Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1965. JÚNIUS 30, SZERDA A P € S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Túlórával, pénzzel, természetbeni segítséggel... A lelkesedést kövesse most szervezettség A pénteki „árvízértekezleten” Balogh János, Szentendre párttitkára tájékoztatta az értekezlet résztvevőit az árvíz következtében előállott helyzetről. Először az árvízkárosultak megsegítésének országszerte jelentkező igényéről szólott — Az árvízkárosultak megsegítésére indított mozgalmat, mi szentendreiek is támogatjuk — mondotta a párttitkár. — Hogyan is tehetnénk másként, amikor itt, a szemünk előtt játszódtak le azok az anyagi tragédiák,, amelyek annyi családot oly szerencsétlenül érintettek. A támogatás — az eddigi jelek szerint — országszerte a havi jövedelem két-három százaléka körül mozog. A segítségnyújtásban való részvétel természetesen mindenkinél lelkiismereti kérdés és csakis ez lehet. A segélygyűjtés csakis az önkéntesség alapján történhet. — Az árvízkárosultak megsegítésének többféle formája van. Mód nyilik az üzemekben túlórázásra, de csakis a felsőbb szervek jóváhagyása után. Azt a kérdést, hogy a túlórában gyártott terméket mire szánják, előzőleg tisztázni kell. A párt álláspontja ugyanis az, hogy nem szabad felesleges készleteket produkálnunk. — Ott, ahol nem folyik közvetlen termelés, az irodákban, hivatalokban, mód lesz arra, hogy a rászorulóknak készpénzzel segítsünk. Ez esetben a pénzt a 10 200-as csekkszámlára kell befizetni. A tömegszervezetek sport- és kulturális események bevételével nyújthatnak segítséget. Végül: vannak olyan üzemeink, ahol dolgoznak árvízkárosultak. Az ilyen helyen jól teszik, ha közvetlen segítséget adnak embereiknek. — Üzemeinket a terv telA gátépítés jövendő 7 pontja Nagyon lassú apadás, még várható a nyolcadik árhullám-T- Apad a Duna, de az apadás nagyon lassú. Ezért most a legfontosabb feladat a fokozott éberség, a gátak őrzése és karbantartása. Körülbelül így foglalható össze a mostani árvízhelyzet — mondotta Sziráki Ferenc, a pénteken megtartott tájékoztató értekezleten, a pártbizottságon. Az értekezleten jelen voltak a város üzemeinek vezetői, párttitkárai és megbízottai. Szentendrén eddig három nagy árvizet tartanak nyilván. Az 1876-os jeges áradást, az 1954-es nyári árvizet és az ideit. A három közül a vízmagasság szempontjából az 1876-os viszi el a pálmát. Az adriai tengerszinthez viszonyított magasság tekintetében az 1876-os 105,60 méter, az 1954-es 105,07 méter, az idei pedig 105,47 méteres volt. Ez a vízmagasság a hajóállomás melletti mércén 716 centimétert jelentett. Mindössze 13 centiméterrel maradt el tehát az 1876-os jeges ár rekordjától. Hogy a víz meddig ért volna, ha nincs gát, az könnyen érzékelhető a Péter-Pál utca alsó részén az egyik ház falán levő 1876-os emléktáblán. A továbbiakban — a jövőt figyelembe véve — az a feladatunk: védelmi vonalunkat úgy építsük ki, hogy meglepetés ne érhessen bennünket, vagyis a Budapestre vonatkoztatott 920 cm-es áradást is bírják töltéseink. Ennek érdekében nemcsak a gátak magasságát kell emelni, hanem azok „koronáját” is ki kell szélesíteni, hogy a hatalmas víznyomást elviseljék hosszabb időre is. A jövőbeni védekezés fő feladatait hét pontban lehet összefoglalni: O A révházat ki kell telepíteni a töltésből. A mostani taoasztalatok alapján ■agyanis ez a pont rendkívül veszélyesnek mutatkozott. A Rév utca és révház közötti műutat támfallal ellátni, illetve biztosítani. Itt ugyanis, már az áradás kezdetén átszivárgás jelentkezett. © A Rév utcánál levő „holtágat”, az úgynevezett feljárót, meg kell szüntetni. A mostani védekezésnél ez a pont túl veszélyesnek bizonyult. Ha itt a gát átszakadt volna, a betörő víz elárasztotta volna az egész Vöröshadsereg úti alsó szakaszt. O A műút melletti gépházat is át kelj építeni. Most ugyanis nem bírta el a ránehezedő feladatot és ezért kellett két nagy teljesítményű szivattyúval megerősíteni, hogy a víz átemelése biztosítva legyen. A Bükkös-patak gátját meg kell erősíteni, illetve a Jókai utcai szakaszon levő artézi kutat ki kell iktatni a gátból, úgyhogy a vízkivétel ne a gát közvetlen lábánál történjen. A Bükkös-patakba veze- _ tő úgynevezett „macs- kabél”-csatornákat, melyek a magánosok szennyvízét viszik a patakba, meg kell szüntetni. Ez egészségtelen is és tulajdonképpen szabálytalan. o o jesítésében az árvíz érzékenyen érintette. Volt olyan üzem, ahol a termelés a válságos napokban leállt. Az tehát a leghelyesebb, ha az árvíz által érintett üzemek intézkedési terveket készítenek, hogy a kiesést a hátralevő időben pótolni lehessen és a tervet az árvíz ellenére is teljesíthessék. Ezért most a gátakon és a segíteni akarásban mutatott lelkesedést szervezettségnek kell követnie — mondotta végül a város párttitkára. Árvái panasszal éjjel-nappal forduljon a Vöröskereszthez Az árvíz során — amilyenre a legöregebb szentendreiek sem emlékeznek — Szigetmonostor és Pócsmegyer mellett Szentendréről is több családot kellett otthonából kimozdítani, s a nehéz napok elmúltáig kényszerlakásban elhelyezni. Az Alkotmány utcai és a Rákóczi Ferenc utcai iskola üres tantermei, továbbá a Nógrád megyei üdülő és a Hőterv-üdülő szobái szolgát tátják a kényszerű menedéket. A városi tanács a Vöröskereszttel együtt, Pála Károlyné tanácselnök-helyettessel az élén, a múlt heti széles körű aktívaértekezlet után, útnak indította a vöröskeresztes asszonyokat. Tizennyolc asz- szony „osztotta fel” maga között a kitelepített családokat, amelyeket azonnal felkeres tek s a jövőben is állandóan látogatnak. Minden panasza kát azonnal eljuttatják az il letékesekhez azzal a céllal, hogy mindenki részesüljön legszükségesebb főzési, mosási, tisztálkodási lehetőséggel. De függetlenül a vöröske resztes asszonyoktól, Hlatki Mihálynéhoz, a városi Vörös- kereszt titkárnőjéhez éjjel- nappal minden igényt, kívánságot, panaszt el lehet juttatni. A városi tanács épületében mindenkor megtalálható, A Bükkös-patak nem uszoda! A hirtelen kánikula próbára teszi az idegeket. Az ember izzad, a hőség nehezen tűrhető, érthető, hogy vágyódik a víz után. Különösen akkor, ha még az ivóvizet is csak forralás után lehet inni. Ilyen időben legjobb a strandon, nyakig a vízben hűsölni. Csakhogy itt a bökkenő, azazhogy bükkenő... Mert a Bükkös-patak vize erre nem alkalmas. Nem, mert veszélyes! Mégis egyre gyakrabban láthatunk fürdőzőket a Bükkös-patak gátjai között. Ez nagyon veszélyes. Részint nem tudni, mi mindent hordott oda az áradás, vagy mennyire mosta ki, milyen mély? A másik oldala a veszélynek az, hogy a víz fertőzhet. Nemcsak azért, mert hosszú ideig áradt volt a patak, de mert — sajnos — nagyon sok szennyvízcsatorna torkollik a mederbe. Akinek tehát kedves az egészsége és az élete, ne tekintse uszodának a Bükkös-patakot... Gondolatok — hangosan Ferenczy Béni 75 éves - 75 éve született Ferenczy Noémi Az Alkotmány utcában, IRODALMI MEGBESZÉLÉS Holnap este a művelődési otthonban 7 órakor az irodalmi szakkör megbeszélést tart, melyre minden irodalomkedvelőt és érdeklődőt szeretettel várnak. MOZI Ma a filmszínházban az Ádám két bordája című lengyel filmvígjátékot vetítik. A szabadtéri moziban az Életbe táncoltatott lány című színes magyar táncfilm kerül bemutatásra. a Ferenczy Károly köz sarkán levő lakóházban született Béni és Noémi 1890. június 18-án. „Hermán Ottó úti budai villalakásában él és alkot... a magyar képzőművészet legnagyobb alakjainak egyike. Kétszeres Kossuth- díjas, a Magyar Népköz- társaság kiváló művésze ... Petőfije, amely a költőnek, eddig a legteljesebb ábrázolása, Gyula főterén áll. Bartók- ... Ady- ... Bábits- portrék sorakoznak a szobrász, festő, éremművész alkotásaiból...” így méltatják az országos napilapok városunk egyik szülöttjét. És így a másikat: „Noémi eredeti képzeletű, festői koncepciójú gobleinművész... Páratlan szépségű szövöttképein — mert festőnek tartotta magát és joggal — nem csupán a munkát ábrázolta, hanem annak emelkedett szertartását. Nemrégen zárult Székesfehérváron az első nagy sikerű kiállítása. Ferenczy Noémi gobleinjei és azok tervei, ritka nagy értékei a modern magyar művészetnek. Ezért a teljes életmű védettsége, együtt tartása és állandó kiállítása elsőrendű múzeumi feladat.” Eddig az idézetek. Ünnepli az ország a két nagy művészt. * Es hol maradunk mi?! Van-e akár nekik, akár édesapjuknak egy, egyetlen egy műve, vagy akárcsak reprodukciója Szentendrén? Egyébként jó allcalom lett volna a 75 éves évforduló arra is, hogy utcát nevezzünk el a város szülötteiről. Még nem késő. Itt a kiállítás, a szoboravatás... a szabadtéri múzeum számára kérendő szobor gondolata ... Csak kezdeményezni kell, vagy kellene... Husvig György Szépséghalász, hálód a szó! MEGERETT A PIPACSMEGGY A Duna—Tisza közének híres meggytermő tájain megkezdődött a meggyszüret. Elsőnek a különlegesen fanyar ízű, külföldön kereset pipacsmeggyet szedik a gyümölcsösökben. A felvásárló telepeken ebből vasárnap vették át az első szállítmányt, mintegy 50 mázsát, amelyet máris exportáltak Hollandiába. Valami újnak születéséről nagy öröm írni. Ha az még szívügy is, akkor az öröm kettős. A meghívottak közül nem tudott mindenki ott lenni, de minden távolmaradó kimentette magát. S ez most itt nagyon lényeges. Idős és fiatal, munkás és értelmiségi — szeretik az irodalmat, egyik-másik míveli is és ezt ezután együtt szeretnék csinálni. Megbeszélni, vitatkozni az írásokról, a sajátjukéról és elsősorban a „nagyokéról”. A mai magyar és modern külföldi irodalom megismerése követése a szándék. Szép szándék. Tervek, elképzelések, és sok-sok jó ötlet. Mindez tiszta szándékkal és nagy akarattal. Fiatalokat láttam az irodalmi kör alakuló estjén. Fiatalokat, akik verset akarnak mondani, meg prózát és nem azért, mert ez most divat, sokkal inkább azért, mert ez kell nekik ahhoz, hogy kiéljék azt, ami bent feszít. V Minden csütörtökön este hét órakor jönnek össze. Várják az irodalombarátokat, a klubban. Viszik vagy nem viszik? - ez itt a kérdés Egy névtelen levél margójára íráshoz nem szokott kézzel, nehezen papírra vetett sorokat kézbesített a posta a minap szerkesztőségünknek. MÉG NEM TAKARODOTT EL A SZIGETRŐL A VÍZ O kell A Cementgyár, a Papírgyár és Építéstudományi Intézet folyó menti szakaszán a gátat teljesen ki kell építeni és be kell kötni a Dera-pa- tak gátjába. Mindennek elvégzésére azért van szükség most, mert nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy meglepetés érjen bennünket. Rossz szemlélet az, amely szerint ilyen áradás csak ritkán, esetleg száz évben egyszer van. Ezt nem lehet előre kiszámítani. A hibákat most látjuk közvetlen, most fel tudjuk mérni, értékelni és most tudunk a leghatékonyabban segíteni rajta. Egyébként a védekezés során 60 épületből, 75 lakásból telepítettek ki mintegy 250 embert. Ezek részben ismerősöknél, részben pedig iskolákban laknak. A válságos napokon 6200 folyóméter gátat építettek és 13 300 köbméter földet és homokot mozgattak meg. (ff) (Foto: Gábor Viktor) „Szegény asszony vagyok, dolgozni járok s nagyon sokakkal együtt panaszolom, hogy a szemetes nem akarja elvinni a szemetünket. Any- nyi pénzem nincs, hogy borravalót adjak, pedig másképp nem viszik el. Sok asz- szony nevében írunk, kérjük, tegyék be a Szentendrei Hírlapba.” Eddig az aláírás nélküli levelezőlap, melyhez csak annyit fűzök hozzá: magam a Dumtsa Jenő utcában lakom, pirulva vallom be, hegy soha nem adtam borravalót a „városi kocsi” alkalmazottainak, de szemetünket mégis menetrendszerű pontossággal szállítják, égszakadás, mennydörgés és árvízveszélyes, talajvizes nehéz napjainkban is. Nem tudom a Bartók Béla út mely táján lakhatnak a panaszosok s nem értem, mi akadálya lehet ott a szemét elszállításának? Sokszor mondják, hogy névtelen levelekkel nem érdemes foglalkozni, néha azonban mégsem árt. Any- nyira „nehézkesek a prpírra- vetett sorok, hogy úgy érzem: nem csupán „írási passzióból” körmölte azt le valaki és dobta a postaládába. Illetékesektől csak annyit kérünk, győződjenek meg a kérdéses utcában a szemét szállításáról. Talán valami félreértést kell eloszlatni, hogy a panaszosok megnyugodjanak. H. L.
