Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

rmt hegy** zKirkw 1965. JÜLIÜS 21, SZERDA Incidensek Saigonban Repeszakna a stadionban — „ Váratlan vendég" eg/ amerikai szállodában A hivatalos Saigon kedden országszerte ünnepségeket rendeztetett a genfi egyez­mény aláírásának évforduló­ja alkalmából'. Nyugati be­számolók szerint kormány­­párti tüntetőket szállítottak teherautón a fővárosba szá­mos környező községből. A Cong Hoa Stadionban ünnep­séget is tartottak, amelyre kivonult — leszámítva Kv miniszterelnököt — csaknem az egész saigoni kormány. A saigoni sportstadionban rendezett ceremónia kis híján vérbe fúlt. A rendőrség bejelentette: ne­gyedórával azelőtt, hogy meg­telt volna a dísztribün ame­rikai és dél-vietnami előke­lőségekkel, s Taylor nagykö­vet is bevonult volna a ré­szére fenntartott helyre, nagy robbanó erejű, Claymore tí­pusú repeszaknát hatástala­nítottak a stadion bejáratá­nak közelében. Ha a pokol­gépet nem fedezik fel, Tay­lor negyedóra múlva már nincs az élők sorában. Az üggyel kapcsolatban négy em­bert letartóztattak. A keddi nap folyamán történt egy másik inci­dens is. Egy fiatalember be akart ha­tolni az amerikai katonák ré­szére fenntartott saigoni szál­lodába és már túl járt a szö­gesdrót akadályokon, amikor egy őr agyonlőtte. McNamara hadügyminisz­ter kedden este utazik visz­sza Washingtonba. A nap fo­lyamán a Bien Hoa-i tá­maszpont körül beásott ame­rikai, ausztráliai és új-zélandi alakulatokat szemlélte meg. Hírügynökségi tudósítások szerint kedden a hajnali órákban a dél-vietnami parti­zánok nagy támadást indítot­tak Bu Dop kiképzőtábor el­len. A keddre virradó éjjel a partizánok aknavetőkkel lőt­ték a Saigontól 40 kilométer­nyire délre fekvő Dong Xoait is. ’ A moszkvai filmfesztivál nagydijáf kapta a „Húsz óra A IV. moszkvai filmfeszti­vál nagydíját Fábry Zoltán „Húsz óra” című filmje és Szergej Bondarcsuk szovjet rendező „Háború éis béke" cí­mű alkotása megosztva kap­ta. A fesztiválon aranydíjat kapott Jiri Sequens csehszlo­vák rendező „Merénylet” cí­mű, valamint Yves Campi francia rendező „Fejünk íe~ lett az égbolt” című filmje. A zsűri külön aranydíjjal jutalmazta Valerio Zur tini olasz rendezőt „Katonalá­nyok.” című filmjéért. A Filmkritikusok Nemzet­közi Szövetsége zsűrijének díját megosztva kapta a „Húsz óra” című magyar és a „Ketten” című szovjet film. A zsűri a legjobb női sze­replő díját Sophia Loren-nek ítélte oda „Házasság olasz módra” című filmjéért, míg a legjobb férfi szereplőnek járó dijat Szergej Zakariadze szovjet filmművész kapta „A katona apja” című filmért. Bányabörtön Az NSZK-beli Moers szén­bányájában kedden beomlott egy tárna, a tárna 17 bá­nyászt temetett maga alá több száz méterrel a föld alatt. A jelentések szerint a bányá­szokat nem fenyegeti közvet­len veszély: a telefonösszeköt­tetés nem szakadt meg. Re­mény van arra, hogy a men­tőcsapatoknak még kedden éjjel sikerül kimenteni a bá­nyászokat. BEN BELLA EGÉSZSÉGES Egy hivatalos algériai szó­vivő kijelentette, hogy Ben Bella egészséges és jó bánás­módban van részié. A volt el­nök tartózkodási helyéről kö­zelebbi részleteket nem kö­zölt. Atomdefektivek SENTRY ÉS PYGMY Az amerikai légierő egy Atlas-Agena hordozórakétá­val két „Sentry” és egy „Pygmy” típusú műholdat bo­csátott fel a Cape Kennedy rakétakilövő támaszpontról. A „Sentry” ikerpár egy, az atomrobbantások kiderítését célzó műhold-rendszer részét alkotja. A harmadik műhold­nak az a feladata, hogy a földet körülvevő Van Allen­övezet természetes sugárzását mérje. A fenti műholdak felbocsá­tását hétfőre tervezték, de el kellett halasztani, mert a hor­dozórakéta irányító berende­zésében üzemzavar keletke­zett. Az, hogy a kísérlet tel­jes sikerrel járt-e, majd csak csütörtökön, magyar idő sze­rint 16 óra után tudják vég­legesen megállapítani. DAKAR Hétórás ütközet A Portugál Guinea és Zöld­­fok-szigetek függetlenségéért küzdő felszabadító hadsereg három alakulata a közelmúlt­ban megtámadta a portugál gyarmati hadsereg egy part­­raszálló alakulatát. A hétórás ütközetben a gyarmati alakulat 52 embere, közte két tisztje, esett el. A gyarmatosítók pánikszerűen Szárazság után árvíz A megáradt Richmond fo­lyó elöntötte a Sydney-tői 800 kilométerre északra fekvő Lismore városát. A hatósá­gok közölték, ha az esőzések nem szűnnek, akkor hasonló Veszély fenyegeti a folyó partján fekvő többi várost is. Néhány nappal ezelőtt a vi­déken nagy szárazság pusztí­tott. i elmenekültek. A felszabadí­tó hadsereg három halottat vesztett és 12 harcosa megse­besüli MEXIKÓ ROBBANÁS AZ OLAJMEZŐN A mexikói San Andres olaj­­mezőn robbanás történt, amelynek lángjai hat házat elpusztítottak az olajmező kö­zelében. Két felnőtt és öt gyermek meghalt, mert már nem volt idejük elmenekülni az égő házakból. LI CUNG-JEN BLOOMINGTON Stevenson temetése Az Illionis állambeli Bloo­mingtonban hatvanezer em­ber kísérte utolsó útjára fííraulús a bú&awnessókröi Adtai Stevensont, az Egye­sült Államok ENSZ-fődele­­gátusát. A temetést követő templomi gyászszertartáson a kétszáz meghívott magas ran­gú személyiség sorában jelen volt Johnson elnök és Humph­rey alelnök. Frei Nyugat-Berlinben A nyugat-németországi lá­togatáson tartózkodó Eduar­do Frei chilei elnök kedden rövid látogatásra Nyugat- Berlihbe érkezett. Li Cung-jen tábornok, aki a Kuomintang-rendszer ide­jén köztársasági alelnök, illetve ideiglenes államel­nök volt, 16 évi önkéntes külföldi száműzetéséből ked­den hazájába tért. Mint az Uj Kína hírügynökség je­lenti, a 74 éves táborno­kot, aki feleségével együtt érkezett haza Peklngbe, a repülőtéren melegen köszön­tötték. Fogadtatásán jelen volt Csou En-laj, az ál­lamtanács elnöke, a kínai kormány több tagja és Peng Csen pekingi polgár­­mester. Ott voltak azok az egykori Kuomlntang-veze­­tők is, akik a forradalom óta beilleszkedtek a népi Kína rendszerébe s jelen volt Pu ji, az utolsó mand­zsu császár is. A fényképészek pergőtü­zében az idős katona nyi­latkozatot olvasott fel. Meg­tagadta politikai múltját s elmondta: rádöbbent a nyu­gati világ vezetőjének, az Egyesült Államoknak igazi céljaira, világuralmi tervei­re. Hangoztatta: szeretné, ha Tajvanon élő Kuomln­­tang-elv barátai is felismer­nék ezt az igazságot, s külföldön élve vagy újra otthon, a Kínai Népköz­­társaság kormányát támo­gatnák. Annak a reményé­nek adott hangot végeze­tül, hogy ezután egyszerű polgárként, békésen élhet hazájában, „kiveheti sze­rény részét az imperializ­mus elleni harc hazafias ügyéért tett erőfeszítések­ből”. Li Cung-jen legutóbb az Egyesült Államokban élt. WASHINGTON Nyugatnémet mesterséges hold Amerikai—nyugatnémet űr­kutatási egyezményt írtak alá hétfőn Washingtonban. Az egyezmény értelmében 1968- ban amerikai rakétával nyu­gatnémet mesterséges hol­dat juttatnak a világűrbe. TAVIKAT U TIIA ÁTHOZ (Folytatás az 1. oldalról) csőt, hogy fogadjon el haté­kony intézkedéseket, ame­lyek biztosítják az emberi jo­gok folytatólagos megsértésé­nek megszűnését és garantál­ják a demokratikus szabad­ságjogokat. Az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségének szóvivője kö­zölte, hogy Rusk külügyminiszter hétfőn este udvariassági ■ látogatást tett U Thant- 1 nál, az ENSZ főtitkáránál. 1 A másfólórás tanácskozáson a Dominikai Köztársaságban fennálló helyzetet, a vietna­mi problémákat és az ENSZ jövőjével összefüggő kérdése­ket vitatták meg. i ''rsSSYYSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//f, IRÓMA \ I CHIOFALO i TRAGÉDIÁJA X Rablógyilkosság vádjával X X életfogytiglani börtönre ítélték X í a szicíliai Trapaniban Filippo X. X Chiofalo tcxtilmunkást. Az ügy % X harminc éve húzódik. V. X Chiofaiot 1935-ben tartóztatták X X le. A vád alapját a rendőrség X X által kikényszeritett és a bíró- X X ság előtt nyomban visszavont X í vallomás képezte. Chiofalo 25 X X évet ült. x X A trapani bíróság sohasem í X hallgatta ki Chiofalo kilenc ta- A X núját, akik igazolni akarták, í X hogy a vádlott munkahelyén, X X 1* kilométerre tartózkodott a X X bűntett színhelyétől. X Kerek negyedszázad után a X X palermói fellebviteli bíróság X X néhány héttel ezelőtt bizonyí- 4 í tékok hiányában ideiglenesen X X szabadlábra helyezte az Immár X X 52 éves Chiofaiot, aki időköz- X X ben ismét elhelyezkedett mint y, X textilmunkás, várva teljes re- X X habilitálását. X X Szabad élete azonban nem X X tartott sokáig. A palermói es- X X küdbíróság — harminc év után / X sem vette figyelembe Chiofalo í X igazolt alibijét. Megsemmisítve Y. X a fellebviteli bíróság döntését, X X megerősítette az életfogytiglani X X börtönre szóló első ítéletet, X X Ezután már csupán az Olasz X. X Köztársaság elnökének közbe- X, X lépése segíthet, mert ha Chio- X X faló nem részesül az elnöki X X amnesztiában, úgy börtönben X ^ fejezi be szerencsétlen életét. X, (Folytatás az 1. oldalról) munkáját a dunai ártól szár­mazó talajnedvesség. Tökö­lön, Szigetújfalun, de lejjebb, Lórév felé is, nehéz körül­mények között, nagy erőfeszí­tések árán mentik a termést a gátak melletti gabonaföldek­ről a kézi kaszások. Több he­lyütt vízben gázolnak az ara­tók, — de a szemet nem hagy­ják kárbaveszni. !j Az aszódi járásban ezekben ^ a napokban főként az aratást >5 követő járulékos munkákra S összpontosítják a gépi erőt. 5 Eddig ugyanis a gabona vá-S gása mellett inkább a növény- ^ ápolásra, a takarmány behor- ^ dására fordították a figyel- ^ met —• a szalmalehúzás, a ^ tarlók szántása elmaradt a ki- s vánt ütemtől. Hasonló a hely-^ zet a nagykátai járásban is. § Beváltba kísérlet A Szentlőrincfkátai Gépál-1 lomás érdekes és figyelemre méltó elgondolást valósit meg. 5 Tíz ekefejjel üzemelteti az ^ SZ—100-as nehéztraktorokat, ^ s ilymódon a lánctalpasok ^ dupla szántószélességgel ha- ^ ladhatnak a felszabadult tar­­lókon. Követi ezt a módszert s a Tápiószelei Gépállomás is, » ahol a lánctalpas traktorokat $ ugyancsak „bedobják” az ara- ^ tást követő talajmunkák él-^ vonalába. Biztató egyébként, ^ hogy szerte a nagykátai járás- ^ ban a gabonabetakarításban s részt vevő gépek — a gondo-fc sabb felkészítés eredménye- $ ként — most üzembiztosab- ^ ban, kevesebb hibával mű- ^ ködnek, mint tavaly. § Mire jó a körmöskerék? | s Az idei nehezebb aratás, i a mostoha időjárás nemcsak $ a gondokat szaporítja, hanem ^ a gondolkozó embert új meg-^ oldások kutatására serkenti, & Országosan is egyedülálló pél-| dául az az elképzelés, amit ^ most a Szentendrei Gépállo-S máson megvalósítanak. (Az öt- ^ let — úgy tudjuk — a szent-§ mártonkátaiaktól származik!)^ Miről is van szó? Egyszerűen arról, hogy a ^ kombájn kerekét kicserélik > a kormos traktor kapaszkodó „tüskés” kerekével — s így a nehéz testű, arató-cséplőgép a nedvesebb területeken is magabiztosabban mozoghat. A „terepjáró” kombájnokra pedig nagy szükség van a szentendrei járásban, hiszen a gabonaföldek jó része még nedves. Súlyán Pál GUAYAQUIL Helyreállt a nyugalom Az ecuadori katonai junta hozzájárult, hogy felveszi a kormány tagjai közé Guaya­quil négy képviselőjét. A dön­tés bejelentése után helyre­állt a nyugalom e nagy ecuadori kikötőben, ahol a katonaság és diákok közötti súlyos összetűzések halálos áldozatokat is követeltek és rendkívül feszült helyzet ala­kult ki. A bejelentés ellené­re az ecuadori egyetemi diákszövetség fenntartotta sztrájkfelhívását, mindaddig, amíg az alkotmányos kor­mányzat helyre nem áll. A Bomba (16) Amis: az atomból bomba lett V Franck professzor vezette ottság becsületes munkát ?zett, s őszintén rögzítette eményét — éppen ezért n volt szükség a jelentésre; riláguralmi terveket dédel­­ő amerikai katonai körök k saját elképzeléseik valóra tásával törődtek. Ekkor r készen volt egy másik pír is, egy — határozat: „1. bombát mielőbb be kell ,ni Japán ellen; 2. Kétféle pont ellen lehet felhasznál­­katonai berendezések és ii létesítmények ellen, vagy :ott területek és kényesebb iletek közelében; 3. Az •mbombát a fegyver miben­­ének előzetes közlése nél­­[ kell bevetni.” Szt a határozatot ugyanaz a Imán elnök írta alá, aki két ppal előbb átvette a mck-bizotlság jelentését... 945. júliusának első napjai­­í nehéz terepjáró gépkocsik (ják a sivatag homokját. A lett, állig felfegyverzett őr­­;gel kísért gépkocsik a leg­­önösebb szerkezeteket szál­­ák. Kétszáz kilométerre í ide a legközelebbi lakott y, Albuquerque, mert a üyven kilométerre lévő imagordo falucska lakóit ;en kitelepítették. Az Üj­­ixikói sivatag kietlen tája s itt, a kiváncsiaktól elzár­­kezdik meg munkájukat a relők: fogalmuk sincs róla, célt szolgál a 33 méteres ■Itorony, amelynek végén átságos formájú kelyhet kell kiképezniök. Amikor a szere­lők, s minden illetéktelen el­hagyja a felkiáltójelként me­redő tornyot, július 12-én éj­szaka munkához kezdenek a beavatottak. Dr. R. F. Bacher irányítása mellett végzik el a bomba végső összeszerelését, két nap alatt készülnek el ve­le. Tizennegyedikén centimé­terről centiméterre haladva húzzák fel a kehelybe a bom­bát, s mindenki fellélegzik, mikor végre a helyén van Ek­kor — de csak ekkor! — T. F. Farrel tábornok, Groves he­lyettese aláírja az előre elké­szített, precízen legépelt, meg­felelő pecsétekkel ellátott el­ismervényt, amely szerint a hadügyminisztérium a tudó­soktól — átvette a bombát. 'Uigyázat, robban / Július 15-én ismét átvizsgál­nak mindent: sok száz kilomé­ternyi kábelt, az elektromos berendezéseket, az acéltorony­tól harminchét kilométerre lé­tesített megfigyelőállásokat, a műszereket. Ekkor már ott voltak a bomba szellemi atyjai is. Katonák és tudósok. Ám nagyon elővigyázatosak: az ellenőrzés után eltávoznak a kísérlet színhelyéről, nem ma­rad ott Groves tábornok sem, csak helyettese, Farrel, hiszen ki tudja, mi következik be a bomba felrobbantásakor? Július 16-án reggel három órára tűzik ki a bomba fel­robbantását. A természet, mintha tiltakozni akarna az eddig soha nem tapasztalható elemi erejű robbanás ellen, vad táncba kezd. Iszonyatos vihar kerekedik a sivatag fe­lett, átláthatatlan falat húznak az esőcseppek, nyolcvan-száz kilométer sebességű szél hord­ja, vágja a homokot, villámok cikáznak, mennydörgés nyom­ja el a fedezékekben szoron­gok hangját. Farrel tábornok hosszasan tanácskozik dr. S. K. Allisonnal, a chichagói egyetem professzorával, aki a kísérlet tudományos vezetője. A határozat: egy órával elha­lasztják a robbantást. A vihar azonban csak négy óra előtt kezd alábbhagyni, s ekkor meghozzák a végleges döntést: 5 óra harminc perckor robban a bomba! A fedezékben félelemtől sá­padt emberek kezelik a mű­szereket. Az Ismeretlentől va­ló rettegés félreérthetetlenül kiütközik az arcokon, hiszen ha tévedés csúszott a számítá­sokba ... Gondolataikat csak a percenként felhangzó időjelzés szakítja meg: huszonöt perc . huszonhárom... tizennégy. Groves tábornok ekkor már hivatalában van. Az elfüg­gönyözött ablakok nem eresz­tik be az éjszaka sötétjét, s kellemesen verik vissza a dol­gozószobában égő egyetlen lámpa fényét. Groves, aki személyes ügyének tekinti a bomba sikeres felrobbantását, a telefonhívásra várt. Egy te­lefonhívásra, amely azt jelen­ti, hogy olyan fegyver van a birtokukban, amely a világ fe­letti hatalmat biztosítja. Két­szer kapott ma idegesen a te­lefonkagyló után — de csak az elhalasztást jelentették. Allison professzor az utolsó ellenőrző kérdéseket teszi fel asszisztenseinek. Minden rend­ben? Igen... igen... igen... Még tíz perc, még hat, négy, három, kettő ... egy... és a hangszórókon felhangzik tíz másodperccel a robbanás előtt a végső figyelmeztetés: vigyá­zat, robban! Dr. Brainbridge, a mas­­sachusetti technológiai intézet munkatársa elfordítja a kap­csolót az elektromos gyújtó­szerkezeten. Ebben a pillanat­ban a harminchét kilométerre lévő toronyban a hagyomá­nyos robbanószerkezet egy­másba lövi a két darabban elhelyezett U235 töltetet, s az elérve a kritikus mennyiséget, a láncreakciót megkezdi... 1945. július 16-a, reggel öt óra harminc perc. Izzó, a kötelezővé tett sötét szemüvegen keresztül is vakí­tó erősségű fény lobban fel, kísérteties felhőgomolyag emelkedik mind magasabbra, majd rövid idő után elér a fe­dezékig is az iszonyatos mo­rajjal kísért lökéshullám. A tűzgömb kiterjed, ellaposodik, a gombafelhő először sötétvö­rös, majd mindinkább fekete. A hajnali fény sápadt mécses a tűzgömb teremtette világos­ság mellett, s a fedezékben la­pulok remegve lesik, mi kö­vetkezhet ezután? Néhány perc múlva Groves tábornok asztalán felcseng a telefon: sikerült! A harminchárom méteres acéltorony nyomtalanul el­tűnt: gőzzé lett. Groves, Far­rel és Parsons napokig értéke­lik ki a robbanásról összegyűj­tött adatokat. Megállapították többek között, a robbantás centrumában körülbelül ötven millió Celsius fok hőmérséklet uralkodott, s a bomba hatása az előre kiszámítottnál — na­gyobb volt. Az eredmények mindenben igazolták a tudó­sok számításait, de — a kato­nákét is! Az atombombák le­­dobása után az amerikai kong­resszus egyik vizsgáló bizott­sága előtt Groves és Parsons beszámolt ezekről a napokról. Az itt felvett jegyzőkönyv egy részlete: „Parsons: Természetesen számítottunk rá, hogy az Üj- Mexikóban végrehajtott kísér­let sikerülni fog. Amikor Üj- Mexikóban felrobbant a bom­ba, minden csoportunk útban volt már a Mariana-szigetek felé. Sikerült a kísérlet, és mi készen voltunk, hogy legfel­jebb huszonegy nap múlva megismételjük. Az elnök: És a bombát le­dobták, amilyen gyorsan csak lehetett? Parsons: A Hirosimának szánt anyag (sic!) már három héttel korábban elindult Oak- Ridge-ból és Hanfordból. Ilyen gyorsan történt. Vandenberg szenátor Groves tábornokhoz: Ez tehát megcá­folja mindazt az idehaza ter­jesztett mende-mondát, misze­rint nemzetközi politikai okok­ból késlekedtek ilyen sokáig a bomba bevetésével?­Groves: Ezeknek a mende­mondáknak valóban nincs semmi alapjuk.” (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents