Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1965. JULIUS 31, SZOMBAT Minden munkát meg kell tanulni űfűkormk § kombájn mellett Idestova egy esztendeje an­nak, hogy bemutattuk lapunk olvasóinak Bíró Imrét, a Hu­nyadi Termelőszövetkezet fia­tal mezőgazdasági gyakorno­kát. Eltelt az egyesztendős gya­korlat. Bíró Imre tapasztala­tairól beszél: — Mehettem volna állami gazdaságba, szívesen láttak volna valamelyik középiskolá­ban politechnikai oktatóként, kaphattam volna íróasztalt egy vízügyi igazgatóságnál — én azonban tétovázás nélkül a termelőszövetkezeti munkát választottam. így kerültem Nagykőrösre, a Hunyadi Ter­melőszövetkezetbe. — Azzal számoltam, hogy nem kerülök olyan helyre, ahol szaktanulmányaimat rög­tön a gyakorlati munkával pá­rosíthatom, de ez egyelőre nem is volt célom. Egyelőre az volt a fontos, hogy mi­nél közelebb kerüljek az emberekhez és megtalál­jam helyemet a szocialista mezőgazdaság­ban. Azt hiszem, hogy erre szebb és változatosabb lehető­ség nem kínálkozott, mint az, hogy egy közös gazdaságban vállaljak gyakorlatot. — A termelőszövetkezet el­nöke, főmezőgazdásza és álta­lában az egész vezetőség a fia­tal, tapasztalatlan embert megillető türelemmel fogad­tak, megkönnyítették számom­ra a beilleszkedést. Az első napokban területmérést, térké­pezést végeztem. Aztán jöttek az adminisztratív feladatok, például a cukorrépa-átadás. — A tél a jövő évi tervek előkészítésépek ideje. Az én feladatom volt az öntözés ter­veinek elkészítése és beillesz­tése a gazdaság globális ter­vezésébe. — A tavaszi kampány ideje alatt jött a mindennapi munka kint a területen. Naponta ha­tárjárás, a szántás, vetés ellen­őrzése, majd a szőlő- és gyü­mölcstermelés, utána a kerté­szetben folyó munkák, termé­szetesen nem maradhatott ki a növényápolás és a növényvé­delem. — A betakarítás minden erőt igénybe vesz. Voltam ellenőr a kombájn mellett, ha kellett, meg­fogtam a tele zsákot a szé­rűn. A hordásban előkészítettem a keresztekbe rakott gabona szállítását és kiszámítottam a szállítás méreteit. — Minden munkát meg kell tanulni! — ez volt az a gya­korlati tanács, amit szinte na­ponta megkaptam a vezetők­től és igyekeztem ennek min­denben megfelelni. Ha odaál­lítottak viliázni a silókazalo­­záshoz, csináltam, de részt vet­tem a lucemahordásnál és megtanultam, hogyan kell a paprikát ekekapálni. — Ez az egy esztendő na­gyon jó iskola volt a szá­momra, — az iskola után, abban a munkában, amelyre egy egész életre lekötöttem magam. Ha összegezni kellene ennek az egy évnek minden eredmé­nyét, tanulságát, akkor ezt rö­viden így határoznám meg; még soklcal jobban megszeret­tem a mezőgazdaságot. Milyen lesz a termés? Városunkban a búza egy kissé becsapott bennünket. Amilyen szépnek ígérkezett — még a szeszélyes időjárás el­lenére is —, nem kaptuk azt, amit vártunk. Persze, ez nem azt jelenti, hogy rossz a ter­més, erről szó sincs. Általában megüti az előző évi átlagokat, A kétszázötven hold búza az Aranyban körülbelül huszon­két vagonnal ad. Nem sok, de figyelembe kell venni, hogy ez a termelőszövetkezet volt a legszerencsétlenebb a belvíz­károk miatt. Sok területük van, ahol csak hat-hét mázsás a termésátlag — ezek a víz­­mosta földek. A Petőfi Termelőszövetke zetben — hagyomány szerint — már jobb termés ígérkezik, tizenegy-tizenkét mázsás hol­­dankénti átlagot várnak. A Szabadság Termelőszövetke­zetben pedig tíz-tizenegy má­zsa lesz a termésátlag az elő­zetes felmérések alapján. Uborkaszezon ? Lehet, hogy másutt van, de nem a konzervgyárban. Itt igazán meggyorsul a munka az uborkaszezon indulásával. Spanyolfal papírhói Ételszag pofom négyszáz forintért Albérletet kerestem Egyszerű kis ház előtt áll­tam meg a Mizsei utcában. Kívülről nem látszott rajta, hogy majdnem kidönti az oldalát a sok lakó. Az idős néni nagyon ked­vesen fogadott, amikor kö­zöltem vele, hogy albérletet keresek. Kedélyesen tájé­koztatott arról, hogy két szo­ba, konyha, üveges veranda tulajdonosának yallh^tja ma­gát s hogy hányán laknak itt, arról magam győződtem meg. Az üveges veranda egy része csomagolópapírral van leválasztva, a leválasztott részben és a konyhában fiatal házaspár „húzta meg” magát. A ki­nevezett csomagolópapír­falon minden szó áthallat­szott. „Pedig csendes albér­lők”, — mondta róluk a né­ni. A nagy szobában szintén albérlők laknak. Egy házas­pár vidékről, itt kell dolgoz­niuk, s kénytelenek az eléggé primitív módon berendezett szobáért négyszáz forintot ki­fizetni. A kis szobában húzza meg magát a néni. Itt ajánlotta fel nekem a másik ágj'at. Ecse­telte azt is, milyen remekül megtérnénk egymással itt. Bár villanyt nem nagyon szabad majd használnom, mert az drága. Ha ágyneműm nincsen, ilyen körülmények mel­lett az ágyért kétszázöt­ven forintot kellene fi­zetnem. Teljesen őszintén kérdezte meg tőlem, hogy ugye nem sokallom. Az üveggs veranda leválasz­tott részében főz a néni. Étel­szag' száll a ’ „spanyolfalon” keresztül ide-oda. Mivel a néni elég' idős,, nagy rend nem uralkodik a lakásban. Dohos, rossz a levegő az egész épületben. A legszomorúbb az, hogy a néni meg van győződve, hogy ö az emberiség jótevője, mert fedélt, menedéket ad meg­szorult embereknek. Az nem tűnik fel neki, hogy milyen áron!? Nem egyedül ez az asszony él vissza a városban a nehéz lakáskörülményekkel. Ismert fogalom a lakásuzsora ná­lunk, megdöbbentő azonban így szemtől-szembe találkoz­ni vele. Táncmulatság AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Augusztus 7-én, szombaton este a felszegi termelőszövet­kezeti klubban táncmulatsá­got rendeznek. A bál tiszta bevételét az árvíz sújtotta te­rületek lakosságának megse­gítésére juttatják el. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Kísértetkastély Spessartban. Nyugatnémet, szélesvásznú film. Kísérőműsor: Egy könyv újjászületése. Az első képen válogatják, töltik az uborkát... majd levezik, lapkázzák és zárják az ötkilós üvegeket tGodány felv.) „Ipari tanulót szerződtetnék” Hová tűntek a fiatalok? Két hét múlva lejár a jelentkezési határidő — Szeretnék ipari tanulót szerződtetni! — ezzel lépnek be nap mint nap a város te­kintélyes kisiparosai a KIOSZ- ba és Pej János, a KIOSZ tit­kára csak sajnálkozó szavak­kal tudja kifizetni az érdek­lődőket. Asztalosok, kárpitosok, ko­vács, kőműves, lakatos iparo­sok, kádárok, villanyszerelők, faesztergályosok jönnek és sajnos következetesen csak ígérettel mennek haza. Ha lesz jelentkező, azonnal érte­sítést küldünk. — Sajnos azonban a fiata­lok nem jönnek! — mondotta Pej János. 4— Egészen furcsa és szokatlan helyzet alakult ki. Valamikor, még néhány évvel ezelőtt is nekünk kellett azon fáradozni, hogy helyet szerezzünk az ipari tanulóknak, most nincs jelentkező. — Bármilyen hihetetlenül hangzik, eddig összesen hét szerződést kötöttünk és sem­mivel sem jobb a helyzet a kisipari termelőszövetkezetek­nél, ahol tudomásom szerint összesen két ipari tanulót si­került szerződtetni. — Furcsa helyzet. Lehet­séges lenne, hogy a fiatalok most inkább a mezőgazdaság felé tartanak, vagy minden általános iskolát végzett fia­tal a továbbtanulást válasz­totta? — A város szakmunkásigé­nye napról * napra növekszik. Az elhelyezkedési lehető­ség szinte korlátlan a szövetkezeti iparban. Har­minc-negyven kisiparos, te­gyük hozzá, a legjobbak, sze­retnének ipari tanulót, akik­nek szakmai tudásukat to­vábbadhatnák. — Bárhová fordulunk, hiá­­ba_ pedig augusztus tizenötö­­'dikével lejár a határidő, amíg ipari tanulót lehet szerződ­tetni. BABSZEDÉS GYALOGSZÉKKEL A Szabadság Tsz-ben szívesen dolgoznak a fiatalok A Szabadság Termelőszövet­kezet az idén negyven hold zöldhüvelyű babot vetett, és a termelőszövetkezet már több mint hatszáz mázsa zöldbabot adott át a konzervgyárnak. Az idei zöldbab termése jól sikerült. Van olyan vállaló, aki négyszáz négyszögöl bab­földről húsz-harminc mázsa zöldbabot szedett le. Érdekes „újítással” is találkoztunk. Az egyik idősebb vállaló kis gyalogszckct vitt ki a babföldre, s arra ülve szedte a zöldbabot, olyan eredményesen, hogy na­pi szedése az egy mázsát is elérte. A babszedésben részt vettek az idősebbek és a fiatalok egy­aránt. A hetvenhárom éves Módra Lászlóné mellett ott szedték «a zöldbabot a tizen­­két-tizenöt éves leányok és fiúk is. Ott voltak Simon Ju­lianna, Szabó Terézia és Héj­­jas Judit, akik az ősszel men­nek második gimnáziumba. A babszedő fiatalok közül többen más munkában is részt vettek a termelőszövetkezet négy forint órabért fizető bri­gádjában. Jól kerestek a zöldbab­­szedéssel. Mikor drágább volt a bab, egy forintot kaptak minden kiló lesze­déséért, később pedig nyolcvan fillért kaptak kilónként. Fejenként naponta negyven-nyolcvan ki­ló zöldbabot szedtek le, s a kéthetenkénti fizetéskor bri­gádvezetőjük, Szrapkó Imré­­né négyszáz-hatszáz forintot olvasott le a kezükbe. A fiatalok babszedése és brigádmunkája szép bizonyság arra, hogy a fiatalok szívesen dolgoznak, ha rendeseit megfi­zetik a munkájukat. (kopa) Szsmverés akáccal Még szerencse, hogy - a rendelőintézet pár lépés a Patay utca 7. számú háztól, így aztán, aki kiverte a szemét, azonnal orvoshoz futhat. Mert a hetes számú ház udvaráról vaskos akácfaág hajlik ki az utcára. A járó­kelő két dolog között válo­gathat. Vagy kikerüli a járdát, vagy pedig a „bújj, bújj, zöld ág” játékszabá­lyai szerint lehajolva védi meg szemevilágát. Csak azt nem értjük, hogy a ház tulajdonosának nem tűnik fel ez a napon­kénti „játék” — vagy meg­várja, míg valóban baleset történik?! SPORT Városi szakszervezeti labdarúgó-bajnokság rán igazított a va­lóságos tényen. Az új hős. a Tenkes kapitánya. . Itt már készen kaptuk a hőst, elő­ször a televízió tengeri kígyó adá­sában, újabban pedig a kétrészes mozifilmben lát­juk az új hős idegfeszitő ka­landjait. Hogy hős, azt már abból látom, hogy elfogadjuk, sőt már példakép­nek is használjuk. Strand, A fiatal­emberekben ágas­kodik az indulat. Huzakodnak, lök­­dösik egymást. Az egyik előbb-utóbb a földre kerül, mert az erősebb leteperi. A muszk­­lik remegnek a bőr alatt. A hatat- § más deltákra \ büszkén néz a kis- ^ lány, aki a hős § nek kijáró juta- S lommal nem is ta- \ karékoskodik. ^ — Te vagy a^ Tenkes kapitánya! § — hangzik a kor- ^ szerű elismerés. ^ A hős mégjob- ^ ban teleszijja da- $ gadó mellét. Ezzel § köszöni meg a § vállveregetést. i Nem vagyok ün- ? neprontó. De sze- ^ rettem volna meg- \ kérdezni a kis- $ lányt, hogy vajon § látta-e a Tenkes- § film plakátját va- ^ /amelyik hirdető- i oszlopon? Rémé-? lem, hogy nem ^ hasonlítja ideál-§ ját ahhoz a levá- ^ gólt fejű szörnye- § teghez, amivel kő- ^ zönséget próbál- S nak mozgósítani a § film megtekintésé re. $-sí- I Konzervgyár—Ládagyár 6:2 (3:1) Vezette: Tihanyi. Konzervgyár: Migaskó — Csikós, Nyikos, Nánási— Haj­dú, Gímes — Nagy, Bako­nyi, Bélteki, Kornyik, Nem­esik. Ládagyár: Soós — Horváth K., Hani, Irházi — Cseri. Cs. Kovács — Tamasovszki, Horváth Gy., Harsányt, La­­liatos, Horváth D. A tizenötödik percben adó­dott az első gólhelyzet a lá­dagyári kapu előtt, de Hani az üres kapuból kirúgta a labdát. Egy perc múlva Bakonyi közelről megszerez­te a vezetést: 1:0. A harminckettedik percben Harsányi távolról talált a hálóba: 1:1. Ezután Kornyik iövése alig szállt mellé, majd a negyvenedik percben a ve­zető goit Is megszerezte a balösszekötő: 2:1. Röviddel a félidő befejezése előtt szin­tén ő volt eredményes: 3:1. Szünet után is a Konzerv­gyár játszott fölényben, Ba­konyi erős 1 lövésével szem­ben tehetetlen volt Soós: 4:1. Kornyik a kapust is kicse­lezve szerezte meg az ötödik gólt, majd nem sokkal később Bakonyi beadásából ismét Kornyik volt a gólszerző; 6:1. A ládagyáriak szépítő gól­ját Horváth D. szerezte, s így alakult ki a 6:2-es végeredmény. Végig jobban játszott s megérdemelten győ­zött a konzervgyári csapat. — Ez volt az első mérkő­zés a városi szakszervezeti bajnokságban, amelyre négy csapat nevezett be. Előrelát­hatólag szeptember elején fejeződik be a küzdelem, mely a bajnoki cím mellett egy szép kupáért is folyik — mondta a mérkőzés után- Tihanyi Lajos, a bajnokság szervezője. (szentpeteri) Kifizettek a föld járadékot ; A Szabadság Termelőszö­vetkezet csütörtökön kifizette a tagoknak az 1964. évi föld­­járadékot. 1mtjo rsltajtús Boros István (Szolnoki u. 78.) lakott területen belül mo­torkerékpárjával száguldott, a sebességkorlátozást túllép­te. A rendőrség szabálysérté­si hatósága hétszázötven fo­rintos pénzbírságot szabott ki rá. 5Q0 forint birsás Barta László (Esedi u. 9.) vezetői igazolvány nélkül ve­zetett a központban motorke­rékpárt. ötszáz forintra bír­ságolta a rendőrség szabály­sértési hatósága. Leverik a rozoga vakolatot a kisegítő iskola faláról. Üj készül a helyére. (Pavv felv.) Új vakolat $ ^ En azt hiszem, 5 hogy a hősök kő­­szőttünk élő alakja \ tulajdonképpen az \ évek során fejlö- J dik ki. Minden h mesélő hozzáteszi ^/cedee szerint azt, iamit lehet. A tör- Jténetet kikerekíti, 5 kiszépíti, a szerep­lőt megnemesiti J— és évek vagy j századok múlva i előttünk áll a hős Ja maga erejében, Jnagyságában, da­­; fiás szépségében. J Kinizsi Pál ma- J lomkőtálcán tisz- J telte meg az ura- Jságoí egy ital víz­­izei. és három tö- Irökkel — kettő a \ kezeiben, egyet a J fogaival tartott — í ropta a táncot. \Hogy mekkora \volt az a vendég­­lolda.l, amellyel h Toldi Miklós az ^úíat mutatta, azt h csak abból sejtjük, janiit a szóbeszéd Saz évszázadok so-A Tenkes kapitánya

Next

/
Thumbnails
Contents