Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
MST MEGYEI \KMan 1965. JÜLIUS 15, CSÜTÖRTÖK Jelentkezeti a YIT-nyertes Az 1965. évi VIT tárgysorsjáték főnyereményét, a berendezett kétszobás családi házat telekkel, garázzsal, Moszkvics személygépkocsival a 043 osztály 09 538-as számú sorsjegy nyerte. Tulajdonosa Tivadar László debreceni Iskos, az ÉM Hajdú-Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat művezetője most jelentkezett. Még nem döntött, hol építteti fel a kétszobás családi házat. Gépkocsikaravánok Az utóbbi napokban már tömegesen érkeztek a külföldi turisták a Balaton vidékére. A nyugati és az északi határ felől szerdán is gépkocsiikaravánok százai futottak be a nyaralótelepekre. A csehszlovák vendégek gépjárműoszlopai néhol a fél kilométert is meghaladták. Szerdán a Balaton csaknem hetven fizető és szabad strandján becslés szerint több mint nyolcvanezren fürödtek. Falukörzetek a vád járásban? Ónálló tanácsok, közös intézmények — Egységes fejlesztés közös erővel Kilenc kisközség távlati terve — Az Üllői Fmsz kétkétezer forintot ad a vecsési, illetve a péteri, ezer forintot pedig az üllői könyvtár támogatására. A szocialista építés megköveteli a tervszerűséget, az előrelátást, a távlatok reális felmérését. A Váci Járási Tanács ennek jegyében egy különösen na>gy érdeklődésre számítható javaslatot dolgozott ki a kis községek fejlesztési irányelveiről. A tél folyamán — a községfejlesztési állandó bizottságok bevonásával megvizsgálták kilenc, ezerötszáz lélekszámon aluli községük jelenlegi helyzetét, jövőbeni fejlődési lehetőségeit. Csornád, Csővár, Kisnémedi, Püspökszilágy. Penc, Rád, Vácbottyán, Vácduka, és Váchartyán községek főleg mezőgazdasági jellegű települések és övezetszerűen egymás mellett helyezkednek el. Némelyek szinte már összeépültek. Valamennyi elkészítette saját öt- és tizenötéves távlati fejlesztési tervét és szinte ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Sehol nem teljes a közművesítés, bölcsődékre, iskolákra, nagyobb üzlethálózatra, és művelődési otthonokra lenne szükségük. Mindezeket maradéktalanul még nagy mértékű állami támogatás mellett sem tudják megolda-Yasnti kártérítés Kupéba röppent egy széndarab... Nagymaroson: melyik oldalon kell leszállni ? Egy személyvonat ablaka — miközben a szerelvény megállás nélkül haladt át az egyik Pest környéki állomáson — széndarabtól betört. Ablakszilánk repült az egyik utg&j*emébe, s olyan súlyos sérülést okozott, hogy az illető elvesztette a látását. Az utas kártérítést kért a vasúttól. Keresetét az elsőfokú bíróság azzal utasította el, hogy a baleset nincs összefüggésben a vasút veszéllyel járó tevékenységével: az ablakot ismeretlen személy törte be s a vasutat a tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan körülményért nem lehet felelőssé tenni. Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a vasút teljes kártérítési felelősségét állapította meg. Ugyanis az utas csak azt tartozott bizonyítani, hogy a baleset az utazás közben érte. A vonat áthaladásakor az állomás területén szenet rakodtak, s ez a vasút üzemkörébe tartozik. Hogy a széndarab a kirakodási munka során vagy más okból repült az ablakba, a vasútnak kellett volna bizonyítani, de ezt nem tette. Mivel az utast közreható magatartás nem terhelte, a teljes kárát köteles a vasút megtéríteni. Egy asszony a Nyugati pályaudvarról Szobra utazott, de nem a közvetlen kocsiba szállt be, hanem olyanba, amely csak Nagymarosig közlekedett. A kalauz csak Kismaros után közölte a kocsiban egyedül maradt asszonnyal, hogy a következő állomás Nagymaros s át kell szállnia egy másik kocsiba. Az asszony még nem járt Nagymaroson, s nem tudta melyik oldalon kell leszállni, így késedelmesen az ellentétes oldalon szállt le s közben a jegyvizsgálók jelzést adtak a szerelvény kihuzatására. A vonat elindulásakor az asszony megijedt, nem engedte el a fogantyút. A szerelvény egy darabig magával húzta az aszszonyt, aki ezután leesett és zúzódá- 6os sérüléseket szenvedett. Több mint fél évig betegállományban volt, s felgyógyulása után is 20 százalékkal csökkent a munkaképessége. Korábbi munkakörét ezért nem tudta ellátni, s portásnak osztották be. Egy megkezdett tanfolyamot sem fejezhetett be, amelynek elvégzése után, az ott szerzett szakképesítés alapján 200 forinttal emelkedett volna a fizetése. A Fővárosi Bíróság az eset összes körülményei alapján a vasutat 90, az utast 10 százalékban tette felelőssé a balesetért, s ennek figyelembevételével ítélte meg az asszony részére a keresetveszteséget, a háztartási kisegítő munkadíját és a dologi károkat. Az elmaradt fizetésemelési különbözetet meghatározott időre ítélte meg a bíróság, mert közben az asszony egészségi állapotában, illetve munkakörében jelentős változás következhet be s akkor újból rendezni lehet a járadék iránti igényét. ni. Kézenfekvő tehát a körzetesítés gondolata Al&pja az Lenne, hogy a szomszédos kis falvak közigazgatási önállóságuk fennmaradása mellett a közös igények kielégítésére egymással összefogva dolgozzák ki községfejiesztési terveiket. Például Vácbo-ttyán*—örszenfcmáklós együtt építse ki regionális vízmüvét, Rád— Váchartyán közösen tartsanak fenn községi bölcsődét. Ugyanígy közös iskolája lenne Kisnémedinek és Püspökszillágynak, Örszentmiklósnak és Vácbottyánnak. Váchartyán fontos szerephez jutna: művelődési háza kultúrközpont, a kialakítandó gépállomási politechnikai műhely az oktatás egyik bázisává válna és az ide kihelyezett mezőgazdasági iskola a szomszédos községek igényeit is kielégítené. Rád és Váchartyán ktsz-ei a környező nyolc község javító-szolgáltató problémáit oldanák meg. példák csak a legfőbb megoldásokat sorolják fel, számtalan olyan feladat van még, amelyeknél a szomszédos kisközségek tanácsainak tervegyeztetést, sőt, közös pénzügyi fedezetet kellene biztosítaniuk. Az új, szocialista falunak a régi faluból kell kialakulnia és bár kivétel nélkül valamennyi megindult a fejlődés útján, eredményeik nagyon eltérőek, megfelelően csak a nagyközségek fejlődnek. Az egységes fejlesztés a kevés bevétellel rendelkező kisközségekben is gyorsabbá tenné ezt a folyamatot. Területi fekvésükből, szomszédságukból adódik, hogy egyegy létesítmény több község igényét kielégítheti. De szükséges lenne ez azért is, hogy megszűnjön köztük a nagy színvonalbeli különbség és indokolatlan beruházásokkal ne terheljék önmagukat és a népgazdaságot. A lakosságot ellátó szolgáltatásokat, kereskedelmet sem lehet minden kislélekszámú faluban önállóan kialakítani. A reális, indokoltan szükséges munkák elvégzésében az emberek szívesen segítenek. Tavaly a szóbamforgó kilenc S kisközségben á 2.9 millió fo- ^ rint községfej lesatéshez 927 ^ ezer forint értékű társadalmi ^ munkát és 185 ezer forintot ^ kitevő saját anyagot adtak. ^ A jól felépített, minden irá- it nyú igényt kielégítő tervek § megvalósításában a jövőben 5; is segítenek. A járási tanácsülés elé tér- ij! jesztett és ott elfogadott ja- $ vaslat már a konkrét célki- ^ tűzéseket is ismerteti. Terű- § letrendezést, falüközpontok ^ kialakítását, kisajátítást, ház- ^ helyjuttatást sitb. A javaslat 5> azonban minden esetben ^ hangsúlyozza, hogy a kilenc S kisközségben a helyi feladató- & kát továbbra is egyedül old- i* ják meg. Komáromi Magda -s Ki mit tud?-os | műsoros est s A KISZ Budapesti Bízott- 8 sága július 19-én az Ifjúsági 8 Parkban műsoros esten látja $ vendégül az árvíz elleni küz- § A- delem ifjú hőseit. A fiatalokat ^ egyebek között a Ki mit tud? § győztesei szórakoztatják majd. ^ HŐSÉG (Foto: Wormser) l'.*.X'ÄW.XXNXX\XXXX«S'XXWWXXVXXX-X.XXXXXXXXMXXXXXXXXXXW.XV.NXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXX5 Másod vetés - másodaratás A nedves esztendőnek sok kárát látjuk, de vannak előnyei is, amelyeket okosan kihasználhatnak a termelők. Egyik előny: az évelő pillangóssal bevetett táblákon és a réteken hihetetlen gyorsan és tömötten fejlődik a sarjú, korán megkezdhető a második kaszálás. A másik előny — és ezt egyetlen mezőgazdasági üzem, de egyetlen kertészkedő ember se hagyhatja figyelmen kívül — a másodnövények vetése, termesztése. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többségének vetéstervében szerepel ugyan a másodnövények termesztése, de ettől — mitagadás — sokfelé húzódoznak. Ez persze érthető is, hiszen az elmúlt tíz év közül hét száraz nyarat hozott, s a tarlóban vetett kukorica több helyen ki sem kelt. Az idén nem fenyeget a nyári szárazság. Bár az időjárással nincs szerződése senkinek, de annyi bizonyos, hogy a talajban bőséges a nedvesség: jut belőle a tarlóba vetett növények keléséhez és a későbbi fejlődéshez is. A nedves talajon nem nehéz jó vetőágyat készíteni és ez a körülmény ugyancsak hozzájárul a másodvetés sikeréhez. Nem mindegy azonban, hová vetünk és mit termelünk a most lekerülő kalászosok után. Törvényszerű, hogy azokba a táblákba, illetve parcellákba, amelyekbe őszi__vetést tervezünk, nem kerülhet másodnövény. A sovány, továbbá a sülevényes természetű táblák sem alkalmasak a tarlóvetésre. De ezt talán hangsúlyozni is felesleges, hiszen az agronómusok és a növénytermesztési brigádvezetők mindenütt ismerik saját határukat és ki tudják választani a másodvetésre legalkalmasabb területeket. A takarmányhiány pótlására legkézenfekvőbb a kukorica. Szemtermesztésre legbiztosabb az „Iregi 70 napos” amely, ha július derekáig földbe kerül, s a gondos ápolást szintén megkapja, tíz-tizenkét mázsás termést még közepes talajerőben lévő táblákon is megadhat. Persze ebben az esztendőben nemcsak az abrak, hanem a szálastakarmány pótlása is fontos, hiszen az első kaszálásból származó szénák rendje mindenütt vékonyabb volt: kevesebb lucerna kerül kazalba, mint tavaly, vagy harmadéve. Helyes, ha másodnövényként elsősorban nagy tömeget adó silókukoricát, vagy napraforgós, borsós, esetleg szójás csalamádét vetnek a mezőgazdasági üzemek. A köles és a mohar ugyancsak termeszthető másodvetésben, de ezek a növények erősen meghúzzák a talajt, tehát tápanyagpótlásról gondoskodni kell. A zöldtrágyázásra szintén lehetőséget nyújt a másodvetés. Külön jövedelmet biztosít az augusztusi, szeptemberi fogyasztásra, tarlóba vetett zöldbab és zöldborsó. Mindkét növénynek viszonylag rövid a tenyészideje, s primőrnek számít a nyár végi piacokon. Borsóból az Express, a Rajnai törpe és a Lincoln felel meg a legjobban, de ahol a Petit fajta tavaszi vetésben jól díszük, ott tarlóvetéssel is szép eredményt érhetnek el a termelők. Zöldfogyasztásra a vajbab a legjobb. A másodvetés sikere érdekében — a talaj táperejétől függően — holdanként 100—200 kiló szuperfoszfátot és 80—120 kiló nitrogénműtrágyát javasolnak a vetőágy készítéssel egyidőben a szakemberek. A siker persze nemcsak az időjárástól, hanem elsősorban a termelőktől függ. Ahol másodvetést terveznek a gazdák, ott a tarlót késlekedés nélkül az elővetemény lekerülése után 15—18 centi mélyem szántsák le és az aprómorzsás magágy készítését fogasolással, hengerezéssel biztosítsák. Jó tudni, hogy a magas — 20—25 centis — tarló nem biztosít kedvező feltételt a keléshez, de a további fejlődéshez sem. A magas tarló után nagy a pentozánhatás. És ami a másodnövények termesztésénél ugyancsak nagy súllyal esik a latba, a nagy tarló leszántása után még jó talajtömítés esetén is laza, helyenként üreges marad a föld, s ez a körülmény szintén sok hátrányt jelent a kelésnél, továbbá a nedvesség tárolásánál. Az idén nehéz az aratás Alapos körültekintés, jó szervezés nélkül nem lehet idejében, veszteség nélkül betakarítani a kalászosokat. A betakarítás szerves részének kell tekinteni a tarlószántást és a másodvetést is. Ahol a jó gazda gondosságával készültek fel és a korszerű agrotechnika követelményeinek megfelelően végzik a betakarítást, a másodvetést és a növényápolást, ott nem marad el a siker: nem marad adósa a gazdának a föld. Danes József Bartók-emlékhangversenyek A Magyar UNESCO-bizottság felhívására szerte a világon hangversenyekkel emlékeznek meg Bartók Béla halálának közelgő 20. évfordulójáról. A megemlékezés-sorozat kiemelkedő eseménye lesz az az őszi Bartókhangverseny, amelyet a magyar és a francia UNESCO- bizottság — az UNESCO védnöksége alatt — Párizsban rendez. A koncerten a Francia Rádió- és a Televízió Zenekarát Ferencsik János vezényli. Randevú a cirkuszban A Fővárosi Nagycirkusz bemutatta új műsorát. A „Randevú a cirkuszban” című produkcióban sok hírneves külfödi artista szerepel különleges számaival. Szovjet abrobaták, dzsigitlovasok, jugoszláv kaucsukakrobata, francia zenehumorista látványos, szellemes mutatványai mellett kiemelkedik Tyihonov szovjet idomár bikaviadal paródiája. A bemutató előadást nagy tetszés fogadta. Vurst, sör bomba és egyebek Van, aki felkel s a strandra megy, van, aki az erkélyre függönyt rak és házilag barnítja magát; a mindig szomjas emberek azonban behúzódnak a Rákóczi út mellékutcáiból Elek úr árnyas bormérésébe, a Serény Növényápolók című termelőszövetkezet rizlingje s kadarja mellé. Ilyenkor, röviddel a táskarádió déli harangszava után még nem sűrű a füst és a vendég, meg lehet hallani minden szót. Azt mondja Fülöp, a jó korban levő pincér, aki két deci „igazi borra" ugrott át az „államiból": — Nagyon szomjas vagyok mostan. — Na ne nevettessen — szól Kozma, a maszek műbútorasztalos —, mikor nem szomjas maga? — De komolyan. Az imént fogyasztottam el húsz deka szafaládét. Kenyér nélkül. — Ahhoz nem is kell kenyér — jegyzi meg Flórián úr, kiről mindössze azt tudom, hogy már régi nyugdíjas és ismeri az életet. — Abban már benne van a kenyér. — Meg a krinolinban is — teszi hozzá Kozma. Aztán felváltva beszélnek tovább hármasban. Megállapítást nyer, hogy régen jobb volt a krinolin is, meg a szafaládé is, nemkülönben a parizer. Más volt az íze. Jaj, mekkorákat lehetett inni rá. Közben isznak a jelentős megállapításra. A jelenlegi viszonyokhoz képest elég nagyot. — De a vurst! Az volt az igazi. — mélázik Fülöp. Elek úr érdeklődve jön közelébb. Elek úr egyébként nem nagyon komázik a kuncsaftokkal, termelői bormérőnek nincs szüksége a bratyizásra, de most kíváncsi. Fülöp rejtélyesen mosolyog. A vurst! Hát azt nem is lehet megmondani. Olyan virsliszerű volt, de sokkal élvezetesebb. Az a fűszerezés, az a zamat! — Hát a sörbombára emlékeznek-e? — kérdi Flórián úr. Hát hogyne emlékeznének? Csak Elek úi nem emlékszik, biztos vidékről jött. — Arra lehetett legjobban sört szivattyúzni — mondja az asztalos kedélyesen. — Én sok sörbombát fogyasztottam, bár anélkül U bírtam a sört. Az én foglalkozásom poros. — Pedig lóból csinálták ám akkor a uurstot is, meg o sörbombát is talán — veti fe Fülöp, de nem bírja elvenni senkinek a gusztusát vele. — Hallgassanak meg — szól a nyugdíjai Flórián —, erről van egy történetem. — Biztos megint lóverseny lesz belőle — gyanakszik Kozma — maga mindig ott köt ki — Nem, akkoriban még nem voltam „lovas". Már ötven éve is elmúlt, akkor kerültem Pestre. Egy sváb asszonynál vettem k szobát a Liliom utcában. Megjegyzem nagyon tiszta asszony volt, olyan fehér ágyneműt adott, mint a hó. — A sváb asszonyok nagyon tiszták — bólint Fülöp, ki szintén világot járt ember. — Kérdi egy napon, hogy „honnét vásárol maga hentesárut, Szepi?” Mivel Józsinál hívnak. Mondom: a Kremzertől, ott nagy a tisztaság és pontos a kiszolgálás. „Hallja Szepi, hiszen az egy lómészárszék" — csapja össze a kezét. Ló? — csodálkozok — pedig milyen ízletes volt minden. De azért nem vásároltam ott azután. Bar olcsóbb is a ló, jóval. — Idegenkedik az ember tőle... — vél, Kozma.' — Idegenkedik a fenét — mondja Fülöp — Csak nem lehet kapni már. Kipusztítják a traktorok. Azután is érdekes témák következtek. Megbeszélték a „Trieszti nőt”, ahol a bakákat csak úgy engedték táncolni, ha leadták a vendéglősnél előbb a bajnétot. De a Trieszti nőnél is nevezetesebb hely volt a Hungária kert. Arra azt mondták akkoriban: hepaj. Mert minden este akadt hepaj — azaz cifra verekedés. Később a mozikat is felelevenítették, meg a szórakoztató utcákat, azonban közben özönleni kezdett a délelőtti műszak utáni nép és többet nem hallottam, csak megfigyeltem, hogy számos pohár rizlinget fogyasztott és egyre inkább a kadar színét vette fel: Fülöp, Kozma és Flórián. (andrás)
