Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

1965. JULIUS 21, SZERDA "“O U*r ) épület VÁCOTT megkezdődött az újjáépítés Pest megye területén 844 épületben okozott kárt a Duna áradása. Vácott, ahol 19 épület ron­gálódott meg az árvíz követ­keztében, megkezdődött az újjáépítés. Az É. M. 25. Épí­tőipari Vállalat és a Váci Kötöttárugyár KlSZ-fiatal­­jai hozzáláttak s vállalatuk árvízikárt szenvedett dolgozói akásának helyreállításához. \ Dunakanyar jobb ellátása érdekében A Pest megyei MÉK a Du­nakanyar jobb ellátása ér­dekében kísérletképpen né­hány kijelölt fmsz zöldség­es gyümölcsboltot saját ke­zelésébe vett át, Ugyanezt a célt szolgálják a MÉK keze­lésében levő idényjellegű elárusítóhelyek is. Egyelőre nincs szó arról, hogy a MÉK a közeljövőben saját kezelésé­be vegye az fmsz valameny­­nyi zöldség- és gyümölcs­­í>oltját. Az illetékesek ugyan­csak a jobb áruellátás érde­kében most folytatnak tár­gyalásokat arról, hogy bizo­nyos számú állami boltot feseti eg átadnak a MÉK- iek. A DUNÄN (Foto: Kotroczó) Ingyenes gyógyellátás magyaroknak a szomszédos szocialista országokban A SZOT a közelmúltban tájékoztatást adott a kül­földre utazó magyar turis­ták baleset, illetve betegség elleni biztosításáról, gyógy­kezeléséről. Eszerint hét szo­cialista országgal (Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, NDK, Romá­nia és Szovjetunió) két ol­dalú társadalombiztosítási egyezményt kötöttünk. A fel­sorolt országokban baleset, vagy heveny betegség ese­tén a magyar állampolgárok ingyen részesülnek orvosi ellátásban. Nem kell iga­­zolniok, hogy jogosultak-e a társadalombiztosításra, csu­pán az útiokmányokat, illetve az útlevelet kell felmutatni. A kétoldalú szerződések ki­zárólag hirtelen megbete­gedés, báleset vagy más sürgős esetekben biztosít­ják az ingyenes gyógykeze­lést. A fenti országokban megbetegedett magyar lá­togatóknak jár a táppénz amit hazajövetelük után kapnak kézhez. ROMAN TRANZITVIZUM Az IBUSZ értesíti az utazó­­közönséget, hogy román tran­zitvízum beszerzését Budapes­ten a Tanács körúti és a Bul­csú utcai iroda, vidéken a megyeszékhelyeken működő IBUSZ útlevélkirendeltségek vállalják. MEGKEZDŐDÖTT A FELEMELT NYUGDÍJAK KÉZBESÍTÉSE A posta kedden reggel meg­kezdte a júliusi nyugdíj kéz­besítését, s ezúttal első ízben 250 000 embernek már a fel­emelt nyugdíjat fizetik ki. Mint ismeretes, július 1-től felemelték a munkaviszony és a kisipari szövetkezeti tagság alapján járó 1959 előtt megál­lapított 1000 forintnál alacso­nyabb öregségi és rokkantsági nyugdijakat. Az emeléseket a nyugdíj­­folyósító szervek hivatalból hajtották végre. Előfordul azonban olyan eset is, ami­kor a nyugdíjasnak a számá­ra kedvezőbb nyugdíj megvá­lasztása érdekében személye­sen kell bejelentenie igényét. E kérelmet legkésőbb 1965. december 31-ig kell a folyósí­tó szervnél előterjeszteni. NAGYKŐRÖSI PIPÁBÓL f**? “ . .. , Csemoi es godolwi vadkortefa POFÉKELNEK AZ ANGOLOK IS Hat országra szóló export A kis alagsori műhely ki­nőtte magát. Az új, tágas csarnokban a szalag mellé automata pipa-célgépet sze­relnek. Szabó László, a pipa­részleg főművezetőjének ötle­te alapján Sentpéteri György konzervgyári gépésztechnikus tervezte. Mind az öt alapmű­velet: a szárbefűrészelés, a fejmarás, az átszabás, a szár­­inarás és a lyukfúrái elvég­zésért alkalmas. S MINDEZ CSAK A GYÁR EGYIK ARCA. A Szatmári j bácsi alapította pipamühely faipari üzemmé nőtte ki ma­gát: még ez évben megkezdik a „Kőrös” lakószoba bútor sorozatgyártását. Miből áll az új garnitúra? Kétajtós­­vitrines-, fehémeműs szek­rény, dohányzóasztal, négy fotel, két heverő. Poliészter lakkal bevonják, natúr színe Pesten is tetszeni fog. . S az új profil újabb mun­káskezeket hív: ma már 420 embernek ad kenyeret az egykori kis pipaműhely; s a jövője még beláthatatlan. Ükéi Csaba Mi újság a Dunakanyarban? Többen jönnek, mint tavaly Pótcamping a szentendrei függőkertben — Nyitás előtt a feiiegvári út Kárpótlás az elsikkadt hetekért Kora tavaszon világszerte elterjedt annak a többször tudománytalannak minősí­tett bécsi jósnak a híre, amely szerint az idén semmi jót sem várhatunk a nyár­tól. Hogy volt-e tudományos alapja ennek a jóslatnak, azt döntsék el a meteorológusok. A nyári üdülésre várakozó közönségnek viszont tapasz­talnia kell, hogy bár a nappalok már szemlátomást rövidülnek, a nyár még mindig nem az igazi. Ez tu­lajdonképpen a Dunakanyar számára je­lentene kedvező konjunk­túrát. hiszen a Duna vize a legtik­kasztóbb kánikulában sem vetekedhet selymesség tekin­tetében a Balatonéval, vál­tozatos és vadregényes szép­ségei, kristálytiszta levegője azonban a turisztika kedve­lőinek. paradicsomává avatják. A Duna három hónap óta tartó veszedelmes áradásai, úgyszólván minden eddigit felülmúló vízszintje, mégis sok zavart, késedelmeske­dést okozott. — Az idén a forgalom, — mondják a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatalban —, hogy a meteorológiai jelenté­sek kifejezésével éljünk, az évszakhoz mérten elég ala­csony. De semmi esetre sem olyan mértékben, amint azt sokan hiszik és mondják. A szezon a kedvezőtlen időjá­rás következtében, a szokott­nál jóval később kezdő­dött. A külföldi turistacso­portok sűrűsödő jelentkezé­se, és a külföldi utazási iro­dák jelentései alapján rohamos növekedéssel kell számolnunk. Borongós hétköznapon tar­tottunk szemlét a partokon, hogy ellenőrizzük a valóságot. Az ódon hangulatú Szent­endre — szerénykedve di­csekszik külföldi vendégei előtt, hogy alig tízezer la­kosával az ország második legkisebb városa — legfőbb idegenforgalmi attrakciója az idén, a kibővített papszige^i első osztályú camping lett vol­na, ha a Duna el nem mos­sa. A festői szigetecske leg­nagyobb része még ma is víz alatt áll, a többit vastag isizaoréteg borítja. Ha meg­szikkad az iszap és végleg levonul a szigetről a víz, folytatják a félbeszakadt bő­vítési munkálatokat, de a camping a legjobb esetben csak a nyár vége felé lesz fo­gadóképes. — A tábor felszerelését — mondja Kiss Imre. az ide­genforgalmi kirendeltség ve­zetője — idejekorán meg­mentettük. Mindent fölszál­lítottunk a Cseresnyés úti tu­ristaszállónkba és egy szerencsés ötlet alap­ján a szálló teraszosan kiképzett parkjában ren­deztünk be ideiglenes campinget. A rögtönzött pótcamping­­nek óriási a sikere. Kezdet­től fogva csaknem vala­mennyi sátra foglalt, egy­mást váltják bennük a kül­földi, főleg lengyel, cseh­szlovák és német csoportok. Nyolctagú holland társaság is jelentkezett. Az ifjú hol­landusok már tavaly is a pap­szigeti campihgben táboroz­tak, és olyan jól érezték magukat, hogy az idén is itt akartak sátorozni. A gyönyörű turistaszálló is állandóan zsúfolt, amióta új­ra megnyitották. — A szigeten csak farost­lemezekből készült camping­­házak maradtak. Hosszú he­tekig álltak a magas vízben, és most, hogy a víz végre •visszahúzódott, kiderült, hogy •nagyszerűen állták a sarat. Semmi bajuk nem történt. Budapest és Dömös között, a most már gyorsan szelídülő Dunán, megindultak a menet­rend szerint közlekedő hajók, és Visegrád kikötőjében szá­zával teszik partra a kirándu­lókat. A Vár Szálló tele van külföldi vendégekkel, a sátor­táborban úttörőcsapatok nya­ralnak, a három turistaszálló­ra sem lehet panasz, bár jú­nius közepén ezeket is kiürí­tették. Most már nyitva állnak a turisták számára. A nyár végéig lefoglalták úgyszólván valamennyi ágyukat és szobájukat. Mi lesz a Panoráma úttal? tettük föl a kényes kérdést a visegrádi idegenforgalmi hi­vatalban. Mint ismeretes, a sok mil­liós költséggel megépített új út műszaki átvétele körül vá­ratlan bonyodalmak keletkez­tek. A ..Behajtani tilos!” jel­zésű tábla ott áll a község szi­vében, az út torkolatánál. — Megnézhetjük — mon­dotta Liszkay Lászlóné, a helyi idegenforgalmi hivatal vezető­je —. Hétköznap zavartalanul járnak föl rajta a gépkocsik. Az autóvezetők szerint gyö­nyörűség és biztonságos hajta­ni rajta. A benfentesek szerint műszaki átvétele rövide­sen mégis megtörténik, arr":or aztán hivatalosan is megnyitják. A fellegvár készül az út megnyitása után várható óriá­si forgalomra. Az Országos Műemléki Felügyelőség most építi újjá eredeti alakjában a hétszáz éves vár keleti kapu­ját. Szemben, a kis erdőben, már kész a vadregényes büfé, amelyhez külön erdei út vezet. Az idegenforgalmi hivatal a fellegvárban monoculáris lát­csöveket állít föl, amelyek szinte kartávolságnyira hozzák a kiszélesedett láthatár legtá­volabbi pontjait is. A Nagyvillámon álló kilátó erkélyéről még pompásabb a kilátás. Távcső nélkül is jól látszanak innen a túlsó part legszebb üdülőhelyei. A nagy­marosi Sólyom-szigetből azon­ban, amelyen a tavasszal öt­száz személyes camping építé­sét kezdték meg, — csak a fák koronái. A többi még mindig víz alatt van. Ebből a campingből bajosa-i lesz valami az idén. A túlsó parton egyelőre nem sok az újság. Az ott tervezett i ' campingek közül csupán a sződligeti nyílik meg az idén. Nagy keletjük van a fizető­vendég-szobáknak, amelyek­nek hálózatát kiszélesítették. A fizetővendég-szolgálat ter­mészetesen kiépült a budai ol­dalon is, ahol az üdülőhelye­ken kívül Csobánka és Pilis­­szentkereszt is fogad vendége­ket. Az idegenforgalmi szervek biztosra veszik, hogy a szezor második felében a tavalyinál is nagyobb lesz a Dunakanyar for­galma, ami kárpótlást nyújt a termé­szet mostohasága miatt elsik kadt első hetekért. Magyar László NAGYKÖRÖSÖN, a pipa­­gyárban csemői, gödöllői vad­körtefából holland, török, svéd, jugoszláv, francia és an­gol pipát csiszol az ország egyetlen okleveles pipakészi­­tő mestere: Miskei József. Egyetlen férfi a csiszológé­pek mellett is: 18 tagú szo­cialista ifjúsági (!) brigádja csak nőkből áll. De az egész pipaüzemben nőuralom van: a 148 leány-asszony a dolgo­zók 80 százalékát jelenti. Szatmári Imre bácsi, az alapító, a körösi pipatradíció őrzője, már nyugállományba vonult. Míg dolgozott, 1900 forintot keresett, most tisz- $ tes nyugdíjat kap a gyártól $ — ő a legrégibb és a leghí- ^ resebb maszek —, de azért ^ még be-beballag az ötszáz fo- $ rintért. Nála tanult Miskei is, ^ mint mindenki, akinek csak s köze van a pipához a város ^ környékén. < 1951 júniusában tízen-s négyen összetolták a házi ^ iyalupadokat, összehordták a § szerszámokat: együtt készí- $ tettek vállfát, hústőkét, ház- sj tartási faárut — és nem utol- ^ sósorban pipát. így indult a s közös. (Persze, a házi műhe- ^ yek nem szűntek meg telje- ^ sen, maradtak akkor is, van- ^ nak még ma is.) A titkos terv- ^ bői: a játékárugyárból nem 4 lett semmi; ellenben maradt S a pipa — nagyban, felfuttat- % va és exportra. „Hol arassák $ a pipatermést, ha nem ott, $ ahol a török alatt is megter- $ mett?” — mondták, s lett is ^ az ország egyetlen pipaüze- $ ne. De még milyen! Messzi $ öldön emlegetik a füstjét... $ Nemrég járt itt a holland cég képviselője: 500 ezret kö- ^ lőtt le — már jövőre. Jobb ^ és olcsóbb a körösi pipa, S mint például a konkurrens $ olasz. Igaz, két fontos „alltat- $ részét” még importálják: $ Mexicóból a bruyer gyökeret 5 — olyan, mint a szőiőgyökér $ — és sokfelől a szopókára 5 kerülő gumit. Az utóbbihoz $ bíz’ ragaszkodnak a megren- t delök, mert a hazai gumi 5 durva, érdes. (Pedig miért ne !j .udnánlc megfelelőt, amikor 5 annyi finomat is gyártunk.) J VAGY KÉTSZÁZ FAJTA $ PIPA közt válogathatunk. $ Van ötfajta Dower fapipa, az- 5 tán Tulipán, Szakállas, Ra- 5 jyás, Kupakos; svédegyenes, í •íollandgörbe, kis rövidszárú, 5 nagy egyenesszárú és még ki ? tudja számontartani, hány í féle. A két nagy család, a fa- ! •és a gyökérpipa. A fát — jó j Pest megyei vadkörtéből — : csiszolják, szalagon adják t tovább; páco'ják, dukkozzák; : csillogó barna, bordó, fekete ; dlvatszínben futtatják. > s DÁNOSON rünk is, aki kínaiul ért. Ez a mérnöknek szólt. Hajdinák János kínai ma­rógépet kapott. Kereste a prospektust, de az kínai nyel­ven íródott. Magyar utasítás nem érkezett a TECHNOIM­­PEX-től. Hajdinák nagy sze­retettel „udvarolt” a gép­nek. Az értette _ a műszaki nyelvet, és a kínai masina becsületére legyen mondva: beindult. Az utolsó mondat alatt megérkezett Csontos Endre állatorvos is. Nagy indulatú, nagyszalontai em­ber. — Elkéstek az írók, meg a riporterek — szedi le rólam a keresztvizet. — Itt volt a száj- és kö­römfájás. Harminc „búsma­­gyarral” vészelte át az is­tállóban. Olyan volt a fe­szültség, mint a veszteglő hajó legénységében. Vágyód­tak az asszony, a gyerek, meg az otthon után. Nehéz volt megzabolázni az indulatokat. Micsoda dráma születhetett volna. De nem született, mert az írók lemaradtak. — Igaz, igaz, de a pré­mium megvolt — csendesí­tette férje indulatát a fele­ség. Más az anyagi és más az erkölcsi — vallja az állat­orvos. Fogadkozom, hogy a „kínai történetet” megírom. — De a TECHNOIMPEX- et is írja ki — biztat a mérnök, — mert az lenne a „pláne”. Búcsúztam. A kijáratnál még, ,berohantam” Kovács János bácsit. Kulcsember (tit­kár féle) a gazdaságban. — Van-e valami mondani­valója a nyilvánosság szá­mára? — szorítottam vele kezet. — Csak annyi — szólt meggyőzően —, hogy Dáno­son: rezonál minden! Ara­tunk. Galgóczy Imre ^ Híres karmesterünktől tu- 8 dóm, hogy a szeszélyes időjá­­rás miatt a hangszereket sű­­^ rűbben kell hangolni. Még a ^ vezénylés is fokozottabb meg­­^ terheléssel jár. ^ Ha az idő gondot okoz a ^ koncerttermekben, megviseli |a kis csemballót — mit szól­­$ janak az ezer holdak „kar- I mesterei” az aratás himni- I kus cselekedete alatt. Egiháború volt jakkor is a javából, amikor a 8 Danszentmikiósi Állami Gaz- S daságban Kelemen György ^ igazgató reálisan kifejtette; ^ nogy aratnak?! ^ — Az idén nem csupán a >5 kombájnra építünk. A rendre- S vágó-, a kéveköto-aratógep § melleit — kis leleménnyel — § üzemel a iúkaszálógep is: ^ — Arattunk ezer évig, most §sem hagyjuk kint a termést. ^Munkatársam, Hajdinák Já- 8 nos fiatal mérnök, „házitalál- 8 mánya” sokat segíthet a iek­­^ vő gabona aratásában: A fű­­$ kaszálógép aljára lerelőle­­^ mezt szerelt, mely a dőlt ga­­^ bona szárát megemeli és a 5 késekhez segíti. 8 A gazdasag éttermének csi­­^ nos felszolgálója, Julika gebédre hívott. § — Ebédeljen az elvtárs, mert í; a vegén még riportot csinál a ^ látogatásból — tanácsolta Ke- 8 lemen György igazgató. $ — Talán rossz véleménye ^ van a riporterekről? § — Nincs, nem mondhatom! ^ — válaszolt határozottan. Tet­­^ szett az a két cikk is, amit a 8 dánosi Csetneki-telep száz 8 lakóháza és iskolája villamo­­^sítása végett írt a Pest me­ggyei Hírlap és a Szabad Föld. ^ Magam is megtekintettem az 8 iskolát. Szép. Azon leszek, 8 hogy mielőbb kigyulladjon a $ villany. Szerintem ott kezdő­dik a kultúra. Julika ismét beszólt, hogy 6 ebédeljünk. A vezetőségnek súlyos oka van rá, hogy az ebédidőt betartsa, mert az igazgató, állatorvos, főmező­gazdász már megkapta a „funkcionárius betegséget.” Mindnyájan kezeltetik a gyomrukat. Indulunk az ebéd­lőbe, de Kelemen Györgyöt „lekapcsolja” egy úttörő: Megnéznek — közösen — egy sertésvírust, mikroszkóp se­gítségével. Az ebédlő tiszta, akár a patyolat. Az ebéd bor­júsült, ára: öt forint. Acsády Árpád főmezőgazdász ugyan­csak siet az evéssel. Hétol- ; dalas jelentést kell írnia. Tudja ő is milyen „nehéz kenyér” az írás. Dánoson édes­apja örökét vette át. Azt mondja: az ilyen nyáron újra vizsgázik a mezőgazda. Szívember, fáj neki a meg­dőlt — „élet”. Legszíveseb­ben szálanként emelné fel a kalászokat. Az eső ellenére rövidebb idő alatt kell vé­gezniük az aratással a szoká­sosnál, mert szűkében van­nak az abraktakarmánynak és azt is mihamarabb vág­ni kell. A gazdaság központi épü­lete tiszta, levegős, akár egy tárlat. Szép könyvtáruk van, 1 takaros olvasóteremmel, stí­­. lusos bútorzattal. Szívesen látogatják a falusiak is. A : gazdaság és a tanács 2—2 ezerrel, a tsz ezer forinttal támogatja évenként. A köny­■ vek őre Csontos Endréné, az állatorvos neje és az : iménti úttörő édesanyja. Érdeklődöm, van-e még írástudatlan a faluban? — Van, de kihalóban. Belépett egy jókiállású fia­[ talember: Hajdinák János . mérnök. — Hagyjuk az analfabetiz­■ must — szólott a könyvtá­­: rosnő — van olyan embe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents