Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Egy asszony lélekjelenlétén múlott Majdnem leégett tegnap a föídmuwssiövetkeieti étterem Nyitásra gyülekeztek teg­nap reggel öt óra előtt az fmsz-étterem konyhájának dolgozói. Csupán az üzemve­zető hiányzott még, hogy a magánál tartott kulcsokat rendelkezésükre bocsássa. Helyette azonban a szomszé­dos áruházból szaladt valaki figyelmeztetéssel, hogy füstöl a konyha feletti te­tőzet. Fehér Mihályné, az étterem álfcalmaziottja, fogta fel leg­hamarabb a helyzet súlyossá­gát. — Biztosan a kémény kö­rül van valami, máskor iá baj volt vele — vélekedett. — Csak az olajkályha fel ne robbanjon — döbbent rá a veszélyre és telefonálni rohant. Közben hozzájutottak a kulcsokhoz és pillanatokon belül már a tűz­oltók is kiérkeztek. Cseri Béla főtörzsőrmester vezetésével a padlás és az udvari bejárat felöl átkaroló támadással vízsugarakkal vágtak utat a füstbe maguknak. A korábbi feltevés igaznak bizonyult, valóban a kémény volt a tűz okozója. Az olaj­tüzelés általi erős igénybevé­teltől meggyulladt a kémény­re támaszkodó légszáraz fa­anyag. A födém deszkázata még újabb tápot nyújtott a tűznék. Tűzoltóink szakszerű, közbelépéssel megakadályoz-1 ták a tűz továbbterjedését, így nagyobb kár nem követ­kezett be. A konyha üzemeltetésé'beni előreláthatólag kiesés nem. lesz. J. Z. : 1A c EGÉÉ Ü l j Á R Á É,S CÉG l É D V Á R~0 S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1965. JÚLIUS 16, PÉNTEK .\V>hi sopánkodnak Szervezéssel pótolják a károkat a törteli Aranykalász Tsz-ben EGY REGI JAVASLAT FELÚJÍTÁSA Az idényszálloda ügyében — A múlt esztendei áruter­melésünk nyolcmillió forin­tot tett ki — mondotta Fa­zekas Sándor, a termelőszö­vetkezet elnöke. — Ez a nyolcmillió forintos teljesí­tés szolgált alapul az idei tervezésnek. És eddig rend­ben is lett volna, ha két olyan csapás, mint az idei járvány és az árvíz nem húzta volna keresztül a jól megfogalmazott előzetes szá­mítást. A tanakodásra és a so­­pánkodásra azonban sem időnk, sem kedvünk. Az a feladatunk, hogy ezt a kiesést a minimumra csök­kentsük vagy a lehetőségek határain belül teljesen pó­toljuk. — A száj- és körömfá­jás következtében hozzáve­tőlegesen félmillió forintra tehető a közös gazdaság kára. Szombaton az árvízkárosultakért: Humoros labdarúgó-mérkőzés — Álbertirsán Szombaton, július 17-én délután 17 órakor műsorral egybekötött humoros labda* rúgómérközést rendez az al­bertirsai fmsz. A Pest megyei MÉSZÖV és1 a járás földműves sziroetfloeze* téinek válogatott labdarúgói mérik össze erejüket a vég* kim er üXésig. A mérkőzés után vacsora keretében műsoros1 est lesz a 18. számú kisven­déglő kerthelyisé gében. A tiszta bevételt az árvíz­károsultak részére djánloriták fel a résztvevők. Hasonlóan félmilliós kárt okozott az, hogy kétszázöt­ven holdunk bevetve most is viz alatt van. — Hónapok óta világosan látjuk a feladat nagyságát. Az állattenyésztés fél­milliós kárát aránylag könnyen tudjuk pótolni. Megfelelő mennyiségű süldő­alapanyagunk van és ezért az Állatforgalmi Vállalattal kétszázhatvan sertés hizlalá­sára kötöttünk szerződést. Se­gített az állam a takarmány­­beszerzésben. Ma már négy­ezer forint bevételünket biz­tosítva látjuk és ez az ősz­­szeg ' megközelítőleg pótolja az állattenyésztés félmilliós kiesését. — Szervezettebb és körül­tekintőbb előkészítést kíván azonban a félmilliós kiesés­nek a pótlása, amely a szán­tóterületen jelentkezett. Ere­detileg ötven holdon ter­veztünk másodvetésként kö­lest. Az ősziárpa-betakarítás és a szalma lehúzása után a héten megkezdtük a szántást, amelyen értékesítjük. Hetven-nyolcvan­­ezer forintra innen is szá­mítunk. A tízholdas zöldbab és a tizholdas másodvetésű uborka is szépen fizet, és belesegít a kiesés pótlásába a háromholdas céklavetés is. Majdnem négyszázezer fo­rintra tehető, amit ilyenfor­mán be tudunk pótolni. De hozzáteszem, hogy még az előkészítést nem fejeztük be, további lehetőségeket kere­sünk a károk csökkentésére. — A két csapás a tag­ság jövedelmét számításunk szerint mintegy hat-hét fo­rinttal csökkentené munka­egységenként. A tagság is látja, hogy mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor és be­csületes, szorgalmas munká­val támogatja, segíti a ve­zetőség törekvéseit — mon­dotta befejezésül a tsz el­nöke. száz holdon fogunk kö­lest termelni. A köles másodvetésként is jól be­érik. és mintegy százezer forintos bevételre számítunk a száz­holdas kölesvetésből. — Tizenöt holdon zöldbor­sót termelünk és az egész termést a MÉK-en keresztül A HORDOK MÁR A SZÜRETRE KÉSZÜLNEK A csemői Rákóczi Termelő­szövetkezetben idejében gon­doskodtak a hordók hitelesí­téséről. A régi hitelesítésű hordók ugyanis az idők fo­lyamán összeszáradtak, csök­kent az űrtartalmuk, tehát a készletfelvételkor és a bor­eladáskor is veszteség érné a termelőt. Az idén nem lesz ilyen probléma. Az Országos , Mérésügyi Hivatal egyik I szakembere pár hét alatt ösz­­; szesen 1520 hordót hilelesí­­\ tett a csemői Rákóczinak. A \ tsz tagsága összesen 4481 : hektoliter bor tárolásához í elegendő háztáji hordóval \ rendelkezik. A közös keze­lésben levő hordókba pedig ! több mint kétezer hektoli­; tér bor fér el. < * U U m & A ceglédi Kossuth Szálló­ban 1964-ben négyezernyolc­­vanhét vendég szállt meg, kö­zöttük háromszáz-kilenc kül­földi — szemben az 1960. évi harminccal. A külföldi ven­dégek közül kilencvenhat cseh és szlovák, hetven kelet­német, negyven lengyel, hu­szonhárom román, tizenhat francia, ugyanennyi amerikai, tizenkét bolgár, tíz mongol volt, a többi angol, olasz, oszt­rák, líbiai, holland és kubai. Ezek a számok sem mutat­ják meg azonban azt az igényt, mely a2 átutazóban szállást kérők részéről jelent­kezett. A tizenegy szobás szálloda megközelítőleg sem tudja kielégíteni még a hazai vendégek részéről jelentkező igényeket sem. Ezzel kapcso­latban érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt Cegléden ötvenhat szálloda szoba állt rendelkezésre a vendégek fogadására. Régi javaslatot elevenítünk fel, amikor szóvá tesszük, hogy a Széchenyi úti diákotthon épületében kellene a nyári hónapokra idényszállodát be­rendezni. A tapasztalat mu­tatja ugyanis, hogy a nyári hónapokban ugrásszerűen megnövekszik városunkban az átutazó külföldiek száma. Ez év májusában például harminckét, júniusban pedig huszonhat külföldi szállt meg szemben a tavalyi tízzel, il­letve néggyel. A jelek szerint ez az év új­ból rekordforgalmat ígér az átutazó külföldi vendégek te­kintetében, legfeljebb az or­szágonkénti megoszlásuk vál­tozik. Tavaly ugyanis az első félévben romániai és cseh­szlovákiai vendégek vezettek a szállodai ranglistán, az idén pedig inkább nyugat- és kelet­németországi, valamint egyes közel-keleti országok állam­polgárai — arabok és törökök érkeznek nagyobb számban. (—Z—) | A ceglédi Dózsában egy hónapja tejporral dúsított fölözött tejjel táplálják a kisborjúkat Minden liter teljes tejre nagy szükség van a lakosság ellátásában. Érthető, hogy a termelőszövetkezetek min­dent elkövetnek, hogy az ál­lammal kötött szerződés ér­telmében becsülettel eleget tegyenek tejszállítási kötele* zettségüknek. — Itatásos borjúnevelé­sünkben jelenleg kétszázöt­ven fiatal jószágot tartunk és szerény számítás szerint na­ponta kétszázötven liter te­jet használunk fel az állatok) etetésére. A teljes tejen való tartás már a múlté. Egy hó­nappal ezelőtt érdekes kísér­letet kezdtünk el. A fölözött tejet vízzel keverjük, tejpor­ral dúsítjuk és ezen tartjuk 1=4 Bognár József albertirsai esztergályos kisiparos és fe­lesége a vásárra csomagol W „Egyet-kettőt nekünk is hagy­hatna itthon a mester” — mondják a kis albertirsai „meósok” Nagymiklós felvételei Araíógépekkel kezdték. — kombájnokkal folytatják Határidőre késs as aratás a Csemői Állami Gasdasaif/ban A hét közepén már any­­nyit javult a helyzet, hogy megindulhatott a két SZK 3-as kombájn és amikor az 1. üzemegységben befejezi-a betakarítást a másik két ara­tócséplőgép, altkor ezek a gé­pek is átjönnek a 2. üzemegy­ségbe. A munka tervszerűen folyik és a kenyérgabona betakarí­tása határidőre biztosítva van. az állatokat — mondotta Pálfi Károly, a tsz főállat­tenyésztője. — Egy etetésre hetvenöt li­ter fölözött tejet ötvenegy li­ter vízzel keverünk és háti kiló harminc deka tejport! vegyítünk bele. Ebből a ke­verékből százhuszonnyolc tér teljes tejnek megfelelő te­jet kapunk. Az egyhónapos* tapasztalat azt igazolja, hogy az állatok szeretik ezt a ke­veréket. Fodor József né, borjúgon­dozó szívesen kalauzol vé­gig az istállóban. Mindenütt példás rend és tisztaság. A fiatal állatok erőteljesek, szé­pek, pedig négyhónapos ko­ruk óta a „borjúóvoda” lakói. — Igen jó étvággyal esz­nek. A tej mellett naponta egy kiló abrakot és egy kiló fonnyasztott lucernát kap­nak. A kísérlet jól bevált, az állatok jól gyarapodnak — mondotta a kisborjúk gondo­zója. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, leányom, testvérünk, Bedöcs Jánosné szül. Nagy Hona temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ildikó, Erika és a gyászoló család HÖRÖMPÖ KAROLY üvegesmes­ter értesíti a lakosságot, hogy üve­gesműhelyét I. ker„ Déllő u. 36. sz. alatt megnyitotta. JA megbolondult szódásüvegek í Ügy indult a névnap, ahogy az általában 1 szokoU- Remekelt a háziasszony. Ettük, mi 4 szem-szájnak ingere, s azután a házigazda is í elővette a beli ütött butéliát, a kristálypoha- Í rakat sorba töltögette, s koccintottunk az ün­­í, népéit tiszteletére. £ Azután még ínyencségek következtek. Üjra \ töltött a házigazda, de most figyelmezteté­­? síinkre, nem tisztán akart traktálni bennün­­két. Elővette a behütött szódásüveget és hí­­^ gítani próbálta a csemői ezerjót. S itt követ­­% kezeit a végzetes baj. Hófehér abrosz volt % terítve az asztalra. A megbolondult szódás- 4/ üveg jóvoltából hatalmas tócsx éktelenke- 4/ dett egy szempillantásnál rövidebb idő alatt 4 a damasztabroszon. Egymásra néztünk. A 4 háziasszony egy sze mvillantásával lesújtotta $ a házigazdát, aki félretette a csapkallantyú­­'4 nál is szódát spriccelő üveget, s egy másikat ^ vett elő. Általános érdeklődéssel vártuk szor­­% galmaskodása eredményét. S íme csodák cso- 4/ dája. Ez a szódásüveg már nem úgy műkö­­% dött, mint a tápéi olajkút. Elégikus szomorú­­^ Sággal buzgóit, gyenge áramát többszöri rá- 4 zogatással sem lehetett annyira fölerősíteni, hogy legalább egy körtöltést kiadott volna. Gyenge a nyomása — mondogattuk és a há­zigazda félretette az üveget. Kis idő múltán újra újítani akart a házi­gazda. Bort töltött poharainkba, és új szódás­üveggel kísérletezett. Megnyomta a kaüan­­tyút, óvatosan és figyelmesen. A szódásüveg nem engedelmeskedett. Még egy kicsit szo­rított a kallantyún s egyszerre ellenállhatat­lanul, robbanásszerűen, gejzír módon kitört az üvegből a pezsgő szódavíz. A pohárból hatalmas tócsa fröccsent ezúttal nem az asz­talra, hanem a szép szőnyegre és a remekül vikszolt parkettre. A következő üveget szedte elő a házigaz­da. A kallantyú fele le volt törve. Félretette, nem is kísérletezett vele. A következő drót­tal volt megerősítve és hiányzott róla a csap felső lezáró kupakja. Ez is csurgatta minde­nütt a pezsgő szódavizet. Üjat vett elő, ezen még Csorba Károly neve volt olvasható, ro­zoga volt a kallantyúja, de jól működött. Mindezt pedig a vállalat dicséretére mon­dottuk el, s csupán kíváncsiságból tesszük fel a kérdést — ó, nem a vállalatnak —, ha­nem a szódafogyasztóknak: kinek mennyibe kerül az egy forint tíz filléres szódavíz? Sz. I, ! Az első száz holdat kéve­­! kötő aratógéppel vágták a ; 2. üzemegységben. Ez rész­• ben azért volt helyes és szük­­! séges, mert a mély talajon ; kockázatos lett volna a mint­• egy hatvan mázsás kombáj- 1 nokkal próbálkozni. De kü­­> lönben is fontos volt az ! aratógéppel való vágás azért ! is, mert a gazdaságnak tíz va­­\ gon ipari szalma szállítására í is van szerződése. Hét hónapig szüneteltek az országos vásárok. Végre most vasárnap Gödöllőn megtartották megyénkben az idei első országos vásárt.

Next

/
Thumbnails
Contents