Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

M9T me erei kfMtriap 1965. JULIUS 4, VASÄRNAP Katonai őrjáratok cirkálnak • Ma ünnepli Algéria függetlenségének harmadik évfordulóját Bemutatkozik az új kormány? A két héttel ezelőtt bekö­vetkezett algíri kormányvál­­tozást követő tüntetések tel­jesen megszűntek, egy hét óta teljes a nyu­galom, esténként a főváros utcáin ka­tonai őrjáratok cirkáinak, a külvárosokban továbbra is el­lenőrzik a gépkocsikat, de ez már inkább csak szokásos gyakorlat, mint biztonsági in­tézkedés. Algériában vasárnap ünnep­ük az ország függetlenné vá­lásának harmadik évforduló­ját. Megfigyelők szerint az ünnepségeket viszony­lag szűk keretek között akarják lebonyolítani, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket Ben Bella mel­lett. Az évforduló programját eddig nem hozták nyilvános­ságra, csak az bizonyos, hogy diákok és ifjúsági mozgalmak tagjai díszfelvonulást tartanak az algíri stadionban. Egyes hí­rek szerint feltehető, hogy a függetlenségi évforduló alkal­mával kerül sor az új kor­mány bemutatkozására. TOKIO Víz alatt 13 ezer lakóház A dél-japáni Kyushu-szige­­teken a négy napja tartó sza­kadatlan esőzés sok helyen áradást okozott. Több mint ti­zenháromezer lakóház víz alá került. Az elemi csapás tizen­öt emberáldozatot követelt. Többen eltűntek és megsérül­tek. Közeli megegyezés várható Jelöltdömping Santo Domingo ban A dominikai fővárosban folytatódnak a tárgyalások az AÁSZ bizottság és a szem­benálló felek között. A meg­figyelők szerint hamarosan létrejöhet a megegyezés. Jelenleg több olyan sze­mélyt emlegetnek, aki egy ideiglenes kormány élére kerülhet. Az egyik jelölt Garcia Godoy, aki Bosch kül­ügyminisztere volt, jelenleg pedig egy dominikai dohány­vállalat alelnöke, a másik pe­dig Antonio Guzman, Bosch kormányának volt földmű­velésügyi minisztere. Számí­tásba jön ezenkívül Juan Santoni építész, Luis Julian Perez ügyvéd, Felix Goico gazdag orvos és Álba de Moya ügyvéd is. Az Amerika-közi bizottság legfrissebb jelöltje Goico volt. Az alkotmányos erők I Ugyanakkor a hazafiak 40 állítólag hajlandók bele- főnyi csoportja Ramon San­­egyezni jelölésébe, s szemé- I tana helységben megtámad­­lye elfogadható a katonai ] ta az imbertista rendőrőrsöt, junta számára is. I A tűzharcban két rendőr Pénteken Santo Domingo- I meghalt: a támadók fegyve­­ban nyugodt volt a helyzet. 1 reket zsákmányoltak. U Thant Genfben U Thant ENSZ-főtitkár szombaton reggel repülőgé­pen egyhetes látogatásra Genfbe érkezett A főtitkár felszólal majd az ENSZ gaz­dasági és szociális tanácsának ülésszakán és feltehetően ta­lálkozik a brit nemzetközös­ség vietnami „békéltető” bi­zottságával. A VÍG ÖZVEGY fA vád tanúja' Az új férj: névleges technikus Ismeretség a rendőr házibuliján Férjhezment Kennedy „gyilkosának“ volt felesége LEOPOLDVILLE Vatucik kontra vahutuk Az ACP kongói hírügynök­ség jelentése szerint az észak­kongói Kivu tartományban élő vatuci menekültek között zavargás tört ki. A legnagyobb DNFF-fígyelmeztetés Kettős aknatámadás Can Tito ellen zavargásokra a Goma közelé­ben fekvő Masisi helységben került sor. A központi kor­mány ígéretet tett, hogy tár­gyalásokat kezd a vatucik képviselőivel azok követelései­ről, de ennek előfeltétele a fegyverletétel. A vatuci menekültek a Kon­góval szomszédos, korábban belga gyámság alatt állt Rwanda függetlenné válása után menekültek Kongóba, a Rwandában hatalomra jutott vahutuk üldözése elől és je­lenleg Masisi környékén a la­kosság 80 százalékát alkotják. Ez a szép hölgy a jóvágá­sú, barna fiatalember karján, nem más, mint Marina Niko­­lajevna, a Kennedy elnök meggyilkolásával vádolt Lee Oswald özvegye. Illetve most már nem özvegye, mert a „különös” módon elhallgat­tatott Oswald bűnössége mel­lett „tanúskodó” Marina férjhez ment a mellette álló Kenneth Jess Porter-hez és a kép, amit lá­tunk, éppen egy perccel az esküvő után készült. Köny­­nyen lehetséges, hogy erről a párocskáról még kiderül egy és más. Köztudomású, hogy Marina Oswaldnak, a „vád tanújá”-nak amerikai szélső­­jobboldali körök több százezer dollárt gyűjtöttek össze és a súlyosan pszichopata ka­landor egykori feleségéből igen hamar gazdag, vig öz­vegy lett. És mert Marina — úgy látszik — el akarta dobni az özvegyi fátyolt, dal­lasi támogatói szereztek ne­ki egy alkalmas férjet is. A „telivér” texasi csa­ládból származó Ken­neth Jess Porter csak névlegesen technikus: amerikai lapok is arról ír­nak, hogy „egész életében három dolgot cselekedett: lo­vagolt, lövöldözött és ivott”. Csinált azonban egy negyedik dolgot is, néhány éve megnő­sült. Féleségét, a szép nevű és szép hozományú Wanda Aurorát azonban egy éve olyan durván megverte, hogy az asszony ma is kórházban fekszik. Ha Porternek nem volnának támogatói, nem úszhatta volna meg az ügyet börtön nélkül. De megúsz­ta. Sőt, egy dallasi „házi­­buli”-n — amelyet a dallasi rendőrség egyik főtisztvise­lője rendezett — Marina és Kenneth „vé­letlenül” megismerkedtek egymással. A texasi Courths-Mahler sto-rynak házasság lett a vé­ge. Porter mester, akinek volt felesége kórházban van és akinek két gyermekét az anyai nagymama neveli, be­költözött abba a szép villába, amit Marina a „nemzeti gyűj­tésiből építtetett... Hiába, vannak még regények a vi­lágon ... (—ag—) csolta a csövet. A fény eltűnt! Amikor ismét működésbe hoz­ta a készüléket, a sárgászöld fény újra felvillan. Sugárzás — a csövön kívül? Miféle su­garak? Könyvet kap a kezébe, a sugár útjába állítja. Aka­dálytalanul halad át rajta! Fémlemezt keres, de az sem tartóztatja fel a sugarakat. Ki­veszi a zsebéből pénztárcáját, s a papírernyőn meglátja an­nak — tartalmát! És amikor kezét tartja oda, a csontok vi­lágosan kirajzolódnak a bá­riumbevonatú papírernyőn! Röntgen székébe roskad. Évtizedek óta használják a katódsugárcsövet, s senki nem vette volna észre ezt a sugár­zást? Milyen véletlen játszik vele, milyen tréfa ez? Hét hé­ten át szinte nem mozdul el kísérleti eszközei mellől. És megbizonyosodik, hogy isme­retlen sugarakat fedezett fel. X-sugaraknak nevezi el azo­kat, s 1895. december 28-án jelenik meg a Würzburgi Or­vos-Fizikai Társaság Közle­ményeiben erről szóló tanul­mánya. Röntgen szűkszavú, szigorúan tudományos közle­ménye egycsapásra a világ ér­deklődése középpontjába ke­rül. Az újságok szenzációt csi­nálnak belőle, hosszú heteken, hónapokon át tart a cikkezés a „semmiről”, ahogyan több lap a sugarakat elnevezte. Né­mi hisztéria is kavarodik az X- sugarak körül, élelmes üzlet­emberek „sugárzás elleni ru­hákat” hoznak forgalomba, ál­tudományos röpiratok jelen­nek meg a „mindent látó” meg a „halál-sugárról”. Rönt­gen és a tudósok nem sokat törődnek ezzel, hiszen első pillanatban felismerték a su­gárzás rendkívüli jelentőségét az orvostudományban. E rend­kívüli jelentőséget hangsú­lyozza az a hivatalos közle­mény is, amely 1901-ben tud­­tul adja: a világon az első fi­zikus, akit Nobel-díjjal tün­tetnek ki, Wilhelm Conrad Röntgen. urán Sugárzás Mintha Röntgen felfedezése megnyitotta volna a kapukat, olyan gyors egymásutánban következnek a sugárzással, s az atomkutatással összefüggő felfedezések. Rövid néhány éven belül még két Nobel­­díjas sorakozik Röntgen mel­lé, akik hasonló felfedezésért kapták a magas kitüntetést: Henri Becquerel és John Thomson. H. Becquerel (1852—1908) a francia Természettudományi Múzeum professzora kutatási területként a foszforeszkálást választja. 1896 januárjában asszisztensnője restellkedve je­lentette: valami baj történt a fényképező lemezekkel. Azo­kat az eddig is szokásos mó­don hívták elő, mégis, vala­mennyin sötét folt éktelenke­dik. Becquerel utasítást ad, készítsenek új felvételeket, ám ez sem sokat használ: a sötét folt ismét ott éktelen­kedik valamennyi ' lemezen. Most már maga a tudós néz utána a dolognak. Zöldes-sár­ga uránsódarab hevert a fényképezőlemezek tetején. Sokszor használta ásványi kí­sérleteihez. A napra tett ás­vány sugarakat bocsát ki — ezért a feketedés. Becquerel ez esetben azonban — téve­dett. Tévedésére már másnap fény derül. Újabb lemezeket hívtak elő, olyanokat, ame­lyekre előző nap napra tett uránsó darabokat helyeztek el. Csak úgy, két olyan dara­bot is közéjük raktak, ame­lyek előzőleg nem voltak na­pon. Ennek ellenére a két le­mezen is ott volt a fekete folt! Becquerel két hetet szán a legkínosabb pontossággal vég­zett kísérletekre. Ezek azt bi­zonyítják, hogy az urán akkor is sugárzik, ha semmiféle kül­ső behatás nem érte, tehát új, ismeretlen és természe­tes sugárzásról van szó! 1896 februárjában hozza nyilvános­ságra kísérletei eredményeit, s akkor még ő sem sejti, hogy ezzel új korszak nyitányának első akkordjait adta: a radio­aktivitást. Néhány év múlva ő is megkapja a Nobel-díjat, s Einstein, az atomkorszak kép­letének megfogalmazója Becquerel felfedezéséről eze­ket mondotta: „A radioaktivi­tás a technikai fejlődés legfor­radalmibb, jelentőségű esemé­nye azóta, hogy az ősember felfedezte a tüzet.” Alig több mint egy év telt el csak Becquerel közlemé­nyének nyilvánosságra kerülé­se óta, amikor a Royal So­ciety, a londoni Királyi Tár­saság 1897. április 27-én ün­nepi ülésre jön össze. Az el­terjedt hírek izgalomra adnak okot: évszázados vélekedés dőlhet meg e napon. Érthető, hogy az előadói emelvényre lépő John Thomsont a nemes testületben szokatlan izgatott morajjal fogadják. Thomson (1856—1940) előadásában nem kevesebbről ad számot, mint­hogy felfedezte az első elemi részecskét, az elektront! Sem­mivé lett évszázadok véleke­dése: az anyag szerkezetében nem az atom a végső, tovább nem osztható forma! Az atom részecskékből áll, s ha az el­sőt sikerült felfedezni, a töb­binek is ez lesz a sorsa. (Az érdekesség kedvéért megje­gyezzük: bár az elektron volt az első felfedezett elemi ré­szecske, mégis ma még a leg­kevesebbet tudjuk róla ...) (Folytatjuk.) Dél-vietnami szabadság­­harcosok szombaton hajnal­ban aknákkal lőtték a Saigon­tól 130 kilométerrel délre le­vő Can Tho amerikai légi­­támaszpontot. Az amerikai parancsnokság Skyraider va­dászbombázókat vetett be a partizánok ellen, akik ekkor visszahúzódtak, de néhány órával később az első tá­madás színhelyének közelé­ben újból több aknát lőttek ki a repülőtérre. A Saigon-Gia Dinh körze­tében működő DNFF-erők pa­rancsnoksága figyelmeztetést intézett a dél-vietnami és külföldi állampolgárokhoz, kerüljék az amerikaiak tár­saságát és olyan nyilvános helyek felkeresését, ahol na­gyobb számban tartózkodnak amerikaiak, minthogy a sza- , badságharcosok a jövőben \ fokozni kívánják megtorló \ akcióikat az amerikai ag- \ resszorok ellen. A saigoni kormány öt nap- ; ra betiltotta az angol nyelvű í Saigon Post napilap megje- í lenését. Az angol nyelvű lap ; elleni intézkedést a hatóságok ! azzal indokolták, hogy ezer- ; kesztősége megsértette a: cenzúra-rendelkezéseket és j Vacsora inkognitóban j Az egyik cannes-i vendég- ! lábén minden vendégnek fel- ; kínálják a sötét szemüvegek, ; parókák és álszakállak nagy ; választékát. Ezt azért teszik, j hogy a látogatók, ha óhajtják, ; inkognitóban vacsorázhassa- \ nak. Operasztrájk í A Római Operaház tagjai; pénteken este egynapos bér- ; sztrájkba léptek. A hivatalos í látogatásra érkezett Eduardo i Frei chilei elnök emiatt kény- ! télén volt lemondani a „Cár- í men” meghallgatásáról. : * t i - > t t i Lapzártakor érkezett Belgrad: A jugoszláviai: Bledben szombaton hivatalo- : san megnyitották a Pen Klub nemzetközi írószervezet 33. kongresszusát. A tanácsko­zás munkájában 58 ország­ból több mint ötszáz író vesz részt. ☆ Róma: Az Osservatore Romano hivatalosan megerősí­tette, hogy U Thant meghívta VI. Pál pápát, tegyen látoga­tást az ENSZ-ben. A Vati­kán lapja hozzáteszi, hogy még korai lenne az utazás időpontjáról beszélni. „eltúlozta a Da Nang-i ame­rikai légitámaszpont ellen in­tézett Vietcong-támadás je­lentőségét”. A Bomba (2) Amíg az atomból - atom lett Lassú apadás a Dunán (Folytatás az 1. oldalról) Az árvíz négy járást érinteti; .,''.771 a szentendreit, vácit, szo­bit és ráckeveit. A legna­gyobb károk a szentendrei já­rásban keletkeztek. A megyében, illetve az em­lített négy járásban összesen 799 épület rongálódott meg, ebből 514 a lakóépület, 543 lakással. összesen 14 lakás dőlt ösz­­sze. A felbecsült kárérték. — Szentendre város kivételé­vel, ahonnan még nem ér­keztek be az adatok — mint­egy öt és fél millió forint. A helyreállítás és az újjá­építés azonban sokkal na­gyobb összeget vesz igénybe: hét és fél millió forintot. M. J. ^ Lomonoszov (1711—1765) az 4 első nagy rendszerező elme, 4 aki kora minden ismeretét ^ felhasználva alkotja meg a tu­­^ dományos világképet. Nincs ^ könnyű dolga. A cári ke­­^ gyekért talpnyaló „tudósok” í esedeznek, s azok ülnek ott az 4 akadémián is. Szinte minden­­^ kivel harcolnia kell, hogy el­fogadtassa nézeteit. Egy évvel ^ halála után, 1766-ban látja ^ meg a napvilágot az, aki mű- 4 ve, eszméi továbbfejlesztője 4 lett: az angol John Dalton. ^ Kidolgozza az atomok kémiai ^ kölcsönhatásának elméletét, “íj megalkotja a többszörös súly­­^ viszonyok törvényét, s megál­­^ lapítja az elemek atomsúlyát j — ami nem azonos az atomok ^ súlyával! — s amikor 1844-ben ^ lehunyja szemét, a tudomány ^ „stafétabotját” nemsokára í új kéz ragadja meg. Mengye- 4/ lejev (1834—1907) mindössze 4 harminöt éves, amikor 1869. ^ március 6-án az Orosz Fizikai­­^ Kémiai Társaság ülésén is­­‘!j mertetik periódusos rendsze­­^ rét, amely ma is alapvető fon­­^ tosságú. Rendszere — ez rövid 4 idő alatt bebizonyosodik — 4 olyan tökéletes, hogy kilenc ^ elem atomsúlyát annak alap­­£ ján korrigálták, mert „nem ^ illettek bele” abba, s valóban, ^ kiderült: a korábbi mérések- 4 be számítási hibák csúsztak. 4 A periódusos . rendszer fehér ^ foltjairól a tudósok kijelentet­­^ ték: oda létező, de még fel ^ nem fedezett elemeknek kell ^ kerülnie! ij „Az atomok világa ugyan­­^ olyan szerkezetű, mint az égi- 4/ testek világa, a maguk napjai- 4 val, bolygóival és holdjaival” 4 — mondotta Mengyelejev, s í megérte, hogy megállapítása ne csak hipotézis, hanem tu­dományos, bizonyított igazság legyen. JL eLö floleUíjcr, Az első fizikus, aki a Nobel­­díjat megkapta: Röntgen volt. A társadalom nem kényeztette el a minden iránt érdeklődő, mindennel foglalkozó kutatót. Meg nem értés, rosszindulat, irigység rakott gátat útjába, s ez tette emberkerülővé, olyan­ná, aki csak kísérleti eszközei között érezte jól magát. Wilhelm Conrad Röntgen 1845-ben született, s húszéves korától a tudományos kutatás­nak szenteli életét. Tanulmá­nyozza a kristályok fizikáját, a folyadékok fizikai viselke­dését magas nyomáson, a gá­zok fajhőjét, de világhírét — az X-sugarak biztosítják. Röntgen, akárcsak többi tu­dóstársa, sokat kísérletezett katódsugarakkal, a katódsu­gárcső negyven esztendeje szokásos eszköze volt a labo­ratóriumoknak, s ezért szinte hihetetlen, hogy senki sem fe­dezte fel azt a sugárzást, amit Röntgen is — csak véletlenül fedezett fel... 1895-ben több kísérletet folytatott a katódsugárcsővel, s egyik alkalommal, míg vé­gigsimított fáradt mozdulattal homlokán, tekintete megakadt a száradni feltett, báriumpla­­tincianürrel bevont papírer­nyőn. Először azt hitte, a sze­me káprázik: sárgászöld fény vibrált az ernyőn, lehunyta a szemét, újra kinyitotta, a fény változatlanul ott vibrált. Az izgalomtól elöntötte a verej­ték. Csak nem a cső? Kikap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents