Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

10 "‘kfíMap / 1965. JÜNIUS fi. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Jár-e öregségi járadék olyan tsz-tagnak, aki­nek házastársa nyugdí­jas. S. D. kókai lakos olvasónk írja, hogy felesége több mint három éven át 260 forint öregségi járadékot kapott. Legutóbb beszüntették folyó­sítását és visszakövetelik a pénzt, mivel olvasónk öregsé­gi nyugdíj címén havonta 500 forintban részesül. Kérdezi — jogosan vonták-e el feleségé­től a járadékot? ^ A járadékra vonatkozó ren­delkezések szerint csak akkor lehet a tsz-tagnak megállapí­tani öregségi vagy munkakép­telenségi járadékot, ha sem házastársának, sem neki nincs 260 forintot meghaladó nyug­ellátása, munkabére, vagy egyéb jövedelme. Olvasónk felesége tehát csak akkor volna jogosult já­radékra, ha az ön ipari nyug­díja nem érné el a havi 260 forintot. Panasza tehát nem jogos. Tanácsoljuk, hogy a jogta­lanul felvett járadék vissza­fizetésére szociális körülmé­nyeikre hivatkozással, kérjen részletfizetési kedvezményt A társadalombiztosítási szerv­hez cimzett kérelmét továb­bítottuk az illetékesekhez. Állandó özvegyi nyug­díjra jogosult-e a fele­ség, ha férje a kikülde­tés tartama alatt üzemi baleset következtében elhunyt7 Férjem vidéki kiküldetés­ben volt amikor üzemi bal­eset érte, és belehalt sérülé­seibe. Megillet-e engem az állandó özvegyi nyugdíj? — kérdezi özv. Z. K.-né ceglédi olvasónk. A nyugdíjjogszabály sze­rint életkorra tekintet nél­kül állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek, ha férje a munkahelyén üzemi baleset következtében hal meg. A gyakorlatban többször felve­tődött az a kérdés, ha a kikül­detésben levő dolgozó üzemi baleset következtében meg­hal, jár-e a feleségnek özve­gyi nyugdíj. Mivel számos esetben elté­rő döntések születtek, a Leg­felsőbb Bíróság szükségesnek látta a kérdés rendezését. Egyik állásfoglalálásban ki­mondta, hogy a dolgozó, ami­kor kiküldetésben teljesít munkát, tulajdonképpen a munkáltató utasítására hagy­ja el lakóhelyét. A kikülde­tésben végzett munka — mondja a polgári kollégiumi döntés —, nem más, mint a kapott utasításban meghatá­rozott másik munkahelyen végzett munka. Ebből pedig az következik, hogy a kikül­detés alatt bekövetkezett bal­esetet munkahelyen elszenve­dett balesetnek kell tekinteni. Az érvényes rendelkezések szerint olvasónkat megilleti az állandó özvegyi nyugdíj. Az Állami Biztosító szolgáltatásairól. Munkahelyemen a biztosítá­si önsegélyző csoportnak tag­ja vagyok. A biztosítási szol­gáltatások között szerepel, hogy három hónapnál tovább tartó táppénzes betegség ese­tén bizonyos összegű segély jár a biztosítottnak. Közel két hónapja, hogy kérelmemet be­nyújtottam, de választ még eddig nem kaptam^ Milyen esetben járnak a biztosítási szolgáltatások? — kérdezi G. B. vecsési olvasónk. Minden biztosításban részt­vevő tag, tagkönyvecskével rendelkezik. Ebben szerepel­nek az Állami Biztosító által halál, baleset, megrokkanás stb. esetekre járó szolgálta­tások. Amennyiben bármelyik esemény bekövefkezik, az Ál­lami Biztosító köteles kifizet­ni az ott feltüntetett tíz, ti­zenöt, huszonötezer forintot. A betegség esetére a biztosí­tási szabályzat nem írja elő kötelezően, hogy a három hó­napnál tovább tartó táppén­zes betegség esetén a Biztosí­tó köteles lenne segélyt fo­lyósítani. Ez egy mellékes „szolgáltatás", amelynek indo­koltságát az intéző bizottság dönti el. Természetesen, — a t humánus szempontok figye­lembe vételével — a legjob­ban rászoruló részesül a se­gélyben. Olvasónk ügyében szemé­lyesen is eljártunk, és sérel­me — úgy gondoljuk — már orvoslást is nyert, mivel munkahelyéről arról értesítet­tek bennünket, hogy segély iránti kérelmét indokoltnak találták és 300 forintot az ön részére kiutaltak. A termelőszövetkezeti vezetők javadalmazásá­ról. H. K. vérségi Olvasónk leve­lében kérdezi, hogy termelő­szövetkezeti közgyűlést mi­lyen időközönként kell össze­hívni, s melyik törvény írja elő a vezetők javadalmazá­sát? A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok elő­írják, hogy közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de legalább há- romhavoniként kell összehív­ni. Ezenkívül akkor is össze kell hívni a közgyűlést, ha akár a gazdálkoidás érdeke vagy egyéb okból szükséges, és a tagok tíz százaléka — de legalább öt tag, vagy az el­lenőrző bizottság, illetve a já­rási tanács vb írásban kéri. A vezetők díjazásával kap­csolatban korábban számos javaslat született. A javasla­tok közül bármelyik csak ak­kor kerülhet bevezetésre, ha a termelőszövetkezet közgyű­lése annak bevezetését meg­szavazta. A 3004-es kormányhatáro­zatok lehetővé teszik, hogy a gazdaságilag meg nem erősö­dött közös gazdaságok, indo­kolt esetben pedig közepes tsz-ekbe kerülő szakemberek is részesüljenek jövedelem­kiegészítésben. Amennyiben olvasónk a vezetők javadalmazásának kérdésével bővebben kíván foglalkozni, figyelmébe ajánl­juk a 3004/6/1963. (IX. 20.) kormányhatározat III. fejeze­tét, a 11/1963. (XI. 10.) FM számú, a 16/1964. (XII. 30.) FM számú rendeleteket és az 1024/1964. (IX*. 13.) kormány­számú határozatot. Dr. M. J. Aratás előtt A megyei iunties elnökhelyettesének tájékoatatöjn A mezőgazdasági termelés­ben a nyári és az őszi idő­szakban torlódnak üssze leg­inkább a munkák. Hogyan készüljenek a termelőszövet­kezetek, a gépállomások a nyári időszakra, hogyan hasz­nálják fel a rendelkezésükre álló kézi és gépi erőt annak érdekében, hogy lépést tartsa­nak az idővel, veszteség nél­kül takarítsák be a termést. Erről beszélgettünk dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács el­nökhelyettesével. — Mielőtt a nyári tenniva­lókról beszélnénk, szólni kell a jelen feladatairól — kezdte tájékoztatóját az elnökhelyet­tes. — Nagyon kell igyekez- niök a termelőszövetkezeti gazdaságoknak, hogy az ara­tás megkezdéséig befejezzék a növényápolást és erre az idő­re az évelő takarmányok má­sodik kaszálását is takarítsák be. Várhatóan nehezíteni fog­ja a nyári betakarítási mun­kákat a csapadékos időjárás is. — Mekkora területről kell betakarítani a ter­mést? — A kalászosok területe a megyében 167 364 hold. A ga­bonát zömmel gépekkel taka­rítjuk be, 64,6 százalékát kombájnnal, 19,9 százalékát aratógépekkel, kézzel pedig 15,5 százalékot. Ezeket az arányokat a rendelkezésünkre álló gépi erő figyelembevéte­lével állapítottuk meg. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a já­rási tanácsok az intézkedési terv alapján minél szélesebb körben ismertessék a felada­tokat az üzemek vezetőivel, a kombájnosokkal, traktorosok­kal és a termelőszövetkezeti tagokkal. így biztosíthatják csak azt, hogy az intézkedési tervet maradéktalanul végre is hajtják. — Hol tartanak a gép­állomások a gépjavító üzemek és a termelő­szövetkezetek a javítás­sal? — A kombájnok, aratógé­pek zöme, a gépállomások és a gépjavító állomások tulaj­,Nemzetközi" kiszolgálás 15200 mázsa hús, 1430 mázsa vaj, 1000 mázsa sajt, 8700 hektoliter bor, 50 ezer hektoliter sör A Dunakanyar idegenfor­galmának rohamos növekedé­se nagy feladat elé állítja a kereskedelmet és a vendéglá­tóipart. Bár a Dunakanyar Pest me­gyéhez tartozó területén 527 kiskereskedelmi üzlet 'és 277 vendéglátóipari egység működik, mégis képtelenek az igénye­ket kielégíteni, mert az üzlet- helyiségek többsége kicsi, kor­szerűtlen, nem rendelkeznek megfelelő raktárral sem. A kedvelt kirándulóhelyen csak az idén kezdődött épít­kezések átadása után javul meg lényegesen az ellátás. Különösen fontos az egyik legforgalmasabb hely, Viseg- rád üzlethálózatának növelé­se. Ezért itt ABC rendszerű kisáruház és két étterem épül. Ugyancsak étterem létesül Leányfalun és Szentendrén, Azonnali belépéssel alkalmazunk dunaújvárosi és izázhalombaltai munkáinkra kubikos- és férfi segédmunká­sokat. Egész kubiKOS- és férfi segédmunkás brigádokat is felveszünk. Bérezés teljesít­ménybérben, szállás a fennálló rendelkezéseknek megfelelően oiztosítva. Jelentkezés: Dunaújvárosban Május 1. u. 7. sz alatt. Száz­halombattán a Hőerőmű terü­letén levő főépítésvezetősé­gen. ÉM 26. sz Építőipari Vál­lalat, három helyen pedig önkiszol­gáló élelmiszerbolt nyílik. Ha­marosan elkészül a- kismarosi és a sződligeti kisvendéglő, a szentendrei Határ-csárda és a visegrádi télen-nyáron nyitva- tartó tejivó. A környék* üdülőhelyei­nek fagylalt- és süte­mény ellátásáról a Vácott és Leányfalun épült cuk­rászüzem gondoskodik. A megyei MÉK azzal enyhít a helyzeten, hogy 12 gyümölcs­elárusító pavilont állít fel. Ezeket, a nyáron naponta lát­ják el friss gyümölccsel. Bő­vül az ajándékárusító helyek száma is. Vácott, Nagymaro­son, Pomázon és Leányfalun ajándékpavilon épült. Ezenkí­vül a visegrádi oldalon három fagylaltkocsi és nyolc szörp­árusító hűtőkocsi járja majd a forgalmasabb útvonalakat. Elkészült a Dunakanyar nyári ellátásának terve is. A fontosabb élelmi cikkekből lényegesen többet szállítanak ! majd, mint tavaly. Többek j között 15 200 mázsa húst, 1430 I mázsa vajat, 1000 mázsa saj- j tot, 8700 hektoliter bort és I 50 000 hektóliter sört kapnak az üzletek a nyári időszakban. A vendéglátóipariak azzal kedveskednek a külföldiek­nek, hogy a nagyobb éttermekben Idegen nyelvű étlapok is lesznek, s hogy ne legyen félreértés, a felszolgálók idegen nyelvtam- 1 folyamokon vettek részt. donában van. A termelőszö­vetkezetek mindössze 6 kom­bájnnal és 103 aratógéppel rendelkeznek. Gyors ütemben javítják a gépeket és előrelát­hatólag ez a munka június 10-re be is fejeződik. Június 10-től június 20-ig gépszemlé­ket tartanak, ahol ellenőrzik a betakarításra való felkészü­lést. A kombájnok javítását azonban mintegy nyolcvan­féle alkatrész hiánya akadá­lyozta. Fel kell készülni arra is, hogy a betakarítás idősza­kában sem áll rendelkezésre elegendő alkatrész. Ezért az igazgatóság kiadta az utasí­tást a gépállomásoknak és a gépjavító állomásoknak, hogy maguk készítsenek alkatrésze­ket. Rendkívül fontos, hogy az üzemanyag-tárolókaj az ara­tás megkezdéséig töltsék fel, hogy üzemanyaghiány miatt ne álljanak a gépek, — Mit ír elő az intéz­kedési terv a gépek üzemeltetésével kapcso­latosan? — A megyében 363 kombájn és 401 aratógép dolgozik majd a termelőszövetkezetek táb­láin. Egy-egy kombájnra mintegy 300 hold gabona be­takarítását terveztük, az ara­tógépekkel 155 holdat szán­dékozunk levágni. A gépek jó kihasználása érdekében jó né­hány intézkedés történt. Ezek közül csak néhányat említek. Azt akarjuk, hogy a gépeket már az őszi árpa aratásánál foglalkoztassák. Ebből kétféle előny is származik. Egyrészt növekszik a gépek kihaszná­lása, másrészt a rejtett hibák, már az aratás kezdetén fel­színre kerülnek, s ekkor még van néhány nap azok kijaví­tására. Az északi járásokban jóval későbben érik a gabo­na, ezért innét a gépeket át­csoportosítjuk a délebbi járá­sokba. Az aratás utolsó idő­szakában a déli járások segí­tik ki az északiakat. Felhív­tuk és ezúton is felhívjuk a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét arra, hogy kombáj­nokkal elsősorban azokon a táblákon dolgozznak, ahol azokat a legjobban ki tudják használni. A korábbi években nemegyszer előfordult, hogy kézzel vágták azokon a táblá­kon a gabonát, ahol a kom­bájnok jó munkát végeztek volna, ugyanakkor a gépeket oda küldték, ahol a gabona megdőlt. Az idén ennek nem szabad előfordulni. Javasold juk az üzemek vezetőinek, hogy a gépeket csoportosan üzemeltessék. így szervezet­tebben dolgozhatnak, köny- nyebb a műszaki kiszolgá­ben ők is kombájnvezetők le­hetnek. Megfelelő bérezéssel az anyagi ösztönzők alkalma­zásával biztosítani kell, hogy minden kombájn, aratógép, kapacitását normálisan ki­használják. Nélkülözhetetlen az erőgépek egy részének két műszakban való üzemeltetése. A gazdaságok vezetői biztosít­sák — főleg a kombájnosok — részére a jó munkafeltéte­leket. Tűzzenek ki céljutal­makat. A pártszervezetek gon­doskodjanak arról, hogy a nyári időszakban élő és eleven legyen a versenyszellem a kombájnosok, aratógépveze­tők és a traktorosok között, — Biztosított-e az aratáshoz és a cséplés­hez a kézi munkaerő? _ A terv szerint, mintegy 2 6 000 holdat aratnak le kéz­zel a termelőszövetkezetek­ben, a gépek kiszolgálásához is emberek kellenek. A kézi munkaerő szervezésére és biz­tosítására nagy gondot kell fordítani. Az üzemek és köz­ségek vezetői már most kezdjék meg az aratópárok cséplőmunkacsapatok szerve­zését. Alakítsanak ki olyan díjazási formákat, amelyek megfelelően ösztönöznek a gyors, szemveszteség nélküli betakarításra. Ezeket idejé­ben ismertessék a tagokkal és a kívülállókkal. Az ara­tásban, cséplésben, szalma­lehúzásban résztvevő tago­kat és kívülállókat termé­szetben is díjazhatják a he­lyileg kialakult módon, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a család szük­ségletén felül kenyérgabona ne kerüljön kiosztásra. A szükségletét meghaladó mun­kadíjat a helyileg legelfo­gadhatóbb módon — pénz­ben, vagy takarmánygabo­nában, illetve megállapodás szerint ősszel kukoricában — célszerű kiadni. — Történt-e intézke­dés a gabona tárolására. gyors szállítására? — Sem a felvásárló válla­lat, sem pedig a termelőszö­vetkezetek nem rendelkez­nek elegendő tárolóhellyel, ezért az idén különösen nagy jelentősége les2 a gyors tisz­tításnak, szállításnak. Tekin­tettel arra, hogy csapadékos időjárással kell számolnunk, azt javasoljuk a termelőszö­vetkezeteknek, hogy az előző évekénél nagyobb kombájn­szérűt jelöljenek ki, illetve készítsenek. Intézkedtünk annak érde­kében, hogy a felvásárló vál­tósuk és az üzemanyaggal való ellátásuk. Az idén vár- ....................... h ató csapadékos időjárás miatt különösen nagy jelentősége lesz a kétmenetes aratásnak. A terv szerint a kombájnara­tásnak 29.8 százaléka történik két menetben. Ezeken túlme­nően, minden üzemben keres­sék azokat a lehetőségeket, amelyekkel elősegíthetik a gépek jobb kihasználását. — Van-e elegendő kombájnos a gépállo- másokon és a gépjavító lalat idejében állítsa munká­ba a tisztító- és szárítógépe­ket. Tekintettel azonban ar­ra, hogy ezekből kevés van, a gabona túlnyomó többsé­gét a termelőszövetkezetek kombájnszérűin kell tisztíta­ni és szárítani. A helyi körül­mények figyelembevételével a vállalat és tsz vezetői üte­mezzék az átadásra kerülő gabona szállítását, és a tor­lódások elkerülése végett a határidőket minden körül­mények között tartsák be. — Milyen egyéb fel­adatok jelentkeznek az aratás-cséplés időszaká­ban? — Egyre inkább polgárjo­got nyer a megyében az a szemlélet, hogy a talaj munká­kat — tarlóhántást, nyári mélyszántást, másodvetések alá való talajelőkészítést — a gabona betakarítása után nyomban meg kell kezdeni. Áz idén is nagy gondot kell fordítani a szalma lehúzásá­ra, kazalozására, azért, hogy ez ne akadályozza a traktoro­kat a munkában. Intézkedé­si tervünk szerint mintegy 24 000 holdat, tarlóvetés alá kell elkészíteni, ősziek alá mintegy 77 000 holdat kell felszántani és különösen nagy jelentsége van a mint­egy 48 000 hold nyári mély­szántásnak. Fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkeze­tekben a szállítások megszer­vezésére, a hüvelyesek, apró magvak betakarítására és a silózásra is. Az üzemek ve­zetői a nyári munkák meg­szervezésénél gondoljanak ar­ra, hogy ezek idejében és jó minőségben való elvégzé­sével egyúttal, megalapozzák a következő év termelését és az őszi munkákra is készül­nek. A munkafolyamatok szer­vezésénél nagy figyelmet for­dítsanak a rendelkezésre ál­ló gépek és eszközök kapa­citásának maximális kihasz­nálására a gazdaságossági kö­vetelmények érvényesítésére. — Milyen gabonater- mésre lehet az idén szá- mítani a megyében? — Jelenleg kedvező a ter­méskilátás. Bár a gabonák egy része rosszul telelt, a csa­padékos tavasz jól segítette fejlődésüket. Minden jel ar­ra mutat, hogy a termelőszö­vetkezeti gazdaságok teljesí­tik termésátlag tervüket. Is­mételten figyelmeztetni sze­retném az üzemek vezetőit, a betakarításnál várható ne­hézségekre, mert nem elég a gabonát megtermelni, ha­nem idejében szemveszteség nélkül is kell betakarítani — fejezte be nyilatkozatát a me­gyei tanács elnökhelyettese. M. S. állomásokon? — Sajnos, nincs! Az utóbbi években jelentősen növeke­dett a kombájnok létszáma, másrészt elég sok jól képzett traktoros ment a termelőszö­vetkezetekbe és az iparba. Az idejében való betakarítás azonban megköveteli, hogy minden gép dolgozzon. Tár­gyaljanak az üzemek vezetői azokkal a volt traktorosokkal, kombájn vezetőkkel, akik más területen dolgoznak. Kér­jék meg őket, hogy a nyári időszakban üljenek gépre. A gépállomások szerelői közül is ki kell válogatni azokat, akik értenek a kombájnok ve­zetéséhez. Helyesnek tart­juk a dabasi járás ve­zetőinek azt a kezde­ményezését, hogy a kombáj­nosok mellé egy-egy tsz-ta- got osztanak be, akik segíte­nek a kombájnosoknak és egy­ben gyakorlatot szereznek a kombájnolásban. Megfelelő elméleti oktatás után a jövő­„FRÜSTÖK" (Foto: Wormser)

Next

/
Thumbnails
Contents