Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

jfEcrei 1965. JÜNTOS 6, VASÄRNAP Dominikai helyxetkép: Újabb tűzharc Santo Puhatolódzó megbeszélések — A „bőrt arkéjúak“ mennek, az ejtőernyősök maradnak Santo Domingo (MTQ Santo Domingóban szom­batra virradó éjszaka újra lö­völdözésekre került sor: a külföldi tudósítók jelentései szerint aknavetők hangját le­hetett hallani. Az alkotmá­nyos erők rádióadója szerint az amerikai csapatok nyi­tottak tűzet. Az AASZ háromtagú köz­vetítő bizottsága pénteken másfél órás megbeszélést foly­tatott Caamano alkotmányos elnökkel. A találkozó után Bunker, a bizottság amerikai tagja kijelentette, hogy csu­pán „puhatolódzó megbeszé­lésekről” volt szó. Caamano kifejtette álláspontját, amely — mint az AFP „jő forrá­sokra” hivatkozva jelenti — nem változott: az elnök továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy csak az 1963-as alkotmány alapján jöhet létre meg­egyezés. Az AÁSZ bizottsága szomba­ton találkozott a reakciós jun­ta vezetőjével, Imbert Bar­rera tábornokkal. Pénteken folytatódott az amerikai tengerészgyalogosok kivonása: jelenleg csupán két­ezer amerikai tengerészgyalo­gos van Santo Domingóban és ezeket is behajózzák, hogy ha­zatérjenek az Egyesült Álla­mokba. A „bőrtarkójúafc” tá­vozása után 12 500 amerikai ejtőernyős és a légierők 700 tagja marad Dominikában az amerikaközi erők égisze alatt. Semmi jel sem mutat arra — írja az AP —, hogy azEgye- sült Államok a közeljövőben újabb amerikai csapategysé­geket készülne kivonni a szi­getországból. Tito és Novotny Plzenben Nagygyűlés a Lenin Művekben Tito elnök csehszlovákiai látogatásának szombati prog­ramjában a rendkívüli időjá­rási viszonyok következté­ben kisebb módosulás történt. A jugoszláv elnöknek és kísé­retének a tervek szerint a ko­ra délelőtti órákban kellett volna Pozsonyból Plzenbe ér­keznie. A kül önrepülőgép azonban csak Prágában tu­dott leszállni, s így a főváros és Plzen közötti mintegy 90 kilométeres utat gépkocsival tették meg. A jugoszláv vendégeket, valamint a velük együtt ér­kező csehszlovák vezető sze­mélyiségeket, élükön Antonin Novotny köztársasági elnök­kel, a CSKP KB első titkárá­val, Josef Pesl nehézgépipari miniszter és Plzen város ve­zetői, az utcákon pedig több­ezres lelkesen ünneplő tö­meg fogadta. Az autókaraván útja Csehszlovákia egyik leg­nagyobb üzemébe, a Lenin Művekbe vezetett. A fellobogózott üzem ha­talmas udvarán tartották meg azt a nagygyűlést, amelyet Tito látogatása alkalmából rendeztek. A himnuszok elhangzása és a megnyitó szavak után először Antonin Novotny, majd Tito elnök mondott beszédet Erhard hazautazott Washingtonból ötnapos hivatalos látogatás után Erhard nyugatnémet kan­cellár szombaton elutazott Washingtoniból. A kancellár kijelentette, Johnson nem kér­te őt fel közvetítésre De Gaulle elnöknél, amit egyébként — májat mondotta — nem is vál­lalt volna el. Erhard — hír szerint — fel­tétel nélkül támogatta az Egyesült Államok vietnami ak­cióját, mert ezt bizonyítéknak tekinti arra, hogy az Egyesült Államok adandó esetben Nyu- gat-Európát sem fogja cser­benhagyni — hangzik a kom­mentár. A Mezsdunarodnaja Zsizny hasábjain: a jaltai és a potsdami értekedet anyaga A Moszkvában három nyel­ven megjelenő Mezsdunarod­naja Zsizny júniusi számában megkezdte a történelmi jelen­tőségű jaltai és potsdami ér­tekezletek anyagainak közlé­sét. Ezeknek az 1945-ben le­zajlott háromhatalmi érte­kezleteknek a főszereplői, mint ismeretes, Sztálin, Chur­chill és Roosevelt voltak. A Mezsdunarodnaja Zsizny egyelőre kommentár nélkül közli a jaltai értekezlet 1945. február 4-i, 5-i, 6-i ülésének teljes anyagát. INKA VAROST TALALTAK PERUBAN Észak-Peru őserdeiben ván­dorló farmerek egy csoport­ja, akik megművelhető föl­det kerestek, kitűnő állapot­ban fennmaradt inka város­ra találtak. Ez az utóbbi he­tekben a második jelentős régészeti felfedezés Peruban. Az inka várost hatalmas kő­falak veszik körül, amelye­ket sűrűn behálózott a vad­szőlő. ORIASVIZA Még a legöregebb halászok is meglepődtek, amikor az Ural folyóba kivetett háló­jukból 415 kilogramm súlyú viza került elő. Ilyen óriás­halat rendszerint csak a ten­gerben fognak. A vizában 86 kilogramm fekete ikrát találtak. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Új cégér, régi politika — Vietnam monszun előtt Diplomáciai nagyüzem Keleten és Nyugaton Karszalagváltással kezdődött a hét: egy brazil ezredes ün­nepélyesen Bruce Palmemek, az amerikai tengerészgyalog­ság tábornokának karjára tűzte az „Amerikaközi erők” jelzését. Ezzel a Dominikát megszálló amerikai csapatok látványosan. AÁSZ (Amerikai Államok Szervezete) hadse­reggé vedlettek át. A hét kö­zepére a cégér is változott. Űjabb ünnepség nyomán fel­vették a „Béke Amerikaközi Erői” nevet. Washington politikáját il­letően természetesen semmi sem változott. Ha pedig a politika régi, akkor változat­lanul megmaradtak ellent­mondásai és nehézségei is. Ezek az elmúlt napokban új­ra csak a két legtöbbet em­legetett ideggócban, Latin- Amerikában és Délkelet- Ázsiában mutatkoztak meg. Dominikában kisebb-na- gyobb megszakításokkal tart a tűzszünet, de a feszültség nem csökken. Az amerikai manőverek most arra irá­nyulnak, hogy olyan koalí­ciós kormányt hozzanak lét­re, amelyből Caamano és leg­következetesebb munkatársai kimaradnának, de a katonai junta legszélsőségesebb tag­jai sem vennének benne részt. Ügy tűnik, az alkot­mányhű erők hajlandók bi­zonyos kompromisszumra, hogy ezzel elősegítsék a ki­bontakozást és legalább bizo­Harcok Dél-Viefnamban Bonyolódik a belpolitikai helyzet Dél-Vietnam különböző pontjain áll a harc a kor­mánycsapatok és a szabad­ságharcosok között. Az utób­biak a demarkációs vonal­tól délre sikeres támadást hajtottak végre Camlo megye­székhely ellen. A fővárostól mintegy száz kilométernyire délkeleti irányban már má­sodik napja harcok folynak a bábkormány fegyveresei és a hazafias erők katonai kö­zött. Phan Khac Suu dél-vietna­mi államelnök szombaton dél­előtt Nguyen Vanh Vinh gazdasági miniszter helyére Nguyen Trung Trinh-t, Ngu­yen Hoa Hiep belügyminisz­ter helyére Tran Van Thoant nevezte ki. A kinevezésekkel kapcsolatban kiadott közle­mény szerint az államelnököt felkérték, közvetítsen abban a viszályban, amely Phan Huy Quat miniszterelnök és veze­tő katolikus politikusok kö­zött hosszabb ideje tart. A katolikusok szerint a kormány túlságosan engedé­keny a buddhisták iránt, s el­tűr olyan irányzatokat, ame­lyek Dél-Vietnam semlegesí­tését követelik. A katolikusok egyik szóvivője szerint minden jel arra mutat, hogy a belpolitikai vál­ság még nem ért véget. A két miniszter kinevezésé­vel pillanatnyilag elért komp­romisszumos megoldásról a szóvivő kijelentette, hogy ka­tolikus részről az egész kor­mány lemondásáért küzdenek. A dél-vietnami kormány szó­vivője szintén elismerte: „egy sor problémával kell még szembenéznünk”. Saigoni történet m Z IMPERIAL kávéház Sí egyik kerek márványasz­talánál két amerikai katona ül. A feltűnő luxussal beren­dezett terem ablakait sűrű rács fedi. Kovácsoltvas rács ugyan, nem egyszerűen drót­ból fonott, mint általában a többi lokál ablakain, de cél­ja ugyanaz: a biztonság, ami magától értetődő óvintézke­dés a dél-vietnami főváros szórakozó negyedének külföl­diek számára fenntartott he­lyiségeiben. A két amerikai fizetni akar, de hasztalan próbálja felhív­ni magára a pincér figyelmét. Az a bárpultnak támaszkod­va bóbiskol. Nyilván a fáradt­ságtól. Az amerikaiak öklük­kel taktusra verik az asztalt úgy, hogy a poharak vad táncba kezdenek. A pincér felriad és elsápadva igyekszik az asztalhoz. A két jenki majd megfullad a nevetéstől. Ügy érzik, jó heccet csináltak. Gazdag borravalót adnak, de a pincér nem köszöni meg. Csak összehúzott szemeiből küld egy pillantást a távo­zók után. a SZOMSZÉDOS asztal­ai nál egy ugyancsak ame­rikai őrmester beszélget a Die Presse riporterével. Az őrmester tanácsadó az egyik dél-vietnami alakulatnál, va­lahol Saigon környékén. Sza­bad idejét, ha csak teheti, a fővárosban tölti. Törzsvendég­nek számít az Imperial bár­jában. Az őrmester felfogta a pin­cér pillantását, amelyből meg­vetés és gyűlölet sugárzott, de nem lepődött meg. Hét hónapja van Dél-Vietnamban, sok mindent megtanult és megértett már. Két dolog okoz neki gondot. Az egyik az a felismerés, hogy képte­lenek megváltoztatni a viet­nami népnek az amerikaiak­kal szembeni érzelmeit. A másik, ami ezzel összefügg, a katonai helyzet. Hiába min­den erőfeszítés és áldozat, semmi eredményt nem tud­nak felmutatni ebben a há­borúban. Ejfél felé jár az idő, ki tud­ja hányadik pohárnál tarta­nak már. Az őrmester kifa­kad: — Ha jól összeszámolom, a tengerészekkel, a cirkálók• és a repülőgépanyahajók sze­mélyzetével együtt vagyunk itt hetvenezren. Ennek elle­nére ez az átkozott Vietcong Jó bizonyítvány jutalma: fi' fi" a PAJTÁS BOX vállszíjjal CERTOPHOT BOX tokkal LJUBITEL tokkal SZMENA IV. tokkal 160,— Ft 340,— Ft 585,— Ft 605,— Ft Kapható az ^npoT£R>^ szakboltokban, állami áruházakban, a FMSZ, a kiskereskedelem és a Főy. Bútor, Hangszer kijelölt boltjaiban Nyirkos ruhadarabra permetezzünk egy kevés ablaktisz­títót és az ablak, tükör, vagy a festett bútor felületét ez­zel dörzsöljük be, majd utána száraz ruhával jól töröljük át. Az így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz. az ország négyötödét ellenőr­zése alatt tartja már ... Az újságíró hallgat. — Igaz, a főváros, más na­gyobb városokkal együtt, még a miénk. De itt is ellen­séggel vagyunk körülvéve. Nézzen csak széjjel. Szolgála­ti helyeink és szállodáink előtt mindenütt drótakadá­lyok és őrszemek. Nézze meg ezt a bárt; rács az ablakon, kint pedig rendőrök vigyáz­nak ránk... Ha maga például ki akar menni a városból, mondjuk hét végén a tenger­partra, nincs gondja. Egysze­rűen zsebre dugja az útleve­lét, beül a kocsijába és min­den oké. A mi esetünk más, velünk szemben a végtelen­ségig mennek... Szép kis gettóban élünk!... j Z ÚJSÁGÍRÓ másnap dél- sí előtt kocsiján Bieh Hoa- ba indult. A táj békésnek lát­szott. Az út mellett, túl a városon, legelésző bivalyok, a Saigon folyó mellékágán át­ívelő híd alatt uszályok szel­ték a vizet. Az őrmesterrel folytatott beszélgetés után szinte hihetetlennek tűnt az egész. Hol itt a háború, hol van itt az ellenség? Csak másnap döbbent meg, amikor a reggeli lapokat el­olvasta. Annál a hídnál, ahol ő megállt, hogy fényképező­gépével megörökítse a festői tájat, néhány órával később,% este tíz körül, a Vietcong^ egyik őrjárata szállta meg utat. Másfél óra hosszat el-\ lenőrizték a forgalmat. Egy^ \ amerikai kapitányt és vietna mi kísérőjét, akik visszatérő-fc ben voltak alakulatukhoz, rö- $ [ vid tűzharc után foglyul ej- ^ ' tették. & P Mindez Saigontól alig tíz ^ kilométerre történt. Az újságíró ezek után író- ^ \ gépéhez ült, hogy Saigonból § , keltezett riportjában mind-§ ■ erről beszámoljon. Rövid gon-§ ■ dolkodás után kopogni kezdte, ^ ■ bár címet egyelőre nem adottá ■ az anyagnak: • „Az ellenség Saigonban is ^ ■ jelen van, mindenütt és sehol\ 1 sem. Ebben a pillanatban út-§ építő munkás, vasutas, fagy . laltárus vagy pincér, de né- S . hány óra múlva, ha az éjsza- S . ka leszáll, a Vietcong parti- \ i zánja. Társaival együtt indulj rajtaütésre, vagy éppenséggel^ . magányosan szabotázsakcióra. ^ . Kétségtelen, hogy az ameri- ^ i kaiak nagyon elszigetelten ér- ^ , zik magukat Saigonban...” ^ , Itt megállt, néhány pilla-^ j natig gondolkodott, azután § visszacsavarta a papírt a gép- ^ ben és a szöveg fölé írta a ci- ^ ’ met: > „Vietnamban nincs pardon ^ az amerikaiak számára!” & S i — k — « lérvtét, újra kifejezésre jutott. Párizs tovább haladt külön útján, jó előre bejelentette, hogy távolmarad a jövő évi FALLEX—66 fedőnevű NA- TO-ha dgyakorla tróL A MgyminiSZteri konferen­ciával elfoglalt, s a beavatko­zásoktól terhes washingtoni politika nem tud és nem akar odafigyelni a leszerelési lehe­tőségekre. Pedig az ENSZ le­szerelési bizottságában két fontos szovjet javaslat hang­zott el: a külföldi támaszpon­tok megszüntetésére, valamint az atomfegyver-használattól való tartózkodás kötelezett­ségvállalására vonatkozóan. Az Egyesült Államok azonban ismét tanú jelét adta, hogy nem érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok igazi javításában. A diplomáciai csúcsforga­lom az elmúlt napokban ezért inkább a két táboron belül mutatkozott meg. Erhard Wa­shingtonba látogatott, Wilson az EETA-kormányfőkkel foly­tatott bécsi tanácskozásait ér­tékelte, az angol királyi pár befejezte nyugat-németországi látogatását Ugyanakkor a szocialista világban is fontos találkozókra került sor. Kádár János moszkvai tárgyalásai — amint ezt a kiadott közlemény is kifejezte — a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió teljes nézetazonosságát mu­tatták. SZKP-küldöttség tar­tózkodott Bulgáriában Szusz- lov vezetésével. Tito Csehszlo­vákiába utazott, s bejelentet­ték, hogy a jugoszláv elnök a Német Demokratikus Köztár­saságba, majd a Szovjetunió­ba is ellátogat. Ezek a tanács­kozások különösen lényegesek a jelenlegi világhelyzetben, hiszen erősítik a szocialista országok egybehangolt cselek­vését, szolidaritását. nyos lehetőség nyíljék a je­lenlegi áldatlan állapotok megszűnésére. Az Imbert Bar­rera által vezetett jobb oldali junta azonban egyelőre nem akar hallgatni gazdáira. Nyil­ván azért berzenkednek, mert az amerikaiak velük végez­tették el a „piszkos munkát”, most viszont mint túlzottan kompromittált csatlósoktól, szívesen megszabadulnának tőlük. Washingtonnak saigoni embe­reivel is meggyűlt a baja. A héten újabb államcsiny-híresz- telósektől volt hangos a dél­vietnami főváros, végighúzó­dott rajta a saigoni kormány- válság. Az igazi problémát persze a Felszabadítási Front sikersorozata jelenti az Egyesült Államoknak. Dél- Vietnám monszun előtt áll — így kezdődnek a távirati jelentések, az esős időszak ugyanis, alacsonyan szálló fel­hőivel, sárrá dagasztott út­jaival megnehezíti az ameri­kai hadi tevékenységet. Dél- Vietnam legkülönbözőbb pontjairól érkeznek a jelen­tések: rohamosan nő az ame­rikaiak és szövetségeseik veszteséglistája. Ezen nem segít az sem, hogy a bombá­zások folytatódnak a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen, s a veszélyes „lép­csőmászásban” már a husza­dik szélességi fokig, Hanoi­tól 72 kilométernyire, ju­tottak el az amerikai repü­lőgépek. Az amerikai szövetséges ke­resést sem koronázzák sike­rek, pedig az elmúlt napok­ban. Londonban éppen az „il­letékes szakemberek”, a NA­TO hadügyminisztered tanács­koztak. Az atlanti politika legszembetűnőbb ellentétvo­nala, az amerikai—francia el-

Next

/
Thumbnails
Contents