberi határozata nyomán készített intézkedési terv következetes megvaló­sítása jó eredményeket ho­zott a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek diósdi gyárában; a realitásokhoz való szigorú ragaszkodás megteremtette a termelés egyensúlyát és biz­tonságát a Gyapjúmosó- és Szövőgyár pomázi, illetve bu­dakalászi gyáregységében — s szerencsére, megyénk ipa­rát tekintve, nem kell be­fejezettnek tekinteni a jó eredményeket elérők, sorát. A Központi Bizottság decembe­ri határozata sok olyan dol­got mondott ki. ami élt az emberekben, ami foglalkoz­tatta ölcet, de amit — bá­tortalanul — maguk nem mertek, tudtak kimondani. Ily értelemben tehát töké­letesen találkozott akarat és cselekvés, s elsősorban en­nek tudható be, hogy a kez­deti eredmények is jelentő-, sek. ben valóban a realitásokra i épültek, s éppen ezért azok nem teljesítését csakis nem­törődömséggel, felelőtlenség- | gél, rossz módszerekkel le-1 hét magyarázni, s legkevésbé j előre nem látható, objektív akadályokkal! Azért kell ezt hangsúlyoz­ni, mert a műszaki fejlesz­tési tervek megvalósítása mellett a munkaügyi tervek teljesítése nem kap eléggé középponti helyet, holott a kettő összefügg, s elválaszt­hatatlan. Az első félévben a termelékenység növelésében nagyobb szerepet játszott a műszaki fejlesztés, mint a munka intenzitása növelé­sének lehetősége, s ezt első­sorban az magyarázza, hogy üzemeinkben könnyebben „szót értenek” a gépekkel, mint az azokkal dolgozó em­berekkel. Könnyebb nagyobb teljesítményűre kicserélni egy régi gépet, mint megér­tetni az emberekkel, hogy normájuk idejétmúlt, vagy hogy időbér helyett teljesít­ménybérben kell dolgozniok. Jónéhány példa van rá — elsősorban textilipari üze­meinkben, de például a ceg­lédi Közlekedésépítési Gép­javító Vállalatnál is — hogy a normakarbantartás nem jelenti a keresetcsökke­nést, s hogy az átállási idő­szak után a dolgozók egy ré­sze még a korábbinál is többet keres. Itt, a munka­ügyi terv megvalósításában — mivel annak minden pontja a termelés legérzéke­nyebb tényezőjét, az embert érinti — kell fokozottan so­rompóba állnia a mozgalmi aktivistáknak, kommunisták­nak és szakszervezeti tisztség­­viselőknek, s okos szóval meg­magyarázni, ha kell, többször is, mit miért kell csinálni, s rámutatni, hogy az országos érdek hol találkozik az egyén érdekével. Az eddig említettékmég inkább aláhúzzák a Köz­ponti Bizottság június 25-i ülésén megállapítottak jo­gosságát: „A vállalatok ez évre átgondoltabb, reálisabb műszaki fejlesztési és költ­ségcsökkentési terveket ké­szítettek, de helyenként a tervek megvalósításában nem elég következetesek. A gaz­daságosság, a jövedelmezőség legyen a fő gondja a jövő­ben is minden gazdasági ve­zetőnek, minden dolgozónak és kommunistának." A gazdaságosabb termék — a jövedelmezőbb terme­lés: kétségkívül ez jelenti most üzemeink műszaki gár­dájának legfőbb gondját. Ez foglalkoztatja az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyár­egységének fiatal tervezőit, s bátran kísérleteznek új megoldásokkal, például mű­anyag felhasználásával. Nem lehet eléggé értékelni azt a szerepet, amit az újítások be­töltenek e természetű felada­taink megvalósításában; a Nagykőrösi Konzervgyárban kidolgozott és megvalósított $ újítás, amely megszünteti a ^ borsókonzervek opálosodását ^ — a termelés jövedelmezősé- ^ gét javítja. Kisebb és na- ^ gyobb tettek jelentik az ^ előrehaladást, de mindkettő- ^ re keZZő figyelmet biztosíts- ^ ni nem könnyű; sokszor megtörténik, hogy a napi fel- ^ adatok sokasága közepette í elhanyagoljuk a külön-külön J kisebb jelentőségű, de ősz- £ szességükben jelentőssé nö- ^ vő kezdeményezéseket, s ez- ^ zel kedvét szegjük az em- ^ bereknek. Nem nélkülözhe- ^ tő évi feladataink megvalósí- ^ fásában senki sem, azaz az^ üzemek egész kollektívájának ^ közreműködésére van szűk- £ ség. Nem elég, ha a műsza- ^ kiak ismerik a feladatokat, a 4 gyár minden dolgozójának 4 ismernie kell azokat. A Köz- jj! ponti Bizottság decemberi ha- ^ tározata nagy visszhangra és $ egyetértésre talált; nemcsak ^ a vezetők, hanem az egysze- ^ rű dolgozók között is. Ennek ^ az erkölcsi erőnek a hasznosí- % Hsával azonban sok helyütt^ adósak maradtak, nem egy ^ üzemben csak hivatali fel- ^ adatként kezelték a határo- 4 zat megvalósítását, leszűkí- 4 tették az intézkedési terv pa- ^ pírlapjai tartalmazta pontok- J: ra, s nem vették figyelembe^ — illetve nem kellően vet- ^ ték figyelembe — hogy van- ^ na<k papíron megtervezhe- ^ tetlen, de a gyakorlatban ^ mégis meglevő és hasznosít- ^ ható erőforrások. Ilyen a ^ munkaverseny, s ezen belül ^ a mind erősebbé és hatha-4 tósabbá váló szocialista bri-f gádmozgalom, ilyen a munká-jí sok kisebb ésszerűsítési ja- ^ vaslatainak megvalósítása, ^ mindaz, amire azt mondjuk, ^ hogy a termelés erkölcsi-em- % A minden áron való terv- ^ teljesítés, a kapkodás, a hajrá j; — ha nem is teljesen, de -nagyrészt megszűnt. Ahogy? a tervekben, úgy a módsze- /■ reichen is mindinkább a g realitásokhoz való igazodás, £ az egyensúly megtalálása lesz ^ uralkodóvá, s ennek ered- j! ményei már most, a kezdeti ^ időszakban is jelentkeznek. ^ Több a kezdeményezés, meg-^ nőtt a felelősségérzet, töretle- j! nebb az út: átgondoltabb, a 4 holnapot jobban figyelembe ? vevő lett a vezetés üzeme- ? inkben, s az igazságos szigor? nem ellenkezésre, hanem y, egyetértésre talált a dolgozók ^ körében. Rövidesen számok- ^ ban is véglegesek lesznek J az első félév eredményei, s ^ akkor egész pontosan tud- ^ ni fogjuk, hová jutottunk, s ^ hol kell javítanunk. A félévi í­­eredmények elemzése elen- ^ gedhetetlen, mert csakis ez ^ biztosíthatja, hogy év végén ^ egyetlen üzemünkben se ér­­je a vezetőket, s a dolgozókat ^ kellemetlen meglepetés, hogy ^ ezt a, valóban nem könnyű ^ esztendőt úgy zárjuk, hogy ^ amit az év elején vállaltunk, £ azt — teljesítettük is! á M. O. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents