Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
IX. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM 1965. JÚLIUS 18, VASÁRNAP fryitva július 2S-ig; Városrendezési kiállítás a tanácsházán Ütést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága „CEGLÉDI ŐSZ" címmel ez év októberében is megrendezik a múlt évben — a Kereskedelmi és Pénzügyi dolgozók Szakszervezete rendezésében — olyan szépen sikerült őszi szüreti ünnepségeket városunkban. Pénteken este megalakult a rendezőbizottág, melynek elnöke Hegedűs József tanácstitkár, elnökhelyettese Sági Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője, titkára dr. Zoltán Zoltán, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége tagja, szervezőtitkár Varga Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának felügyelője. A program részletesismertetésére még visszatérünk. A végrehajtó bizottság alapvető célkitűzéseiben a tervet elfogadta, a szakbizottságnak néhány módosítást javasolt. A több mint egy éve készülő terv ilyen formán jelentős állomáshoz érkezett Most már egyértelműen eldöntötte a végrehajtó bizottság, a lakosság, a tanácstagok és különböző szervek személyek részéről érkeze észrevételek, javaslatok sorsát. KRAMPÁCSOLOK Az esőzések következtében kilazultak a talpfák a kisvasút Cegléd—Törtei közötti útszakaszán. Kecskés Imre, Fehér János — és a háttérben Angyal László meg Szendrei István — krampácsolók javítják a pályát (Papp Ambrus felvétele) A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken tartotta szokásos kéthetenkénti rendes ülését. Az ülés napirendjén az építési és közlekedési osztály jelentése szerepelt* az általános rendezési terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, a változó körülmények következtében ésszerűvé vált módosításokkal. Utána az Építésügyi Minisztérium, a Városépítő Tervező Vállalóit és a megyei tanács képviselőinek jelenlétében, ismertette a városközpont részletes rendezési tervéit. A végrehajtó bizottság tagjai az előterjesztés és a kérdések megválaszolása után megtekintették a tanácsteremben — a Hazafias Népfront városi elnöksége javaslatára megrendezett városfejlesztési kiállítást. A kiállítás központi helyén áll egymás mellett a város általános, a városközpont részletes rendezési terve. így köz-' Vetlen lehetőség nyílt arra, hogy az írásbeli előterjesztés és a szóbeli válaszok után, a végrehajtó bizottság tagjai a térképen, szemléltető eszközökön keresztül is érzékeljék a városfejlesztés napi eseményeit és a különböző létesítményeknek az egész tervben betöltött szerepét és jelentőségét. A Városépítő Tervező Vállalóit kiküldötte elmondotta, hogy a magas beépítésre kijelölt városközpontban huszonnégyezer személy részére akarnak kényelmes, világos, napfényes lakást építeni. Az átmenő útvonalak kijelölésénél az volt a cél, hogy a központba csak azok a járművek jöhetnek be, amelyeknek közvetlenül ott van a végcéljuk. Nagy gondot fordítottak a tervezők arra is, hogy a központ nagyobb lakóegységein belül úgy helyezzék el az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, üzleteket és a különféle kiszolgáló létesítményeket, hogy néhány száz méteren belül mindenki megtalálja azt, amire szüksége van. Miéri ? A fák alatt pusztul a mézédes eper A Vörös Csillag Termelőszövetkezet ugyeri üzemegységében megszámlálhatatlanul sok eperfa van. Végig a dűlőutakon haptákolnak ezek a tebebályes fák és a termelőszövetkezet tagságának éveken keresztül hasznos mellékjövedelmet — sóra, paprikára valót — jelentett az eperszedés. , A termelőszövetkezet vezetősége méltányos áron adta ki a szedési jogot. Az emberek reggel-este a családtagokkal szedték szorgalmasan az epret. Kádakban, kancahordókban érlelték a cefrét, amit aztán a Szeszipari Vállalat dolgozott fel, vagy a termelőszövetkezet kisüstjén főztek ki. Az idén csak nagyon kevesen szedik az epret. A fák alja fel van terítve és csali egyes helyen lakmároznak e pukkadásíg a háztáji malacok. Az emberek hümmögnek. Nem adnak kérek választ arra, hogy mi állította meg ezt a hasznos mellékfoglalkozást. Suttognak arról, hogy megdrágult a főzés. Arról is beszélnek, hogy a vállaltot egyáltalán nem, vagy csak nyomott áron hajlandó cefrét venni és az idén már a felvásárló helyet is megszüntette az Ugyerban. Nem keressük, mi van a dolog hátterében. Ám, ha ez az alkoholellenes küzdelem egy okosan felfogott fegyverténye lenne, akkor a legnagyobb örömmel üdvözölnénk. Egyék meg a malacok az eprét, ha űni ezen az áron kevesebb részeg' emberrel találkozunk. De — ha nem így van!? TAPASZTALATCSERE A járási tanács mezőgazda sági osztálya és a Magyar Ag rártudományi Egyesület cég lédi csoportja egésznapos ta pasztalatcserét rendez keddei fél kilenc órai kezdettel. / szakemberek a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet cegléd telepén és a nyársapáti Arany homok Tsz-ben tesznek látogatást, ahol megtekintik : meggy és kajszibarack kézi, il letve gépi szedését. A tapasz talatcserét Nyújtó Ferenc tu dományos osztályvezető vezeti MAGYARNÓTAEST - BIRKAPÖ RKÖLTTEL A Magyar Étterem pén teles ti nótaestje nagyon jól sí került. Miközben a vendégel Boros Jolánt hallgatták, j( étvággyal fogyasztották el i speciális ceglédi ételeket is Nagyon ízlett mindenkinek ; 'juhhúsos káposzta, a gombó cos májas, a disznótoros leve. és a vörös borral készült bir kapörkölt. Jó lenne, ha ezek bői a készítményekből máskoi is kaphatnánk. Komjáthy Ágoston és özv. dr Vecsei Jánosné szül. Dobi Ágota 1965. május 22-én házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. § ^ Olyan helyre vezetem el ^ ismételten a kedves olvasót, § ahová kevesen jutnak el. ^ Városunk Unkái a Kossuth ^ Ferenc utcai borpincét csak ^ kívülről ismerik. Az idősebb ^ nemzedék még emlékszik ar^ ra, hogy 1910 körül hatal^ más földmunkák kezdődtek ^ itt, s a téglák millióit építet§ ték be, hogy magánválial^ hozásból elkészüljön Ma^ gyarország mind a mai na^ pig — területére és úrtar^ talmára nézve — legnagyobb ^ épített pincéje. A föld alatt ^ csaknem egy hold nagyságú § területen alagutak, termek, ^ bolthajtásos folyosók ágaz^ nuk szép szabályos rendben. S Nem is hasonlít ez a hatal- 5 más alagútrendszer a közis^ mert borpincékhez. Az első í pillantásra, a villanyfényben S ragyogó falakról és bolt% hajtásokról, a budapesti föld§ alatti villamosvasút megál$ lóhelyei jutnak eszünkbe. \ Fehéren csempézett kockás \ bordázatú falak mindenfe^ íé, villanyvezetékek, jelzések, \ felíratok, jelző számok a si$ ma falfelületeken, A hordó-S kát keressük. s § — Azok itt már nemigen ^ vannak, — tájékoztat ben^ nünket Éles István, a Ma^ gyár Állami Export-Import \ Pincegazdaság vezetője. — A | régi fahordós pincének már § csak egy kis része látható. ^ Emléknek hagytunk meg be% lőlük a pince modernizálása Borkatakomba a város álatt után. Eltűntek a régi, huszonöt-harminc hektoliteres fahordók és azok helyét szögletes cementtartályok foglalták el. Kívül sima fal, belül üveggel borított csillogó szoba nagyságú bortartályok. Egy-egy tartály olyan, hogy a borszintet mutató üvegcső melleit elhelyezett mérce szerint egy ujjnyi emelkedés, vagy süllyedés tíz hektoliter bornak felel meg. A pince befogadóképessége ma negyvenötezer hektóliter. Tartalmát egy öt kilométer hosszú vonatszerelvény tudná elszállítani. Reggeltől késő estig, néha még éjszaka is, télen és nyáron egyaránt vagonok állnak a pince előtt. Hozzák, viszik a bort. A járókelők keresztüllépdelnek a vastag piros gumitömlőkön, kerülgetik az elektromos szívóberendezéseket, amelyek az ország minden részéből ide érkező borokat továbbítják a mélybe, vagy szívják a már derített, házasított borokat. Innen ciak exportra szállítanak. Saját laboratóriumban vizsgálják, értékelik a borokat. Nagy tételekben szállítanak, a boroknak tehát azonos színű, illatú, zamatú, évjáratú, fajtajellegü és azonos szesztartalmúnak kell lenniök. A bor kezelése a bortörvényben meghatározott és szabályozóit módon történik. Nappali fényárban úszik minden. Gépek végzik a fejtést, a töltést, a. derítést, a vagonok ürítését, még a hordók és tartályok mosását is. Az embe/i munka jórészt csak a felügyeletre szorítkozik. Megcsodáljuk azt a derítő gépet, amely Svájcból származik. Kellő van az országban s a teljesítőképessége óránként kétszáz hektoliter. Zavaros, seprős, fáradt színű, jellegtelen, homályos bort szív be a gép, de a derítő rendszeren átjutva ragyog mint az üveg. A betonozott folyosókon mindenütt gumitömlők kígyóznak. Ut-ott egy motoros szivattyú. Csapok, csövek, elektromos vezetékek, gumikábelek mindenfelé. Csend, rend és ragyogás. Nem is pince ez, itt nincs penész, itt nincs gombásodás, itt nincs rejtelmes félhomály, áporodott pinceszag. Kánikula idején is 14—15 fokos hőmérsékletű a laboratórium, mint valami nagynagy higiénikus tisztaságú üzem éli a maga életét ez a föld alatti létesítmény. Kis hordókban, hatalmas ciszternákban, régi rendszerű fahordós vasúti kocsikban szállítják szinte a világ minden részébe a magyar föld drága nedűjét, amelyet közönségesen és egyszerűen bor -nak nevezünk. Lezárt kis pincerészbe ■ lépünk. Magyaros díszítésű ajtó, bent az ódon boltív alatt hosszú asztal. Mellette támlás székek. Két oldalon, a fal mellett, díszes kicsi hordók. Valamennyinek más a tartalma, színe, illata, ereje, zamata. Más-más táj nevelte, más-más nyár érlelte. A hazai borfajták valóságos kis mintakollekciója. A kápolnaszerü, hosszúkás helyiség végében, mintha falból nőtt volna ki, díszes i hordószelet, a fenekén pom- i pás fafaragás. Éles István \ kinyitja a pogónyoltár ajtaját, i Villanyfényben ragyog élőt-: tünk a magyar borok pom- : pás kollekciója. A tokaji: szomorodni, a soproni kék- \ f rankos, az egri bikavér, a \ füredi hárslevelű, s ki tud- i ná felsorolni hányféle üveg l képviseli hegyeink és róna- i ságaink ezernyi színárnyalatú \ termését. Mintha e helyről szólna a \ költő: i „Szent katakomba ez a \ pince ... Sok vad szüret! volt ezerévig ... E nektár tü- i zesítse meg taplós szivünk, ha \ legény kell a gátra!. ...” ! Szomorú István J A vita során szóba került, hogy az ipar nem fejlődik városunkban. Ez az állítás tévedésen, vagy a helyzet nem megfelelő ismeretén alapszik. Ennek bizonyítására az alábbi tényeket sorakoztatjuk fel. Mindenki előtt ismeretes, hogy a Közlekedés Gépjavító Vállalat, a Szeszipari Vállalat szárító üzeme, a Húsipari Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, a villamos-, az építőipar, a szövetkezeti ipar az utóbbi években jelentős fejlődésen ment át. Nagy arányú befektetések történtek, s ennek kapcsán nőtt a foglalkoztatottak száma. Ma már 7000 ember talál megfelelő munkahelyet és kereseti lehetőséget az iparban. Ez 1960-hoz képest húsz százalékos emelkedést jelent a foglalkoztatottak számában. Városunk területén húsz vállalat, illetve telephely működik. Biztosak vagyunk abban, hogy a most folyó és a már lefolytatott tárgyalások eredményeként új ipari üzemek települnek városunkba. Megállapodásunk van egy élelmiszeripari kombinát és egy borpalackozó üzem telepítésére. A mi részünkről minden készség megvan a szükséges feltételek biztosítására, mert nagy fontosságú számunkra olyan ipari üzemek idetelepítése, amelyek nőket foglalkoztatnak, hogy e téren is biztosítani tudjuk a teljes foglalkoztatottságot. A városunk fejlődését döntő módon befolyásoló más területeken is van bizonyos fokú fejlődés. Az út és járdaépítés terén, ha az utóbbi öthat év előrehaladását vizsgáljuk, jelentősek az eredmények. 1959-től 35 100 négyzetméter utat és 56 000 négyzetméter járdát építettünk. Ez évben még 20 000 négyzetméter járdát látuk el burkolattal. Ez a kiépítetlen út és járdahálózathoz viszonyítva kevés, de lényegesen több, mint a korábbi évtizedek út- és járdaépítése. A parkosítás terén is tettünk egyet-mást, de a város parkosítása csak a "most' folyó" közműépítés befejezése után bontakozhat ki teljes mértékben. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkánkban nem minden tökéletes, de .szeretném hangsúlyozni, hogy a hibákat meglátni, a hibákat feltárni sokkal könnyebb, mint azokat megoldani. Lényegesen több hiányosságot tudunk felemlegetni, mint amennyit a rendelkezésre álló pénzzel fel tudunk számolni. Az egészséges türelmetlenség helyes, ha párosul a segíteni akarással és számításba veszi a megvalósítás reális lehetőségeit. Nyújtózkodni ugyanis csak addig lehet, ameddig a takarónk ér, tehát a pénzügyi lehetőségeink határáig. A város vezető szer-ALKOTÓ VITÁT! //. vei is szeretnék a gyorsabb ütemű fejlődést. Ha felmérjük az e célra rendelkezésre álló erőforrásokat, azok együttesen igen jelentősek, hiszen a város területén a jelenlegi beruházások összege 297 millió forint. Ez a szám is igazolja, hogy jelentős tétel állami pénzt használunk fel városunk fejlesztése érdekében, így nincs okunk panaszra. De ezzel a jelentős összeggel is csak a fejlődés ilyen ütemei tartható, számbavéve, hogy egy-egy nagyobb építkezés előkészítése nagyon sok időt vesz igénybe. (Lásd: kórház, Jászberényi úti felüljáró.) Ami a cikkben felvetett városközpont és a kerületek fejlesztését illeti, helyes volna itt is végre a szocialista városrendezési elvek alapján megegyezésre jutnunk. Ajánlatos lenne körzetek fejlesztésére vonatkozó döntések előtt a városrészek funkcionális szerepét is vizsgálni. Minden városnak van egy központja, amelyben hivatalok, a közintézmények jelentős része helyezkedik el, hogy a város minden pontjáról a leggyorsabban megközelíthető legyen. Azután erőteljesen figyelembe kell vennünk a városnak, a bevezetőben említett, tájban betöltött szerepét. Cegléden ez a szerep erőteljesen jelentkezik, mert a város egy 150 000 lakosú körzet történelmileg kialakult központja. Ezt a szerepet a kereskedelmi hálózat, az egészségügyi intézmények és a hivatalok elhelyezésénél figyelembe kell venni. Ez a hálózat nem helyezhető el más helyen, csak a centrumban. Ez azonban a szocialista városrendezési elvek alapján csak városszerkezeti elrendezést jelent, A több hete folyó vita nyomán nekünk is el kell ismernünk, hogy a lakosság tájékoztatása terén lényegesen többet kell tenni. Ismertetni kell a most és a jövőben megvalósítandó terveket, hogy a lakosság összefüggésében is lássa a város fejlődésének irányát. Munkánk ezen fogyatékosságát hamarosan felszámoljuk:. rövid időn belül tájékoztatást adunk a lakosságnak a városfejlesztési tervekről. A rendelkezésre álló anyagból kiállítást rendezünk, így mindenkinek meglesz a lehetősége, hogy a tervek konkrét, ismeretében mondja el véleményét, és alkotó vita induljon lakóhelyünk mostani és jövőbeni fejlődéséről. Végezetül szeretném azt is aláhúzni, "hogy nem zárkózunk el a vitától, mint azt a legutóbbi cikk írója megjegyezte. Elismerjük, hogy várospolitikai célkitűzéseinkben lehetnek hibák, mert el sem képzelhető, hogy ilyen nagy feladat problémamentesen megoldható. További munkánkhoz szeretnénk hasznos és reális javaslatokat kapni, ehhez kérjük a város lakosságának segítségét. Szelepcsényi Imre tanácselnök (Vége) ERIK A PAPRIKA Kétezernégyszáz forintot fizet egy mázsa Megkezdődött a Vörös Csillag Termelőszövetkezet ugyeri üzemegységében a paprika tömeges szállítása. — Ma küldtünk a felvásárlásnak az idén először három mázsa tölteni való, cecei fehér paprikát! — mondotta Marton Lajos, a 3. üzemegység vezetője. — Az állami felvásárlás kilogrammonként huszonnégy forintért veszi át. A kikötés, hogy kellően beérett, nyolc centi hosszú és négy centi széles paprikát küldhetünk, szépen kifejlődött cső' veket, amikből legalább tizennyolc-húsz darab esik egyegy kilóra. — Az első szállítmányunk csak három mázsa volt. A paprika azonban szépen érik. A szedést nagyon gondosan megszerveztük és reméljük, hogy a következő szállítmány kitesz már egy egész fuvart.
