Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Rossz az idő: Elmarad a visegrádi „randevú" Június 20-án tartják az I. országos autós-motoros találkozót Eredetileg — mint többször is hírül adtuk — mára ter­vezték az I. országos autós­motoros találkozót Visegrádon. Az időjárás azonban keresz­tülhúzta a rendezők számí­tását — a felázott talaj és a várható további esőzés miatt a Pest megyei Közúti Baleset- elhárítási Tanács június 20-ra halasztotta a nagyszabású ta­lálkozó megrendezését. A program természetesen nem változik: különféle versenyek, bemutatók tarkítják a nap műsorát. Ugyancsak június 20-án Vi­segrádon kerül sor az erede­tileg Vácra tervezett motoro­sok országos KRESZ-döntőjé- re. Találkozás tehát június 20-án a visegrád-nagyvillámi menedékháznál. Találkozás a Pegasussal? Tovább kering a Gemini 4. A Gemini—4 amerikai űrha­jó folytatja föld körüli útját. A 19. fordulóban majdnem „köz­lekedési karambolja” volt: a közelben suhant el mellettük egy mesterséges hold. Mint McDivitt a földi rádiófigyelő állomásokkal közölte, a külö­nös égi jármű madárhoz volt hasonló, „kitárt karokkal” ke­ringett pályáján. McDivitt őr­nagy több fényképfelvételt is készített a mesterséges hold­ról. Amerikai szakértők lehetsé­gesnek tartják, hogy a május. 25-én felbocsátott Pegasus—2 megfigyelő műholdról van szó. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1A pedagógusnap alkalmából... AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE) TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM AHA KO FII.LEII 1965. JÜNIUS 6, VASÁRNAP KAZALBAN A LUCERNA Nyújtott műszakban a kapások Kedve-ső gabonatermés ígérkezik — Hír átlós Nagykorosról Szőkülnek már a rozstáb­lák, kalászol a búza, gyorsan fejlődnek a kapásnövények is. A csapadékos időjárás per­sze továbbra is megnehezíti a kinti munkákat. Nagykő­rösön azonban, mint Hunyák László városi főagronómus elmondotta —, a mezőgazda­ság munkásainak nem tud­ja kedvét szegni az eső. Bi­zonyítja ezt a lucerna betaka­rítása. Már valamennyi te­rületről, 852 holdról lekaszálták, begyűjtötték, sőt kazlakba is rakták. Jelenleg két szénaszárító­berendezés működik, s .hogy a következő kaszálásra a har­madik is munkába állhas- son, az most már csupán a Szabadság Termelőszövetkezet vezetőin múlik. Különben a lucematarlókon elvégezték a vegyszeres védekezést, és biztosak benne, hogy még az aratás előtt be tudják taka­rítani a második növedéket is. Nyújtott műszakban dol­goznak a kapások, Tanár úr, kérem • • # ll.én készültem! Igen, én készültem az órára: rend­be beraktam a táskába a könyvet és a füzetet és iga­zán nem tehetek róla, hogy ennyi idő alatt nem ragadt meg a fejemben a feladott tananyag! Tanár úr, kérem, én ké­szültem! Ma már nem tu­dom, hányszor mentettem hanyagságomat, felelőtlen­ségemet ezzel a mondattal. S arra sem emlékszem, hogy hányszor gondoltam magamban — így magya­rázva háborgó lelkiismere­temnek mulasztásom okát — a másik mondatot. Biz­tos, hogy sokszor történt. Talán többször is, mint az illett volna. Régen volt, több, mint másfél évtizede, hogy ki­léptem a régi alma mater falai közül. De valahány­szor arrafelé visz utam, az öreg épület látása mindig erősebb lüktetésre ösztö­kéli a szívemet s akaratla­nul is felvillan bejinem egy-egy emlék, arc, mosoly vagy mozdulat. És elmon­dom magamban tanáraim teljes névsorát. Igen, a ne­vüket nem szabad soha el­felejteni! Ha arcvonásaik olykor el is homályosulnak az évek múlásával, a ne­vükre mindig emlékezni kell. Hogy magamban újra és újra megköszönhessem mindazt a fáradságos-tü­relmes munkát, amit oko- sításomra-nevelésemre for­dítottak. Tudom, hogy nem a fizetésért tették, amit kaptak érte — hivatástu­datból. Mert pedagógusnak lenni csak teljes szívvel le­het. Nem tudom, hányán ta­nítanak még a régi tanító­tanárok közül, s azt sem, hogy hányán élvezik már a nyugalmas öregkor meg­érdemelt pihenőjét. Az is meglehet, hogy néhányuk- kal már soha többé nem találkozhatom. Az évek to­vatűnnek. A sudár, redöt- len arcú tanítókból-taná- rokból hajlott hátú, ráncos arcú öregek lesznek. Ez az élet rendje. Én mégis úgy szeretném megőrizni őket emlékezetemben, ahogyan ott álltak a katedrán vagy sétáltak fel s alá a padok között. Néhányuknak még a gúnynevére is emléke­zem, tálán nem is hara­gudnának meg érte, ha ma visszamondanám nekik. Nem rosszindulatból ne­veztük el őket a magunk diáknyelvén, több volt ab­ban a szeretet, mint a rosz- szaság. Biztos vagyok ben­ne, mert annak, akit nem szerettünk, soha nem ad­tunk nevet. A pedagógusnap szép ünnep. A szeretet ünnepe. De igazi fényét csak az ad­hatja meg, ha nem csupán ezen a napon gondolunk szeretettel nevelőinkre, fiaink és leányaink neve­lőire. Ha így lenne, őszin­teség nélküli megszokássá szürkülne ez a nap. Egy nap lenne csupán a három­százhatvanötből, amikor megkülönböztetett tiszte­lettel köszöntenénk gyer­mekeink tanítóit. S a töb­bi háromszázhatvannégyen a jobbik esetben megfeled­keznénk róluk, vagy ami ennél rosszabb, szavunk­kal, tetteinkkel aláásnánk tekintélyüket gyermekeink előtt. A pedagógusnap csu­pán összegezése, csúcsa kell legyen annak a gondo­lati-gyakorlati kapcsolat­nak, amelynek tíz hónapon át végig kell kisérnie az iskola és az otthon kapcso­latát. A cél közös: a gyer­mek tudásának gyarapítá­sa, jellemének formálása. A cél közössége azonban önmagában nem elégséges. A végrehajtás közös neve­zője szükséges hozzá. A diák bizonyítványa egy ki­csit a pedagógus és a szülő bizonyítványa is. A kü­lönbség legfeljebb annyi, hogy a szülőnek már nincs joga mentegetőznie: tanár úr, kérem, én... Szép ünnep a pedagógu­sok napja. A diákok egy- egy csokor virággal emelik jelentőségét. Az öreg diák, a szülő azonban már nem keresheti fel sorra a volt tanítókat, tanárokat. Csak annyit mondhat minden pedagógusnak: köszönöm. p. P. s a 600 holdnyi burgonya 80 százalékán már a második kapálást is befejezték. Szé­pen sorol a 4300 holdnyi kukorica, aminek 50 száza­lékát szintén gyomtalanítot- ták. A cukorrépa sarabolása kész, az egyelés befejezés előtt áll. Az őszi takarmány­keveréket is behord ták már, 490 köbméter silót készítet­tek. Lassan beérik a zöld­borsó, nyolc-tíz nap múlva kezdik a tömeges szedést a helybeli konzervgyár részére. A különféle palántákat a ter­melőszövetkezeti kertészetek­ben 950 hold helyett 1006 holdra ültették ki. Miközben a növényápolást végzik, a már tsz-vezetők figyelme a közeledő aratásra összpontosul. Azt már Hunyák László 1 tudja, hogy az idei gabona- ff termés betakarítása nem í lesz túlságosan könnyű. A í 7000 holdnyi kalászos 94 szá- f zalékát ugyan géppel tudnák jí learatni, ám az időjárás még 'f biztosan közbeszól. Ahol a ff gabona megdől, ott kézbe ff kell venni a kaszát is. Erreff is készülnek a szövetkezetek, 'f szervezik a kézikaszás arató ff csapatokat. Június 20-a kö- ^ rül tartják meg a gépszemlá- ff két, s ezeknek a sikere a cég- f lédi és a helybeli gépállomá­son múlik. S. P. Gergely Péter (Gödöllő) kiváló tanár Gáli Erzsébet (Gödöllő) kiváló tanítónő Ebneth Magda (Albertirsa) kiváló tanítónő Bödö Sándomé (Tápiószelc) kiváló óvónő FORR A FOLD LFVF Fortyognak " ezüstlombikok j Motalkós hét vége \ Benzin a csapokon j Ma ez a hivatalos jelentés: ^ „Az előre elkészített doku- $ meritumok és tervek szerint % szombat reggeltől megkezdő- ^ dött az új olajfinomító próba- 4 üzeme.” Péceli főmérnök: „Szépen megy minden, ? nagyszerűen. Beváltja a hoz- $ záfűzött reményeketr’ öreg mesterek: „Még soha ilyen jól sikerült építést és próbát!” A ház alakú flómbunkú ka- ^ zánban dübörög a tűz. Oldal- ^ rál zuhog középre, több far- ^ résből — mindegyik egy-egy í hatalmas fáklya. Belül csöve- f ken forrósodik az olaj. Kirnt a ^ levegőben a benzin finom sza- ^ ga úszik, könnyedén, mint a ^ ritka tavaszi felhő. Az ellen- ^ őrző csapokon nyolcféle, ^ nyolc színű, nyolc rendeltető- ^ sű folyadék ömlik. S a benzin jelzésűből meg- ^ töltik az első automobilt. A százhalombattai hőerő- ( műhöz elindul csőpostán az í első szállítmány. A kanyarok- ^ kai megtűzdelt 4 kilométeres ^ vezetéken folyik a tüzelő, a ^ nehéz fűtőolaj. Az erőmű kazánjaiban lo- ^ bogó tűz messzi forrásból szü- ^ letett, a szomszédban kérész- á telték, s itt adja ki erejét a á kazánokban. A Barátság olaj- f vezeték most már itt finomí- í tott terméke készíti a dübörgő f gőzt, az áramfejlesztők élésé- ^ Sőt... Tóth György | XVVVW^.'XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN-CX UXJClJJU ÍVJ. bOii. U..L. SU£j Ild ii t csodák birodalma? Aztán még egy kapu sorom­póval. Ör, tiltó tábla, s tű: rajtuk az óriás ezüstlombikol egymáshoz kapcsolt sora. It1 történik ezután a misztikum — minden pillanatban! Nem lehet csak áhítattá hallani, tudni, nézni, hogj ezer kilométerekről mégis csak vékonyka csövön át ide zuhog a föld sötét leve, as olaj. S ugyanitt a tűz tűrhe tetlen, 350 fokos forrósága ré szekre bontja, szétszortírozza Mint a Phönix; meghal, s új ifjabb, frissebb, hasznosabl formákban születik újjá. Ilyen most az olajváros. A százhalombattai új építmény szambáit reggeltől önti a ben­zint. A néhány ember, — ak most ehhez az évi egymiltk tonnás kolosszushoz kell — ázik a csöndes esőben, s pás- kolva, sugárzó arccal, gyere­kes boldogsággal mossa kezeli a kontrollcsap gyorsan párol­gó, tűzveszélyes folyadékával A rhűszerszoba csodálatos Francia technikusok szemlé ük a magyarokkal — mini mester a művét Ez itt az c reszortjuk. Az egyik oroszul mondja: „Haraso üzem”. A felemás beszéd története; a Szaharától a baskiri olajme­zőkig mindenütt megértették „Balett” — ez az élménye egy szóban sűrítve — onnan. „Bor” — ez a magyar hazá­ból való emléke. Jó bor, ami­től nem fáj a feje. És ez? „Szervusz” — a segítőkész de­rék mesterek kézszorításával társítva. Hányán és mennyit izzadtak, idegeskedtek, haj­ráztak itt, míg végre benzin­ben fürödhetnek. Versengés, hogy időben álljon a helyén minden. A francia kollégák társak voltak. írott verseny- program és vállalás nélkül. Varga Péter vb-elnök átnyújtja a kitüntetéseket A pedagógusnap alkalmából — mint már jelentettük — számos Pest megyei pedagó­gus kapott magas kitünte­tést eredményes munkássága elismeréséül. A kitüntetések egy részének ünnepélyes át­adása pénteken történt meg a Parlamentben. Itt kapta meg az Elnöki Tanács ha­tározata alapján a Munka Érdemrend ezüst fokozatát dr. Bencze József, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem docense, a Munka Érdemrend bronz fokozatát Hont Já­nosáé és dr. Petróczi István, az Agrártudományi Egyetem adjunktusai, valamint Mezei András, a zsámbéki Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum igazgatója. Ugyanakkor vette át magas kitüntetését az a négy Pest megyei pe­dagógus is, akinek fényképét itt közöljük. A kormány, illetve a mű­velődésügyi miniszter által adományozott kitüntetések ki­osztására szombaton délelőtt került sor a megyei tanács­háza üléstermében. A meg­hitt hangulatú ünnepségen Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője üdvözölte a kitüntetett pedagógusokat és oktatásügyi dolgozókat, vala­mint a vendégeket, köztük Barát Károlyt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Varga Pétert, a megyei ta­nács vb-elnökét és Szabó Sándor elnökhelyettest. Ün­nepi beszédet . Szabó , Sán­dor mondott. Méltatta a pe­dagógusok munkájának nagy jelentőségét, elismeréssel szólt a Pest megyei nevelők ered­ményes munkájáról és fel­vázolta azokat a fontos fel­adatokat, amelyek megoldása a Pest megyei nevelőkre vár. A kitüntetéseket Varga Pé­ter vb-elnök nyújtotta át. Az „Oktatásügy Kiváló Dol­gozója” kitüntétést kapta: dr. Éliás Rozália szakfelügyelő (Aszód), Józsa Ferenc igaz­gató (Cegléd), Hauser Jó­zsef igazgató (Budaörs), Zá­honyi Hugóné óvónő (Sziget- csép), Polgár Lajosné szak- felügyelő (Főt), Velkey Imre tanár (Cegléd), Csete Gyu- láné óvónő (Nagykőrös), idl Petrovich Ede politechnikai tanár (Alsógöd), Finna György igazgató (A bony)* Kováts Alajos igazgató (Új­lengyel), Pális Győzőné tar nító (Vámosmikola), Titton Miklós igazgató (Pomáz), a néhány héttel ezelőtt elhuny* László János általános isko­lai igazgató (Tápiósáp), Po- mozi István igazgató (Szent­endre), és Tóth Istvánná igaz­gató (Vác). A „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kap­ta: Fejérdy Győző tanár (Rác­keve), Farkas Józsefné óvó»- nő (Szigetcsép), és Gáspár Emil igazgató (Vácduka). A „Kiváló dolgozó” kitün­tetést kapta: Vajta János főkönyvelő (Vác), Berecz Jó­zsef szakmunkás (Pomáz)* Király Ferenc hivatalsegéd (Budaörs), Kormos Lajosné óvodai főzőnő (Főt) és öz­vegy Dombai Lajosné gond­nok (Törtei). Miniszteri dicsérő okleve­let kapott: dr. Márkus Artur- né tanár (Cegléd), Tömör Ist­vánná tanító (Vác), Kontz Endréné tanár (Cegléd), Bar­tos József tanár (Törökbá­lint), Kuczor Béláné tanító (Vác), Kissgyörgy Aladár ta­nár (Gyál), Simonyi István igazgató (Cegléd), Megyeri Miklós tanár (Pilis), Vere- bély Dénes napközivezető (Aszód), és Takács Károlyné szülői munkaközösségi elnök (Budaörs). Jónás Zoltán, a Pest megyei Úttörő Szövetség elnökségé­nek titkára a KISZ arany­koszorús érdemérmét nyúj­totta át azoknak a pedagó­gusoknak, akik az ifjúsági szervezet érdekében végzett lelkes munkájukkal szerez­tek kimagasló érdemeket. A kitüntetett pedagógusok és oktatásügyi dolgozók tisz­teletére a megyei tanács fo­gadást adott.

Next

/
Thumbnails
Contents