Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
1965. JÜLIUS 17, SZOMBAT »I El. x^úrltip Hangverseny az árvízkárosultak javára Vasárnap este hét órai kezdettel hangversenyt rendeznek az aszódi művelődési házban, Az est bevételét az árvízkárosultaknak Juttatják el. A műsorban közreműködik Papp Júlia érdemes művész, az Állami Operaház tagja, Bottyán Endre operaénekes, Cozmány György, a Fővárosi Operettszínház tagja, Erdélyi Sándor hegedűművész, továbbá Sallai Tibor, Ágh Éva, Csornai Irén és Kéri Edit. A műsort Galambos Szilveszter konferálja. (Folytatás az 1. oldalról) aeteltérésekre és elemezte az amerikai imperialisták vietnami agressziója következtében kialakult helyzetet. Csütörtökön a vendégek a Palócföld fontosabb ipari és mezőgazdasági vidékeit keresték fel. A délelőttöt Nagybátonyban töltötték, ahol találkoztak a nógrádi szénmedence élenjáró szocialista brigádvezetóivel. A vendégek ebéd után jrővid sétát tettek a bányavárosban. Délután Szécsénybe látogattak, ahol a n. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetet keresték fel. A szécsényi látogatás a szövetkezet kertészetének megtekintésével végződött. Ütjük Balassagyarmatra vezetett, ahol a járási és városi pártbizottság székházéban Géczi Imre. a városi pártbizottság első titkára fogadta őket. A párt-végrehajtóbizottság tagjaival és a város más vezetőivel lezajlott eszmecsere során Géczi Imre ismertette a város iparának fejlődését, Uborka - oszlopokon A tiszaörsi Budakalász Tsz kertészei a melegházak tartóoszlopainak tövébe 80 tő uborkát ültettek és a növényt a vasvázakra futtatták. Az uborkatövek az üveg alatt szépen fejlődtek és 60—70 dekás terméseket hoztak. Több mint 700 kilogramm uborkát szedtek le. amely az utóbbi években különösen meggyorsult. A vendégek az esti órákban érkeztek vissza Salgótarjánba, ahol a megyei pártbizottság és a népfrontbizottság a Köroncs-száll óban vacsorát adott a tiszteletükre. A vacsorán részt vettek a megye közéleti vezetői, a lakosság minden rétegének képviselői. Kádár János és Jakab Sándor pohárköszöntője után eszmecsere alakult ki a megye és a város dolgairól, az ország helyzetéről. Péntek délelőtt a vendégek a salgótarjáni Acélárugyárba látogattak. Az üzemlátogatás után röpgyűlést tartottak a hideghengermű csarnokában. A gyár dolgozói nagy szeretettel köszöntötték a Központi Bizottság .első titkárát, aki megköszönte a szívélyes fogadtatást, elismerését fejezte ki a jó munkáért, s a párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a gyár dolgozóinak. Ezután a vendégek városnéző sétára indultak. Először az új strandfürdőt, majd a Lenin téri új városrészt tekintették meg. Ellátogattak a most épülő lakókörzetekbe is, s a barátságos meghívásoknak eleget téve, több lakásba is belátogattak. A kétnapos látogatás az esti órákban a megyei pártbizottság székházában rendezett aktívaüléssel ért véget, amelynek résztvevőit Kádár János tájékoztatta az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Június végétől, az árvízszint jelentős csökkenésének időpontjától kezdte meg rendszeres kárfelmérését a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztálya. Természetesen az árvíz sújtotta járások építésügyi hatóságai is nekiláttak a felmérésnek, de a munka olyan sok, hogy szükségük volt a megyei segítségre is. A népes felmérő brigád rendszeresen járta a víz által elöntött részeket s miután látták, hogy még így sem tudnak időben végezni, erősítést igényeltek. A megyei beruházási iroda, valamint a megyei tervezőiroda szakemberei siettek segítségükre, továbbá Ceglédről és Nagykőrösről két-két szakembert kölcsön kaptak. Az építési osztály vezetője tegnap jelentette a Minisztertanácsnak az előzetesen becsült károkat. A mintegy 6 és fél milliós összeg azonban még tovább növekedik, ha a víz végleges levonulásával minden kárt felmérhetnek. Hiszen Budakalászon, Szentendrén, Leányfalun, Tahitótfalun még vannak olyan házak, amelyek vízben állnak — összesen körülbelül 200. Hogyan dolgoznak a cigányok az ipari üzemekben? ülnnkainienzWáwuk: megfelel» ■ Előítélettől mentesen (él: a teljes felemelés ■ Az SZAIT lanáesknzás megállapításai Vasúton és tengeri hajón... Óttonnds csomagokban teherautók “ Ejtőpróba, sérülés nélkül A Csepel Autógyár legújabb exportja Indonéziába A Csepel Autógyár udvarán így idő óta hatalmas ládák sorakoznak. Méreteiket terintve, kisebb víkendháznak s megfelelnek. Oldalukon angol nyelvű felirat, mely szerint a közel öt tonna súlyú Minden - ötvenedik alvázat próbaként itthon összeszerelnek, s ha esetleg pontatlanságot tapasztalnak, gyorsan kijavítják a hibát. A legutóbb lezajlott próbaszerelés kifogástalan eredménnyel zárult. somagok az Indonéz Köztáraságba utaznak... Az elmúlt évben megrendelt kapott a Csepel Autógyár külkereskedelemtől 250 daab D 450-es alváz szállításáa, melyeket, az indonéz megendelő igényeinek megfele- 5en, jobbkormányos kivitelen, és ami a lényeg: szétszerelt állapotban kell a vevő rendelkezésére bocsátani. íz alvázakat Indonéziában zerelik össze, s ezzel viszonyig sok embernek biztosítaak munkalehetőséget. A feladat tökéletes munkát övetelt nemcsak a szerkesz- 5-mérnököktől, hanem a yártmány kivitelezőitől, az zemek szakmunkás gárdái- 61 is, hiszen minimális eléréssel az alvázon, már bionytalanná tehetik a helyzíni szerelést. A gyár műzaki kollektívája sikerrel irtózott meg a nem minennapi feladattal, s most lár folyamatos az alvázak somagolása. A közelmúltban zállították el a századikat, szeptember harmincadikáig pedig az utolsó alváz is elindul tengeri útjára. A nagy ládából — méretei miatt — egyedül csak az alvázkeret marad ki, a motor, a mellső- és hátsó híd, a sebességváltó és számos apró alkatrész, a tengerentúli utazásra megfelelően előkészítve, kerül a ládába. A BELSPED és a TEMPÓ Ktsz dolgozói csomagolnak. Előbb a ládák fenéklapjaira rögzítik a főegységeket, ezek fölé kerül a fülke, s az apró alkatrészekkel kiegészítve, véglegesen Összeállítják a szállítmányt. Az alvázak vasúton teszik meg útjuk első részét a tengeri kikötőig, ahol hajóra „szállnak”. A rakodásnál ütés érheti, esésnek van kitéve a láda. Sokszor emlegetik csomagolástechnikánk hiányosságát, mondván: kitűnő exporttermékeink tönkremennek, mire kiérnek a megrendelőhöz, mert silány a csomagolás. Nos, az alvázakat csomagoló brigád gondoskodik arról, hogy erre a szállítmányra ne legyen ilyen panasz. A minap ejtőpróbának vetettek alá egy útrakész ládát. A közel öt tonnányi terhet nyolcvan centiméter magasból ejtette le a daru és a rakomány egyetlen darabja sem sérült meg, ép maradt a külső burkolás is. A Csepel Autógyár gyártmányszolgálati főosztályának szaktanácsadó mérnöke, Katona Jenő, már elutazott Indonéziába. Rövidesen öt szerelő is követi, akik a szerelési munkálatok irányításában ■'■segítenék • majd ■'indonéz kollégáiknak. Reméljük, a D 450 alvázak tovább növelik gépjárműiparunk jó hírnevét a távol-keleti baráti országban. Berecz László A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa az üzemi szakszervezeti titkárok részvételével megvitatta a nagyobb ipari üzemekben dolgozó cigányok helyzetét és munkakörülményeit. A megyében a vasiparban több mint ötszázan dolgoznak. Az Ikladi Műszergyárban például 11 százalékban vannak képviselve. Sokan találtak állandó munkát a Nagykőrösi Konzervgyárban és a Ganz Árammérőgyár- : ban is. A munkaképeseket általában szívesen fogadják. Fejlődésüket mutatja -ez, mert még tíz-tizenöt évvel ezelőtt a munkaügyi osztályok csak- a legvégső esetben alkalmaztak cigányokat. Ma már a rendszeres munkához nem szokott emberek iránt is messzemenő türelmet tanúsítanák, amíg még nem szokják a rendet, a munkafegyelmet. A tanácskozás résztvevői elmondták; az üzembe kerülő cigányok nagy része megállja helyét. Először csak elviseli, később megszereti munkáját. Sokan már a törzsgárda tagjai, nyolc-tíz éve nem változtattak munkahelyet. Munkaintenzitásuk általában megfelelő. Az Ipari Műszergyárban, a Ganz Árammérőgyárban, a Soroksári Állami Gazdaságban és a Gödöllői Erdőgazdaságban az ott dolgozó cigányok 70 százaléka eléri az általános munkásszínvonalat. Kevés azonban közöttük a szakmunkás, többségük inkább betanított, vagy segédmunkásként dolgozik. Nagy előrelépést jelent, ha beveszik őket a szocialista munkabrigádokba. Az üzemi szakszervezeti bizottságok egyik fontos feladata erre a szintre felkészíteni a cigány dolgozókat. Az Ikladi Műszergyár TMK szocialista brigádjának egyik dolgozója így végezte el az általános iskolát, holott mikor belépett az üzembe, még írni-olvasni sem tudott. Sokan közülük már továbbléptek, kiváló munkájuk alapján vezetőkké váltak. Eddig Jiit mond a statisztika ? Több a nő, mint a férfi Száz<év alatt megduplázódott hazánk lakossága — Több a fiatalkorú házasság — l\őtt a válások száma — A hosszú élet titka Ha az ember a statisztikai számokat böngészi, érdekes adatokat talál. Ki tudja például azt, hogy Magyarország jelenlegi területén 1784-ben csak 2 millió 681 ezer ember élt. 1869-ben — majdnem száz évvel ezelőtt — pedig 5 millió 11 ezer 310, vagyis valamivel kevesebb, mint a jelenlegi fele. Ma hazánknak 10 millió 135 ezer állampolgára van. Magyarország lakosságát a második világháború jelentősen csökkentette. 1941-ben 9 millió 316 ezer 74 lakost számoltak össze. 1949. január 1-én csak 9 millió 204 ezer 799-et, vagyis nyolc év alatt — a tényleges szaporodás ellenére — 111 ezer 275 fővel csokkept az ország lakossága. Még érdekesebb jelenségekre bukkanunk, ha a népesség számát nemek szerint nézzük. 1920-ban hazánk minden ezer férfi lakosára 1062 nő jutott, 1949- ben 1081, 1964-ben 1070. Jelenleg hazánkban 4 millió 880 ezer 359 férfi és 5 millió 223 ezer 320 nő él. Ennek oka főleg az, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak. A 15—39 év közötti ezer férfira 1030. a 40—60 év közöttiekre 1125. a 60 év felettiekre 1314 nő jut. A férfiaknál 19 éves kora előtt minden száz közül 1,1 házasodik, ugyanakkor a lányoknak már 12,8 százaléka férjnél van. Legtöbben 20—29 év között házasodnak meg, a férfiak 50,6 százaléka, a lányoknak már 75,5 százaléka ebben a korban férjnél van. Az utóbbi években lényegesen több fiatal házasodott meg, mint a felszabadulás előtti években. Ez azt bizonyítja, hogy javultak az életfeltételek, nincs olyan létbizonytalanság, mint a 30-as években volt. Sajnos a válások száma tovább emelkedett. 1938-ban 5754-en váltak el, 1963-ban már 18 ezer 364-en. Persze, azért a válásnál nemcsak a meggondolatlanság, a felelőtlenség játszik közre, hanem az is, hogy a házasságot ma már nem tartják fenn, ha az nem a szerelmen a kölcsönös megértésen alapszik. A felszabadulás előtt — mint tudjuk — a vagyoni kötöttségek, vallási szokások . gátolták a válást. Hazánkban ma minden ezer házasságra csak 6,8 válás jut. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a társadalom továbbra is a tartós házasságokra, a családokra épül. Még érdekesebb az idős emberek vizsgálata hazánkban. A statisztikusok megnézték a 85—99 évesek, és ennél idősebbek családi, társadalmi helyzetét, foglalkozási viszonyaikat, életmódjukat. Kitűnt, hogy 02 ország legidősebb lakói általában korám kezdtek dolgozni, 10 százalékuk 6—10 éves korukban, 50 százalék 10—14. 35 százalékuk 15—19 éves korukban már dolgoztak. Valamennyiéin fizikai munkások voltak, s nagy többségük — 69 százalék — földműveléssel kereste kenyerét. Hazánk matuzsálemei között négyen még a felmérés időpontjában is elel dolgozgattak. Hatvanan 95—100 éves korukban hagyták abba a munkát. Tehát kézenfekvő: a munka tehát használ az egészségnek. A megkérdezett 99 éveseknek és idősebbeknek átlagosan öt testvére volt. A „rekorderek” — ketten voltak — több mmt tizedmagukkal nőttek fel. öt aggastyánnak három, ötnek négy, háromnak öt, kettőnek hét, háromnak pedig nyolc testvére volt és mindössze csak egyetlen „egyike” akadt közöttük. Az ország legöregebb lakóinak fele inkább húsféléket fogyasztott, egynegyede a növényeredetű ételeket szerette. A 95 évesek és*'idősebbek közül — jóllehet többségük nő — 25 százalék volt olyan, aki életében nem fogyasztott alkoholt. Néha ivott egy-egy pohárral az aggkorúaknak csaknem a fele, egy harmada pedig rendszeresen ivott bort, sőt öten még most — magas koruk ellenére is — isznak. A férfiaknak 88, a nőknek 11 százaléka dohányzott életében. G. S. i | a cigány dolgozók másfél szá- i zalékát tüntették ki, ami J í megfelel az üzemi átlagnak. -1 Ugyanilyen arányú pénzju-1 talmazásuk. Mindez azt mu- i tatja, hogy a vállalatok ve: j zetői előítéletektől mentesen,- a ténylegesen elért ered- 5! mény alapján jutalmazzák az í j arra érdemeseket. *: Általában a többi dolgo- 51 zó sem idegenkedik tőlük. ’ j Vannak, akik bekapcsolódtak ■ a politikai munkába, pártta> gok lettek, mások aktív ■ szakszervezeti munkát végeznek. Azt már elérték, hogy zömük a termelési tanácskozásokon részt vesz, de az üzem társadalmi életébe nagyon nehéz bevonni őket. Sajnos, az összkép még nem . ilyen bíztató. A cigányok közül még sokan nem találják meg helyüket, nem tudnak beleilleszkedni a rendszeres munkába, vétenek a munka. fegyelem ellen és minden indok nélkül kilépnek az üzemekből. A zenészek hétvégeken vagy ha lakodalom, búcsú van a faluban, nem jelennek meg munkahelyükön. Általában mindenütt nagy gondot fordítanak nevelésükre, kultúrálódásukra. Elsősorban az analfabetizmust kell felszámolni. A Nagykőrösi Konzervgyár egyik üzemrészének tizennégy tagú cigánycsoportjából tíz nem tud írni-olvasni. A szakszervezetek elsősorban iskoláztatni kívánják őket, ami nem könynyű feladat. Több üzemben a kultúrmunkába úgy próbálták bevonni őket, hogy jelentős anyagi áldozattal külön cigány tánccsoportokat, énekkarokat szerveztek. Kiderült, helyesebb ha a már meglevő művészeti csoportok tagjaiként vesznek részt a közös munkában. Szociális és egészségügyi ellátásukkal különösen sokat foglalkoznak. Az üzemi Vöröskereszt és a nőbizottságok — különösen a konzerv- és élelmiszerüzemekben — állandóan oktatják, ellenőrzik őket. A cigányok sok kéréssel fordulnak a szakszervezeti bizottságokhoz, főleg segélyügyekben. Sajnos, sokszor visszaélnek a lehetőségekkel, jogtalan követelésekkel lépnek fel. Az üzemek segítik őket, használt építési anyagot biztosítanak a lakásépítkezésekhez, társadalmi munkával segítenek a falak felhúzásában. Gyakran eljárnak helyettük ügyes-bajos dolgaik intézésében a tanácsoknál, hivatalokban. Ugyanígy kapcsolatot tartanak fenn. Iakóhe* lyeik tanácsaival, a községi szakmaközi bizottságokkal. A megbeszélést összefoglalva, az SZMT elnöksége megállapította, hogy az üzemek, a szakszervezeti bizottság gok saját területükön már eddig sokat tettek a cigánydolgozók munkábaállításáért és neveléséért. További feladatuk, hogy fokozottabban vonják be őket a munkaversenybe. A legjobban rátermetteket vegyék be a különböző bizottságokba és vezessék be őket a kulturáltabb életmódba. (K. M.) Kádár János kétnapos látogatást tett Nógrád megyében Jelentés a Minisztertanácsnak 200 HÁZ MÉG VÍZBEN ÁLL SEGÍTSÉG A FELMÉRÉSBEN
