Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-31 / 179. szám
MIKOR KÉSZÜL EL A NAPKÖZI OTTHON, KÖLTÖZIK ÁT A KÖZPONTI KONYHA, BŐVÜLHET A TEJCSÁRDA Utazik vagy letelepszik ? Újnak éppen nem mondható újságárusitó-pavilont kapott a monori postahivatal Dunaújvárosból. A hírlapárusitó-házikó nagyob, „komfortosabb", mint a J jelenlegi, csak kissé megkopott. Magam elé képzelem, amint már megszépülve, kínálja majd a sajtó termékeit: újságokat (közöttük a Monor és Vidékét is!), színes képeslapokat, folyóiratokat. A probléma most az. hogy a ktsz vállalja-e soron kívül a felújítást? Mi lesz a jelenlegi kis újságárusító-pavilonnal, ha kicserélik? — vetődik fel a kérdés. Túrára akarják elszállítani* de ez még csak terv. Monoron is szükség van rá! Földváry György tanácstitkár véleménye szerint a vasútállomás előtti téren — a buszmegállók mellett — lenne a legcélszerűbb felállítani, mert a jelenlegi fabódé kicsi, rendeltetésének nem felel meg és elcsúfítja a teret. Ez a javaslat ésszerű és bizonyítja a tanács városszépitési törekvéseit. (-Ö-Ä) a konyha nem tud működni. Mindezeket már régen megrendeltük és amint az átalakítási munkákat végző Járási Épületkarbantartó Ktsz ezeket is beszereli, a konyhát azonnal ideköltöztetjük. — Mi van a további átalakításokkal? — szólt a következő kérdés —, mert a jelenlegi három szoba a napközi téli látogatottságához képest kevés. Ez az átalakítás az eredeti elgondolásban is benne volt. — Természetesen ezeket az átalakításokat is megrendeltük a ktsz-nél, a munkát el is vállalták. A terveket sajnos nem tudjuk megmutatni, mert a ktsz-től tjlég nem kaptuk meg, pedig mi is nagy súlyt helyezünk rá, hogy a napközi otthon az új iskolaévben már teljes befogadóképességgel és megfelelő berendezéssel álljon gyerekeink rendelkezésére. Az előadottakból megállapíthatjuk, hogy mennyi fontos és közérdekű kérdés megoldá. sa fűződik ebben az esetben é Járási Épületkarbantartó Ktss munkájához. Reméljük, hogy a köz érdekében a ktsz meggyorsítja a munkatempót, hogy a függőben levő és sürgős megoldást váró problémák még a téli szezon beállta előtt megoldhatók legyenek. Dr. H. K. Reklám — de minek ? Nemrég az újságokban a következő reklámszöveg jelent meg: Van már mozijegye? Vegyen hozzá egy dobóz Rió drazsét! És ha a jámbor újságolvasó megfogadja az atyai tanácsot, jaj, a mellette ülőknek. A Rió drazsé rcipogtatása a legedzettebb ember 1 idegeit is felőrli másfél óra alatt. De ha esetleg nem szereti az említett drazsét és helyette csokoládét vesz, akkor jj sem jobb a helyzet, mert egy, ^ hangú csámcsogással borzolja |a mellette ülők idegeit. Unal- i $ masak a magyar filmek? Szó$ rakoztassa szomszédait cukor• $ ropogtatással! Anyósával • ^ megy moziba? Vigyen magá. ^ val pattogatott kukoricát! ; | Lassan elérjük azt is, hogy ^ mozijegy mellé egy csomag $ savanyú cukrot is adnak. De ^ még szebb lesz, ha például a ^ tökmagot fogják ilyen meg^ győződéssel népszerűsíteni. A ^ tökmaggal ugyanis rendkívül 4 látványos dolgokat lehet pro| dukálni. ^ Ezért jobb a tökmag, mint a ^ pattogatott kukorica Persze ^ nem kellene a cukorfogyasz^ tást csak filmelőadásokra ^ korlátozni. Egy hangverse| nyen is remekül lehet haszno$ sítani tíz deka garantáltan ^ ropogós savanyú cukorkát. ^ Ha a mozgalom sikeresen § elterjed, a reklámszövegen is | változtathatnak az újságok, í így: Beszerzett már tíz deka $ savanyú cukrot? Vegyen hoz$ zá mozijegyet! (dm) s ... — $ l gyeleíes orvos § Gyomron dr. Túri Mária, ^ Monoron dr. Bathó László § (kefegyár), Üllőn dr. Csizma^ dia György, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet va- S sárnap. — Ügyeletes gyógy§ szertár Monoron a főtéri, Ve- J esésen a Dózsa György úti. MISIKÉ RIPORTOT ÍR (Fodor Péter felvétele) MÁTÓL GYOMRON játsszák A szerelem kora című filmet, ^ amelynek egyik kockáját mutatja be képünk. % A monori napközi otthon a múlt év novemberében átköltözött a Bajcsy-Zsilinszky út 11. számú házba, melyet erre a célra vásároltak meg. Az átköltöztetés több égetően sürgős és közérdekű problémát oldott meg... A napközi otthon régi helyén megfelelő helyet kaptak a Kossuth-iskola politechnikai műhelyei, berendezései és felszerelése. A községi tanács épületében levő központi konyha az új napközi otthonba költözik át és az így felszabaduló helyiségek átépítésével lehetőség nyílik az edénybolt megnagyobbitására és helyet kap az illatszerbolt is. Az illatszerbolt áttelepítésével végre-valahára megnagyobbítható lesz a tejcsárda, melynek jelenlegi helyzete minden kritikán alul marad. A megnagyobbított helyiségben néhány kis asztal beállításával sokkal kulturáltabb környezetben tudna a tejcsárda az állandóan növekvő számú reggeliző és vásárló közönségét ellátni... Az új napközi otthonban tett látogatásunkkor sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az átalakítások csak kis részben történtek meg. Az iskolagondnokság vezetőjének, dr. Nagy Ambrusáénak kalauzolásával megtekintettük az új konyhát, amely majdnem kész. A helyiség tágas,. világos, ragyogó fehér csempe fedi a falakat, egy 100 és egy 200 literes modem berendezésű főzőüstben már gőzölöghetne az ínycsiklandozó finom étel. Hideg-melegvizet csorgató csapok, mosogató, tálaló helyiségek felszerelve várják a használatbavételt. — Miért nem költözködik ide a konyha? — tettük fel a kérdést. — Még hiányzik a kazánbojler, néhány apróbb alkatrész és szerelvény, melyek nélkül Esetem a túlbuzgósággal Unokámat vittem haza a nyaralásból Pestre. Annak rendje-módja szerint megváltottam a vonatjegyet, magamnak egészet, a gyereknek felet. A gyerek most végezte a harmadik általánost, még nincs tízéves. A kalauz szabályszerűen kilukasztotta a jegyeket és kedélyesen utaztunk. míg Kőbánya-Alsó és Rákosváros között harapófogóba nem vette a.vagont két ellenőr, akiknek egyike minden tudásával iparkodott az utasok nyugalmát próbára tenni. Udvariasságot miméivé, csikorgó mosollyal az ajkán, a legképtelenebb kifogásokat és észrevételeket tette. A másokéval nem foglalkozóm"— bár talán az is tanulságos lehetne — a magam esetét leírom azért is, h|jgy mások is okulhassaniit:-óclőle, ' Jegyeim vizsgálatánál megjelent a kaján csikorgó mosoly az ellenőr arcán. Kíváncsian vártam, nálam mit fog kifogásolni. Az én jegyemet rendben találta, a SAKKVERSENY A Pest megyei Kisipari Szövetkezetek ■ sakk-csapatainak megyei döntőjét ma délután 15 órai kezdettel Monoron, a KISZ-alapszervezet székházában rendezik meg. A döntőt három csapat vívja: a Ceglédi Vasipari Ktsz, a Nagykátai Járási Építőipari Ktsz és a Monori Szövetkezeti Bizottság csapata. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Egy krumpli két krumpli. Gomba: Tengeri macska. Gyömrö: A szerelem kora. Maglód: Párizsi kaland (szélesvásznú). Monor: Előzés (szélesvásznú). Nyáregyháza: Ének az esőben. Pilis: «Halhatatlan melódiák. Tápiósáp: Nyári intermezzo. Tápiósüly: Bátor emberek. Úri: Tizedes meg a többiek, üllő: A játszma véget ér (szélesvásznú). Vasad: Egy ember ára. Vecsés: gyereknél azonban már megszólalt. — A fiatal úrral egy kis baj van — mondta, s kérte: igazoljam, hogy hány éves. Megmondtam a gyerek adatait, amit azonban igazolásul nem fogadott el. — Eddig nem tudtam, hogy a gyerekjegyhez születési bizonyítvány is kell, a jövőben majd gondolok rá. Kezével intett, hogy hallgassak és a gyereket keresztkérdésekkel kezdte vizsgáztatni. — Mikor születtél? Hány éves voltál,; amikor az elsőbe beírattak? Hány osztályt végeztél? Mikor volt a születésnapod? Akkor hány éves voltál? A vizsgálóbíró-szerű kérdésekre a gyerek az igazságnak megfelelően simán válaszolt. amiből megállapítható volt. hogy itt semmiféle visszaélés nem történt. Arra a fenyegetésre, hogy jegyzőkönyvet kell felvennie, egyáltalán nem tiltakoztam, igazam tudatában legalább reményem volt, hogy ráolvashatok a feleslegesen akadékoskodóra. Azonban az ellenőr úgy látszik, mégis meggondolta a a dolgot, miután szereplésével kellő feltűnést és felesleges izgalmat okozott,- Köszönés nélkül odébb állt a következő szakaszba. Nem kifogásolom az ellenőrzés jogosságát, a módot azonban, hogy egy túlbuzgó ellenőr minden utasban csalót lásson, azt kifogásolnom kell. Ok nélkül ne okozzon feltűnést és felesleges izgalmat. A példa szerint ilyen ese- j tek előfordulhatnak és ne-: hogy más is hoz&ám hasonló ] helyzetbe kerülhessen, na- i gyobb gyerekekkel utazók i számára ajánlom, hogy a gye- i rekjegy mellé igazoló ok- i mányt is vigyenek maguk-j kai, mert nem minden ellenőr j hiszi el, hogy az utas nem ha- \ zudik. Dr. Huszty Károly ! Bő termés Nyáregyházán LÁTOGATÁS A TSZ KERTÉSZETÉBEN A hét folyamán a szokatlan hűvös júliusi napok után, csütörtökön jó napsütéses délidőben látogattuk meg a nyáregyházi Béke Tsz kertészetét, Varga Benjamin kertészeti vezetővel. Telített ládarakások jelzik a paprika- és uborka^ földeken a serény munkát. Különösen szép az idén az uborka. Az első szállítmány 98 mázsa volt, amely kilónként kilenc forintért fogyott el. A határban Krizsán Józseffel beszélgettünk, aki elmondta, hogy jól keres. 3000 négyszögölről a termés ráeső 40 százalékának ára rintot tesz ki. A mai nappal megkezdődött a paradicsom szedése. Ez exportra megy. A paprika termése is kedvező. Szedik a tölteni való paprikát. Vasárnapra, ha minden jól megy, elérik a száz mázsát. A szerződéseken kívül szállítanak paprikát, paradicso-' mot, uborkát a pilisi, bényei és a nyáregyházi üzletekbe is. A gondos tavaszi és a további növényápolási munkának megvan az eredménye Nyáregyházán. Nagy'része van a kertészetnek a tsz jövedelmének növelésében. Drabek Károly Kétharmadán túlvagyunk Meg 4700 holdat kell learatni Az esztendő egyik legnehezebb munkájának, az aratásiak utolsó felvonása követkeüik: a több mint 12 ezer holdlól csupán 4716 hold kenyérgabona aratása van hátra járásunk területén. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az utolsó percek a legnehezebbek. Ilyentor gyakoribbak a géphibásoiások, sok tsz-ben problémát okoz a tárolás. [gaz, hogy a gabonaterület öszizességéhez viszonyítva nem sok az aratásra váró terület, de annál nagyobb szervezettséget kíván. Ilyenkor már nagyobb a szemveszteság is. Az aratással egy időben meg kell gyorsítani a géppel és kézzel aratott gabona behordását, cséplését, a talajmunkákat. Tizenöt tsz-ünk még nem végezte el a mélyszántást a tavasziak alá, három tsz tarlóvetés alá még egyetle holdat sem szántott. Meg kell gyorsítani a sza malehúzást is járásunk ts; eiben. Biztosítani kell a gépek ese leges kisebb meghibásodásáhc az azonnali, gyors segítséget. Jobban ki kell használni és tervszerűbben szétosztani termelőszövetkezeteink között a rendelkezésre álló 53 szántótraktort. Termelőszövetkezeteink tagsága és vezetői, átérezve az eddigi nagy felelősséget, jó munkát végeztek. A nagy nyári munkák sikeres befejezéséhez hasonló helytállásra van szükség. Különösen az őszi vetések alá való szántást kell meggyorsítani, mert ezt teljes egészében ősszel elvégezni — képtelenség. Spenger István MŰSOR ÉS KÖZÖNSÉG A gyömrői mozilátogatók ismét a műsorra panaszkodnak, míg a mozi vezetői a közönséget hiányolják, keveslik. A júliusi műsort átnézve, úgy véljük, van is miért panaszkodnak. Egyetlen nagyobb érdeklődésre számottartó filmet vetítettek csak ebben a hónapban: a moszkvai filmfesztiválon nagydíjjal kitüntetett Húsz óra című filmet. Érthető, hogy az egész havi semmitmondó program után nem- bíztak már a látogatók ebben a filmben sem és nagyon kevesen tekintették meg. Sokat veszítettek! Helyes lenne, ha járásunk ilyen nagy községének, mint Gyömrő, sokkal ésszerűbben és jobb műsort válogatnának össze. Uram, ön mitől ideges? — Nem nyilatkozom — mondja gőgösen a jó negyvenes úriember —, mert kiforgatja amit mondok. — Ha nem nyilatkozik, azt kell hinnem, maga már attól ideges, ha megkérdezik. mitől ideges. Jó az magának, ha ezt írom meg? — Nem jó — válaszolja megfontoltan —, ez gyanús, rossz fényt vetne rám, megingatná feletteseim belém vetett bizalmát, feltételeznék, hogy rossz a családi életem, a munkához való viszonyom stb. — És zaklatni kezdenék, beletúrkálnának legszemélyesebb magánügyeibe, bizalmatlanság venné, körül, nemde? — így is lehet mondani: Magyarul: törődni kezdenének velem. A nőtanács felkarolna, a szakszervezet családlátogatást szervezne, melynek keretében hetente ellátogatnának kies otthonomba,___inkább írja: ★ Először is egy vagyok az átlag magyarok közül, ebből következik. hogy idegesnek születtem. Szüleim nehéz körülmények között élő ideges kétkezi dolgozók voltak. A magammal hozott ideges alkatot életem következő mozzanatai tették ideges természetté, mondhatnám jellemé: serdülőkorban nyütt ruházatom miatt mindent ébresztettem az ellenkező nem képviselőiben, csak olthatatlan szerelmet nem. Tizennyolc-húszéves koromban inkább voltam munkanélküli, mint dolgozó. Ami csaknem halálra idegesített, az a háború volt. — Félt? — A lövészárokban igen ingerlékeny voltam. Egy kis gránátsüvöltéstől robbant tudtam volna. — Aztán hazajött, s akkor már rendelkezett ezzel az ideges, falramászó természettel? — Részben. Most nagyobbrészt őrülten hogy hazajöhettem, egészben. — S úgy határozott nem robban darabokr az idegességtől. — Ügy. Viszont szüleim, akiket mint kéi kézi dolgozókat tartottam számon káderlapc mon elkezdtek középbirtokosként szerepein s ezt évekig nem tudtam megcáfolni. Mini jobban cáfoltam, annál jobban gyarapodot jó szüleim birtoka — a káderlapon. — Akkor már nagyon ideges volt? — Belül. De nem mutattam. Nem volt di vatos idegesnek lenni. — Bezzeg most?’ Mondja el egy idege napjának történetét. — Utálok felkelni. Ha csöng a vekker sok kos remegés fog el. Amikor az este szétdo bált ruhadarabjaimat keresgélem, mindéi végtagom más irányba mozog, mintha vitus táncom lenne, szemem kidülled. halántéka mon lüktet az az ér, ami ilyen alkalmakko lüktetni szokott. Aztán rohanás reggelizni — a tejboltba i két kiszolgáló van, de csak egy szolgál ki, i másik a „rászóló ember”, azt mondja: tessél kérni. Ha hallom ezt az erélyes — „fessél kémi”-t, virgonc tavaszi légyként tudnán végigmászni a tejbolt falait, hozzászámítva i mennyezetet is. Következik — valamilyen jármű megost romlása, óranézés — egyszemélyes kérdezz— felelek játék: elkések, nem kések el? Elké sek, mégsem, aztán kihívóan: és ha elkések? Felelet: a személyzetis kint áll a kapuban. — Aztán elkezd dolgozni? — EZ. de addigra már trópa vagyok. Illetve először elmesélem mennyi méreg ért reggel, aztán elkezdek dolgozni. A továbbiakul nem részletezem, mert az nem tartozik a közvéleményre. — Miért? — Mert, ha megírja, ettől tényleg ideget leszek. Deli Mária A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1963. JÚLIUS 31, SZÓMBA’
