Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-13 / 163. szám
1965 JÚLIUS 13, KEDD 3 Ji jskrásitanács dolgosója voltam Igen. öt napig. A Budai Járási Tanács dolgozóinak nyári gyakorlatát töltő utolsóéves egyetemi hallgatóként mutatkoztam be. Egyedül az elnök tudta, hogy újságíró vagyok. Vállalta a titoktartást, cs készségesen bíztatott, próbáljak bepillantani az apparátus és az egyes szakosztályok gyakorlatába, lapozzak az aktákban, hallgassak végig VB- vilést, fegyelmi tárgyalást, szólítsam meg a folyosókon az ügynek utána járó embereket. Nehéz felmérni egy hivatal tevékenységét ilyen rövid idő alatt, nem vdU nagy az elnök rizikója — mondhatják. A mintegy száz beosztottat foglalkoztató járási tanács egészének kritikájára valóban nem vállalkozhatnék e percben, még arra sem, hogy hozzászóljak, szükséges-e ez a létszám a huszonöt község igazgatásához, a bejövő ügyek intézéséhez, a községek s a megye közötti kapcsolat tartásához. De az építési engedélye után járó ember sem ismeri az ügyrendet vagy a feladatok öszszességét, mégis véleményt formál. Az előszobában kissé tanácstalanul álló fejkendős asszony nem tekinti át a paragrafusokat, — de véleménye fontos, mérvadó. Az ő pillantásukkal is próbáltam nézni mindazt, amit az öt nap megmutatott. Mérlegelések, döntések Többek között ezért érdekelt elsősorban minden itt látott, tapasztalt dologgal kapcsolatban a humanitás, — nem az egyénre korlátozódott, de tág értelemben. Hogy a függetlenített vezetők és a munkatársak, vagy a tanácstagok tevékenységé az apparátusban mennyire marad igazgatás, döntés, véleményezés, ügyintézés, adminisztrálás közben emberközelségben? A vb-ülés a harmadik napirendi ponthoz érkezik. „Páty község évi rendszeres vizsgálata.” A pénzügyi csoport jelentése: A pátyi tanács az egészségház befejezéséhez kért pótösszeget részben lakásépítésre fordította. A községi óvodában negyvenezer forintos hiányt találtak. A helyi vbtitkárnő által rendelt tetőfedést annak férje végezte, de a 2013 Ft összegű számlát másvalaki nyújtotta be — a vizsgálat a munkát 697 Ftra becsüli. Építési engedély nélkül fogtak egy buszmegálló felállításához, s' azt le kell bontani. A tanácsháza dolgozói házhelyeket vettek igénybe háztájiként, s a helyi tsz által itt végzett munkát a községi tanács „iskola és egyéb dolgok” terhére számlázták. így folytatódik tovább a jelentés. Az óvodai hiányt kivéve nem égbekiáltó esetek — de a kis kihágásokból annál több. Az előzmények: Pátyon tavaly szinte egyszerre váltották le a tanácselnököt és a vb-titkárt. Az új pátyi vbtitkárnő, volt gazdasági előadó egy esztendeig egyedül intézkedett. Azután a szomszéd község tanácsának egyik dolgozója lett az elnök, a gazdasági előadó helyébe pedig egy volt óvodai alkalmazott került. Elhangzik, hogy „mind az új pátyi elnök, mind a gazdasági előadó nem értettek kellően a dolgokhoz, megfelelő jártassággal nem rendelkeztek”. Többen megkérdezik, miért ilyen későn figyeltek fel a gazdasági kihágásokra, a hozzá nem értésre? Hiba. hogy a szakosztályok, ha kiutalnak egy keretet konkrét célra, nem néznek utána. A népi ellenőrzési bizottság képviselője felszólal, többször figyelmeztették írásban a tanács ellenőrző szerveit a pátyi gazdálkodásra. A vb-ülés a pátyi tanács tevékenységét fegyelmi vizsgálatra javasolja. Sk A napirendi pontok után az úgynevezett panazok tárgyalása következik. Egy a sokból, fellebbezés: órházban fekvő idős aszzony ápolási költségeit fiáal kivánják megfizettetni. l családos férfi kéri a több zer forintra felgyülemlett sszeg elengedését, s fellentését anyja eltartása Az idős néni évekkel ezlőtt eladta házát, hogy anak árából fia kétszobás esti lakásba költözhessen. A ?alád nemrég kocsit vásáolt. Az öreg néni nyugdíját legkapják. Többen javasolják, kötelezik a fellebbezőt a teljes kórázi költség kifizetésére. A következő felszólaló a családi körülményekről beszél. A férfi évek óta súlyos beteg, tbc-e, és két gyermeke van. Az autót is azért vette, mert nehezen jár. Igaz, hogy férj és feleség keresete négyezer forint, de csak akkor, ha a csaj ládíő nincs éppen betegállományban. Valaki közbeveti, leghelyesebb volna, ha az anyát az állam tartaná el. A végső döntés: a felgyülemlett kórháza költségek egy ré- i szét elengedik. A jövőben a j féifi édesanyja nyugdíjának erejéig köteles hozzájárulni I tartásához, ápolásához. OA budai járásnál töltött második napon egy orj vosimok fegyelmi tárgyalásá- I ra utaztam Törökbálintra. A j fegyelmi vizsgálatot a járási főorvos tartotta, jelen volt még ; a népi ellenőrzési bizottság két ! tagja, egyik orvos, a másik ! egészségügyi tisztviselő, j a tanácsterem előcsarnokában gyülekeznek a tanúk, Az első: Mikor idős, beteg rokonunk szociális otthonba j helyezése-miatt,.felkerestem a körzeti orvost, az írnok beleszólása döntötte el az igazoló papír kiállítását... Amikor később a néni állapota súlyosbodott, az orvos mindössze egyszer látogatta meg. Ezért másik doktor kezelte haláláig. A fegyelmi biztos szól a tanúnak, ne az orvos, hanem írnoka dolgairól beszéljen, most az ő ügyét tárgyalják. De nehéz elválasztani a két ember ügyet, s nemcsak azért, Inert az Írnok az orvos, Buruczkai László felesége. A tanúk jönnek, lassan kirajzolódik a kép, amely a fél falut foglalkoztatja. Az írnok elkíséri férjét minden, beteglátogatásra, „karján nagy szatyorral”. Tárgyal, intézkedik, injekciót ad. Egy asszony: Mikor a férjem megbetegedett, elmentem Buruczkaihoz. de rendelőjében csak egy italozó társaságot találtam. Később az utcán összeakadtam a házaspárral, azt tanácsolták, adjak a betegnek ricinust. így hát másik orvoshoz mentem. De ha máskor eljöttek Buruczkaiék, abban sem volt sok köszönet. Főleg az érdekelte őket, milyen ételem, borom van. Egyszer, mikor már italosán érkeztek, addig folytatták nálunk, hogy a következő beteghez szájukat bekölnizve indultak tovább. A fiam ingyen javította meg a kályhájukat, mert az asszony azt mondta, szégyellje magát, ha egy orvostól pénzt fogad el. Egy ismerősömnek így üzent: küldjön másik tyúkot, mivel i az éjjel ellopták azt, amit teg! nap adott. Mikor megtudta, j hogy egy rokonom disznót vágott, szólt, miért nem küld kóstolót. Egy öregember: Kérem, én súlyos beteg vagyok. Nem kezelték rendesen, mihelyt látták, hogy képtelen vagyok ajándékot, pénzt adni. Durván bántak velem. Elmentem a másik orvoshoz, ma is az gyógyít ingyen. Csakhogy a szomszéd körzet orvosának dolga is nehéz, mivel tömegével akarnak átiratkozni a betegek. Az írnok revolverez: van, akit azzal, hogy tudott hábo- i rús lövedékek hollétéről, mást azzal, hogy pálinkát főz, a harmadikat. hogy reakciós megjegyzéseket hangoztat. A körzeti betegápolónővért is behívják. Munkája úgy alakult, hogy a rendeléseken kevés időt tölt — nem látják ott jó szívvel. Viszont annál több dolga van a szegényebb betegekkel, akiknél kötelessége megtartani a ritkán látható, nehezen elérhető orvos tekintélyét. A szünetekben figyelemre méltó dolgokat hallok a NEB tagjaitól. Az orvos elhelyezésére már régebben határozat született — még mindig a községben él. Szolgált a házaspárnál egy kislány, otthon rossz családi körülmények között élő tizenöt év körüli gyerek. Mikor a gondozásba került, mint nevelősEÜleánél maradt továbbra is Buruczikaiéknál. „Gondozói” később rájöttek, kifizetődőbb, ha a lány este látja el a háztartást, nappal pedig gyárban dolgozik. A fizetését elvették tőle. Egy téli éjszakán a lányt egy szál pongyolában kilökték az utcára. S hogy az anakronisztikus cselédtörténet még épületesebbé kerekedjen, hadd írjuk ide, hogy a lány később újból visszakerült a házaspárhoz. ★ A pátyi ügy fegyelmi bizottság elé került, a kórházban fekvő beteg öregasszony fiát méltányosan kötelezték az eltartáshoz való hozzájárulásra, a törökbálinti orvosírnokot elbocsátották. A három eset közül csak egy vonatkozott magánérdekre, a másik kettőnél — olyan negatív jelenségek, melyekre ritkán akad példa a járásban — csoportérdeket kellett mérlegelni. Az orvosirnok esetében a tanúk által ez aktív silódon kifejezésre jutott, míg a pátyi ügyben azt a vb tagjai képviselték. A meghozott döntések helyességéhez nem fér kétség. Számomra, aki végighallgattam a három tárgyalást, azok két fontos tanulsággal zárultak. Az egyik: a határozathozók, a tanácstagok és tanácsi munkatársak, valamint a megkérdezett lakosok kertelés nélküli őszintesége. A három ügy kapcsán mintegy harminc ember fejezte ki véleményét a legteljesebb nyíltsággal — habozó, előnyöket számítgató mérlegeléssel csupán egy törökbálinti asszonynál találkoztam, aki tagadta a NEB előzetes feljegyzését. (Miszerint az orvos felesége kivette a kolbászt a fazekából.> A vélemények gyakran eltérők, de a döntés mindenkor mérlegelés, összevetés után következett. A Budai Járási Tanács gyakorlata fedi a szó — tanács — jelentését. Ez a másik tanulság, a demokratizmus tapasztalata. Az egyéni kérelem elbírálásakor például három alternatíva közül választották ki az optimálisát. Más kérdés, hogy a valós körülmények vagy a szabályzati adottságok néha nehezítik a legjobb megoldást. A pátyi ügy szélesebb háttere például, hogy egy pár Pest közeli községben nehéz megtalálni a tanácsi funkcióra alkalmas és azt vállaló, megfelelő politikai, gazdasági," jogi ismeretű, felelősségvállaló, a lakosság körében népszerű embereket. A törökbálinti ügy megnyugtató megoldása viszont a járási tanács hatáskörén kívül esik. Kézenfekvő, hogy a helyzet igazi felelőse nem a meglehetősen primitív orvosirnok, hanem a körzeti orvos tanult, diplomás ember, aki a mi rendszerünkben nyert hivatását maszek gombárusként fogja fel — nem beszélve „magánügyéről”, a neveltetésénél, körülményeinél és helyzeténél fogva kiszolgáltatott gyereklánnyal kapcsolatban. Az orvos magatartása etikai bizottságra tartozik, oda is kerül. Padányi Anna Elejét aratják a kombájnok NEHÉZ KALÁSZOK - JÓL VISELKEDIK A liÉP - HATÁRJÁRÁS PÁTION Olyan ez a mostani július, | mint a szeszélyes menyecske. | Az imént még tüzelt, árasz- I tóttá perzselő napsugarait — ] J most meg már borong, jégről j jövő hűvös fuvallattal eszmél- ! tét rá: jó lesz ám vigyázni, j nem szakadt még vége a tél j utóján támadt rendkívüli időjárásnak. — Hozzászokunk már — gyűri le az ingujját Kasza József, a pátyi Petőfi Termelőszövetkezet 59 esztendős fehér hajú, .pirospozsgás elnöke. — Igaz, mint mezőgazdász éppen j most készülök a negyvenedik i aratásra, de azért ilyen évet I keveset éltem át. Száj- és ! körömfájás, pocökkár, belvíz, árvíz! Tőlünk több, mint 40 napot rabolt el a mostoha tavasz ... Hadd áruljam el — most hogy a könnyű csézán útrakelünk egy kis határnézőre — ennek a késlekedésnek semmi nyomát sem látni. Haragoszöld burgonyatáblák, holdanként! háromszáz mázsát ígérő cukorrépa mellett, térdig érő kukorica szomszédságában haladunk el. Nehéz kalászoíkat ringat az érésben levő búza, s amerre csak ellátunk: a mező varázsos illatúiban, mindenfelé a termékenység buja ajándéka ötlik a szemünkbe. Hiába, ilyen a természet, amit egyik kezével elvesz, kárpótolja érte a másikkal! Persze, nem lennék igazságos. ha csak a természet csodatevő erejére appellálnék, mert végtére is a szövetkezetiek | munkájának az eredménye tá- j rulkozik itt a néző szeme elé. i Meséli az elnök, hogy ha szó- J katlanul nehéz helyzet elé is állította a Petőfi Termelő- j szövetkezet tagjait, vezetőit az j idei esős, hűvös tavasz, azért ; I minden munkára alkalmas [percét kihasználtak. Gyakran j [süppedő sárban.. ..ültették .az j i asszonyok a palántát, sokszor ■ elakadt, elsüllyedt a latyakban a gép, néha már-már úgy látszott hiábavaló lesz minden erőfeszítés — mégsem adták meg magukat. Nézem a hatalmas táblákat és sehogy sem tudom fölfedezni, vajon hol ér véget a szövetkezet birtoka és hol kezdődik a kísérleti gazdaság földje. Ma már bizony semmi különbség sincsen itt az állami és a szövetkezeti földek között. — Csak a kötelességünket teljesítjük — jegyzi meg szerényen az elnök —, meg aztán mi is kinőttük a gyerekcipőt. INem ment ez egykönnyen. De az elnök inkább arról beszél, hogyan alakították ki a mostani vetésforgót, miért mertek nemcsak a völgybe, hanem a dombra is cukorrépát ültetni, miként küzdöttek le a kis horizonthoz szokott, nadrágszíj-parcellákon gazdálkodó egykori előítéleteit. Sok hasznos ötlet, merész elgondolás született meg ebben a határban. — No —, de mutat közben a látószögünkbe került árpatáblára Kasza József — ott kezdte meg az aratást kedden délután Simon Gábor. Ezen a környéken „hűvösebb” a talaj, később érik be a gabona, más vidékekhez képest mindig egy héttel később kezdenek a betakarításhoz. A sok eső miatt most még inkább elhúzódott a kezdés ideje. — Nem lehetett siettetni az érést — jegyzi meg az elnök — mast viszont már nem szabad késlekednünk. 1400 hold az összes kalászosunk, ebből majd 800 hold a kenyérgabona. Magtermesztő gazdaság vagyunk, gondosabban kell ápolnunk a növényzetet, jobban kell vigyáznunk a termésre. Zömmel Bezosztája I- est, Fertődi 293-ast meg Bánkúti 1201-est termelünk. Az ott — int a dülőút menti még zöld táblára — cicin-búza, kísérleti parcella. kíváncsiak vagyunk rá, hogy válik majd be. Hosszú, arasznyi kalászok ringnak a szárakon, s már most látni, igencsak alkalmas lesz ez a fajta a rekord ja vitásra. — Megérkezühk' á Szedres út. melletti táblára, az aratás színhelyére, ahol Kiss Sándor növénytermesztő agronómus irányítja a munkát. Mint két óriási cserebogár cammog a rendsor'ok előtt a két vörösbarna kombájn. — Két menetben aratunk, két-három napig renden szárad az árpa — mondja az agronómus, és mutatja a renden levő és a még talpon álló kalászok közti különbséget. A termés bizony olyan nyers még, hogy egy menetben nem vághatná le a kombájn, de ha le is vágná, sokáig kellene szárítani. Az éjszaka is esett az eső, mihelyt azonban fölszikkadt a nedvesség, nyomban nekiláttak a munkához a gépek. Leáll az egyik kombájn s Nyitrai Kálmán, a gazdaemberből lett traktoros, most pedig már kombájnos, ugrik le a volán mellől. — Baj van talán? — Á, jól viselkedik a gépem, csak ellenőrzés. Buzi Mihály — a másik kombájn vezetője az ötödik nyáron ül már az arató-cséplőgépre, most is bizakodva beszél a kilátásokról: — Bár nehezebb lesz a munka, de nem ijedünk meg. Még mindig sokkal jobb körülmények között dolgozunk, mint az árvíz vagy belvíz sújtotta vidékek kombájnosai... Rövid számvetés az eddigi teljesítményről és Kiss Sándor megállapítja, hogy az esőzés ellenére eddig 160 holdat vágtak le, 300 mázsányi árpa került a raktárba. A rajt jól kezdődött, remény van rá, hogy fennakadás nélkül halad továbbra is az aratás. — Ügy ám — int Szöllösi Béla, az árpával tetézett vontató nyergéből — miattunk nem kell késlekedni a kombájnoknak! Fölzúgnak a gépek, mi meg szemügyre vesszük, melyik táblán folytatják majd az aratást. Lent a hajlatban, a patak melletti nádas szélén kézikaszások vágják a rendet, oda az agronómus nem ereszti a gépet. De azt megjegyzi, hogy ezen a nyáron is csak a rendvágóké, az aratógépeké, meg a kombájnosoké lesz a szó. A búza aratása 7—8—9 nap múlva kezdődhet. Addig .a. növényápolást meg'«- takarmánybetakarítást gyorsítják. Ha aztán az érés meggyorsul és több gépre lesz szükség, a járás dolga, hogy gépátcsoportosítással kombájnokat irányítson Pátyra. Alkonyodik már, amikor a határnézőből a falu alatti tanyaközpontba érünk. Odakinn a gabonaföldeken még zúgnak a gépek, amíg a harmat le nem száll, nem áll le a kombájn. Az elnök meg az agronómus az íróasztal mellett folytatják a munkát, ilyenkor jut csak idő — nyáron — a legszükségesebb adminisztrációra. Súlyán Pál Jégkár és vihar Ebben az esztendőben eddig több mint ezer alkalommal hullott jég és mintegy 800 község határában körülbelül 150 000 hold növényzetében I okozott kárt a jégverés. Az ! eddig felbecsült jégkárokra harmincmillió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A legtöbb jégkárt eddig Baranya megye szenvedte, ahol mintegy 12 millió forintot fizetett ki a biztosító. So- I mogy megyében négymillió, Veszprém megyében pedig három és fél millió forint a jégkárért kifizetett összeg. j A jégeső sok helyen erős vi- f harokkal járt együtt. A biz- * tosítónál július elejéig több mint 8000 viharkárt jelentettek be, szemben a tavalyi ezerháromszázzal. Tengerjáró vitorláshajók — vasúton A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységéből ritka vasúti szállítmányt indítottak útnak Angliába. A vagonokban speciális rögzítő szerkezetekkel nyolc tengerjáró vitorlás hajót helyeztek el. A hajókat többhetes utazás után a La Manche csatornán bocsátják vízre. A magyar tenger partján készített vízijárművek külföldön egyre keresettebbek. A tavakon, tengereken igen jó véleménnyel vannak a magyar konstrukciókról. A hajót 20 négyzetméteres vitorlával szerelték fel. A jachtban négy személy részére van hely. A kirándulók az éjszakát is a kajütben tölthetik. A lakótérben villany világít és főzni is lehet az elektromos melegítőn. A hajó építése eltér a hasonló nagyságú balatoni hajókétól. A testszerkezet részén nem egy, hanem két egyensúlyozó tőkesúly van, ami fokozza a stabilitást. Az egymás mellett elhelyezett súlyok további előnye, hogy apály idején a hajó valósággal „rááll" a nehezékekre. A hajógyár a második negyedévben még további húsz tengeri vitorláshajót épít külföldi megrendelésre. „Megyei könyv“- ötödik kiadásban 1958-ban jelent meg a Medicina kiadásában a Lelki élet, lelki bajok című tudományos ismeretterjesztő könyv. A könyv szerzője: dr. Hárdi István, a Pest megyei Ideggondozó főorvosa. A Lelki élet, lelki bajok-nak olyan sikere volt, hogy rövidesen szétkapkodták. Jöttek az új kiadások, s a főorvos — a további munkája során szerzett gazdag tapasztalatok alapján — 1963-ban átdolgozta a könyvet. Ebből is elfogyott , minden példány — a Medicina a napokban küldi a könyvesboltokba a Lelki élet, lelki bajok ötödik kiadását. NÉGY ARANYÉREM Vasárnap az Ácsa határában lévő Rózsa-kütnál tartották szokásos évi értekezletüket az aszódi járás önkéntes rendőrei. Mihály István őrnagy, a járási rendőrkapitányság vezetője méltatta az önkéntesek munkáját, majd Ferenc József alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság közrendészeti osztályvezetője átadta tízéves szolgálatuk elismeréseképpen a Közbiztonsági Érem arany fokozatát Csörgi Józsefnek, Horváth Józsefnek, Tóth Imrének és Gergely Jánosnak. Az öszszejövetel, amelyen a családtagok is részt vettek, közös ebéddel ért véget.
