Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

KST HEGYEI ífŰvltlD 1965. JÜLIUS 21, SZERDA Van aki forrón szereti Szórakoztató amerikai filmkomédia Kedves bolondság ez a film, kellemesen szórakoztató másfél óra és valamivel még több is. Billy Wilder rendező, aki hosszú évek óta tartja ve­zető helyét Hollywood élvo­nalában — nem véletlenül — megtalálta a köznapi történet­ben is azt, ami kedves és mulatságos. A Chicagóban élő két dzsessz-zenész egyik ka­landból a másikba fut. Elő­ször a rendőrök, majd az ezeknél félelmetesebb gensz­­terek elől menekülnek. A gengszterek gépfegyvere elöl pedig a legbiztosabb mene­dék, ha „nemet” változtatva parókában s női ruhában je­lennek meg az emberek kö­zött. A férfi dzsessz-zenészek egy női zenekar tagjaiként Miamiba mennek hangver­­senykörútra. S ebből adódik aztán minden bonyodalom. Joe beleszeret az énekesnőbe, aki azonban erről mit sem tud, hiszen ő csak a barátnőt látja a szőke parókás bőgős­­nőben. Jerry pedig egy mil­liomos vőlegényre tesz szert. Szerencsére a végén nr'nden kiderül, s ez annak köszön­hető, hogy a gengszterek Afia­­miban tartják „rendes évi közgyűlésüket”, s mivel jó a szemük, felismerik az álru­hák alatt megbújó zenésze­ket, gyilkosságaik egyetlen szemtanúit. Most már le kell vetni a parókát, hiszen csak férfiként menekülhetnek az álruhás nőket üldöző gengsz­terek elől. Joe bevallhatja Karamellnek, hogy szereti, Jerry pedig vőlegényének, hogy felesleges az esküvő, mi­vel ő is férfi. De ez nem tud­ja kizökkenteni lelki nyugal­mából a milliomost, fleg­mán mondja: senki nem lehet tökéletes... Billy Wilder nagymestere a szellemességnek. Mindig megtalálja a középutat, csak addig megy el a komédiázás­­ban, amíg finom és kedves tud maradni, de nem lépi át azt a határt, amely blődségbe süllyesztené a komédiát. Ré­gen láthattunk ilyen kédves filmet. A rendező kitűnően választotta ki a három fősze­replőt, Tony Curtist, Jack Lemmont és Marilyn Mon­­roe-t. ök maguk is élvezték, hogy komédiázhatnak, s meg­ragadó kedvességgel játszot­tak ezzel a bizarr ötlettel. Ez a film megmutatta, hogy az időközben tragikusan el­hunyt Marilyn Monroe nem­csak Hollywood szexbombá­ja, a külföldi újságok pletyka­rovatának főszereplője, ha­nem igen jó színésznő is volt. Ez a három művész egymás­sal is komédiázott, de úgy játszottak, hogy a közönség végigkacagja ezt a másfél órát. S kell ennél több július közepén, kánikulában? (sebes) Használt autók a Röppentyű utcai telepen Az élelmes vidékiek 150—200 kocsi közül választhatnak Vállalati kocsik, OTP-ie is A SOPRONI ÜNNEPI HETEK MÉRLEGE A Soproni Ünnepi Hetek a hagyományos toronyzenével hétfőn, a késő esti órákban véget értek. A 25 napos ün­nepségsorozatra sok tízezer belföldi és több mint hétezer külföldi vendég érkezett Sop­ronba. A legnagyobb sikerű hang­versenyek között említhető Beethoven IX. Szimfóniájá­nak előadása, továbbá Ryoko Ohno japán zongoraművésznő és a Bécsi Filharmonikusok kamarazene-együttesének fel­lépése. Közel kétezren tekin­tették meg a veszprémi Pe­tőfi Színház előadásait. A nyitó- és záróünnepségnek 4300 látogatója volt. Az el­múlt vasárnap a fertörákosi kőfejtőben rendezett szabad­téri hangversenyen 1500 ér­deklődő jelent meg. Az ünnepi hetek műsorán 24 kulturális rendezvény sze­repelt, amelyeknek összesen 16 042 látogatója volt. A sport­eseményeken majdnem 20 000 néző jelent meg. TOLLEXPORT Aszály Ceylon délnyugati vidékén rendkívül nagy aszály pusztít. A rizsültetvényeket a teljes megsemmisülés fenyegeti. A nagy szárazság miatt sok fa­luban ivóvizhiány mutatkozik. Hazánkban kétségtelen, hogy megnőtt a kereslet az autók iránt. Ezt az is érzékel­teti, hogy az autókereskede­lem új kocsikra csak előjegy­zést fogad el. Akik mégis gyorsan akarnak autóhoz jut­ni, vagy kisebbek az anyagi lehetőségeik, azok használt gépkocsi után néznek. A használt gépkocsik adás-véte­lével a MERKUR értékesítő vállalat foglalkozik, Röp­pentyű utcai telepén. A telep hivatalos . nyitási ideje reggel 8 óra. Azonban a valóságban még jóval később is csak a kapu előtt ácsorognak az érdeklődők. Ebből rendszerint szóváltás, vita támad a személyzet és a várakozók között. Vannak élelmes vidékiek, akik ha tu­domást szereznek arról, hogy nagyobb mennyiségű kocsi került a telepre, már előző nap felutaznak és ott vára­koznak, hogy felárazás után az elsők legyenek a választás­nál. Ott jártunkkor 150—200 ko­csi lehetett a telepen, zömmel Moszkvics, Pobeda és War­szawa. Ezeknek ára kihasz­náltságuk mértékétől függően 20—40 ezer forint között mozgott. Az érdeklődők áhitatos cso­portja vett körül egy gyönyö­rű, csont színű, áramvonalas Chevroletét, amelyet 230 ezer forintért kínált a pano­rámás üvegre ragasztott ár­cédula. A kiválasztott kocsikat el is indítják az ottani szerelők, ilyenkor kiderül, hogy az esetleg kívülről megfelelő autó motorikusán használha­tó-e rögtön vétel után. Ez kü­lönösen a vidékieknek fon­tos, hiszen ha vontatni kell hazafelé a kocsit, nagy tá­volságra, ez jelentős kiadást jelent az újdonsült tulajdo­nosnak. Vétel esetén ugyanis az az eljárás, hogy leltár szerint át­adják a kocsit új tulajdono­sának, majd a kocsit a kerí­tésen kívülre vontatják. In­nen aztán mindenki úgy viszi haza a kocsit, ahogy tudja. Azokra a gépkocsikra, me­lyeket nem visznek el rög­tön, tárolási díjat kell fizet­ni, napi ötven forintot. Hazafelé menet már egy­két utcával odébb látni egyes telepekről vett kocsikat és gazdáikat szerelés közben. Némelyik mérgelődik, elége­detlenkedik, pedig ez még csak' a kezdet. A használt ko­csit vásárlóknak számolniuk kell azzal, hogy még sok idő, pénz és fáradság kell egy tet­szetős, üzembiztos autóhoz. Foto-szöveg: Menyhárt Sándor 34 vádlott, 77 tanú a György-féle vesztegetési perben Többhcnapos nyomozás, közel száz érdekelt személy kihallgatása után a múlt hé­ten elkészült a váci járási ügyészség vádirata a György János ellen indított bűnper­ben. Az ügyészség indítvá­nyozza, hogy a bíróság a ter­helt bűnösségét állapítsa meg és szabja ki vele szemben a büntetést. A testes irat bevezető része arról ír, hogy a Váci Városi Tanács ipari osztályának volt előadója munkáját kifogásta­lanul látta el, hosszú ideig. Háromszor kapott elisme­rő oklevelet. 1960-tól a tanács számos szakmában indított képző-, il­letve előkészítő tanfolyamot. Erről a hallgatók bizonyít­ványt kaptak. A nyomtatvá­nyokat, a bélyegzőt György kezelte. Felettesei az űrlapok­kal *em számoltatták el, sőt, sok esetben a vizsgabizottság tagjai előre aláírták a vizsga sikeres letételét igazoló ok­mányokat. öt évvel ezelőtt megszűntek a váci tanfolyamok, viszont György Jánosnál maradt több, lebélyegezett bizonyit­­>ány. Ezeket először hivatali tokjában őrizgette, majd la­­rására vitte. Később többen ordultak hozzá — félve a bi­­:ottság előtti esetleges siker­­elenségtől. György anyagi ellenszol­gáltatásért állított ki bizo­nyítványokat; »eírta az adatokat munka­­tonyvbe, személyi igazol­ványba. A tarifa elég rugal­­nas volt. Moys István, az Autójavító Vallalat dolgozója 00 forintért kapott bizonyít­ványt. A koscli Cseresnyés mre 350 forintot fizetett. Jreíf Ferencné — egy jó me­­letelű fodrászüzlet tulajdono­dnak a felesége — 1300 fo­­inért vásárolt szakmunkás­­úzonyítványt lánya számára. A hamis iratokat többen elhasználták magasabb be­­isztás elnyerésére, órabér ja­vítás kérésére, kisipari jog gyakorlására. Összesen 33 sze­­nély kapott fiktív bizonyít­­ányt, amelyért összesen 14 750 forintot tizeitek ki a •ádlottnak. Jogtalan előny követelése és vlfogadása, illetve hivatalos zemélyként elkövetett köz­­ikirathamisítás az I. rendű ádlott vétke. Rajta kívül 33 személy ellen hivatali vesztegetés miatt indítot­tak eljárást. Az augusztus elején — való­­zínüleg a városi tanács ülés­eimében — sorrakerülő tár­­uralásra 77 tanút idéztek be, R. Baranya Dél-Baranya híres gyógyhe­­yén, Harkányfürdön elké­­;zült a „Baranya” szálló má­­;odik épülete, ahol negyven­légy fürdővendéget szállá­­íolhatnak el. Az új hotelt ré­­[ebben turistaszállónak hasz­­íált épületből alakították it, kétmillió forint költség­ül. Lépésben a korral Tv, rádió, könyvtár, mozibajárás, házasságkötés Ürömi statisztika Üröm nehéz múltú község és ma sem könnyű a jelene; állandóan újabb és újabb fel­szivárgók ostromolják helyért, letelepedésért. Az utóbbi években azonban némileg csillapult esz a folyamat és most kezdi éreztetni hatását a lelkes népművelő munka, amelyet a járási népművelési felügyelő és az iskolaigazgató olyan kitartóan végez. Néhány számadat a két­ezerötszázas lélekszámú köz­ségből. A helyi lapkezbesítők 759 családnak hordanak különféle újságot. Tavaly még csak 190, idén már 290 televíziót tartanak nyilván. Amióta megszüntet­ték a vezetákasrádiót, ugrás­szerűen nő az új készülékét vásárlók száma. Most 462- nél tartanak, de mire ez az írás megjelenik, elérik az ötszázat, hiszen naponta hár­­nian-négyen kérik az enge­délyt. A könyvtárállomány az ellenforradalom előttinek két és félszerese lett, évente csak a helyi földmüvesszövetke­­zettől 1500 forint értékben vásárolnak újabb szépirodal­mi és szafckönyveket a könyv­tár számára. S a sok rádió, televízió fröccsök számát is a minimumra kor­látozta. A pénzt ter­mészetesen elszedte, zsebpénz gyanánt jótanáccsal látta el, miszerint az alko­hol öl, butít és nyo­morba dönt, s így nem csoda, hogy Pö­­törke örökké durcás arccal forgatta la­pátját s mellékke­resetre próbált szert tenni. Amit persze az asszony ugyancsak elszedett, s így az Bosszú - Pötörkc-modra sem csoda, hogy Pö­­törke állandóan a szekrényben kuta­tott, a falakat ko­pogtatta s próbafú­rást végzett a padlón, nem a lába alatt pe­­nészedik-e a pénz. Viszonzásul Pötör­­kéné szívesen rá­galmazta urát, ilyen­kor tág résű szájá­ból csakis barátság­talan szavak dőltek. — Te, te (ez meg az), már megint hi­ányzik egy tizes (hu­szas, százas), óó, ho­va tettem az eszem, mikor hozzád men­tem, rongyos csavar­góhoz! Mire persze a zok­niját stoppoló Pötör­­ke sértetten próbált a plafonig ugrani, s gyermekhangját vil­lámcsapásként hasz­nálni, a szemét azon­nal felajánlotta el­vesztésre, ha ö akár egy fillért is elvett. Miután már nagy volt a gyakorlata, ha csakugyan elvette a tízest (húszast, szá­zast), akkor is élet­hűen tagadott, sok­szor maga is csodál­kozva, hogy még lát­ja isten áldott nap­ját. De azért csak dühösitő volt az egész, főleg ha bün­­telen volt s két nap­ja kútvizet csorga­tott kadarkanyomok­tól foltos torkába. Bosszút, egyszer bosszút állni — té­­p elödött ilyenkor —, de hogyan? Meg­verni? Lehetetlen, egyszer megpróbál­ta s utána két hétig kiírta az orvos. El­válni? Sajnálta a közös szerzeményt otthagyni, mert any­­nyit tudott, ha el­megy, ingben-gatyá­­ban kezdheti az új honfoglalást. Szokatlanul eszes és finom dolog ju­tott eszébe, persze kezére játszott a sors is. Valami mellékes munkához jutott és két százassal jutal­mazták érte. Két de­rék lilával, majd ki­bújt a bőréből. És mégis nem ásta el a kertben, mint álta­lában szokta — mást csinált, hősi, Ön­feláldozó dolgot. Az egyik százast bele­tette az asszony ap­rópénztől hemzse­gő bukszájába egy lógós tizes mellé. Szerencsére az asz­­szony kinn felejtet­te a pénztárcát, s amikor ennek tuda­tára jutott, Pötör­­kéné eszelősen kezd­{rssssss/sssssss/vss/ssssssssssssssssssss, I Jő bornak, ! § ! fc * fi fi fi \ Tjo cégér j ^ ® I Kell reklám, nem kell; S reklám, milyen reklám,; ^mennyi reklám? — Ez a; ^ sokat vitatott kérdés jut; ^ eszünkbe, amikor a Pest; ^ megyei földmű vessző vet-! ^ kezetek által kiadott raj- S ^ zos ismertető leporellót! ^ nézegetjük. A színes, érdé-; ^ kés — a kereteihez mér-; ^ ten tanulságos — reklám-; ^ kiadvány méltán kelt fi- ! gyeimet önmaga iránt. ! § A kis leporelló beval-! ^ lőtt célja az, hogy a háztá-; ji gazdaságokat és a kis-; IS termelőket lebeszélje a; sok időt fecsérlő és bi-; zonytalan hasznú piaco-! zásról. Helyette felkínálja S a SZÜVOSZ kiterjedt fel-) vásárlóhálózatát, amely; kész helyben átvenni aj legkülönbözőbb apró áru-; feleslegeket. Ennek, kap-! csán megemlíti, hogy Pest i megye földművesszövetke-! zetei tavaly például négy- 5 ezer mázsa baromfit, tíz- $ millió tojást, hat és fél ezerj mázsa mézet, 500 vagon! burgonyát, 1000 vagon J zöldséget és 1500 vagon $ gyümölcsöt vásároltak fel; a háztáji gazdaságoktól. ; Hogy mi mindenre tel-; S lett a kis terjedelmű rek- j § lámkiadvány figyelméből,! | az egészen meglepő. Ősz- ! § szcállítói és rajzolói a be- S ^ vezetőben említetteken ki-; ^ vül kétségkívül a tömör-; ség jelzőjét is megérdem-! S lik. Röviden, de velősen ! § villantják „reflektorukat” 5 ^ a termelési segítségre, a ; $! vásárlási visszatérítésre, a; | jutalmazásokra, a minő-; ^ ség javításának fontossá-1 ^ gára és egyéni hasznossá- ! $ gára, az értékesítési lehe-) ^ tőségekre, sőt még az em-) ^ béri vitaminigény kielégi-; i lésének forrásaira is. % Kövessük a leporelló pél-j ^ dájál: legyünk mi is tömö-! ^ rek! Ez a kezdeményezés! ^ meggyőző érvül szolgálhat: ^ azok kezében, akik ezt vál-; fialják: a jó bornak is kell; i — jó — cégér! | (n. i.) ; V///////////////////////////////////////Z A toll hosszú idők óta kel­léke a hölgyek öltözékének. A színe és fajtája azonban gyakran változik. Az idén, fő­leg a pulykatollat keresik a külföldi szalonok. A kiskunfélegyházi Tollfel­­dolgozó Vállalat a keresletnek megfelelően rendezkedett be díszfolí-feidolgozásra. Napon­j ta öt-hat mázsa, nagyobb részt pulyka test- és farktollal ' válogatnak, kötegelnek. Ezen­kívül továbbra is keresett a | liba szárny- és farktolla, j amelyet főleg az arab orszá­­j goknak szállítanak. A külön- I böző baromfitoliakból az idén I 1700 mázsát exportálnak. A férfi lenne a te­remtés koronája? Akik Pötörkét is­merték, ezt ener­gikusan tagadták. Az egész ember úgy festett, mintha nem lenne befejezve, egy nagy nadrágba bele volt rázva ötven ki­ló matéria, s az egész iszonyú arányokban elosztva. Nagy láb, tojásded fejecske, szeme helyén két éretlen olajbogyó, füle szükség esetén mellett, hogy szeretnek az | ürömiek moziba járni! £ Ebben ők a harmadik he- ^ lyen vannak a megyé- ^ ben. y Egy lakosra évi tizenhárom £ filmlátogatás esik, beleszá- ^ mítva a csecsemőket is, pe- 2 dig szerencsére belőlük is sír- j dogál jó pár. S ami mindez- '<j zel, a kitágult látóhatárral £ a természettudományos fel- ^ világosító munkával szorosan ^ összefügg; 1962-ben még a £ gyerekeknek 4.23, 1963-ban ^ 2.07 és tavaly már csak 0.88 £ százaléka vett részt a vallás- ^ oktatáson. Rövid idő alatt mély gyökeret vert a község- £ ben a családi események ^ szocialista módon való ^ megünneplése. Az első kettős névadót mind- ^ össze négy évvel ezelőtt' tar- ^ tották es azóta elérték, hogy £ a házasságkötések, névadá- ^ sok felét ily módon bonyolít- £ ják le. 1962-ben 22 esküvő- £ bői kilencet, tavaly tizenkét- ^ tőből nyolcat tartottak ily ^ módon. Az idén eddig tizen- ^ egy házasságkötés volt a fa- ^ luban, amelyből kilenc pár 2 mondta ki a községi tanács- 2 házán a holtomiglan-holto- 2 diglant. 2 Üröm igyekszik lépést tar- J tani a korral. á megjárta volna sá­torlapnak is. Tudo­mánya sem volt nagy, mind a tíz uj­ját meg tudta szá­molni, a nagy betű­ket nem tévesztette össze a kis betűvel. Mindent összevetve örültek, hogy nem azonosak Pötörkével. A mi barátunkat nem zavarta, hogy a párválasztásnál ke­vés volt a jelentke­ző, s ezért bizony nem egy Lollobrigi­­dába oltott Nóbel­­díjas kémikus koty­vasztotta számára a babfőzeléket, hanem Sanyarik Erzsébet, helyesebben mond­va: Böske. Erélyes fehércseléd volt ez a hölgy, Pötörkét szűk pórázra fogva vezet­te a boldogság révé­be, megszabta, hány cigarettát szívhat, mikor mekkorát lé­legezhet s az áhított te számolni pénzét. Számolta, számolta, igyre bambábban, valami sehogysem stimmelt. A férfi s omolygott, bajsza alatt a szája neve­tősen rezgeti. S ettől a rezgéstől Pötörké­­nét megszállta a szentlélek, minden­re rájött, s már üvöl­tötte is: — Óh, te bestia, micsoda bestia — elvettél egy százast. A férfinak leesett íz álla, még csak egy hebegésre se tud­ta visszakormányoz­ni. De az asszony már intézkedett is, profi motozó mód­jára tűnt el keze a zsebekben, s miután i férfi mindenre gon­dolt, csak erre a for­dulatra nem, — máris kezében volt í bűnjel. Hosszú, méla csend, a férfi már zppen hozzákezdett i vinnyogáshoz, de íz asszony nem hagyta. Fájdalom­tól, megcsalástól át­­oácoltan mondta: — Látod, látod, ez vagy te, és még ne­tted áll följebb. A férfi úgy érezte, szétpattan a hasa a befelé folyt könny­től. De bármit állí­tanak Pötörkénéröl, mégiscsak ember. Megszánta s mégbo­­zsátóan mondta: — Na, nesze, itt van egy korsó sörre való. Mert azért van rekem szívem, csak tem szeretem, ha át­­íjtenek. Nagy S. József

Next

/
Thumbnails
Contents