Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
FORRÓ MEZÓK „Pendlizik“ a kombájn Bényén még húsz holdat kellett megennie szerdán a másfél kombájnnak. Az elnök — Böszörményi András — elmondta, hogy a „fél” Gomba és Bénye között pendlizik, három naponként változtat helyet. A kombájnnal elégedettek, az árpával szintén. Tizenegy mázsás átlagot terveztek, meglesz holdanként a tizenöt. A tarlón fordul a hatalmas gép. Engedelmesen követi a vontató. A kombájn új sort fog, bevárja a szállítót — ömlik a kocsiba az árpa. S mire a dübörgő, hatalmas gép végigjárja a sort, jöhet az üres vontató, mert a gép pukkadásig ette magát árpával. Egy menetben lejön egy kocsi szem. Nincs még tj'z óra. A kombáj.nos — Juhász Ferenc — hajnal óta ül a nyeregben, s kint lesz este tízig. Nem mondja, hogy fáradt, azt sem, hogy meleg van, csak annyit, bár maradna ilyen az idő, s azután hozzáteszi: ebben a táblában nehéz . haladni. Sűrű, erős az árpa. Holdanként megad 18—20 mázsát! Az állatorvos megszemléli a „kenyerei" A meredek domboldalon lassan fordulnak a hatalmas kerekek. Araszolva mászik fel a tetőre a gép. A dombtetőn nemcsak „fent” van, hanem izomlázas szíjjai, fáradt kerekei orvosra lelnek a Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységének szerelőműhelyében. Mert a gépekkel együtt kiköltöztek a szerelők is, a műhely is. A meredek dombot szerencsésen megmászta a gép, amikor felér, kék, felhőtlen eget kap háttérül. A domb aljában az állatorvos morzsolja el tenyerében a kalászt. — Eljöttem megnézni a kenyeret — mondja, mert az árpa tényleg mindennapi ke nyere a sok állatnak. Elégedett. — Meglesz a tizennyolc mázsa —mondja, s míg nézzük az erőlködve kapaszkodó gépeket, hozzáteszi, hogy megjött az erdősítési engedély. Néhány év múlva ott, ahol a kombájn most laza csomókba köpi a földre a szalmát — serdülő fák emelik az ég felé lombkoronás fejüket. Végeláthatatlan krumpliföldek húzódnak az országút mentén, ahol a napokban igen 60k hajladozó, krumplit szedő asszonyt láttunk. — Három munkacsapat ötven tagját láthatják itt, — felelte kérdésünkre Nyitrai József, az egyik csapat vezetője. — Az a baj azonban — folytatta —, hogy a sóik eső, majd az azt követő forróság, kőkeménnyé szárította a földet és a régi kapás szedéssel nem haladunk kielégítően. Igaz, hogy egy-cgy csapat a napi negyven mázsát így is kiszedi, ez azonban kevés. — Hol tárolják ezt a menynyiséget? — A gépkocsik azonnal vagonba szállítják. Ehhez igazítjuk a munkaidőt is. Ha a szállítás úgy kívánja, reggel hattól késő estig is szedjük. — Milyen a termés? — Az átlagtermést holdanként! nyolcvan mázsára becsüljük. Az a szerencsénk, hogy vegyszereztük a földeket és kapálni egyáltalán nem kellett. És még így sincs egyetlen szál gaz sem a bokrok között — mutatta. Egyébként ezt mondhatnám el a többi növényről is. Ha készen leszünk a krumpliszedéssel, kezdődik a paradicsomszezon. Megállás nélkül dolgozunk egész nyáron. Ez jellemzi az egész munkát az üllői tszben. — Ha meg kell gyorsítani a krumpliszedést, mit csinálnak? — Egy ilyen jól gépesített szövetkezetben, mint a mienk, az sem okoz problémát. Traktorvontatással emeljük majd ki, így aztán jóval gyorsabban végezhetünk. Egyébként erre a módszerre mindenképp rátérünk rövidesen. — Milyen a munkakedv? — Ügy is mondhatnám, hogy lázas. Nagyon jó az anyagi ösztönzés. Mi negyven-hatvan százalékra dpigozunk az elmúlt ■ évben nyole*hafrván és kilenc-hatvan között mozogtak az órabérek. — Van-e olyan tag a Nyitrai csapatban, aki kiugró eredményekre képes? — Igen. Mind olyan. Ha valaki ügyesebben mozog, társa szorgalmával zárkózik fel hozzá. Véleményem szerint dicséretet érdemel a három csapat minden tagja! (Deli—Gyarmati) MAI MŰSOR Mozik Monor: Szerelmesek vannak köztünk. Vecsés: Nyári intermezzo (szélesvásznú). Gyömrő, tsz-mozi: Házasságból elégséges. Innen — onnan — Megkezdődött az újonc munkásőrök előképzése járásunkban. Decemberben ők veszik át a fegyvert ünnepélyes körülmények között a leszerelő elvtársaktól. — Az üzem hetven százaléka vesz részt a munkaversenyben Monoron a Vasipari Ktsz-ben. Az eredményeket augusztus 20-ra értékelik. — Bált rendezett az árvízkárosultak megsegítésére a szemtimretelepi KISZ-szsr vezet. A tiszta bevételt: 700 forintot, a járási KlSZ-bizottság fizeti be a 10 200-as csekkszámlára. HÍMZŐ ASSZON A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Túlterheltek a tanácstagok Úriban Ha a galeriban ég a tettvágy... ,v.Május 2;7-*ént~. K. Károly fiatalkorú,;,, ijjú lender J ózsef, Töaor Ágoston, Tóth Mihály, Árki János és Borús István monori lakosok erősen ittas állapotban távoztak az üllői sportkörből. A MÁV-állomásra mentek, ahol Lendér megtámadta Kis István péteri lakost. Ezután — változatlanul temperamentumos hangulatban — felszálltak a 22 órakor induló vonatra. Amikor Hosszúberek—Péterire ért a vonat, újra megtámadták Kist — most már mind a hatan. Leütötték, összerugdalták. Kist a helyszínről a mentők vitték el. A garázda ifjak fellelkesültek, s most a változatosság kedvéért Korpácsi István kalauznak estek neki, aki felszólította őket, hogy igazolják magukat. A monori MÁV-állomáson álló vonat ajtaján K. Károly kiugrott, magával rántva a kalauzt is. Farkas T. Sándor, a másik kalauz Tódortól elvette az Kósza hírként hallottuk, hogy a Monori Vasipari Ktsz néhány ipari tanulója elbukott a vizsgákon. Kíváncsian mentünk el a ktsz-be, hogy megkérdezzük: igaz-e ez a hír. Az okokra próbáltunk magyarázatot keresni. Hosszasan beszélgettünk Bara Gábor műszaki vezetővel és Nagy József szakmunkással. Megtudtuk, hogy a tizenhárom tanuló közül Nagy Jánost, Erényi Lajost és Vladár Sántktrt pótvizsgára buktat- ■ ták, Szűcs Gyulát, Baár Lászlót és Leéli Józsefet pedig a szakmunkás vizsgán „húzták el”. Kontrasztként megemlítik, hogy Bán József, ugyanennek a szövetkezetnek a tanulója, egy fél évvel korábban szabadult, kiváló munkájáért. Főként a három szakmunkásvizsgán bukott gyerek ügyével foglalkoztunk. Érdek-Negyedszer az élüzem címért — Űj vegyes-műszaki bo épül a régi Hangya-kocsrr helyén Péteriben. A lakó: ság társadalmi munkával sí gíti a bolt mielőbbi megépi lését MATÖL MONORON játsszák a Szerelmesek vannak köztünk című lengyel filmet, amelynek egyik kockáját mutatja be képünk. ..J.. in s 1965. JtJLIUS 16, PÉNTEK í ——....................... S A Monori Járási Tanács foglalkozott az úri tanács irányító, ellenőrző munkájának értékelésével. A községi tanács intézkedési tervet dolgozott ki a hiányosságok megszüntetésére a tanácstagok munkájában. A legtöbb tanácstag üzemi munkás. Nagyon sokszor megtörtént, hogy nem tudtak a tanácsülésre eljönni, mivel az üzemből nem engedték el őket. A végrehajtó bizottság függetlenített vezetői eddig meglátogattak három üzemet, elbeszélgettek a vállalatvezetőséggel, és ennek eredményeként a váltott műszakban dolgozó tanácstagokat rendszeresen elengedik az ülésekre. A július 8-i ülés megtárgyalta az újabban jelentkező problémákat. Ugyancsak a tanácstagok munkája került napirendre, a tömegszervezetek helyi csoportjainak tevékenységével kapcsolatban. Megállapították, hogy a tanácstagokra sok olyar feladat hárul, amely a Ha zafias Népfront, a nőtanács a . Vöröskereszt vagy a KIS/ hatáskörébe tartoznék. A társadalmi munka megszervezése, a lakosság panaszainak előterjesztése és más egyéb feladatok el végzése mellett nehéz a ezeken kívül adódó társa dalmi megbízatásoknak ele get tenni. A tanácstagok kö rében ezért bizonyos passzi vitás mutatkozik és lemor zsolódás. A tanács és a tömegszer vezetek munkájának össze hangolása érdekében a közel jövőben egy olyan tanács ülést kellene tartani Úri ban, ahol megjelennének t Hazafias Népfront, a nő tanács és a Vöröskeresz képviselői és közös megbe szélést tartanának. Enne] keretében meg kellene hatá rozni feladataikat, s azoka a módszereket, amelyekké eredményesen segíthetik egy mást. (j. e.) igazolványát, ami viszont az ifjút, annyira érzékenyen érintette, hogy Farkast poíonütötte. A rendőrség könnyű testi sértés és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt eljárást indított ellenük. Árki János és Borús István rendelkeztek még némi energiával, mert a verekedés után egy betöréses lopást is elkövettek. Őket a Dabasi Járási Rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte. lődtiink, hogy milyen- magatartást tanúsítottak, hogyar készítették elő őket a vizsgára, mi lesz a sorsuk ezután' A kérdéseinkre adott válaszok egyértelműek voltak Nemcsak szerintük, hanem i beszélgetésbe később bekap csolódó szakmunkások szerin is a tanoncok magatartása, ál talános közömbössége a bukó oka. A szövetkezet elég soka tett a szakmunkásvizsga elő készftésébteh. Bokros Lajo szakmunkás műszaki rajzn oktatta a tanulókat. Sajnos érdeklődés hiányában ezt : rögtönzött tanfolyamot abh kellett hagyni. Megpróbáltál a gyerekeket ösztönözni is. I jó tanulmányi eredmény utá: nyári üdülést ígértek és ad tak a legjobbaknak... Most megszigorították hely zetüket. A három pótvizsgár küldött szakmunkásjelöl "anyagi hátrányt is „élvez’ Harmadéves tanulói fizetését dolgoznak szeptemberig telje sítménybér helyett. Reméljük, megjön az eszül Gyarmati Sándor Munkásfiatalok (I.) A „közömbösek“ A 15. vasutasnap alkalmából a sülysáp! állomáson Szép Gábor állomásfőnök méltatta a nap jelentőségét. Megdicsérte a vasutasok szorgalmát és kérte, hogy ezentúl is mindenki állja meg a helyét a maga területén. Kifejtette, hogy a szorgalmas munka révén az állomás az első félév után is tartja az élüzem szintet. Szép lenne, ha az év végére a sülysápi vasutasok negyedszer is elnyernék a kitüntetést. Az ünnepség befejezése után az állomásfőnök Nagy László személypénztárosnak, jó munkája elismeréséül dicsérő oklevelet nyújtott át, majd a mellére tűzte a kiváló dolgozó jelvényt. K. L. ~\rem akarok igazságtalan it lenni Fortuna istenaszj szonyhoz, mindenfajta szerencsejáték, köztük a lottó védnökéhez. Az igazság ked-i véért meg kell mondanom) hogy a bőségszarujából a mii kis falunk lakóinak is hulla-i tott már adományolcat. Tudok egy becsületben megőszülü nyugdíjas házaspár „négyeséi ről”, egyik tanítványomékí éléskamrautalványáról, egy bácsika rádió tárgynyereményéről, Viszkokék szép „Fáklya” kombináltszekré-i nyéről. Hallottam „kettesek! ről”, amelyek majdnem néi gyesek lettek, csak két szá-l mot melVétrafáltak. A legenda tud egy olyan „négyesről”1 is, amelyet későn dobtak bet Szájról-szájra száll a népi monda a megálmodott, dei meg nem játszott csodálatos öt nyerőszámról. Mivei minden felnőtt egyí kicsit gyermek marad, légi többen szeretünk játszani! életünk végéig. Egyetlen családot ismerek, ahol konokul ellenállnak a gyors meggazdagodás ördögének. Ezek! minden héten kajánul hin detik, hogy megtakarítottaki NYERETLENEK hárcrmharmincat. De nekik sincs többjük, mint azoknakj akik a heti háromharmincakát kitartóan beleölik a szil nes varázscédulákba és mégsem nyernek ... zekröl szeretnék beszámolni: a nyeretlenekről/ de örökké reménykedőkről. Persze, persze, Gomba lakosi ságának legnagyobb részéről írnom kellene. Én azonban kiemelek egy csoportot, mely a 11. héten állt össze védés dacszövetségbe a szereni cse megostromlására. Egy kereskedő, egy tanítónő, egy háziasszony és egy műszerészi A tanítónő az íródeákjuk és hetenként lelkiismeretesen körmöli a 26 lottószelvényt,' rajta a 15 szám variációját,1 Három hétig nem volt semmijük, ekkor megbeszélték,' hogy változtatnak. Természetesen a 14. héten bejött az eredeti. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy csak egy hármast és öt kettest szalasztottak el. Akkor szent fogai dalmat tettek, hogy visszatérnek eredeti elgondolásukhoz és azon soha többé nem változtatnak. Azóta egy-két nyomorult kettesnél (ez az egyik tag saját kifejezése!) magasabb találatot nem sikerült elémiök. A kereskedő hallgat és1 minden héten zokszó nélkül kiguberálja a ráeső részt. A tanítónő bízik, lelkesít és humorizál. („De jé. hogy nem nyertünk! Most zsugori gazdagok lennénk!") A háziaszszony kesereg, már elvesztette minden reményét, de nem mer kilépni, mert fél egy kilépése után berobbanó nagy nyeremény által saját magának okozott gutaütéstől. A műszerész fölényesen mosolyog: megeszem a kalapom, ha nyerünk! (Akkor először is! egy kalapot kell majd vennie, mert jó időben hajadonfőét jár, rossz időben meg elnyűtt svejcisapkájában parádézik. Kalapja nincs is neki!) J fent leirt lottózó csopc A egyik tagja nyeretlens gük jubileumára egy vers írt. Nagy költőink léggyé gébb alkotásai is sokkal jo bak, de ilyen őszinte érz kevés versből sugárzik: A 11. HÉTEN KEZDTÜK, öthónapos lesz gyermekünl A kis Lottó Variáció. De ez a gyermek — sajnos! Se nem szép, se nem jó. Beleöljük a pénzünket. Szeretettel izgulunk érte, De nem nő egy foga se És sápadt a képe. Minden hét csütörtök estig Oly szívből bizakodunk bemi De reményük lelohad Péntek tizenegyre. Nem lesz Variációnkból Sohasem nyerő összetétel?! Az ilyen komisz kölyköt Az ördög vinné el! Mit tehetek a nyeretlent érdekében? Megígérte nekik, ha mégis beköszö hozzájuk a szerencse, érdek> riportot Írok róluk. Tugyi Rezsőr
