Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 19(15. JÜNIUS 30, SZERDA Riasztunk, ha baj van Növényvédelmi szolgálat — A kijelölt gazdaságok növényvédelmi felelőseinek feladata — A növényvédelem szakmunkásai — írja meg elsősorban azt, hogy minden dicséret megilleti a városban kialakított növényvédelmi kollektíva jó és eredményes munkáját — mondotta Szabó Dénes növényvédelmi felelős, mintha nyilatkozatának ez lenne a legfontosabb része. Aztán megadja magát és részletesen tájékoztat arról, hogy az országos növényvédelmi szolgálatnak minden megyében növényvédő állomása működik, s ezeken belül a terület növényvédelmi körzetekre oszlik. Pest megye nyolc ilyen körzetből áll és ezeknek a munkáját legfelső fokon a növényvédelmi főagronómus fogja össze. — Én Nagykőrös telephellyel növényvédelmi felügyelő vagyok. Területem Cegléd, Nagykőrös városok és a ceglédi járás. Feladatom elsősorban az összes termelő gazdaság szaktanáccsal való ellátása. — A megelőző növényvédelem érdekében egész apparátust építünk ki a körzeten belül. A jclzőszolgálat feladata a gyors tájékoztatás. Mindkét város és a járás valamennyi termelő üzemében egy-egy dolgozót jelöltünk ki. Ezeket az állam költségén növényvédelmi szakmunkásokká képezzük ki. Igen helyes dolog, ha az egyes gazdaságok ezeket a növényvédelmi szakmunkásokat függetlenítik, teljesen a növényvédelmi munkára állítják rá és ezzel tehermentesítik a gazdaság fő- agronómusát. — A területen külön-külön szignalizációs üzemeket jelölünk ki, amelyekben megszervezett jelzőszolgálat van. így Nagykőrösön a Rákóczi és Szabadság Termelőszövetkezetben, Cegléden a Vörös Csillagban és a Táncsicsban, a járásban pedig az abonyi Kossuthban és a ceglédberce- li Egyetértésben. A körzeti felügyelő szoros kapcsolatot tart a növényvédelmi felelősökkel. Havonként szakmunkás-értekezletre hívja össze őket. Felhívja a figyelmüket az időszerű fel- készültségi védelemre. Tájékoztatja esetleges új kártevők megjelenéséről és új védekezőszerek felhasználásáról. A jelzőszolgálatot teljesítő szakmunkások kötelesek minden, a növényvédelemmel kapcsolatos dolgot a körzeti felügyelőnek jelenteni. A jelentés vétele után a felügyelő azonnal megjelenik a területen és a mezőgazdasági üzem főagronómusával, valamint a növényvédelmi felelőssel a helyszínre siet. Ameny- nyiben a jelentés helytálló, a növényvédelmi felügyelő megfelelő intézkedést tesz a növényvédelmi szolgálat felé. — Valamely kártevő rendkívüli megjelenése esetén jelentéssel egyenesen az igazgatósághoz fordulunk, amely, mondhatnám riasztásszerűen, sokszorosított felhívást küld a termelő üzemeknek és ezekben közli a kártevő leírását és részletesen az ellene való védekezés módszereit. — És van-e ebben a növény- védelmi munkában valami pillanatnyi aktuális? — Sajnos, van! — mondotta Szabó Dénes. — Ez idő szerint küzdünk a burgonya fonalféreg ellen, harcban állunk a paradicsom vészes megbetegedésével, a sok eső aktuálissá tette a szőlőkben a peronoszpóra elleni kemény védekezést és időszerű feladat a szőlőlepke megfigyelése. A védelmi jelhívások a napokban megjelennek és nekem feladatom az, hogy az egyes gazdaságokban szigorúan ellenőrizzem a felhívás végrehajtását. Ma: piírí-rh Ma délelőtt a szokásos pártvégrehajtóbizottsági ülésen Szűcs Zoltán tesz jelentést a szőlő- és gyümölcstelepítési terv teljesítéséről, a járulékos beruházások megvalósításáról és a további telepítések sorsáról. Ezt követi az idei párt- és KISZ-oktatásról szóló jelentés és az 1965—66-os oktatási terv beterjesztése. A pénz beszél, a kialva ugal Negyvenháromezer forintot kaptak az epertermesztők Részletesen írtunk arról, hogy milyen szép eredményeket ér el a gazdaság a fekete- fóliás epertermelésben. Azóta megkezdték a földieper-táb- lákon a sziedést és az első tételek a szabadpiacon ötvenhatvan forintos kilogrammonkénti árat értek el. A termelő- szövetkezetnek szerződése van a MÉK-kel az értékesítésre. A tömegben való átadás első nagy tétele háromszázhatvan kilogramm pirosán mosolygó Jöldieper volt, amiéit, a termelőszövetkezet kilogrammonként harminckét forintot kapott. * Június tizenhatodikán nagy nap volt a termelőszövetkezet irodájában. Ekkor kapták meg első idei részesedésüket az epertermesztés vállalói. Negyvenháromezer forintot fizetett ki nekik a termelőszövetkezet pénztára. A legkisebb összeg, amit kifizettek, hatezer forintot tett ki. Holló Ferencné, a legszorgalmasabb tag, közel húszezer forintot, különben legyünk egészen pontosak tizen- kilencezerszáz forintot vett fel. Káposztaszüret Szabadság Termelőszövetkezetben Miért fizetnek keveset? A targoncavezető nő tarszony, lány vezetett goncát, de az idei nyolchetes tanfolyam kilencven hallgatója közül már hetven nő volt. Az emberek két évvel ez előtti véleménye is megváltozott már. Megbíznak a targoncavezető nőkben, hiszen munkájukat precízen, lelkiismeretesen végzik. A Szabadság Termelőszövetkezet kertészetében nagyban folyik a korai káposztaszüret. Eddjg fzázötven mázsa kelkáposztát és száztíz mázsa fehér káposztát szállítottak el a MÉK útján. A brigádtagok kora reggeltől késő estig, szakadó esőben és rekkenő hőségben egyaránt lelkiismeretesen dolgoznak a földeken. A most még újdonságszámba menő káposztáért hatvan fillért adnak kilogrammonként, amivel egyáltalán nincs megfizetve a drága melegágyakban történt kora tavaszi palántanevelés, a sok öntözés, az ültetés, a kapálás, a felvágás, a tisztítás és a szállítás. Nem is beszélve arról, hogy a 40 százalékos termelési alapon a 60 fillérből egy kilogramm káposztáért csak 24 fillér jut a brigádnak, abból is a jövő hónap közepén csak 14 fillért kap meg a harmincnégy tagú brigád. A fennmaradó 10 fillért csak a jövő év elején, a zárszámadás után fizetik ki, ha a termelőszövetkezetnek sikerül a tervet teljesítenie. Erősen sérelmezik a brigádtagok, hogy a százhat- van-száznyolcvan filléres piaci eladási árak mellett csak hatvan fillért adnak egy kilogramm káposztáért. Azt mondják, hogy jövőre nagyon meggondolják, ültesse- nek-e káposztát, ha már az idény elején is ilyen keveset fizetnek érte. (kopa) Naponta hatezer liter tej Rákospalotának Hétezer liter tejből túró és kétezer liter tejből tejföl készül Ha a nagykőrösi tejüzemről van szó, hangunkban egy kis büszkeséggel emlegetjük a híres kaskaval sajtot. Nem mulasztjuk el megjegyezni, hogy az ország tejfeldolgozó üzemei közül ez a sajt készül a legnagyobb mennyiségben- Nagykőrösön. Arról is mondogatunk néha színes szavakat, hogy arab barátaink mennyire szeretik ezt a magyar ízlésnek kissé sós, idegen ízű készítményt. — Ezenkívül mit gyártanak az üzemben? — teszem fel a jogos kérdést Aradi Lászlónak, az üzem főművezetőjének. Sokan látják azt, hogy a hatalmas, hőszigetelt hatezer literes tartálykocsi mindennap szinte pontos menetrend szerint gördül ki a telepről és irány egyenesen Budapest. Körülbelül egy esztendeje annask, hogy Rákospalotán elkészült az új, korszerű palackozó üzem. Itt palackozzák a tejet a főváros részére. A nagykőrösi üzem esztendők óta komolyan besegített a budapesti tejellátásba és természetes, hogy a palackozó üzem ellátásába is bekapcsolódtunk. Érdekes a hatezer liter leszállításának mikéntje. Reggel hat óra tájban kapjuk az első friss tejet. Ahogy az első szállítmányok érkeznek, azonnal megkezdődik a feldolgozás. A kétszáznegyven kanna tejet megvizsgáljuk, a nem megfelelőt félretesszük és ipari feldolgozásra továbbítjuk. Ilyesmire szerencsére ritkán kerül sor. A tej az ötezer liter kapacitású pasztőröző gépbe kerül, amely először hevít, majd hőt cserél, utána azonnal hűt, majd rögtön mélyhűt. Innen tartályokba kerül és tizenegy óra tájban indul Budapestre. Annyit még talán érdemes megjegyezni, hogy a rákospalotai üzemben teljesen automatizált palackozás folyik. — Azt talán kevesen tudják, hogy naponta hétezerkétszáz liter tejből túró, kétezer liter tejből és hatszáz liter tejszínből tejfel készül üzemünkben. Részben kannákban, illetve poharakban szállítjuk Budapestre, Ceglédre, Kecskemétre és innen biztosítjuk a város túró- és tejfelellátását — mondotta befejezésül Aradi László. Benépesült az Absolon Sarolta leánytábor SZÉP LESZ A KORNYÉK Vasárnap nyitotta meg kapuit az állami gazdaságban az ifjúsági leánytábor. Az idén csak Pest megyei lányok lesznek benne. Galambos Eszter, a ceglédi, Lukács Mária, a nagykátai gimnázium tanulója megérkezés után azonnal takarításhoz látott, hogy csinosabbá, kellemesebbé tegyék környezetüket. áűk w AZ ELSŐ FALIÚJSÁG Még jóformán le sem mosták az út porát, Németh Júlia és Máriássi Éva aszódi gimnazisták máris ar első faliújság készítéséhez fogtak. Minden évben nagy szerep» van a hírmondi táblának, sok kedves csínyt, eseményt örökít mef és nem egy szép, kimagasló eredményt is le lehet olvasni innen. (Papp felv.’ Napközi otthoni nevelőknek Továbbképző tanfolyam volt városunkban Továbbképző tanfolyamnak volt színhelye városunk az elmúlt héten. Negyvenöt pedagógus jött a megyéből, azok, akik általános iskolai napközi otthonokban vezetők, vagy akik az ősszel lesznek azok. Ez az ötnapos továbbképző tanfolyam elméleti, gyakorlati útmutatást adott a nevelőknek további munkájukhoz. A tanfolyamot Aszódi Zoltán, a megyei tanács művelődési osztályának kiküldötte vezette. A foglalkozásokon részt vett több körösi pedagógus is, mint a tanfolyamvezető segítőtársa. A résztvevőket a gimnázium fiúkollégiumában szállásolták el. Szabad idejükben megismerkedtek városunkkal, legtöbben még nem jártak itt. 2 ehhez a kaszahoz, so-f gór? — szólt, s meg-% elégedett arccal oda-% nyújtotta. Tudod, $ több szem többet lát.% Én jó portékának £ tartom. A sógor szintén} alapos vizsgálat aláf vette a kaszát. % — Elég jónak lát- f szik — mondotta. —^ Ehhez csak jó kar,% meg jó derék kell, s£ meglesz a fejadag. % Ezzel te nem jársz ^ úgy, mint én legény- f koromban, az első $ kasza vásárlásával. $ Hiába kalapáltam,% hiába fentem, cudarf rosszul vágta a ré- f ten a füvet. Amikor £ aztán kijött szegény f apám, fejcsóválva$ mondogatta, hogy va-% lahol hiba van ési, rigmusban mondta% el, hogy a hibát hol% kell keresni: Vagy a kasza, vagyfy a kü, Vagy a legény, vagy a fű — a hibás, f (kopa) f. Kaszavétel elárusító, miközben szeget mért egy másik vevőnek, majd kiment a raktárba. János bácsi ekkor felvett a pultról egy szeget, egy finom kis keresztet karcolt a kasza nyakára, majd letette a pult sarkára. — Mindjárt visszajövök érte — mondotta az elárusítónak. — Tetszik tudni, kevés a pénzem, kérek a sógortól. Nem annyira a pénz körül volt a hiba. A kiválasztott kaszát meg akarta mutatni a sógornak is. Pár perc múlva visszajött vele. Felvette a pultról a kaszát, közben lopva megnézte, hogy rajta van-e a kereszt a nyakán. — Na, mit szólsz pultra egy köteg kaszát. — Tessék választani. Az idős ember szakértő szemmel nézegetni kezdte a kaszákat. Majd egyenként vizsgálgatta, haj- lítgatta, s odaütögette a betonpadlóhoz, hogy milyen a csengése. Az elárusító közben más vevőket szolgált ki. János bácsi jó negyedóráig próbálgatta a kaszákat, végre felcsillanó szemmel kiválasztott egyet. — Na, ezt megtartom — szólt oda az elárusítónak. — Mit csináljak, ha jobb nincs. És mi az ára ennek a gyenge kis kaszának? — Hatvanöt forint — mondotta az y, A kaszavétel, mint ^ annak idején Má- $ ricz Zsigmond is f megírta, nem közön- ^ séges dolog. A na- ^ pókban tanúi vol- í tunk egy ilyen ka- y, szavásárlásnak. % Egy hatvanon fe- % lüli, de még jó ma- ^ gabírású termelő- % szövetkezeti gazda í köszöntött be a vas- í boltba. í — Jó reggelt, Já- } nos bácsi — fogadta !|í az ismerős elárusító. — Mit tetszik ven- ^ ni? % — Egy jó kasza ^ kellene — volt a vá- í lasz. — Azt mondta 2 ugyanis a felesé- % gém, hogy biztosít- £ suk a fejadagot és % vállaljunk egy kis f aratást. Az én öreg £ kaszámnak pedig í még tavaly eltört a ^ nyaka. De mivel már í gyengül a legény, 2 csak olyan hatmar- % kosát tessék adni. £ Az elárusító Já- t nos bácsi elé vitt a Szép piros targoncával száguld ide-oda Suhajda Sán- dorné a konzervgyár I. telepének betonozott udvarán. Rakodás közben beszélgetünk, míg az árnyékban pihen. — Néha vezetek emelőset is, de inkább ezen ülök, ezt szoktam meg. Tavaly végeztem el a tanfolyamot, azóta vezetek targoncát. Azelőtt ide-oda raktak, a fizetés is alacsonyabb volt. Most megvan a havi ezerötszáz, nyáron pedig a 100 százalékos vasárnapokkal a kétezer. — Nem bántam meg, hogy elvégeztem a tanfolyamot. A munka nem nehéz, egyetlen ládához sem kell nyúlnom. A szalagról felrakják az árut, az én dolgom annyi, hogy vezessek. — Persze, hőségben, esőben is állandóan rajta keli ülni, de van a világon esőköpeny, no meg egy kis hűvös rakodás közben. Az úttörők közé tartozik a fiatalasszony a targoncavezetésben, mint nő. A tavalyi tanfolyam után mindössze kilenc aszMIT LÁTUNK tf-A A MOZIBAN? Jog és ököl. Egy város emberek nélkül. Izgalmas lengyel film. Tizennégy éven alul nem ajánlott! Magyar híradó.