Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

tEST MEGYEI

SféfrfaP

1965. JÜLIUS 11, SZOMBAT

TÚL A MEGYEHATÁRON

Az ország legmodernebb fűtőerőművé

I Uborka helyett paradicsom ?

| Nagykőrös az uborka hazá\ ja. Legalábbis így emlegetik «a régi tankönyvek, amiből £ annjö az igazság, hogy a száe J zad elején, de még a 30-as £ 40-es években is, csakugyan •; ^ az volt. Most, noha továbbra \-t‘í is termesztenek uborkát, a pa-I * | radicsom hódította el a leg| fontosabb helyet. A régi kis-II üzemi termesztési módszerej ^ két pedig kezdi felváltani a

| nagyüzemi, korszerű megolj I dás. Jelenleg a kertészkedés ; p aránya a városhoz tartozó ' í földeken körülbelül 15 százaj; | lék. Az úgynevezett áttelelő j saláta továbbra is a város spe! j cialitásai közé tartozik és — ^ mint újabb jelölt — a földi^ eper is mind nagyobb népí szerűségre tesz szert.

í

A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok begyújtásától a működtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszák alatt összesen 25 ember gondoskodik a zavart alan üzemeltetésről

rwmmfm/smss/rs/s/sssrf*ss/Arsss/ssss/'fs/s//s//s/ssssss/ssfSS*s/sss///ss/ss///s/rsss/ss/-rsssssssssssA/ss////s/sssssssfj

íVARSÓ

7

iGombarekord

I

§ Az esős július példátlan I arányú gomba termést eredfiményezett Lengyelországban. fi Az ismeretes lengyel erdei 'fi gambafélókből az idén fél| milliárd devízazloty értékű 'fi mennyiséget szállítottak már 'fi eddig is — főként a nyugat| európai megrendelőknek.

TV-FIGYELŐ:

RIPORTOK BÉKÉSBŐL

AZ ELMŰLT HÉTEN hat

tudósítást láthattunk Békés megyéből. Műsoridő összesen száznegyvenöt perc. Ennyi idő, megközelítőleg egy nagyfilm ideje alatt, Reichenbach: Amerika egy francia szemével című riportfilmjében bemutatta Amerikát.

A tv új sorozatában hetente másik megyével ismerkedünk. De a nézők akkor dicsérhetik a filmkészítőket, ha úgy érzik, nemcsak a közigazgatásilag elhatárolt megyékbe, hanem egyúttal jellegzetes tájakra. sajátos vidékekre kalauzolt a kamera, örvendetes és hasznos ez különösen olyan területeknél, mint Békés, mely aránylag kevéssé ismert, nincs, turistákat vonzó gazdag városa, híres műemléke, nagy hírű ipari létesítménye, s kultúrális eseményei is többnyire helyben keltenek visszhangot. Az Alföld délkeleti, kenyértermő szegélye a múltban is leginkább a viharsarki aratósztrájkok, a kubikosmozgalmak s az Achim Andráshoz hasonló népvezérek által vált ismertté, hogy a Horthy-korszakban Féja Géza megrázó tudósítása, a Viharsarok berobbanjon a hazai lelkiismeretbe.

KÖNYVESPOLC

BERKESI ANDRAS:

HÚSZÉVESEK

A mai ifjúság fehér folt irodalmunkban. Nincs vagy csak elvétve akad mű, amely kellő komolysággal foglalkozna a fiatal korosztállyal. A „vita az ifjúságról” felkapott téma, de regényirodalmunkban ennek csak halvány nyomait lehet felfedezni. Ellentétben például a francia, lengyel, angol, olasz vagy szovjet irodalommal, nálunk hiányoznak az őszinte, felelöss^atel.ies művek. Minden új könyv ezen a téren úttörőnek seámít, ezért kivételesen nagy a felelőssége.

Nagy várakozás előzte meg a könyvhéten Berkest András új regényét, a „Húszéveseid’et. Sajnos, ez a nagy várakozás csalódássá változott a regény megismerése után. A hiány ezután a könyv után is hiány maradt, annak ellenére, hogy közönségsikere lett. A közönségsikert az író többi könyvéből is jól ismert, szemléletes és szórakozható stílusa magyarázza. Berkest érdeme, hogy regénye mindvégig lebi lincselően izgalmas. A mű hibája azonban státusánál mélyebben, a mondanivaló felszínességében rejlik. Félresikerült könyv, pedig az eredeti szándék dicsérhető. Az író megpróbálta főhősének életútjában azt a hatalmas politikaieszmei változást ábrázolni, amely a felszabadulás óta nálKjmk végbement.

Ősze Miklóst, a főhőst, gyermekkortól kezdve arra nevelték, hogy ellensége legyen rendszerünknek, legyen alattomos és kiszámíthatatlan, rejtse el jól igazi arcát. Bigottan vallásos környezetének hatására lesz először fanatikus hívő, majd cinikusan hitetlen, mikor egy véletlen folytán kiábrándul anyjából (akit a szerző — igen egyoldalúan — ördögi gonoszságú fúriának rajzol). Lassan minden eszmével elveszti a kapcsolatát, kisstílű gonosztevővé válik. Berkest meggyőzően tudja megmutatni ennek a figurának aljasságát és silányságát. Készséggel elhisszük, hogy az ellenségünk ő, mégpedig a roszszabbik, az alattomosabb fajtából. És akkor jön a meglepetés: hősünk — erkölcsi züllöttségének mélypontján hirtelen megváltozik, egy naivan megrajzolt „eszményien tiszta” szerelem hatására „megtér”. A gazemberből egy csapásra szocialista ember, szinte mintakép lesz, aki öntudatosan vállalja gazemberségének büntetését. Hatalmas, szinte hihetetlen változás ez. Hogyan megy végbe? Miért? Mik azok a társadalmi erők, amelyek ezt az erkölcsi pálakik nemsokára felnőtté nőire az egész ország ügyét fogják intézni? Milyen az örömük, mi bántja őket? Mi a céljuk és hogyan küzdenek érte? I

Az átgondolt, körültekintő válaszok, még váratnak magukra. (Magvető.)

Elek János

A tragédia megismétlődött

Beszámoltak a lapok arról, hogy az Egyesült Izzó váci telepén két munkás — miközben a tartályból hidrogént fejtett — rosszul lett. Művezetőjük, a 36 éves Szilágyvári János a segítségükre sietett, de szintén elkábult. Rajtuk kívül még két munkásnő is eszméletét vesztette. Mindnyájan kórházba kerültek, de Szilágyvárit már nem sikerült életre kelteni.

Nem akarunk elébe vágni a hivatalos vizsgálatnak. Az majd feltárja, hogy ebben a gyárban a hidrogéngáz fejtésénél ismét milyen bűnös mulasztás történt. Jegyzőkönyvbe

Tetten érték a betörőt

Budaörsön még júniusban ismeretlen tettes feltörte egy budaörsi özvegyasszony víkendházát és csekély értékű holmival távozott. A ház tulajdonosa a meleg beköszöntésével kiköltözött a víkendházba, s a tolvaj ezt megneszelve, újra betörést követett el. Egy karórát és ruhaneműt szedett össze — összesen 1000

forint értékben — ám zsákmányával nem tudott távozni, mert tetten érték. Kiderült, hogy a 32 éves állás nélküli Dóka István a tettes, aki Budaörsön lakik s így alkalma volt kifigyelni, hogy melyik víkendházba lehet betörni.

Eljárás indult ellene.

veszik, hogy ki volt a hibás és — reméljük — a bűnvádi eljárás megindul. Azt azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ugyanebben az üzemben immár másodszor gyilkolt a gáz.

A városi tanácsnál elfekvő munkásvédelmi szemlejelentések a megmondhatói, hogy egyes felelős vezetők mennyire fittyet hánynak az egészségvédelemre, a munkásvédelemre. A megállapított hibák eltüntetéséhez sokszor hónapok, évek kellenek, vagy még az sem elegendőd A májusi méregkezelő tanfolyamon" főbb üzem küldötte elmondta, hogy hiába tanulja meg az előírásokat, otthon, az üzemben így hangzik a vállvonogató válasz: — Nincs pénz rá!

A 19 esztendős, áldott állapotban lévő kismama, Materny Rezsőné, s most Szilágyvári János tragédiája vajon nem elég intő példa a felelősök számára, akik üzemet, vállalatot irányítanak, hogy nincs ez így rendjén? Ha viszont nem az, akkor — s ez a közvélemény nyomatékos kívánsága — ébressze rá őket erre a törvény teljes szigora! (V. L.-né)

A FELSZABADÜLÄS sze

gényen, kifosztottan találta i kevert lakosságú vidéket — ahol soha nem került sói nemzetiségi ellentétre: össze tartott a nyomorúság magyart szlovákot, románt, — amel; közvetlenül a németek vissza vonulása után földosztássá hallatott magáról, mert itt va lósult meg hazánkban elő szőr a vágy, mely egy orszái fölött lebegett évszázadokig Egy kis úri megyeszékhel; Gyula, két sáros parasztváros Békéscsaba és Orosháza, sű rűn települt, elmaradt köz ségek omladozó Bolza, A1 mássy, Weinckheim-kastélyol szomszédságában. Ipar szinti semmi — legfeljebb malom és szövőipar, meg az olajku tak, melyek a németek kézéi voltak addig.

Merész újítónak számítót mindig, aki ide, az Alföli szélére kezdeményező kedv vei érkezett. Kner, akinél falusi, gyomai nyomdája, rö videsen díjat nyert a párizs világkiállításon, vagy a világ hírű szarvasi arborétum meg honosítója. az ottani híres me zőgazdasági iskola alapítója Tessedik Sámuel. De mérés: újítást jelentett néhány év a gyulai fürdőkomplexum ki alakítása, vagy a már máso dik éve megnyíló várszinhá megteremtése is.

AZ „ÚJÍTÁSOK” SZÁM^ szaporodott az utóbbi évek ben. s a tv-riportok szerkesz tőinek nem lehetett könny: dolguk a választásban, mel; eshetett volna a modern, im pozáns Békéscsabai Konzerv gyár, a város széli új lakóte lep, az egy évtizedes vissza esés után újból virágzó me zőhegyesi lótenyésztés bemu tatására is.

A riporterek reprezentatí létesítmények felvonultatás helyett á teljességre töreked tek. így került a Kner nyom da, az orosházi üveggyár mel lé aratási riport, vagy kisfilr a halászati szövetkezet életé ről-.

A műsor tagoltsága érthe tővé teszi, hogy a rendező kevés helyet' hagytak a vidé sajátos problémáinak. Pél dául, hogy csak egyet emlíl sünk: városiasodás város nél kül a két nagy mezővárosbai ahol évtizedek lemaradásé kell pótolni mai igények ke zepette.

A TV HETI MEGYEI KÖZ VETÍTÉSEI, kisfilmjei, má az ismeretterjesztés miatt i igen érdekesek, hasznosai és örömmel várjuk e riporto folytatását.

P. A.

NV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VVX\V\S>N«S^\\\\\\V\\^^^

a mamának, A mama szint futva vonja magával a m hogy mire az észrevenni már bent is legyenek, j kisfiú azonban nem olya madár. Félúton ismét mc( szegi a két lábát, és üvöl mint két olajban főzött pc vián. A mama elkeseredette ránt rajta egy óriásit, talá hogy egy lendítéssel béri pítse a rendelőbe.

A kétségbeesett fiú a utolsó pillanatban a szaba kezével belemarkol egy ki zelben meglebbenö szoknyi ba. A szoknya dereka aras; nyit csúszik le a karcsú, fu tál nő csípőjéről. A nő v sít, a többiek bámulnak i nevetnek.

A mama szégyenletében i elfojtott dühében céklát vörösödik, megrándul tesí hosszában, s lekever a ki: fiának egy akkora pofon bogy — elvi alapon is elég volna pisztolylövésnél A pofontól a fiú nyitott szí fából kirepül valami api fehérség, nekikeppan a fa nak és lehull. A mama ht ragba ködösödön szemévi ezt észre sem veszi, válási tékosság nélkül ripakodi a kisfiúra:

— Jössz rögtön, vagy...

4 nővér közben lehajol, fe

Ál veszi a falnak koppant i lehullott fehér valamicské tenyerén a mama elé kíné ja:

— Azt hiszem, már fölösU ges a bemenés. Valószínűié erről lett volna szó •...!.

A kis fehér tejfogacsk közönyösen hever tenyerén.

fóréiul ást, megtisztulást” létrehozták? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásán áll, vagy bukik a regény értéke. A könyv azonban. „megméretett és könnyűnek találtatott”. Nem tud hihető magyarázatot, adni a saját igazságát eldöntő kérdéshez. Ez az a pont, ahol a címe is igaztalanná válik, mert a ma húszévesei nem ilyenek. Ezlek a regényhősök nagyon-nagyon öreg fiatalok. Nem mai figurák. A kor igazi problémái csak külsősége sen jelentkeznek gondolataikban. Többnyire ösztönösen, vagy érzéseik alapján cselekszenek, hiányzik belőlük a ma húszéveseire annyira jellemző értelmi gondolkodás, racionális világszemlélet. Ezek az alakok — ellentétben az igaziakkal — sohasem teszik föl1 a „miért” kérdést, nem keresnek okokat, összefüggéseket, végtelenül naivak, sőt, mondjuk ki: ostobák.

De nemcsak az igazi húszévesek nem hasonlítanak a könyvbeli megjelenésükre, az őket körülvevő, cselekedeteiket meghatároz» világ sem felismerhető a könyvből.. Ez a regény legfőbb hibája. Innen származik minden - más valószínűtlenség is. Nem él1- : hetnek a könyv alakjai sem, ; ha az ábrázolt világtik sablo-.j nosan leegyszerűsített. A re- j gény társadalmában minden j hihetetlenül kézenfekvő. Hiá- j nyoznak az igazi ellentétek, ! éivek és ellenérvek, melyek í végül érvényre juttat- : hatnák a mondanivalót. Csak j bizonyításán igazságokat ta- j lálunk, és ezek — termesze- ; tesen — senkit sem győznek j meg. A szocialista em'bertí- j pust nem elég csak elnagyol- > tan elképzelni, be is kell mu- j tatni, vitára bocsátani — em- j berközelségbe hozni. — A ré- í gény adós marad ezzel. > ŐSZE MIKLÓS „megtérése” í ezáltal hihetetlen lesz, jó ! szándékú, de naiv tanmesévé í szürkül. ? <

* |

Továbbra is áll a már ki- l

csit megkopott kérdés, mi- > lyen is a mai fiatalság. Mi- ; lyenek azok a húszévesek, }

: j rendelő folyosója közepe\ fi sen tömött. Férfiak, nők, '•fiatalok, idősek, -néhány ka; maszfiú és három kisgyermek i is, mamakísérettel. Tolakodás nincs, sorszámok szerint szój !ít ja be a nővér a pácienseket. A fájdalmasabbak járkálnak, a többiek közönyös, fásult vagy éppen derűs hangulatban üldögélnek a padokon. A három kisgyermek közül egy fiú meg egy kislány futkározik csak elég hangosan és illetlenül, nekiütődve néha a padnak, néha a falnak, sőt néha valamelyik fájdalmasan fel s alá járkáló felnőttnek. A harmadik gyerek, hasonlóan hat-hétéves forma fiú, sápadtan, aggodalmasan húzódik szorosan a marhájához, s még akkor sem mosolyintja el magát, mikor a futkosó kislány nekimegy egy járkáló térdének, és hanyattesik a folyosó közepén. A kislány mamája, szürke kosztümös, kissé elnyúzott arcú mama, meglátszik rajta, hogy korántsem ez a kislány az egyetlene, röstelkedve felugrik, felkaparja kislányát, s egyben ki is utal neki három gyors kis nyakfevest. Olyan anyait, éppen az ujjak hegyével, inkább jelképesen. A kislány el sem pityeredik, csupán elpirul tőle egy kicsit.

— Haszontalan! Doktor bácsi be sem enged, nem hogy

megnezze a fogadat, ha ilyen rossz vagy, nézze meg az ember! — pöröl fáradt idegességgel a szürkekosztümös, de mire a helyére visszaül, a kislány már tíz méternyi távolban folytatja a futkározást.

— Nekem az az elvem, hogy veréssel nem szabad gyermeket nevelni! Nincs is semmi haszna, látja! — szól a szürkekosztümöshöz a sápadt kisfiú mamája. Derűs, kikészített, fiatalos mama. Hangosan mondja, talán inkább csak feltűnési vágyból. Közben mintaszerű mamai gyengédséggel simogatja aggodalmasan hozzáhúzódó' kisfiát.

— Talán, ha magának is öt lenne, más véleménye volna! — jegyzi meg él nélkül, inkább bocsánatkérőn a szürkekosztümös.

— Ki van zárva, kérem! Ha tíz volna sem ütném egyiket sem! Nemcsak elvileg, hanem mert a verésnek úgy sincs haszna!

— Lehet, hogy magának ilyen szerencsés természete van! — hagyja rá a másik engedékenyen. — Mi baja a kisfiúnak, hogy ilyen sápadt? Nem a belgyógyászatra kellene vinni?

— Áh. Egy hete mozog már egy foga az édeskémnek, és én nem vagyok olyan, hogy cérnát kössek rá és olyasmikkel kínozzam, mint egyes

műveletlenek. Ha már va SZTK, akkor csak húzza l a doktor...!

7gén, persze. Bár, talán.. bár... mások komolyab bajjal vannak itt... óraszám ra várakoznak... — úgymcnb a másik, halk szemrehányás sál. A kisfiú mamája fölrez zenő fejjel ki akarja kérni szelíd szemrehányást, de nővér kibukkan az ajtón, éppen az ő sorszámúba mondja. Gyengéden kézen fogja csemetéjét, indul vei az ajtónak. A sápadt kisfí még fehérebbre sápad, kettő lép a mamával, aztán várat lanul megveti a két kis cine gelábát, száját akkorára tátja mint egy kapu, és üvölten kezd, mint egy elevenen nyú zott pávián. S hasztalanu húzná több lóerővel a restel kedd mama, inkább lefekszil a padlóra, de nem megy.

— Tessék megnyugtatni < kisfiút.. addig kérem i következő számot! — mond ja hűvös-udvariasan a nő vér. S bemegy egy felkötöt arcú férfi. A folyosón né melyek bosszúsan morog nak, mások mosolyognak t cirkuszon. A mama ölbei viszi a padra a közben elesi tuló fiókpáviánt, sugdosva ígér neki csokoládétól kezd ve görkorcsolyáig számol földi jót, ha szépen viselkedik. Közvetlen veszély híján a fiú szótlan pislogással jóváhagyja az anyai ígéreteket.

Tíz percnyi átlagos nyugalom után kijön a férfi, kötés nélkül, mögötte a nővér csak a szemével int

BARSI DENES:

ORVOS NÉLKÜL